ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Dr. Novák Hunor szerint bűn hagyni, hogy a gyerek átessen a bárányhimlőn

Veszélyes-e a bárányhimlő? Jobb elkapni minél fiatalabban? Érdemes oltani? Melyek az oltás kockázatai? Dr. Novák Hunor segít tisztán látni a kérdésben.
Forrás: Novák Hunor - szmo.hu
2017. január 24.



"
A gyermekorvosunk azt mondta, döntsem el én, a patikus szerint pedig felesleges a bárányhimlő elleni védőoltás.
"
Tanácstalan vagyok, tényleg jobb, ha átesik rajta a gyerekem?

Ez csak néhány hozzászólás, nagyon sok szülő kérte, hogy írjak a bárányhimlő elleni védőoltásról, mert az ellentmondó tanácsok miatt nem tudnak dönteni, hogy érdemes-e beadni. Nagyon helyes, ha egy XXI. századi szülő az interneten is tájékozódik egészségügyi témákban, de nem irigylem a szülőket, mert ennek az eredménye az, hogy ellentmondásos információkat, történeteket olvasnak, így aztán nem tudnak dönteni.

Ahogy megszokhatták, evidence-based, vagyis bizonyítékokra alapozó orvosként nem a régen tanultakra, sokszor elavult orvosi tankönyvekre támaszkodom, nem internetes honlapokon fellelhető eddigi írásokból gyúrok össze egy n+1-edik újabb cikket, hanem a legújabb nemzetközi publikációkra, irányelvekre és a legmodernebb oldalra, a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész javaslataira alapozva készítem el egyedülálló összefoglalóimat.

Sokan bizonyára azt fogják mondani a cikk elolvasása után: „nekünk az orvos pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön ír”.

A probléma az, hogy a korszerű információk lassan terjednek, és bár tartanak továbbképzéseket ebben a témában is, sajnos nem minden orvoshoz jutottak még el a régi nézetek cáfolatai.

Sok szülő fél – tényleg kockázatos védőoltást beadni?

Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a szülők félnek a védőoltásoktól, mert az interneten azt olvasták, hogy… Először is tehát fontos kicsit kitérni a védőoltások mellékhatásaira, kockázataira és a manapság egyre „divatosabb” védőoltás-ellenességre - bár szerencsésebb volna, ha ehelyett inkább a járványbarát szót használnánk.

A leggyakoribb tévhit, hogy a védőoltás, főleg az MMR-elleni vakcina autizmust okoz.

Ezt anno dr. Andrew Wakefield tanulmánya állította, amely a nívós Lancet folyóiratban jelent meg. Kiderült azonban, hogy Wakefield meghamisította a jegyzőkönyvet, ugyanis érdeke volt ilyen rémhírt terjeszteni. Hogy miért, arról Boldogkői professzor is írt:

"

Az egyik ok az, hogy egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeget fizetett Wakefieldnek a „pozitív” eredményekért. Ha ugyanis kiderül, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől. A másik, talán fontosabb indok az lehetett, hogy Wakefield már a cikke előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró-ellenes vakcinára, magyarán ki akarta ütni az ellenfelet, az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR vakcinát.

Szép kis történet, ugye? Azóta egyébként kutatók ezrei vizsgálták a kérdést szerte a világon, és

teljesen egyértelműen kiderült, hogy a védőoltás NEM okoz autizmust.

Annak ellenére tehát, hogy ez egy rengetegszer megcáfolt butaság, a mai napig terjed különféle „alternatív” gyógymódokat, pl.: homeopátiát is népszerűsítő oldalakon, hogy az MMR-vakcina autizmust okoz. Az oltásellenes klubok rendszeresen terjesztenek leleplező írásokat, tudományosnak tűnő cikkeket és videókat a védőoltások veszélyeiről, de mielőtt egy szavukat is elhiszed, érdemes megnézni, mennyire lehet komolyan venni az oltásellenes szubkultúra állításait.

Sok ezren követik az Oltáskritikus Életvédő mozgalmat, ami többek között azt a szenzációs felfedezést is hirdeti, hogy a méhnyakrákot okozó HPV vírus fizikai találkozás, szexuális érintkezés nélkül, online flörtöléssel, chateléssel is terjed - az internetkábelen keresztül a lányok hüvelyébe ugrik a HPV. Igen, ezt komolyan gondolják, nőgyógyász orvosra hivatkoznak, majd hozzáteszik: „a valóság nagyon komplex, a tudomány sehol sincs.”

hpv

Ezt követően pedig a védőoltások káros hatásairól írnak – bár a laikust a szakszavak használata megtévesztheti, ezen írásaik is hasonlóan nonszensz állításokat tartalmaznak. De nem kell aggódni, a megijesztett szülőknek tanácsot is adnak: etessenek parlagfüvet a gyerekükkel! Ugyanis állításuk szerint „a parlagfű van annyira intelligens, hogy helyrerakja az MMR vakcina okozta genetikai sérüléseket.” Hozzáteszik, a parlagfű rendszeres fogyasztása segít az oltáskárosodás enyhítésében: "a parlagfű az ízületi gyulladásoktól kezdve az agyhártyagyulladáson keresztül a cukorbetegségig mindenre univerzális csodaszer. Irtás helyett: együk!"

parlagfu_oltas

A fenti állításaik azt gondolom jól bemutatják, hogy az efféle szervezetek semmiféle oltásokkal, orvostudománnyal kapcsolatos állításait nem lehet komolyan venni.

Életveszélyes tanácsokat osztogatnak a szülőknek akkor, amikor a védőoltásokról akarják lebeszélni őket, és akkor is, amikor agyhártyagyulladásra parlagfűevést javasolnak.

Hogy mennyire veszélyesek a gyerekekre is, azt jól tükrözi, hogy az egyik fő védőoltás ellenes szervezet vezetőjének újszülöttje hat hetes korában meghalt, aminek kapcsán rendőrségi és gyámhivatali eljárás is indult, erről az RTL Klub riportot is készített – de ez a kijózanító pofon sem volt elég, életveszélyes tanaikat továbbra is hirdetik.

Az oltások kockázata SOKKAL kisebb, mintha a betegséget kapjuk el

A valóság nem fekete vagy fehér, ennél komplexebb gondolkodás kell ahhoz, hogy a helyzetet megértsük. Minden oltásnak van kockázata, lehet mellékhatása, ahogy annak is, ha beveszünk egy fájdalomcsillapítót (ha allergiásak vagyunk a gyógyszerre, bele is halhatunk!), és annak is, ha elmegyünk moziba (hiszen elüthet egy kocsi útközben). Ha nagyon primitíven gondolkodnánk, mondhatnánk, hogy a védőoltás veszélyes, de valójában mindig a kockázat és előny, haszon arányát kell mérlegelnünk.

Például a kanyaró elleni kötelező védőoltásnak lehetnek súlyos szövődményei is, akár agyvelőgyulladást is okozhat az oltás (pontosabban a benne lévő gyengített kanyaróvírus), de ez iszonyatosan ritka: egymillió oltás közül kevesebb mint egyszer alakulhat ki (az USA-ban 1963-1993 között 240 millió ilyen vakcinát adtak be az, ezek átfogó elemzésekor kapták ezt az adatot).

A világszerte sok százmilliónyi beadott oltás miatt ez azt jelenti, hogy a világon több olyan ember is lehet, aki maradandó károsodást szenvedett egyértelműen az oltás, pontosabban a gyengített kanyaróvírus következtében kialakuló agyvelőgyulladás miatt. Be lehet őket mutatni angol/német nyelvű oltásellenes leleplező filmben „oltáskárosultként”, és lehet ezen szörnyülködni, de oltás nélkül, a kanyaróval történő természetes megfertőződéskor az agyvelőgyulladás sokkal-sokkal gyakoribb, 1000-ből egy (!) gyereknél kialakul.

A kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus a földön, hogy mennyire veszélyes, azt jól tükrözi, hogy míg a rettegett ebolánál 1 fertőzött ember átlagosan 2-3 másikat fertőzhet meg, addig egy kanyarós ember átlagosan 12-18 másik embert betegít meg a környezetében. Ha nincs védőoltás, szinte minden gyermek elkapná a kanyarót, iszonyatos járványok törhetnének ki.

Magyarul ha nem oltanánk kanyaró ellen, több mint 1000-szer annyi agyvelőgyulladást átélt, károsodott ember élne ma a földön.

Az MMR-védőoltás során egy gyengített, részben lefegyverzett vírussal „támadtatjuk meg” a szervezetet, kialakul a védettség: védőoltással az agyvelőgyulladás esélye több mint 1000-szer kisebb, mintha nem oltjuk be a gyereket. Ugyanez igaz a többi oltás „mellékhatásával”, „kockázatával” kapcsolatban is:

nem a rémhíreket kell elhinni, hanem reálisan kell látni a helyzetet.

Mivel az oltásellenes hisztéria külföldön is terjed, az összeesküvés-elméletek nagyon népszerűek, ezért rég legyőzöttnek hitt betegségek támadnak fel újra: nemrég Disneylandban tört ki kanyarójárvány, Franciaországban pedig az évtizedek óta nem észlelt torokgyíkba halt bele egy kisfiú, akinek szülei elhitték az oltásellenes propagandát, ami szerint felesleges, sőt káros a diftéria elleni védőoltás beadása. Gyermekük halála után azt mondták: átverve érzik magukat.

Védőoltással egy adott betegség szövődményeinek gyakoriságát, súlyosságát tudjuk nagyságrendekkel csökkenteni. A védőoltás olyan, mint a kocsiban a légzsák, az ABS fékrendszer, a jól tapadó gumi és a különféle biztonsági berendezések: segítségükkel kisebb az esélye, hogy a kocsi kicsússzon a kanyarban, karambol esetén pedig kisebb az esély a halálos kimenetelre. Ha a védőoltásokról részletesebben tájékozódna, ezt a hiteles forrást tudom ajánlani.

Ma már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”

A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. De ez nem mindig van így, a tévhitekkel ellentétben nem csak egyszer, hanem akár többször is lehet valaki bárányhimlős.

Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen. Ez a nézet több száz évvel ezelőttről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, akkor a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel.

Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették„ gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség. Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket – tehát a 21. században, a védőoltások korában

már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.

Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők. Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szüleik, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt. Az egyik szülő azt mesélte nekem, hogy amikor híre ment a faluban, hogy bárányhimlős lett néhány gyerek, még a távoli településekről is vitték, özönlöttek hozzájuk a még bárányhimlőn át nem esett gyerekek – a szülők ugyanis alig várták, hogy elkaphassa gyerekük… Néhány évvel ezelőtt még arról is olvasni lehetett, hogy külföldön egy nő bárányhimlős nyalókát árult Facebookon a szülőknek, hogy könnyen meg tudják fertőzni gyereküket.

Akik olvassák oldalamat, ismerhetik a mottómat: Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat! Most is ki kell ábrándítsak sokakat: a bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos!

A bárányhimlő nem veszélytelen: valójában báránybőrbe bújt farkas

A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár, és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemes betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel.

A tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, a keringés összeomlása), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.

A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli,

így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek. Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ami egybecseng a nemzetközi adatokkal.

Furcsa, hogy a közvélekedés szerint a magas láz veszélyes, a bárányhimlő pedig nem – noha valójában ezeknek pont a fordítottja igaz. Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe? A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet!

Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna. Persze ez nem a szülők hibája, ők csak jót akartak, de ezért fontos, hogy a tévhiteket eloszlassuk és helyet kapjanak a korrekt információk, ezért küzdök cikkeimmel.

Dr. Mészner Zsófia és dr. Kulcsár Andrea bárányhimlős betegekről készített elrettentő képeiket az interneten bárki megtekintheti, aki a Google-ben rákeres. A linkre kattintva te is megnézheted, hogy milyen lehet egy bárányhimlő eredménye akár egy egyébként teljesen egészséges, erős immunrendszerű egyénnél is.

bárányhimlő

Maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival:

„Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”

Mit kell tudni a bárányhimlő elleni védőoltásról, mennyire biztonságos, meddig nyújt védettséget, melyiket érdemes beadni? A teljes cikket ITT olvashatod el!

Forrás:

Clinical features of varicella-zoster virus infection: Chickenpox - Uptodate.com, 2016

Vaccination for the prevention of primary varicella infection (chickenpox) - Uptodate.com, 2016

Varicella in infants after implementation of the US varicella vaccination program. - Pediatrics 20111

Evolution of varicella surveillance--selected states, 2000-2010. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2012 Aug

dr. Mészner Zsófia előadása - http://www.gyer2.sote.hu/okt/ea/vakcinamedfarmaMZS131104.

Update: Vaccine Side Effects, Adverse Reactions, Contraindications, and Precautions Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP)- CDC

Bárányhimlőről szakértőktől - baranyhimlo.hu

Epidemiology of varicella-zoster virus infection: Chickenpox, Post-exposure prophylaxis against varicella-zoster virus infection- Uptodate.com, 2016

Near elimination of varicella deaths in the US after implementation of the vaccination program. - Pediatrics, 2011

Címkép: Wikipédia

Ha Dr. Novák Hunor többi cikke is érdekel, kattints ide, a honlapjára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszer érkezik a családi pótlék augusztusban, és az is kiderült, hogy miért
A júliusi összeget augusztus elején, az augusztusit a hónap végén utalják. Szeptemberben ennek okán már nem lesz újabb kifizetés.


Augusztusban kétszer érkezik a családi pótlék. A júliusi hónapra járó összeget augusztus elején, várhatóan 2–4. között utalja a Magyar Államkincstár, míg az augusztusi juttatást már a hónap végén, várhatóan 23–27. között kapják meg a jogosultak – számolt be róla az atv.hu.

Az iskolakezdés sok család számára jelentős kiadással jár a tanszerek és az iskolatáska megvásárlása miatt, ezért a szeptemberre járó családi pótlékot előrehozzák augusztusra.

Az előrehozott utalás következtében szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: