Déli-sark, derült idő, 17 fok - két újságíró személyesen járt utána, mennyire valóságos a klímaváltozás
A Huffington Post újságírói, Dawn Kelly és Lucy Sheriff nem mindennapi vállalkozásra szánta el magát.
Kettesben indultak el a Déli-sarkra, hogy megpróbálják kideríteni, mi az igazság a klímaváltozással kapcsolatban.
Mint elmondták: nem azt akarták bemutatni, amit más, sokkal nagyobb stábok, hogy mennyire szép az Antarktisz. Ezt már tudjuk.
Amikor a tudósok és politikusok a klímaváltozásról beszélnek, számok és grafikonok röpködnek. Sheriff és „kamerawomanja”, Kelly azonban megpróbálták egy ötrészes dokumentumfilm-sorozatban lefordítani mindezt a hétköznapi emberek nyelvére.
Arra is kíváncsiak voltak, hogyha a tudósok 97 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, miért olyan hangos mégis az a szkeptikus 3 százalék?
Jelenleg a klímaváltozást tagadók leghangosabb szószólója az amerikai elnök, Donald J. Trump, aki bejelentette, hogy az USA kilép a Párizsi Egyezményből.
It's freezing outside, where the hell is "global warming"??
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2013. május 25.
A klímaváltozás azonnal kézzelfoghatóvá vált, amint megérkeztek az Antarktiszra. Amikor ott jártak, épp közeledett a tél. Egy Antarktiszon élő kutató szerint ebben az időszakban hóviharoknak kellene tombolnia.
Ehhez képest szép, derűs idő volt, és 17 fok.
Az Antarktisz az egyetlen kontinens, amit nem birtokol az emberiség. Kétszer akkora, mint Ausztrália. Az Antarktisz jegében található a Föld vízkészletének 97%-a.
Ahogy Rob Swan sarkkutató fogalmaz:
És hogy mi a baj az emberiség hozzáállásával?
„Ha megtudnánk, hogy egy meteor közeledik a Föld felé, ami 20 év múlva nekünk ütközik, és elpusztít mindent, összefognánk, és felgyorsítanánk a technológiai fejlődést, hogy valahogy elkerüljük ezt a fenyegetést. Az emberek nem ismerik fel, és ez kétségbeejtő, hogy pontosan ez történik. El fogjuk pusztítani magunkat. A legnagyobb tévedés, hogy feltételezzük, valaki más majd megoldja helyettünk.”
Persze sokan akadnak, köztük tudósok is, akik szerint a globális felmelegedés a természet műve, semmi közünk hozzá.
Pedig nagyon nehéz mással magyarázni, hogy 1980 óta több mint háromszor annyi időjárási katasztrófát észlelnek, mint azelőtt. Csak idén három hurrikán pusztított Amerikában: Harvey, Irma és Jose.
Ám a jégolvadásnak máris tapasztalhatjuk a következményeit. Az elmúlt húsz évben kétszer annyit emelkedett a vízszint, mint az előző évszázadban összesen. A Csendes-óceán több szigetállamát is fenyegeti, hogy teljesen víz alá kerül. Az egyre gyakoribb időjárási katasztrófák és a vízszintemelkedés következtében egyre több ember kénytelen elhagyni hazáját. Ők a klímamenekültek.
Az előrejelzések szerint 2025-ig 50 millió klímamenekült lehet. Ez tízszer annyi, mint ahányan Szíriából menekültek el a polgárháború elől.
De mit tehetünk?
Apró változtatásokkal mi is hozzájárulhatunk a klímaváltozás elleni harchoz:
- Autó helyett járjunk tömegközlekedéssel vagy kerékpárral
- Kampányoljunk környezetbarát tömegközlekedésért
- Vásároljunk hibrid, hidrogén vagy elektromos járműveket
- Redukáljunk, használjunk újra és hasznosítsunk újra
- Legyünk vegetáriánusok vagy legalább együnk kevesebb marhahúst
- Vásároljunk helybeli, megbízható termelőktől
- Használjunk minél kevesebb műanyagot
- Használjunk nap, szél, víz és geotermikus energiát
- Szavazzunk olyan politikusokra, akik változást ígérnek
- Csökkentsük ökológiai lábnyomunkat
- Kapcsoljuk le a lámpákat
- Ne használjunk műanyag vizes palackokat.
David Hone, a Shell klímaváltozási tanácsadója szerint az egyes emberek önmagukban nincsenek nagy hatással a globális felmelegedésre. A gazdasági rendszer szintjén kell változást elérni. A vállalatoknak óriási a felelőssége, de ők csak akkor fognak komolyan megváltozni, ha a kormányok megalkotják ennek a törvényi kereteit.
Stephen Hawking ugyanakkor borúlátó. Szerinte ideje feltérképezni más naprendszereket. Egyedül a terjeszkedés menthet meg minket saját magunktól.
A dokumentumfilm egyben:
