Az alvás fontos, csak nem pont annyira van szükségünk, amennyit eddig mondtak nekünk
Az utóbbi években egész iparág épült arra, hogyan lehet gyorsabban elaludni, mélyebben aludni, tovább aludni, okosórával mérni, applikációval elemezni, légzéstechnikával optimalizálni. Csakhogy egy új kutatás szerint lehet, hogy nem is az a cél, hogy minél közelebb kerüljünk a bűvös nyolc órához.
Egy friss, a Nature-ben megjelent kutatás szerint ugyanis
Vagyis nagyjából hat és fél, illetve majdnem nyolc óra között húzódhat az a tartomány, amelyet a szervezetünk a jelek szerint a legjobban tolerál.
A kutatók szerint azoknál, akik ebben a sávban alszanak, alacsonyabb lehet bizonyos betegségek kockázata, és kedvezőbb lehet a hosszú élettel összefüggő biológiai mutatóik állapota.
A tanulmány szerzői úgy fogalmaztak, hogy az elemzéseik következetesen azt mutatták: a megzavart alvásminták, vagyis a túl rövid és a túl hosszú alvás is összefüggésbe hozható több szervrendszer eltéréseivel és a megnövekedett halálozási kockázattal.
A kutatók ehhez a UK Biobank adatait használták, amely nagyjából félmillió ember egészségügyi és életmódbeli adatait tartalmazza. Ezeket vetették össze úgynevezett biológiai öregedési órákkal. Ezek nem azt nézik, hogy hány éves vagy a személyid szerint, hanem azt, hogy a tested, pontosabban az egyes szervrendszereid biológiailag milyen állapotban vannak.
A vizsgálatban 23 szervrendszer biológiai életkorát elemezték, majd összevetették az emberek saját bevallásán alapuló alvási adataival. Így jutottak el az úgynevezett szervspecifikus biológiai életkori eltérés fogalmához. Ez azt mutatja meg, mennyire tér el egy adott szervrendszer biológiai életkora az ember tényleges, naptári életkorától.
Magyarul: lehet valaki papíron 52 éves, miközben bizonyos szervrendszerei biológiailag idősebbnek vagy fiatalabbnak tűnnek. És ezek az eltérések előre jelezhetik bizonyos betegségek vagy akár a halálozás kockázatát is.
A kutatók azt találták, hogy
A rövid alvás például összefüggést mutatott depressziós epizódokkal, szorongással, elhízással, 2-es típusú cukorbetegséggel, magas vérnyomással, iszkémiás szívbetegséggel és szívritmuszavarokkal. A túl rövid és a túl hosszú alvást egyaránt összekapcsolták krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, asztmával, gyomorhuruttal és refluxszal is.
Szóval az alvás mennyiségénél nem igaz a „minél több, annál jobb” kérdés.
Ez pedig gyorsabb biológiai öregedésre utalhat. A legkisebb eltéréseket azoknál találták, akik 6,4 és 7,8 óra között aludtak.
Fontos azonban, hogy a kutatók sem állítják, hogy önmagában az alvásmennyiség okozza ezeket a betegségeket vagy a korábbi halálozást. Az összefüggés nem ugyanaz, mint az ok-okozat. Könnyen lehet például, hogy aki tartósan nagyon sokat alszik, annál már eleve fennáll valamilyen egészségügyi probléma, amely miatt többet alszik.
Vagyis a tanulság nem az, hogy a nyolc+ óra alvás veszélyes. Inkább az, hogy a szervezetünknek van egy viszonylag szűk, de nem teljesen merev alvási optimuma, és a tartósan nagyon kevés, illetve a tartósan nagyon sok alvás is jelezhet valamit arról, hogyan működik a testünk.
A nyolcórás alvásszabály tehát nem halt meg, csak kapott egy elég kellemetlen lábjegyzetet.
Via Ladbible