prcikk: Alvásszakértő: Az állandó nyári időszámításnál még az óraállítgatás megtartása is kedvezőbb lenne | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Alvásszakértő: Az állandó nyári időszámításnál még az óraállítgatás megtartása is kedvezőbb lenne

Dr. Bódizs Róbert szerint az őszi óraátállításnak több a pozitív hatása, mint a nyárinak. A szakértő azt is elárulta, hogy miért nem érzik éjszaka sem fáradtnak magukat a sorozatdarálók.


Vasárnap hajnalban ismét háromról kettőre állítottuk vissza az órákat. Szokás szerint ismét elárasztották a közösségi médiát a zsörtölődők, pedig most egy órát ajándékba kaptunk, tehát még azok is jobban kipihenhették magukat, akik szombat este szórakozni voltak.

Dr. Bódizs Róbert, alvásszakértő, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese szerint sem a téli óraátállítás a nagyobb probléma, hanem inkább a nyári. Ahogy ugyanis vasárnaptól ketyeg majd az idő Magyarországon, az az eredeti, a földrajzi helyzetünkből adódó.

–- Milyen következményekkel jár az óraállítás?

– Minden esetben egy megszokott rendet borít fel, annak ellenére, hogy csak egyetlen óra eltérésről van szó. Mivel azonban az egész társadalmat egyszerre érinti, statisztikailag mérhető az összhatása: kimutatható a betegségstatisztikákban, a közlekedési balesetekre is hatással van, átmenetileg pedig néhányaknál kellemetlenséget okozhat. De egyáltalán nem mindegy, hogy a tavaszi vagy az őszi óraátállításról beszélünk.

A problémák ugyanis inkább akkor tapasztalhatók nagyobb mértékben, amikor siettetni kell az embereket, korábbi kelést vezetnek be, vagyis a nyári időszámításra áttéréskor.

dr. Bódizs Róbert (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

– Miben különbözik ez az egyórányi veszteség a tavaszi óraátállításnál attól, hogy ha egyszerűen ugyanennyi idővel később fekszünk le, ami azért jóval gyakrabban megtörténik mindenkinek az életében?

– Tulajdonképpen az össztársadalmi érintettség miatt veszélyesebb. Képzeljük el például, hogy az utakon egyszerre mindenki egy kicsit álmosabb, kialvatlanabb, vagy mondjuk valamennyi szívbeteg és rosszabb egészségügyi állapotban lévő egyszerre kap egy kis plusz, ráadásul kikerülhetetlen stresszt. Ha egyénileg alszunk kevesebbet egy órával az előző esti program miatt, akkor ugyanennek a veszélynek tesszük ki magunkat, de mégsem egy egész országról beszélünk.

Amikor az óraátállítás rendszerét eredetileg kitalálták, csupán energiát akartak megspórolni, és senki nem számolt azzal, hogy ilyen következményei is lesznek.

– Ehhez képest az őszi óraátállítás milyen hatással van az életünkre?

– Ilyenkor visszakapunk egy órát, emiatt a túlnyomó többség inkább pozitív hatásokról számol be. A felmerülő panaszok inkább szubjektívek szoktak lenni, melyek közül magasan vezet, hogy „nagyon korán sötétedik”, vagyis mire a napi teendőkkel végeznek az emberek, addigra lemegy a nap.

– Létezik valamilyen praktika, amivel könnyen át lehet lendülni ezek szerint a nehézségeken?

– Az őszit élvezzük ki, mert október végén visszakapjuk a standard időszámítást. Ebben az időszakban csak a korai sötétedés miatti megváltozott körülményekre kell felkészülnie például az autóvezetőknek. A tavaszi óraátállítás esetében azonban sokkal körültekintőbbnek kell lenni. Érdemes előtte egy héttel már megkezdeni a felkészülést, és fokozatosan átszoktatni magunkat a korábbi elalvásra.

Próbáljunk korábban lefeküdni, ütemezzük át az éjszakába nyúló programokat, ugyanakkor iktassunk be például napközbeni sportolást, ami este elősegítheti a korábbi elalvást, valamint lehetőleg kerüljük az esti fényt, legfőképpen a képernyők bámulását éjszaka.

– Évek óta téma, hogy eltörlik az óraátállítást. Véleménye szerint ez egy jó vagy rossz döntés lenne?

– Egyértelműen jó dolog lenne, és nemcsak én, mint az alváskutatásban jártas szakember gondolom így, hanem a szakmai szervezetek legnagyobb része is egyetért ezzel. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy melyik lenne az állandósított időszámítás. Ha a nyár megmaradása mellett döntenének végül, akkor megkockáztatom, hogy annál még az óraállítgatás fenntartása is kedvezőbb lenne.

– Miért gondolja úgy, hogy a téli időszámítás jobb lenne?

– Először is a szavaknak súlya van: a nyári és téli időszámítás kifejezések akkor jelentek meg, amikor az 1970-es évek olajválsága után kitalálták ezt az átállást. Valójában azonban a standard idő a mostani téli, míg a nyári az átállított. Standard időnek azt nevezzük, ami az adott földrajzi helyzetnek a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a napóráját, vagyis a Nap delelése délben legyen, ami persze még így sem tökéletes.

Ha úgy döntünk, hogy a nyári időszámítást állandósítjuk, akkor például télen az első tanórák is még sötétben kezdődnének az iskolákban reggel nyolckor, amit a jelenlegi kutatások alapján rosszul tűrnének az emberek.

Még az erősen iparosodott vidékeken is jellemző, hogy az ember biológiai ritmusa elég nagymértékben hallgat a napórára, tehát éjszakának érzi a reggelt, ha még nem kelt fel a Nap. Az csak egy illúzió, hogy mi határozzuk meg az időt: ez valójában egy rajtunk kívül álló fizikai folyamat, amit szükség esetén konvenciókkal felül lehet írni, de ez ütközik a természet rendjével és az egészség optimális feltételrendszerével.

– Hogyan alszunk manapság az elmúlt 10-20 évhez képest?

– Készítettünk egy nagyon alapos felmérést 2021-ben a magyarországi felnőtt lakosság alvásáról. Ebből kiderül, hogy sokan érzik úgy, hogy problémájuk van az alvással, de nagy átlagban nyolc órát szánunk alvásra. Hajnali 3 óra körül van az alvás közepe, ilyenkor a magyar felnőttek több mint 98 százaléka alszik, ami a gyerekekkel együtt még nagyobb százalékot jelenthet. Ami viszont egyértelműen romlott az a fényszennyezettséggel kapcsolatos megfontolások semmibe vétele. Amikor megjelenik egy technikai újítás, akkor általában idő kell, amíg az emberek megértik, hogy ennek hátulütői is vannak.

A már említett LED-képernyők estébe nyúló nézegetése, főleg kékfényszűrő-funkció nélkül tulajdonképpen epidémia szintű a modern társadalmakban, így Magyarországon is. Ennek nagyon kedvezőtlen, az alvást késleltető hatása van, főleg a fiatalok esetében.

Ezzel párhuzamosan rontja egy kicsit az alvásminőséget az is, hogy a korábbinál sokkal több időt töltünk a négy fal között bezárva, vagyis napközben fényhiányt szenvedünk el. Mindenkinek javaslom, hogy elalvás előtt 2-3 órával már csak nagyon erősre állított kékfényszűrőkkel használja az eszközeit. Ebbe beletartoznak az otthon, nagy képernyőn nézett filmek is, amiket célszerű lenni valamivel korábbra időzíteni, ha van erre lehetőség.

– Milyen hatása van a kék fénynek az alvásra és az egészségre?

– Nagyon erősen hat az alvásunkra és a biológiai ritmusunkra. Az ember és a nappal aktív fajok retinájában kékfény-érzékeny sejtek vannak, mert a napfény teljes szivárványspektrumában benne van a kék komponens is. Ha ezek a retinális ganglion sejtek ezt érzékelik, akkor egy specifikus idegpályán azt az információt továbbítják a biológiai óránknak, hogy nappal van. Ekkor a biológiai óra ennek megfelelően kezd el viselkedni, vagyis késleltetési köröket kezd futni, mivel azt érzékeli, hogy még nincs este.

Amikor pedig reggel felkapcsoljuk a lámpát, azt üzenjük a biológiai óránknak, hogy már nappal van. Ez egy nagyon erős rángatása ide-oda a biológiai órának.

Ezzel szemben elődeink éjszakába nyúlóan a tüzet bámulták a barlangban, ám a vöröses-sárgás fényforrás szöges ellentéte a kéknek, a szivárvány ellenkező oldalán helyezkedik el, emiatt enyhe a cirkadián ritmust, azaz a biológiai órát befolyásoló hatása.

– Vagyis ha valaki nem érzi magát este fáradtnak, és úgy dönt, hogy még egy részt megnéz a kedvenc sorozatából, akkor saját magát teszi bele egy ördögi körbe, hiszen még kevésbé érzi majd magát álmosnak, mintha kikapcsolná a tévét?

– Igen. Ilyenkor jó eséllyel tolja maga előtt a biológiai óráját, ami pedig azt diktálja, hogy még nappal van. Természetesen egyszer el fog fáradni, mert az alvásnak van egy fáradtságot mérő komponense is. A homoesztatikus komponensnek köszönhető, hogy akár nappal is el tudunk aludni, ha nagyon fáradtak vagyunk. De ez az alvás, nem az az alvás, ami a rendben működő biológiai ritmusok mentén éjszaka lenne. A sorozatnézős példára visszatérve: egy ilyen esetben a kimerültség utáni nappali alvást fogjuk átélni, és majd valamikor az éjszaka vége felé jelenik meg jó esetben az a biológiai ritmus fázis, ami az éjszakát indikálja, de akkor viszont már lassan kelni is kell.

Az alváshiány miatt alvászavar alakulhat ki, de egyes megfigyelések szerint szerepet játszhat a daganatos betegségekben, köztük az emlőrákban, a szív- és érrendszeri betegségekben, a 2-es típusú cukorbetegségben,

és ne feledkezzünk meg az olyan pszichiátriai problémákról, mint a depresszió vagy a hangulatzavarok.

– Az utóbbi években elterjedtek azok az okosórák és aktivitásmérők, melyek már képesek monitorozni az alvást. Ezek mennyire festenek valós képet az alvásunk minőségéről?

– Annyifajta ilyen eszköz van, hogy nehéz róluk általános véleményt alkotni. Fogalmazzunk úgy, hogy adott annak a lehetősége, hogy ezek között a csuklóra helyezhető eszközök között akad olyan is, ami megbízható információkat közöl elsősorban két szempontból. Az egyik az, hogy mikor és mennyit aludtunk, de hiteles információnak számít az is, hogy mennyire zavartalanul. Az utóbbi különösképpen akkor, ha pulzusmérő is be van építve az eszközbe.

Az alvás mélységével adott információkat érdemes fenntartásokkal kezelni: laboratóriumi eszközökkel megpróbáltunk validálni néhány ilyen órát, és kiderült, hogy ezt nem tudják megmondani, mert az alvás mélységéhez az agyhullámokat is mérni kellene ugyanis.

Már léteznek azonban ilyen eszközök is, és a jövőben egyre inkább lesznek.

– Mikor érdemes alvásszakértőhöz fordulni? Milyen jelekre figyeljünk?

– Ha valaki heteken vagy hónapokon keresztül rosszul alszik, és úgy érzi, hogy nem tudja kipihenni magát, akkor érdemes szakembert felkeresni. De ez csak a gondok egy része, ugyanis akadnak olyan alvásproblémák, amikor az alany nem érzi, hogy rosszul alszik, de mégis emiatt vannak problémái. Ilyen például az éjszakai, nagyon intenzív és szaggatott horkolás, ami légzéskimaradásokkal társul, vagy a fáradtság ellenére izgő-mozgó lábak lefekvés előtt, amitől nem tudunk elaludni. Ezek olyan gyakori alvásszavarokat jelezhetnek, melyeknek fontos lehet a kivizsgálása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.


Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.


Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.

Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.

„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”

– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.

A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.

A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.

„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”

– magyarázza Budavári Eszter.

Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.

A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.

Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.

A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.

A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk