Egész napos kijárási tilalmat vezetnek be Szlovákiában

Szinte biztos, hogy kormányváltás lenne, ha most tartanák az országgyűlési választást – derül ki a Medián friss közvélemény-kutatási adatai és két korábbi kutatás alapján készült mandátumbecslésből, amelyet Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője készített.

A számítások szerint a Tisza Párt parlamenti többsége 91–95 százalékos valószínűséggel valósulna meg, attól függően, hogy csak a pártot választó biztos szavazók válaszait vesszük figyelembe, vagy minden olyan válaszadóét is, aki meg tudott nevezni egy pártot - írta meg a hvg.hu.

Ha azokat is beleszámítjuk, akik nem biztosan mennek el szavazni, de tudnak pártot választani, akkor a Tisza 126, a Fidesz pedig 72 mandátumot szerezhetne. Ebben az esetben is járna egy nemzetiségi mandátum.

A Tisza kétharmados győzelmének esélye 47 százalék a biztos szavazók válaszai alapján, míg az összes pártot választó válaszadót figyelembe véve 24 százalék. A Fidesz kétharmados győzelme jelenleg teljesen kizárt, a puszta többséghez is legfeljebb 4–6 százalékos valószínűség társul.

A Fidesznek csak akkor lenne esélye több mandátumot szerezni, mint a Tiszának, ha kizárólag a pártot választani tudó összes megkérdezett válaszait számítanák be, és minden a kormánypárt javára alakulna. Ilyen szélsőséges esetben akár 104 képviselői hely is összejöhetne.

A kisebb ellenzéki pártoknak jelenleg nincs esélyük egyéni körzetet nyerni. Listás mandátumra is csak a statisztikai hibahatár adhat lehetőséget, és ez is csak a Mi Hazánk és a Kutyapárt esetében jöhet szóba.

A pártot választó biztos szavazók között a Mi Hazánk 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, a DK pedig 2 százalékra számíthat. Ezek az arányok nem elegendők ahhoz, hogy akár csak egy képviselőt is bejuttassanak a parlamentbe.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”

No, Victor. The incident proves you should get off the fence and condemn Russian aggression. We ask you to unblock the disbursement of EU funds for defence, approve tougher sanctions on the aggressor and withdraw your veto on starting Ukraine's EU accession negotiations.

— Radosław Sikorski ???? (@sikorskiradek) September 10, 2025

A drónincidens miatt Donald Tusk lengyel kormányfő rendkívüli kormányülést tartott. A megbeszélés után arról beszélt, hogy ez volt az első alkalom, amikor orosz drónt lőttek le egy NATO-tagállam légterében. Közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről. A drónok berepülését nagyszabású provokációnak nevezte, és elmondta, hogy a helyzet kezelésére kidolgozott eljárások megfelelően működtek. Az esetről és a megtett lépésekről tájékoztatták Mark Rutte NATO-főtitkárt is.

Egy harmadik eszköz Cześniki térségében zuhant le, mintegy 40 kilométerre az ukrán határtól. Egy drón darabjai egy lakóházat is eltaláltak a kelet-lengyelországi Wyryki településen.

A történtekre Magyar Péter is reagált. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.”

Lövés érte Charlie Kirköt, a konzervatív Turning Point USA vezetőjét a Utah Valley Egyetemen tartott rendezvényen.

Frissítés: Kirk a kórházban belehalt a sérüléseibe.

Donald Trump szövetségese, a konzervatív diákmozgalomként ismert Turning Point USA vezetője, az „American Comeback Tour” nevű rendezvénysorozat részeként érkezett az egyetemre. Kirket arról ismerik, hogy gyakran tart nyilvános vitákat amerikai egyetemeken.

Az egyetem azt írta közleményében: „egyetlen lövés dördült el az egyetem területén egy meghívott előadó irányába”.

Donald Trump a Truth Social felületen így reagált:

Az FBI közölte, hogy figyelemmel kíséri az esetet. Az igazgató, Kash Patel így írt az X-en:

„Charlie-ra, a szeretteire és minden érintettre gondolunk. A nyomozók gyorsan a helyszínre érkeznek, az FBI pedig teljes támogatást nyújt a folyamatban lévő intézkedésekhez és a vizsgálathoz.”

Az amerikai alelnök, J. D. Vance az X-en azt kérte:

„Mondjunk imát Charlie Kirkért, egy igazán rendes emberért és fiatal apáért.” Pete Hegseth hozzátette: „Imádkozunk Charlie Kirkért. Kivételes keresztény, hazafi és ember. Jézus Krisztus gyógyító keze legyen vele.”

A campus rendőrsége megerősítette az X-en, hogy elfogtak egy gyanúsítottat.

„Ma körülbelül 12.10-kor lövés dördült el Charlie Kirk, a vendégelőadó irányába. Találat érte, testőrei azonnal elvitték a helyszínről. A campusrendőrség vizsgálatot indított, egy gyanúsított őrizetben van” – írták.

Az egyetem vezetője, Scott Trotter a BBC-nek elmondta:

Trotter hozzátette: „Meg tudjuk erősíteni, hogy Kirket meglőtték, de az állapotáról egyelőre nincs információnk.”

A Turning Point USA sajtóreferense, Aubrey Laitsch megerősítette: „Megsebesült, és imádkozunk Charlie-ért.”

A rendezvényről készült videókon jól látszik, ahogy Kirk egy kézi mikrofonba beszél egy fehér sátor alatt, amin a „The American Comeback” és a „Prove Me Wrong” felirat olvasható. A lövés pillanatában a jobb kezét felemeli, miközben a nyaka bal oldalán nagy mennyiségű vér ömlik ki. A diákok először felkiáltanak, majd pánikszerűen elkezdenek futni. Az AP megerősítette, hogy a videók az Utah Valley Egyetem Sorensen Center udvarán készültek, ahol Kirk szólalni készült.

Charlie Kirk was just gunned down in cold blood at a speaking event.

Pray for him. pic.twitter.com/QzRkrQuPKA

— Jared Howe (@SirJaredofHowe) September 10, 2025

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó az X-en így reagált:

„A Charlie Kirk elleni támadás gusztustalan, aljas és elfogadhatatlan. Az Egyesült Államokban minden formájában el kell utasítanunk a politikai erőszakot.”

Az egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. azt írta: „Szeretünk téged, Charlie Kirk. Imádkozunk érted.”

A képviselőházi elnök, Mike Johnson is posztolt: „Kérlek, imádkozz velünk jó barátunkért, Charlie Kirkért.”

Charlie Kirk 2012-ben, mindössze 18 évesen alapította a Turning Point USA-t William Montgomeryvel együtt Chicago egyik elővárosában. A szervezet célja az volt, hogy az egyetemi fiatalok körében népszerűsítse az alacsony adókat és a visszafogott állami szerepvállalást.

Bár kezdetben nem arattak nagy sikert, Kirk kitartása és a liberális egyetemi körök nyílt bírálata hamar felkeltette több befolyásos konzervatív támogató figyelmét.

A Turning Point 2016-ban, miután Trump megszerezte a republikánus elnökjelöltséget, teljes mellszélességgel mellé állt. Kirk a kampány alatt Donald Trump Jr., az elnök legidősebb fiának személyi segítőjeként dolgozott.

Később Kirk rendszeres vendége lett a kábeltelevíziós műsoroknak, ahol gyakran vitázott kulturális témákról, és nyíltan támogatta az akkor már elnök Trumpot. Az elnök és fia rendszeresen részt vettek a Turning Point rendezvényein is.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk már, beszédet tartott az Európai Parlament plenáris ülésének kezdetén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa harcban áll, és szerinte keményebben kellene fellépni a háborús agresszor Oroszország ellen a szerdai lengyelországi drónincidens után.

Von der Leyen szerint egy új Európa kialakulásáért kell harcolni, ennek a harcnak pedig politikai vetülete is lesz. Arról is beszélt, hogy a szabadságjogok védelme kulcsfontosságú az EU függetlensége szempontjából. Ezek közé sorolta a szabad döntést, a szólásszabadságot, a szabad mozgást, a szabad választásokat, a szabad szerelmet és a vallásszabadságot. Mint mondta, ezeket a demokrácia és a jogállamiság garantálja.

A Bizottság egy új, integrált éves jogállamisági ciklust tervez, amelynek célja, hogy az esetleges problémákat még időben felismerjék és orvosolják. A cél az, hogy ebben minden uniós intézmény részt vegyen, és világos mérföldkövek mentén történjen az értékelés.

Emellett az Európai Bizottság meg akarja szüntetni a még meglévő kiskapukat, és szorosabbra fűzné az uniós források elosztását a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a 2027 utáni költségvetés esetében ez a kapcsolat még hangsúlyosabb lesz.

– mondta.

Bár Ursula von der Leyen nem említette név szerint Orbán Viktort, az ilyen jellegű kritikák gyakran a magyar kormány politikájára utalnak. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Magyarország nem támogatja a következő költségvetési ciklust, amíg nem kapja meg a korábban zárolt uniós forrásokat. „A nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az uniós pénzek kiharcolása Magyar Péter és a Tisza Párt egyik központi eleme a 2026-os választások előtt.

(via Economx)