HÍREK
A Rovatból

Budapest díszpolgára lett Bródy János, Pogány Judit és Tompos Kátya is

Budapest főpolgármestere posztumusz elismeréseket is adományozott.


Budapest születésnapján, a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 151. évfordulóján Karácsony Gergely főpolgármester ünnepélyesen átadta a Budapestért-díjakat, a Pro Urbe Budapest-díjakat és a Díszpolgári címeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal közleményéből.

Az elismeréseket azok kapták, akik kiemelkedő teljesítményükkel nem csak Budapestnek, de Magyarországnak is dicsőséget szereztek.

A díszpolgári cím idén többek között Bródy Jánosnak, Pogány Juditnak és Tompos Kátyának járt.

Karácsony Gergely ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Budapest története az egyesítésről szól.

„Nincs Európának egyetlen szeglete sem, ahonnan ne érkeztek volna ide olyanok, akiknek kéznyomát magán viseli a város, és nincs olyan szeglete a magyar vidéknek, ahonnan ne jöttek volna új lakók”

– mondta a főpolgármester.

Szerinte Budapest akkor sikeres, ha az ellentétek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. „Az egyesítés, az egymást követő egyesítések városa vagyunk, és ez az elmúlt másfél évszázad legfontosabb tanulsága.”

„A politika a városból, (…) az együttélés, a jogok garantálása, és a kötelességek tiszteletben tartása iránti kézzelfogható szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, ami segíti a gondolkodásunkat erről, mint ahogy Budapest”

– idézte Ferenc pápa szavait a főpolgármester.

Budapest Főváros Közgyűlése díszpolgári elismerést adományozott:

Bródy János zeneszerző, szövegíró, előadóművész részére a hazai zenei életet évtizedek óta meghatározó, kiemelkedő művészi tevékenységéért, a magyar nyelvű beatzene megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért.

Daróczi Ágnes kultúraszervező a hazai cigányság meghatározó alakjaként nyújtott kiemelkedő művészi és kutatói munkásságáért, a romák érdekképviseletében betöltött szerepéért kapott díszpolgári címet.

Korniss Péter fotográfus a dokumentarista fényképészetben nyújtott egyedülálló művészi teljesítményéért, a magyar fotóművészetben több évtizede kivételes helyet elfoglaló életművéért kapott díszpolgári címet.

Díszpolgári elismerésben részesült Pogány Judit, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Jászai Mari- és Hazám-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja rendkívül gazdag művészi életpályájáért, az őszinte, hétköznapi ember alakját tökéletesen megjelenítő, emlékezetes színészi alakításaiért.

Török András várostörténész Budapest kulturális és épített örökségének megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett sokrétű tevékenysége, a főváros iránti rajongása, sajátos írói stílusa elismeréseként részesült díszpolgári címben.

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár Budapest épített örökségének innovatív, adaptív szemléletű megújítása érdekében végzett tevékenységéért, valamint a hazai kortárs építészetben betöltött, nemzetközi szinten is elismert szakmai munkásságáért díszpolgári címet kapott.

Posztumusz díszpolgári elismerést kapott Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, klasszikus és modern, színpadi és filmes szerepekben nyújtott emlékezetes alakításai, fanyar humora, összetéveszthetetlen stílusa, valamint az édes-bús, századeleji hangulatot idéző Budapest Orfeum létrehozásában végzett tevékenysége elismeréseként.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Tompos Kátya Jászai Mari- és Junior Prima Díjas előadóművész. Sokszínű, különféle stílusban és műfajban nyújtott, emlékezetes színészi és zenei alakításaiért, a magyar költészet és zene népszerűsítésében vállalt elkötelezett tevékenysége elismeréseként.

Emellett Budapestért díjat kapott többek között Scherer Péter és Sodró Eliza, Pro Urbe Budapest díjat pedig többek között Rosenstein Tibor étteremtulajdonos, séf, a Virág Judit Galéria és Aukciósház, posztumusz Pro Urbe Budapest díjat pedig ketten kaptak: Fahidi Éva holokauszt túlélő, a gyűlöletmentesség hirdetője részére a történelem tragikus időszakának hiteles megismertetéséért, illetve Grétsy László nyelvész részére anyanyelvünk ápolása és széles körű megismertetése érdekében végzett több évtizedes tudományos munkássága és televíziós tevékenysége elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor helyettes államtitkárnak nevezte ki a volt főszemélyzetist, akit tavaly indoklás nélkül felmentett
Szeiler Orsolya Botos Gyöngyvér helyére érkezik, aki lemondott az agrártárca helyettes államtitkári pozíciójáról.


Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.

A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.

Utódja Nagy István agrárminiszter javaslatára Szeiler Orsolya lesz, akit a miniszterelnök október 16-i hatállyal nevezett ki az agrártárca helyettes államtitkárává.

Szeiler tavaly áprilisig a kormányzati személyügyi központot irányította helyettes államtitkárként. Ekkor Orbán Viktor – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor javaslatára – indoklás nélkül, gyakorlatilag azonnali hatállyal mentette fel.

Szeiler Orsolya egyébként 1999-től csaknem mindig valamelyik minisztériumban dolgozott, és az első Orbán-kormány idején került az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Nem ez az első személycsere idén az agrártárcánál: áprilisban Orbán Viktor javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali hatállyal felmentette Feldman Zsoltot, aki addig a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelt. Ezután két új államtitkárt is kineveztek Hubai Imre és Viski József személyében.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: A Barátság kőolajvezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában beszélt arról, hogy a kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához.


A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.

A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.

"Számunkra az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai kérdés. Számunkra ez a valóság kérdése, és ez három elemből áll: fizika, matematika és tapasztalat"

- mondta.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez csupán álom marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.

"Harmadszor pedig, (…) van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem" - fogalmazott.

"Most Európában Brüsszel arra kényszerít minket, hogy olcsó, megbízható energiaforrásunkat drágább és kevésbé megbízható forrásokra cseréljük. Magyarország szempontjából lenne ennek értelme? Nem, nem lenne. Miért? Mert hazánk biztonságos ellátása alapvető szuverenitási kérdés. És ha kénytelenek vagyunk kockáztatni országunk energiaellátásának biztonságát, akkor kockáztatjuk szuverenitásunkat is. És mi nem vagyunk hajlandók kockáztatni a szuverenitásunkat"

- húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "politikai nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem lehet házakat fűteni és gyárakat üzemeltetni", s ezért Magyarország számára az energiaellátás soha nem lesz politikai vagy ideológiai kérdés.

"Élni fogunk azon szuverén jogunkkal, hogy olyan energiamixet állítsunk össze, amely az országunknak előnyös. És soha nem fogjuk hagyni, hogy bárki is nyomást gyakoroljon ránk, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hozzunk"

- szögezte le.

Majd kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása: hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról.

Azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot. "Ez nagyon egyszerű, nem rakétatudomány, csak fizika, matematika és tapasztalat" - vélekedett.

"Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek" - folytatta.

"Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?" - tette fel a kérdést.

A miniszter ezt "őrültségnek, teljes logikátlanságnak" minősítette, s megjegyezte, hogy a tapasztalatok alapján Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.

"Soha nem okoztak csalódást. A szállítások is mindig megérkeztek. Amikor több kellett, többet kaptunk, amikor kevesebb kellett, kevesebbet kaptunk. A szerződéseket mindig tiszteletben tartották"

- sorolta.

Továbbá kiemelte, hogy az energiaellátással kapcsolatos döntéseknél kizárólag a nemzeti érdek számít, márpedig az az ellátásbiztonság és az Európai Unió legalacsonyabb gázárainak fenntartása.

"Tehát ragaszkodunk szuverén jogunkhoz, hogy biztosítsuk Magyarország biztonságos ellátását, s hogy a magyar családok Európa legalacsonyabb gázárait élvezhessék. Ragaszkodunk ezen álláspontunkhoz, függetlenül attól, hogy milyen nyomást gyakorolnak ránk"

- összegzett.

Végül pedig üdvözölte, hogy a patrióta pártok minden támadás ellenére Európa-szerte előretörnek, és ennek nyomán a kontinens előbb-utóbb visszatérhet "a racionalitás és a józan ész útjára".

A miniszter erről a témáról beszélt szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak is. Ebben azt is kifejtette, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt

a Barátság kőolajvezeték nélkül az ország „fizikailag” képtelen lenne üzemanyaggal ellátni magát, ezért a vezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti.

Az orosz-ukrán háború során a Barátság kőolajvezeték szivattyúállomásait egyébként már többször is támadás érte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter: A milliárdos Lázár János most épp 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbánnal mélyszegénységbe
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszter egy igazságtalan nyugdíjtervet támogat. Magyar Péter azonban SZÉP-kártyás utalvánnyal segítené a nyugdíjasokat.


Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:

"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."

Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.

A Tiszás vezető szerint:

"Mit tesz a választásokhoz közeledve a pánikban lévő kormány? 14. havi nyugdíjról kezd el hazudni. Nem a létminimum alatt élőknek, nem a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek akar érdemi segítséget adni, hanem az egymilliós nyugdíjat felvevőknek ígér 14. havi nyugdíjat."

Emlékeztetett rá, hogy a TISZA más megoldást javasol:

"A TISZA-kormány amellett, hogy megtartja a 13. havi nyugdíjat, maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ad a nyugdíjasoknak élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre. Ez egymillió nyugdíjasnak több mint a 14. havi nyugdíj lenne. De egy jelenleg 80 ezer forint nyugdíjban részesülőnek plusz 2,5 havi nyugdíj.

És emelett a TISZA 120 ezer forintra emeli az ez alatti nyugellátásban részesülők nyugdíját. Ez több százezer embernek 50 %-os nyugdíjemelést is jelent. És jelentősen emeljük a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők nyugellátását".

Úgy számol, hogy a miniszter által javasolt elképzelés alapján "az alacsony nyugdíjban részesülő százezreknek Lázár szinte semmit nem adna, de a havi egymillió forintot bezsebelő régi elvtársak plusz egymilliót kapnának”.

A G7 szerint 2025-ben 536 milliárd forintot költöttek az állami költségvetésből a 13. havi nyugdíjakra. Ha bevezetnék a 14. havit is, az körülbelül ugyanekkora kiadással járna - írja a Telex.

A TISZA Párt idén szeptemberben mutatta be nyugdíjprogramját. Ebben sávos emelést ígértek az alacsony nyugdíjaknál, valamint 120 ezer forintos minimálnyugdíjat. Emellett azt is vállalták, hogy kormányra kerülésük esetén megtartják a 13. havi nyugdíjat, és még 200 ezer forintos SZÉP-kártya utalványt is adnának a nyugdíjasoknak. Ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne elkölteni.

Magyar Péter szerint ez az utalvány egymillió nyugdíjas számára több pénzt jelentene, mint a 14. havi nyugdíj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Büntetőfeljelentést tett Orbán Viktor ellen egy EP-képviselő, kémszoftveres támadás gyanúja miatt vizsgálatot kért
A német Daniel Freund szerint egy levélben megküldött kémszoftverrel próbálták megfigyelni őt. Úgy véli, a támadás hátterében a magyar titkosszolgálat állhat.


Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.

A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.

A képviselő és a jogvédő szervezet közös közleményt adott ki. Ebben Freund azt mondta:

„Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálat áll a támadás mögött.” A közlemény szerint az Európai Parlament informatikai szakértői is úgy vélik, hogy a magyar kormány lehet a megfigyelési kísérlet hátterében.

A feljelentés szerint 2024 májusának végén egy ismeretlen személy, aki ukrán diáknak adta ki magát, levelet küldött Daniel Freund hivatalos parlamenti e-mail címére. Ebben arra kérte, hogy írjon néhány sort Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásáról. A levél tartalmazott egy linket is, de a képviselő nem kattintott rá.

Az EP informatikusai figyelmeztették a politikust, hogy a link egy kémszoftvert rejtett. A programot valószínűleg az izraeli Candiru cég készítette, amelyet az amerikai kormány már 2021-ben feketelistára tett emberi jogsértések miatt.

A közleményben Freund úgy fogalmazott:

„Ez nem meglepő: Orbán megveti a demokráciát és a jogállamiságot. Ha a gyanú beigazolódik, az felháborító támadást jelentene az Európai Parlament ellen.”

A feljelentésben nyomozást, tanúk kihallgatását és független igazságügyi vizsgálatot sürgetnek. A Politico megkereste a magyar kormányt is, de nem érkezett válasz.

Daniel Freund korábban is bírálta a magyar kormányt. Ő kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság fagyassza be a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részét. 2023-ban azt javasolta, hogy Magyarország ne tölthesse be az EU Tanácsának soros elnökségét. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője emiatt „lenácizta” a német politikust. Freund idén májusban a Blikknek adott interjúban azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások teljes felfüggesztését is követelik - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk