A kormánypártiak 85 százaléka és az ellenzéki összefogást támogatók 80 százaléka szerint jobb lenne, ha a gyorsforgalmi utak üzemeltetése továbbra is az állam kezében maradna, egy központi tarifarendszer alapján megállapított használati díjjal - írja a Népszava a Publicus Intézet felmérése alapján, amely szerint mindkét oldalon sokan elutasítják, hogy a kabinet 35 évre koncesszióba adja a sztrádákat.
Ahogy azt már korábban megírtuk, a kormány június közepén tette közzé a hirdetményt, ami alapján koncessziós eljárásban 35 évre átadnák a hazai autópályahálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építésének finanszírozási terhét kormányzaton kívüli piaci szereplőknek, melyet pénzhiánnyal indokoltak.
A Publicus Intézet felmérése szerint
a Fidesz-támogatók nagytöbbsége azt sem zárja ki, hogy az eljárás irányított: szerintük a jelentkezés gyanús feltételeivel és a rövid határidővel akart a kabinet kedvezni NER-közeli cégeknek.
A felmérésből arra is fény derült, hogy a kormánymédia rendkívül jól működik, mert az Orbán-pártiak többségéhez egyáltalán nem jutott el a hír.
Míg az ellenzékiek 84 százaléka tudott a sztrádakoncesszió tervéről, addig a kormánypártiaknak csak 32 százaléka hallott róla.
A kormány indoklását, ami szerint a forráshiány miatt vált szükségessé a koncessziós eljárás, a Publicus adatai szerint a Fidesz-támogatók csupán 30 százaléka, az ellenzékieknek pedig 7 százaléka hiszi el.
A kormánypártiak 85 százaléka és az ellenzéki összefogást támogatók 80 százaléka szerint jobb lenne, ha a gyorsforgalmi utak üzemeltetése továbbra is az állam kezében maradna, egy központi tarifarendszer alapján megállapított használati díjjal - írja a Népszava a Publicus Intézet felmérése alapján, amely szerint mindkét oldalon sokan elutasítják, hogy a kabinet 35 évre koncesszióba adja a sztrádákat.
Ahogy azt már korábban megírtuk, a kormány június közepén tette közzé a hirdetményt, ami alapján koncessziós eljárásban 35 évre átadnák a hazai autópályahálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építésének finanszírozási terhét kormányzaton kívüli piaci szereplőknek, melyet pénzhiánnyal indokoltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország olajexportjának 40 százaléka megbénult, nem csak a Barátság vezetéken áll a szállítás
Ukrán drónok támadták a legfőbb nyugati kikötőket, eközben lefoglalt tankerek és a leállt Barátság vezeték is súlyosbítja a helyzetet. A Reuters szerint ez a modern Oroszország legsúlyosabb olajellátási zavara.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Ukrajna ebben a hónapban fokozta a támadásokat az orosz olaj- és üzemanyagexport-infrastruktúra ellen, és mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt célba vette: a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a Balti-tengeren található Primorszkot és Uszty-Lugát.
Kijev emellett olajszivattyú-állomásokat és finomítókat is támad.
Kereskedők szerint az Oroszországhoz köthető illegális tankerhajók lefoglalása napi mintegy 300 ezer hordó, a murmanszki kikötőből származó sarkvidéki olaj exportját is megzavarta.
A kiesés komoly érvágás Moszkvának, mivel Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, és az olajtermelés az állami költségvetés egyik fő bevételi forrása. A szállítási nehézségek miatt Moszkva kénytelen az ázsiai piacok felé fordulni, ezek az útvonalak azonban a kapacitásuk miatt korlátozottak.
Oroszország továbbra is zavartalanul szállít olajat vezetékes és tengeri útvonalakon Kínába, valamint ellátja a szomszédos Fehéroroszország finomítóit is, napi mintegy 300 ezer hordóval.
A Magyarországra és Szlovákiába vezető Barátság kőolajvezeték egy januári orosz támadás óta áll. Kijev szerint a károk javítása nehéz és időigényes, legkorábban április végére lehet kész. Budapest és Pozsony ezzel szemben úgy látja, Ukrajna „politikai okokból” nem indítja újra a vezetéket.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyolcnapos karbantartás miatt heteken belül leállítják a Magyarországot jószerivel teljes egészében ellátó csőhálózatot. Az üzemszünet idején az útvonalon nem áll rendelkezésre technikai kapacitás – közölte a hálózatüzemeltető a Blikk szerint. A karbantartás június 2-án reggel kezdődik, és a tervek szerint nyolc napon át tart majd.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. által közzétett adatok alapján a Török Áramlat gázvezeték rendszerének terhelhetősége több ponton egyszerre csökken, ami érzékenyebbé teheti az ellátást a kiesések idejére.
A hálózatüzemeltető hangsúlyozza, hogy tervezett leállásról van szó, nem pedig egy, az energiaellátásunk ellen irányuló szabotázsakcióról. Nincs tehát közvetlen veszélyben a Magyarország orosz földgázimportjának döntő többségét, a teljes éves importigény mintegy 60-70 százalékát lebonyolító tranzitvonal.
Az FGSZ csütörtöki közleménye szerint ezzel párhuzamosan több más, a magyar földgázszállító rendszert érintő karbantartás és kapacitáskorlátozás is szerepel a 2026-os leállási ütemtervben. Egyes hálózati pontoknál módosították az időpontokat, és külön kiemelték a határkeresztező pontokat érintő változásokat is.
Nyolcnapos karbantartás miatt heteken belül leállítják a Magyarországot jószerivel teljes egészében ellátó csőhálózatot. Az üzemszünet idején az útvonalon nem áll rendelkezésre technikai kapacitás – közölte a hálózatüzemeltető a Blikk szerint. A karbantartás június 2-án reggel kezdődik, és a tervek szerint nyolc napon át tart majd.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. által közzétett adatok alapján a Török Áramlat gázvezeték rendszerének terhelhetősége több ponton egyszerre csökken, ami érzékenyebbé teheti az ellátást a kiesések idejére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tóth Gabi hivatalosan is a Fidesznek dolgozik, nem is kevés pénzért - állítja a Partizán
A csatorna által bemutatott iraton Kocsis Máté frakcióvezető szerepel munkáltatóként, a havi díjazás 1,33 millió forint. A hír új megvilágításba helyezi az énekesnő kapcsolatát a párttal.
A Partizán birtokába került egy dokumentum, ami szerint Tóth Gabi énekesnő szorosabb kapcsolatban áll a Fidesz parlamenti frakciójával, mint azt eddig tudtuk.
A videó szerint Tóth Gabi amellett, hogy kampányrendezvényeken énekel, hivatalos munkaviszonyban is áll a Fidesz országgyűlési frakciójával. A megszerzett szerződés szerint havi 1,33 millió forint fizetést kap, mégpedig azért, mert elvileg egy képviselő személyi titkára
A dokumentum szerint pedig a munkáltatója nem más, mint Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Az énekesnő 2024 nyarától dolgozik náluk, napi hatórás munkaidőben. A munkaköre - legalábbis papírón - programok szervezéséből és lebonyolításából áll.
Az üggyel kapcsolatban keresték Tóth Gabit és Kocsis Mátét is, de nem reagáltak. Viszont Németh Balázs, a frakció szóvivője nem cáfolta a szerződés létezését.
A Partizán videója megemlíti, hogy Tóth Gabi korábban egy Lentulai Krisztiánnak adott interjúban barátjaként hivatkozott Kocsis Mátéra.
A Partizán birtokába került egy dokumentum, ami szerint Tóth Gabi énekesnő szorosabb kapcsolatban áll a Fidesz parlamenti frakciójával, mint azt eddig tudtuk.
A videó szerint Tóth Gabi amellett, hogy kampányrendezvényeken énekel, hivatalos munkaviszonyban is áll a Fidesz országgyűlési frakciójával. A megszerzett szerződés szerint havi 1,33 millió forint fizetést kap, mégpedig azért, mert elvileg egy képviselő személyi titkára
A dokumentum szerint pedig a munkáltatója nem más, mint Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Az énekesnő 2024 nyarától dolgozik náluk, napi hatórás munkaidőben. A munkaköre - legalábbis papírón - programok szervezéséből és lebonyolításából áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha behúzod az x-et, kapsz egy pakkot” – drogért vásárolja a szavazatokat a Fidesz egy új film szerint
A De! akciócsoport új dokumentumfilmje szerint szervezett hálózatok működnek Északkelet-Magyarországon, akik drogért, pénzért, vagy zsarolással szereznek szavazatokat a kormánypártnak a legszegényebb falvakból.
Százával vásárolnak dizájnerdrogért szavazatokat a magárahagyott gettótelepüléseken, a dílereket a választásokig nem is nagyon zaklatják, sokan egy-egy pakkért szavaznak le – állítja több megszólaló a ma este bemutatott A szavazat ára című dokumentumfilmben, amelyről a 444.hu számolt be.
A filmet jegyző De! akciócsoport szerint 5–600 ezer szavazatot próbál a Fidesz így magához húzni, elsősorban az észak- és kelet-magyarországi falvakban.
A filmben megszólalók a szavazatvásárlás több formájáról is beszámolnak, a készpénzes kifizetésektől a burkolt fenyegetésekig. Az egyik legsúlyosabb állítás szerint több településen a dílerek is részt vesznek a mozgósításban, egy szavazat ára pedig egy adag kábítószertől a jellemzően tíz–húszezer forintos készpénzes kifizetésekig terjed. Egyre gyakoribbá válik a „bekísérés” is, amikor a szavazó a megbeszéltek szerint segítséget kér a szavazásnál, így a szervező bemegy vele a fülkébe, és ellenőrzi, vagy akár helyette is ikszel.
Egy korábbi főszervező a kamerának háttal ülve beszélt a rendszer anyagi oldaláról. Állítása szerint az előző választáson az a szervező, aki egész nap szállította az embereket, 70 ezer forintot kapott, a „bekísérő” pedig 35 ezret. Ő maga főszervezőként ennél sokkal többet, 12 millió forintot kapott fizetségként és a költségeire.
A férfi korábbi módszereikről is beszélt:
„Én is osztottam öt kilónként, most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos.” Majd hozzátette: „Rábeszéltük őket, megvettük őket, szó szerint.”
A film készítői szerint a jelenség már nem korlátozódik a roma közösségekre. „Ez már bőven nem roma kérdés. Korábban sokkal inkább az volt, de a rendszer ebbe az irányba tolódott, és már egyáltalán nem csak a romáknál van jelen. Ez az uralomgyakorlásról szól. Az uralomgyakorlásról, aminek az alapja a kiszolgáltatottság. A szavazatvásárlás már csak a hab a tortán” – mondta a film bemutatóján Tímár Áron, az egyik alkotó.
A dokumentumfilm egyik kiemelt helyszíne Nyírbogát, ahol a helyiek a polgármester, Dr. Rizsák Ildikó teljhatalmáról beszélnek.
A fideszes országgyűlési képviselő, Simon Miklós feleségeként és a térség üzemorvosaként is ismert polgármester a vádak szerint azzal fenyegetőzik, hogy aki nem a Fideszre szavaz, annak nem írja fel a szükséges gyógyszert, vagy kiteszik a hozzátartozóját a helyi idősotthonból.
„A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bentlakó idősek helyett. Leszavaztatnak olyanokat is, akik olyan fogyatékkal élnek, demensek, hogy nem is tudják, mi történik körülöttük” – állítja egy középkorú asszony. A polgármester nem kívánt nyilatkozni a filmben.
A filmben egy ma is aktív, Északkelet-Magyarországon dolgozó rendőr név és arc nélkül arról beszél, hogy a kábítószerellenes politikai kommunikációval szemben a valóságban sok helyen a rendőrség már csak látszatintézkedéseket folytat.
„Rengeteget dolgoztam kábítószerügyekben. Öt évvel ezelőttig egész jól lehetett dolgozni, azóta csak hazudozunk, inkább kiszórjuk az anyagot, a lényeg, hogy ne legyen eljárás. Nagyon-nagyon rosszul nézne ki, hogy mennyivel nőtt meg mondjuk a drogfogyasztók vagy a droggal való kereskedők száma egy adott területen.”
A korábbi szervező ezt azzal egészíti ki, hogy a drog fizetőeszköz a szavazatokért:
„Ezekkel a szerekkel megveszik őket. Ha behúzod az x-et, kapsz egy pakkot, két pakkot.”
A cikk megjegyzi, hogy a film nem hoz konkrét bizonyítékokat a kábítószerrel való szavazatvásárlásra, és más bűncselekménygyanús ügyek is részben anonim beszámolókon alapulnak. A film egyben egy felhívás is a De! akciócsoport részéről, akik civil „őrzőket” toboroznak, hogy a gyanús szavazóköröknél monitorozzák az esetleges választási visszaéléseket, remélve, hogy a nyilvánosság visszatartó erejű lehet.
Via 444.hu
A teljes alkotást itt tudjátok megnézni:
Százával vásárolnak dizájnerdrogért szavazatokat a magárahagyott gettótelepüléseken, a dílereket a választásokig nem is nagyon zaklatják, sokan egy-egy pakkért szavaznak le – állítja több megszólaló a ma este bemutatott A szavazat ára című dokumentumfilmben, amelyről a 444.hu számolt be.
A filmet jegyző De! akciócsoport szerint 5–600 ezer szavazatot próbál a Fidesz így magához húzni, elsősorban az észak- és kelet-magyarországi falvakban.
A filmben megszólalók a szavazatvásárlás több formájáról is beszámolnak, a készpénzes kifizetésektől a burkolt fenyegetésekig. Az egyik legsúlyosabb állítás szerint több településen a dílerek is részt vesznek a mozgósításban, egy szavazat ára pedig egy adag kábítószertől a jellemzően tíz–húszezer forintos készpénzes kifizetésekig terjed. Egyre gyakoribbá válik a „bekísérés” is, amikor a szavazó a megbeszéltek szerint segítséget kér a szavazásnál, így a szervező bemegy vele a fülkébe, és ellenőrzi, vagy akár helyette is ikszel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
