Az év során számos népszerű videót megosztottunk olvasóinkkal a TikTokról. Ezekhez általában egy-egy történet is társult, de persze vannak olyan felkapott videók is, amelyeket egyszerűen csak jó nézni, vagy érdekes valamiért. Ilyenek kerültek be idén a TikTok legnézettebb tartalmai közé is. A top 5-ben egy aranyos kislány, egy trendbe illő tánc, egy rágózó énekesnő, egy habzsoló mókus és óriási csokizsiráf kapott helyet.
5.
Az ötödik helyen áll egy februári videó, amelyben egy anyuka éppen azt magyarázza a kislányának, hogy ha mond neki valamit, akkor azt kell csinálnia, mire a gyerek ezzel vág vissza: Én csak egy baba vagyok!
Az év során számos népszerű videót megosztottunk olvasóinkkal a TikTokról. Ezekhez általában egy-egy történet is társult, de persze vannak olyan felkapott videók is, amelyeket egyszerűen csak jó nézni, vagy érdekes valamiért. Ilyenek kerültek be idén a TikTok legnézettebb tartalmai közé is. A top 5-ben egy aranyos kislány, egy trendbe illő tánc, egy rágózó énekesnő, egy habzsoló mókus és óriási csokizsiráf kapott helyet.
5.
Az ötödik helyen áll egy februári videó, amelyben egy anyuka éppen azt magyarázza a kislányának, hogy ha mond neki valamit, akkor azt kell csinálnia, mire a gyerek ezzel vág vissza: Én csak egy baba vagyok!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tesla 329 millió dollár kártérítést fizet az áldozatok családjainak – erről döntött a bíróság a Miamiban tartott tárgyaláson. A per egy 2019-es floridai autóbaleset miatt indult, amelyben egy 22 éves nő életét vesztette, egy másik ember pedig súlyosan megsérült – írja a CNBC.
A tragikus eset Key Largóban történt. George McGee egy részben önvezető funkcióval ellátott Tesla modellt vezetett, amikor elejtette a mobiltelefonját. Fel akarta venni az autó padlójáról, abban a hitben, hogy az Autopilot rendszer automatikusan megáll majd, ha akadályt észlel.
Ez azonban nem történt meg.
Az autó közel 100 km/órás sebességgel hajtott át egy kereszteződésen, majd egy parkoló autónak ütközött. A parkoló jármű mellett álló fiatal nő a helyszínen meghalt. Testét több mint húsz méterre találták meg.
A nő barátja túlélte a balesetet, de súlyos sérüléseket szenvedett: több csontja eltört, agysérülést kapott, és az eset mentálisan is megviselte.
„A Tesla az Autopilot-rendszert kizárólag autópályákra tervezte, mégsem korlátozta a kocsijaik felhasználóit abban, hogy máshol is használják azt, sőt Elon Musk azt mondta, hogy az önvezető modelljeik jobbak az embereknél. A Tesla a hibás technológiájával tesztpályát csinált a közutakból” – fogalmazott az áldozatok családját képviselő ügyvéd, Brett Schreiber.
A Tesla 329 millió dollár kártérítést fizet az áldozatok családjainak – erről döntött a bíróság a Miamiban tartott tárgyaláson. A per egy 2019-es floridai autóbaleset miatt indult, amelyben egy 22 éves nő életét vesztette, egy másik ember pedig súlyosan megsérült – írja a CNBC.
A tragikus eset Key Largóban történt. George McGee egy részben önvezető funkcióval ellátott Tesla modellt vezetett, amikor elejtette a mobiltelefonját. Fel akarta venni az autó padlójáról, abban a hitben, hogy az Autopilot rendszer automatikusan megáll majd, ha akadályt észlel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt vannak az első élménybeszámolók a Meta és a Ray-Ban beépített kijelzős napszemüvegéről, valami most tényleg elkezdődött
Az óriáscégek dollármilliárdokat ölnek az okosszemüvegek fejlesztésébe, amelyek néhány éven belül átalakíthatják a mindennapokat és az ipart. A Meta lézerkijelzős újdonsággal is előállt, ami felgyorsíthatja a technológiai forradalmat.
Múlt héten a Meta Connect esemény keretében a Facebookot kiadó cég bemutatta az első olyan AI-szemüveget (és hangsúlyosan nem AR-szemüveget), ami privát, vagyis csak a viselő számára látható, jobb oldali lencsekijelzővel és csuklópántos irányítással rendelkezik. A Ray-Ban márkát is birtokló EssilorLuxottica céggel közösen piacra dobott készülék a Meta ígérete szerint új szintre emeli a digitális élményt.
A Meta Ray-Ban Display és a Meta Neural Band új megoldást kínál arra, hogy a valóságban is kapcsolatban maradjunk a digitális világgal. A finom kézmozdulatokkal irányítható, beépített kijelzőn lehetséges a privát üzenetküldés, a fordítás vagy a Meta AI-val való együttműködés, ami további lehetőségeket nyit, anélkül, hogy a zsebünkből vagy a táskánkból el kellene kotorni a mobiltelefont. A szemüveg jobb lencséjében 600×600 pixeles, nagy felbontású, színes kijelző található. Ezt hat mikrofon, nyitott fülű hangszórók és Bluetooth-kapcsolat egészíti ki, a 12 megapixeles kamera pedig háromszoros zoommal rendelkezik. A kijelző keresőként is működik fotózás közben.
A szemüveg egyetlen töltéssel akár hat órán át kínál vegyes használatot, de a teljesen feltöltött tok további 30 órát ad hozzá az üzemidőhöz.
A Ray-Ban Display privát kijelzője akkor jelenik meg, amikor szükség van rá (előhívjuk a csuklópánttal), amúgy láthatatlan, ezáltal hagyományos, fényre sötétedő lencsékkel ellátott napszemüvegként viselkedik. A csuklón viselt Meta Neural Band az izommozgás alapján értelmezi a parancsokat.
A funkciók ezúttal, ha nem is nyújtanak kiterjesztett valóság élményt, tényleg sokrétűek, köszönhetően a Meta AI vizuális válaszainak, amelyekkel például időjáráshoz és a környezethez kapcsolódó, akár a közeli helyeket megjelölő térképes javaslatokkal kiegészülő információk is azonnal elérhetők. Ezek mellett üzenetküldés indítható WhatsAppon, Messengeren, Instagramon és a telefonon, míg a beszélgetések valós idejű, a hallott szöveggel párhuzamosan futó felirattal jelennek meg a kijelzőn. A szemüveg segítségével hozzáférhetőek tehát az időjárás, a naptár, az emlékeztető és az e-mail alkalmazások, valamint az Instagram reels és stories - kéz használata nélkül. A zene, podcastok, rádiók és hangoskönyvek albumborítóval vagy vizuális kiegészítőkkel böngészhetők.
A vállalat egy Oakley-val közös újdonságot is bejelentett a Meta Connecten. A Meta Vanguard szemüveget kifejezetten nagy intenzitású sportokhoz tervezték, így IP67 por- és vízállósági besorolással, Oakley PRIZM lencsetechnológiával és 12 megapixeles, 122 fokos nagylátószögű kamerával érkezik, amely akár 3K felbontásban rögzít videót. A modell nyitott fülű hangszórói 6 decibellel hangosabbak, mint a korábbi Oakley Meta HSTN-ben, és öt mikrofon gondoskodik a szélzaj csökkentéséről. Az üzemidő akár kilencórás, de a töltőtok további 36 órát ad, gyors töltéssel pedig 20 perc alatt 50 százalékra tölthető. A felhasználók a Meta AI alkalmazással valós idejű statisztikákat kérhetnek, automatikusan rögzíthetnek videót, és a Strava-fiókjukkal grafikus teljesítménymutatókat is illeszthetnek a felvételekre.
Kristián Ivančo majdnem egy hétnyi teszt után azt írja,
őt meggyőzte a termék. A barátai alig vették észre, amíg az apró felvétel-lámpa fel nem villant. Ugyanolyan kényelmes viselni, mint a régi napszemüvegét, akár órákon át.
Használta reggeli kutyasétáltatáskor. Amikor azt mondta: "Meta, csinálj egy képet!", simán kattintott. Az új 12 MP-es kamerával még a felhős napokon készült felvételek is élesek maradtak. Biciklizés közben a szemüveg hangszóróival podcastokat hallgatott, és hallotta a forgalmat is, ami elég fontos közlekedéskor. Egy kávézóban kipróbálta a fordítás funkciót egy baristával, aki csak egy kicsit beszélt angolul. Működött, bár egy kicsit lassabban, mint ahogy a demó videókban sugallják.
Ugyanakkor sokan a feltűnő LED-lámpa ellenére is meglepődtek, amikor megtudták, ha egy kamera épp felvételt készít. És körülbelül minden tucat hangparancs után egyszer úgy tűnt számára, mintha a szemüveg túl sokat gondolkodna.
Nagyon tetszett neki benne, hogy nem kellett a mobiljáért nyúlni, amikor tele volt a keze. És egy utcazenészről úgy készíthetett képet, hogy ne vesszen el a hangulat.
Azt is szupernek találta, hogy a zene követte szobáról szobára anélkül, hogy bedugna a fülébe valamit. Kristián rákattant az újdonságra, azt írja, amikor nem volt nála, olyan érzése lett, mint amikor otthon hagyta a mobilját.
Íme egy másik friss teszt
Ez még csak a kezdet? A Meta további újításra készül, a többi tech cég felzárkózik
Bármennyire is ígéretes és szép a Meta Ray-Ban Display, a világ nehezen felejti el, hogy az okosszemüvegekkel csak a baj van. A gyártók a lassú, méregdrága fejlesztés, a körülményes értékesítés és a magas veszteségek miatt szívják a fogukat, a fogyasztók pedig azért, mert alig találkoznak megfizethető és tényleg jó felhasználói élményt kínáló modellel. De hogy-hogy nem adjuk fel az egészet? Mi hajtja a techipar talán legmostohább viszonyai közt vergődő szegmenst? Ha minden a gyártók tervei szerint alakult volna, már mind okosszemüveggel a fejünkön rohangálnánk, de az áttörés csak nem érkezett el. Pedig pár éve még sokan azt jósolták, hogy „okostelefon-gyilkos” technológia lesz.
Ha a mobilokat nem is teszik feleslegessé, az okosszemüvegek reneszánsza valóban elérkezhet, hiszen a jelek szerint elkészült az AR/VR-megoldások Szent Grálja: a szupervékony lézeres kijelző.
A Meta kutatói nemrég megépítették egy mindössze két milliméter vastag síkképernyős lézerkijelző prototípusát, amely nem azonos a most bemutatott szemüvegbe épített eszközzel, hanem már arra készül, hogy új alapokra helyezze a kiterjesztett valóság (AR) szemüvegek eljövendő generációit. Végre tényleg széles körben érdekessé válhatnak a felhasználók számára. Az ultravékony panel lényege, hogy a hagyományos LED-háttérvilágítás helyett lézerekkel vetíti a képet a szemünk elé, és ez sokkal nagyobb fényerőt, illetve szélesebb színtartományt kínálhat, mint a ma ismert és elterjedt LED-kijelzők.
Magyarán: olyat még szó szerint nem láttunk, amire ezek a forradalmi kijelzők képesek lesznek.
„A nagy fényerő különösen fontos az átlátszó és szabadtéri alkalmazásokhoz, például AR esetében. A gazdag színek sokkal jobb felhasználói élményt nyújtanak, ahogy azt a hagyományos mozikban is látjuk” – idézi az IEEE SpectrumGuohua Weit, a Meta Reality Labs optikai tudósát.
A Meta Nature-ben közölt tanulmánya szerint a lézeralapú megoldások eddig bonyolult, terjedelmes optikai rendszerekre épültek, ami akadályozta az AR-szemüveglencsék vékonyítását. A cég legújabb prototípusa ezt oldja meg, egy fotonikus integrált áramkörrel, amely ezernyi optikai komponenst sűrít egyetlen apró chipbe.
A chipet egy 5×5 milliméteres, 1920×1080 pixel felbontású, folyadékkristályos szilícium (LCoS) mikrokijelzővel párosították. Az így kapott eszköz akár ötvenszer vékonyabb a hagyományos LCoS paneleknél, miközben több mint kétszeres (211%) színtartománnyal rendelkezik.
A prototípus, amelyhez hasonló vizuális élményt ma egyetlen forgalomban lévő kijelző sem nyújt, segített abban, hogy a tudósok alkossanak egy kiterjesztett valóság rendszert, amely AR-szemüveg átlátszó lencséjére helyezve képes virtuális képeket keverni a valós irodai környezetbe. A tanulmányban azt is levezetik, hogy a Meta egy olyan szabványos folyamattal készítette a chipet, ami megnyithatja az utat a sorozatgyártás előtt.
Giuseppe Calafiore, a Meta Reality Labs AR hullámvezetőkkel foglalkozó csoportvezetője kijelentette, hogy „három év kutatás és több ezer prototípus után” ez a chip „kikövezheti az utat egy olyan jövő felé, amelyben fotonikus integrált áramkörök hozzák létre a legfényesebb, legkompaktabb új kijelzőket”.
Ha így van, a Meta őrületes előnyhöz juthat az okosszemüveg-piacon, amelyből persze több nagy technológiai cég is lehasítana egy szeletet, mert mindannyian arra számítanak, hogy a kereslet az egekbe szökik. Érdekes várakozás, mert az eddig megjelent okosszemüvegek többsége finoman szólva sem volt sikeres.
Ígéretes okosszemüveg-projektek, gyenge érdeklődés
Az okosszemüvegek (AR/MR headsetek) terén az elmúlt öt évben számos nagyvállalat rukkolt elő forradalminak ígért eszközzel. A 2024-ben kiadott Apple Vision Pro például az iPhone-gyártó első térbeli számítástechnikai headsetjeként jelent meg, benne két darab 4K-s mikro-OLED kijelzővel és összesen 23 millió pixellel.
Az Apple arra számított, hogy a modell új korszakot nyit a VR/AR termékek között, de ez aligha jött össze. A gyártó nem közölt hivatalos számokat az értékesítésről, de a Vision Pro a világpiacra sem jutott el, és a tavalyi elemzések szerint a példányszáma nem lépte át az 500 ezret. A technológiai sajtó összességében arra jutott, hogy a Vision Pro sikere legfeljebb mérsékelt, és áttörésről semmiképpen sem lehet beszélni.
A Microsoft úttörőnek számított a HoloLens sorozatával. A 2019-ben megjelent HoloLens 2 egy átlátszó lencséjű kevert valóság (MR) headset, 52°-os látómezővel, szem- és kézmozgáskövetéssel, valamint 2K×1K felbontással. Hétköznapi felhasználók körében nem, inkább ipari és katonai szereplők között vált népszerűvé: a NASA például használta űrhajósok kiképzésére is a Nemzetközi Űrállomáson. Bár technológiailag sikeres terméknek nevezhető, a Microsoft tavaly leállította a fejlesztését, majd 2025 februárjában megerősítette, hogy végleg bezárja a HoloLens projektet. Az ok ebben az esetben is az elmaradt fogyasztói érdeklődés. Következő modellt (ha lesz egyáltalán) be sem jelentettek, de az eddig eladott eszközök szoftveres támogatása 2027-ig megmarad.
A kiterjesztett valóság másik úttörője a Magic Leap volt, ami több milliárd dollár befektetést vonzott. Az első, 2018-as modell körül kezdetben nagy volt a felhajtás, ám végül csak korlátozott piaci sikert ért el. A 2022-ben kiadott Magic Leap 2-t már elsősorban vállalati felhasználásra szánták, 70°-os látómezővel, szemenként nagyjából 2,5 millió pixeles felbontással és 120 Hz-es képfrissítéssel, valamint dinamikus fényerő-szabályozással. Bár a Magic Leap nem talált széles rajongótáborra, a technológiája – különösen a hullámvezető optika és a látótér – etalonnak számít az iparágban.
Az egyetlen szereplő, amely némi sikert is fel tud mutatni az okosszemüvegek piacán, éppen a fentebb írt lézerkijelzős megoldást kifejlesztő Meta Platforms. A 2023-as ünnepi szezonban kiadott Quest 3 VR/AR headset a magas fejlesztési költségek okán veszteséges maradt, de az eladásai Mark Zuckerberg szerint felülmúlták a várakozásokat. A cég több fronton is igyekszik vezető szerephez jutni, így nem állt meg egyetlen eszköznél, és tavaly bemutatta az első „valódi” AR-szemüveg prototípusát, az Orion kódnevű modellt. Ez digitális holografikus képeket vetít a valós környezetbe, így kiterjesztett valóság élményt nyújt, de csak néhány év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba – elsősorban azért, mert le kell szorítani a prototípus brutális, szemenként tízezer dolláros árát, ami az Apple Vision Pro 3500 dolláros árcédulájától is beájult felhasználók számára nyilván tarthatatlan lenne.
Addig a Meta más projektekbe vágta a fejszéjét – együttműködésben a Ray-Ban szemüvegmárkával. A két vállalat 2021-ben állt elő a kamerával és hangszóróval felszerelt, de beépített kijelzőt még nélkülöző Stories okosított napszemüveggel, majd 2023-ben piacra került a második generációs, AI-asszisztens funkcióval is rendelkező Ray-Ban Meta, ami az első kereskedelmileg sikeres eszköz lett ezen a piacon, holott szintén nem volt benne kijelző.
A Ray-Ban anyacége, az EssilorLuxottica közölte, hogy a bevezetése óta mintegy kétmillió darabot adtak el belőle.
Nem véletlen, hogy a két vállalat folytatja az együttműködést és most előállt a következő nagy dobással, a Meta Ray-Ban Display-jel, ami a vártnál még olcsóbban is jelent meg. A Bloomberg korábban kiszivárogtatta, hogy 1000-1400 dollár (340-470 ezer forint) helyett „csak” 800 dollárba (kb. 270 ezer forintba) fog kerülni. A hírt a Meta Connect során megerősítették, így már biztos, hogy a korábbi eszközöknél és a csúcskategóriás AR-headseteknél jóval megfizethetőbb lesz - igaz, AR-képességekkel egyelőre nem rendelkezik, és csak hivatalos márkaboltokban lehet hozzáférni, online rendeléssel nem.
Eszköz (megjelenés)
Gyártó
Kategória
Átlagár forintban
Apple Vision Pro (2024)
Apple
MR headset (AR+VR)
1 200 000
Microsoft HoloLens 2 (2019)
Microsoft
MR headset (AR+VR)
1 200 000
Magic Leap 2 (2022)
Magic Leap
AR headset (vállalati)
1 100 000
Meta Quest 3 (2023)
Meta
VR/MR headset
168 000
Meta Ray-Ban Display (2025)
Meta & EssilorLuxottica
Okosszemüveg (AI)
265 000
A The Information szerint az Amazon ugyancsak belép az okosszemüvegek piacára, és 2026 végén vagy 2027 elején indíthatja el a fogyasztói AR-szemüvegeket. A lap két, a terveket ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, a házon belül „Jayhawk” néven emlegetett szemüveg mikrofonokat, hangszórókat, kamerát és az egyik lencsében egy színes kijelzőt tartalmaz majd. Ha igazak a pletykák, akkor a gyártó rögtön két típust készít a termékből: egyet csomagkézbesítő futárok, egyet pedig a fogyasztók számára, és az utóbbi verzió várhatóan karcsúbb és kevésbé robusztus kivitelű lesz. Jegyezzük meg: a projektet a Reuters kérdésére sem kommentálta az Amazon, szóval ennek a terméknek a létezését egyelőre fenntartásokkal érdemes kezelni.
De hová tűnt a Google? Bár a gyártó egyelőre csendben van, nem tétlenkedik, csak a korai Google Glass kudarca óvatossá tette. 2023-ban viszont kiszivárgott, hogy egy Samsunggal közös AR-szemüvegen dolgozik, amelyben a TS2 információi szerint egy kifejezetten szemüvegre fejlesztett Android XR operációs rendszer dolgozik majd. A Google 2020–2022 között több kisebb AR-headset startupot is felvásárolt és szakembereket igazolt, hogy ne maradjon ki a „következő okostelefon” versenyből.
Kijelzők és okosszemüveg-kutatás: miért erőltetik ennyire?
A fent írt projektek vegyes sikerét látva felmerül a kérdés, hogy – a magas árak mellett – mi akadályozza az okosszemüvegek széles körű elterjedését, és miben hozhat változást a Meta legújabb kutatása. Az IEEE Spectrum szakértőkre hivatkozva arra jut, hogy a kijelzőtechnológia és az optika jelenti a legfőbb kihívást. Az AR-szemüvegekkel szemben ugyanis elvárás, hogy könnyűek és kis méretűek legyenek, átlátszó lencsével, de azért erős fényben is jól látható, éles és színgazdag képet vetítsenek a szemeink elé. Szóval fel van adva a lecke, a hagyományos kijelzők és lencsék szóba sem jöhetnek.
A gyártók több irányban kísérleteznek, hogy új kijelzőket alkossanak. Az egyik út a Meta által is alkalmazott hullámvezető lencse és a mikrokijelzők kombinációja. Ennek lényege, hogy a szemüveg lencséjébe épített nanostruktúrák vezetik a fényt a beágyazott projektortól a szem felé, láthatatlanul integrálva a kijelzőt a lencsébe. Ezt a megoldást használta a HoloLens és a Magic Leap is.
A kihívás a megfelelő látómező (FOV) biztosítása torzítás nélkül, illetve a fényerő: erős nappali fényben az átlátszó lencsére vetített kép könnyen halvány marad. Emiatt van jelentősége a Meta lézeres kijelzőjének: a lézeres megvilágítás extrém fényerőt adhat, míg az új fotonikus chip eltünteti a vaskos lencséket és tükröket, hiszen integrált optikai úton irányítja a fényt, drasztikusan csökkentve a készülék méretét.
Ha ez a technológia kiforr, akkor tényleg olyan okosszemüvegek készülhetnek, amelyek normál szemüvegnek látszanak, és nem sisakszerűek.
Egy másik ígéretes technológia a microLED kijelző, amely lehetővé teszi, hogy a képek parányi, rendkívül fényes képpontokkal, közvetlenül a szemüveg lencséjében vagy egy apró kijelzőpanelen jelenjenek meg. Több cég fejleszt ilyen AR-kijelzőket, mert a technológiával potenciálisan vékonyabb, energiatakarékosabb eszközök építhetők. A Meta kutatói el is ismerik, hogy a microLED komoly versenytárs – hacsak nem sikerül tovább csökkenteni az LCoS pixelek méretét.
Nem véletlen, hogy 2025-ben több gyártó (pl. Apple, Samsung) is befektet microLED startupokba és saját kutatásba, hogy a jövő AR-szemüvegeit ezekkel szereljék fel.
Nemcsak a kijelző, a szenzorok és számítástechnika terén is nagy a fejlődés. Az okosszemüvegeknek ismerniük kell a pontos pozíciójukat és környezetüket (számítógépes látással feltérképezni a teret), követni a felhasználó kézmozdulatait, szemmozgását, hangutasításait. Ehhez fejlett kamerák, mélységérzékelők, inercia-mérők kellenek, valamint mesterséges intelligencia az adatok valós idejű feldolgozásához.
A Meta Orion például külön csuklópántot alkalmaz az idegi jelek olvasására, míg az Apple Vision Pro 12 kamera és 5 szenzor kombinációjával képes kontrollerek nélküli kézvezérlésre. Ezek a hardverelemek azonban növelik a költségeket és a fogyasztást. Kulcskérdés tehát az akkumulátorok fejlesztése is, mivel senki nem akar óránként lemerülő szemüveget viselni. A Vision Pro-hoz külső akkumulátor-modul jár (kb. kétórás üzemidővel), a Meta pedig – az Orion esetében – a komputer egységet különítette el a szemüvegtől, ami megint csak nem kívánatos kompromisszum.
Tényleg robbanás előtt az okosszemüveg-piac, vagy csak túlfújják a lufit?
A fentebb vázolt kutatások azért fontosak, mert az AR/MR szemüvegekben még mindig sokan érzik a következő nagy dobás lehetőségét, vagyis azt, hogy eddig sosem látott számítástechnikai platformként az okostelefonok hasonló, világméretű hisztériát indítanak el.
Ehhez azonban még számos műszaki problémát kell megoldani, a kijelzőktől a hőtermelésen át az esztétikai megjelenésig. A trend ugyanakkor egyértelmű: a nagy tech cégek (Apple, Meta, Google, Microsoft, Samsung stb.) öntik a pénzt az okosszemüveg kutatás-fejlesztésébe, mert akinek a terméke először válik mainstream eszközzé, az óriási piaci előnyre tehet szert – ahogy az történt például az iPhone, a Tesla vagy legutóbb a ChatGPT esetében.
A Meta éppen ezért költ évi tízmilliárd dollárnál is többet a Reality Labs (AR/VR) részlegére.
Az okosszemüvegek piaca mindazonáltal kicsi, de az elemzők szerint ez múló állapot, és a következő 1-2 évtized robbanásszerű növekedést hoz. Amíg a globális AR-szemüveg-eladások a ResearchAndMarkets adatait idéző XRToday szerint 2023-ban még csak 678 600 darabot tettek ki (és a TrendForce arra számít, hogy a példányszám 2025-ben is úgy 600 ezer darab körül alakul), 2030-ra akár 13 millió darabra nőhet az értékesítés, ami 53 százalékos éves növekedési rátát jelez.
Más elemzők ennél is optimistábbak: a TrendForce szerint 2030-ra évi 32,1 millió AR-szemüveg találhat gazdára – feltéve persze, hogy a technológia beérik és az árak valamelyest csökkennek. Mindez óriási összegeket jelentene a gyártóknak: egy 2024-es elemzés a „smart glasses” (vagyis az okosszemüvegek és kiterjesztett valóság headsetek összesített) világpiacának értékét 2024-ben 1,9 milliárd dollárra becsülte, és ez 2030-ra 8,3 milliárd dollárra nőhet. A Markets and Markets ennél is nagyobb, tízmilliárd dolláros forgalmat vár a következő évtized elejére.
Ezek persze csak becslések, és majd a technológiai áttörések üteme, valamint a felhasználók fogékonysága dönti el, hogy valóra válnak-e. Sok múlik azon, hogy sikerül-e kényelmes, megfizethető és hasznos okosszemüveget alkotni. A következő öt év fejleményei kritikusak: ha a nagyszabású projektek (Apple, Meta stb.) beváltják az ígéreteket, akkor az AR-szemüveg valóban a 2030-as évek okostelefonja lehet.
És a benne rejlő lehetőségek miatt nem is bánnánk. A kiterjesztett, kevert vagy virtuális valóság technológiák számos területen kecsegtetnek új módszerekkel, az ipartól és logisztikától a tudományon és egészségügyön át a kommunikációig és a szórakoztatóiparig. Az AR-szemüvegek a valóságba vetített digitális képekkel jeleníthetnek meg kezelési útmutatókat, vázolhatnak fel útvonalakat, adhatnak instrukciókat munkavégzéshez, vezethetik az autószerelő, sőt, a sebész kezét vagy ültethetnek minket egy virtuális tárgyalóba, esetleg egy videójáték és film világába.
Az AR/MR/VR eszközök interaktívabbá, hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetnek számos tevékenységet, ami „nagy áldás lehet a szórakoztatás, a szakmai munka és a mindennapi élet terén is” – nyilatkozta az Elon.edu-nakMicah Altman, az MIT szociológia és információs tudósa. A szakértő ugyanakkor több más kollégájával együtt arra is figyelmeztet, hogy a következő 1-2 évtizedben várhatóan természetessé váló technológia kapcsán új etikai és társadalmi kérdések is felmerülnek majd, a függőségek, a magánszféra védelme és a digitális megosztottság terén.
Múlt héten a Meta Connect esemény keretében a Facebookot kiadó cég bemutatta az első olyan AI-szemüveget (és hangsúlyosan nem AR-szemüveget), ami privát, vagyis csak a viselő számára látható, jobb oldali lencsekijelzővel és csuklópántos irányítással rendelkezik. A Ray-Ban márkát is birtokló EssilorLuxottica céggel közösen piacra dobott készülék a Meta ígérete szerint új szintre emeli a digitális élményt.
A Meta Ray-Ban Display és a Meta Neural Band új megoldást kínál arra, hogy a valóságban is kapcsolatban maradjunk a digitális világgal. A finom kézmozdulatokkal irányítható, beépített kijelzőn lehetséges a privát üzenetküldés, a fordítás vagy a Meta AI-val való együttműködés, ami további lehetőségeket nyit, anélkül, hogy a zsebünkből vagy a táskánkból el kellene kotorni a mobiltelefont. A szemüveg jobb lencséjében 600×600 pixeles, nagy felbontású, színes kijelző található. Ezt hat mikrofon, nyitott fülű hangszórók és Bluetooth-kapcsolat egészíti ki, a 12 megapixeles kamera pedig háromszoros zoommal rendelkezik. A kijelző keresőként is működik fotózás közben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
mindössze 5,6 milliméter vastag, így ez lett a valaha készült legvékonyabb iPhone.
Tim Cook vezérigazgató szerint az új mobil „profi teljesítményt nyújt egy vékony és könnyű kialakításban”.
Az iPhone Air egy 16,5 centiméteres ProMotion kijelzővel érkezik, amely akár 120 hertzes képfrissítést is tud. A fényereje eléri a 3000 nitet, így erős napfényben is jól látható marad - írja a The Verge.
A készülékben az eddigi legerősebb iPhone-chip, az A19 Pro processzor dolgozik, valamint egy vadonatúj, Apple által fejlesztett modem, a C1x. Ez kétszer gyorsabb az elődjénél. Emellett az Apple új N1 chipje is helyet kapott benne, amely támogatja a Wi-Fi 7-et, a Bluetooth 6-ot és a Thread technológiát.
Az Apple ígérete szerint az iPhone Air még a vékonysága ellenére is egész napos üzemidőt bír majd. Videólejátszásnál akár 40 órát is tud. A készülék kizárólag eSIM-et használ, hogy több hely maradjon az akkumulátornak.
A telefon egy 48 megapixeles dupla kamerát kapott, amit egy 12 megapixeles teleobjektív egészít ki. Az előlapi kamera 18 megapixeles, és támogatja a Center Stage funkciót, amely automatikusan mindenkit beleilleszt a képbe – így nem kell a telefont elforgatni fekvő módba.
Az iPhone Air nemcsak egy új modell, ez a kezdete az Apple hároméves megújulási tervének, amely során teljesen új dizájnokkal és formákkal frissítik az iPhone-családot.
Az iPhone Air bemutatója egybeesik az iOS 26 megjelenésével. Az új rendszer a Liquid Glass dizájnnyelvet használja, amely buborékos, áttetsző hatást ad az ikonoknak és egyes navigációs elemeknek. A béta tesztidőszak alatt ez megosztotta a felhasználókat.
