KULT
A Rovatból

A Fagy birodalma II. – Ezt mindenkinek látnia kell!

A BBC nagyszabású 2011-es minisorozatának A fagy birodalmának 2022-ben eljött a folytatása. Hihetetlenül gyönyörű a képi világa és mindennél fontosabb az üzenete.


A BBC Earth csatornán október 30-tól megtudhatjuk mi történt A fagy birodalmával 11 év után. Több mint három évig forgatták ezt a természetfilm sorozatot és ez minden egyes percén látszik.

Annyira szép, hogy mozivászonért kiált.

Láttam az első szériát is, de ez a látványvilág, amelyet a második minisorozat megmutat az ámulatba ejtő. Nemcsak kézi kamerákkal, rögzített kamerákkal fotózták, hanem láthatunk infravörös kamerafelvételeket, drónfelvételeket, sőt űrből felvett anyagokat is. Rengeteg munka van a műsorban és ez meg is látszik.

A készítők között veterán természetfilmeseket találunk, de talán mindenkinek David Attenborough neve fog feltűnni. Az ő narrációja kíséri végig a nézőket a sorozaton. Mindig nagyon jó hallani Sir Attenborough-t, és remélem még sokáig elbűvöl minket a hangjával.

Mindezek mellett az ember lelkéig hatoló grandiózus zenét is ki kell emelni.

Több epizódnak maga az Oscar-díjas Hans Zimmer komponálta a zenéjét, és a főcímdal megírásában Camilla Cabello is besegített neki. Nem lehet mást mondani rá, mint az egész sorozatra: epikus.

Minden epizódban vannak olyan pillanatok, amikor a néző széles mosollyal az arcán ül és csodálja az újszülött pingvineket, fókákat vagy lemmingeket. De hamar rá kell jönnünk, hogy ez a valóság és a természet megjelenik egy ragadozó képében. A természetfilm egy-egy jelenetében

olykor nagyobb a feszültség, mint egy Hitchcock műben,

mert tudjuk, hogy ez az élet körforgása és egy aranyos állat rossz döntése az életébe kerülhet. Minden rész végén van egy nagyjából tízperces jelenet, ami dokumentalista módszerrel megmutatja, hogyan forgatták az aktuális részt, milyen nehézségek adódtak a forgatás alatt, vagy milyen visszafordíthatatlan károk keletkeztek az állatvilágban. Ez sok esetben szívfacsaró volt.

Az állatok mellet a csodálatos élőhelyük, a vadregényes fagyos természetet is bemutatják. Először bámulatos, aztán jön a fekete leves, a nyers valóság: a klímaváltozás és annak, kegyetlen következményei a fagyott ökoszisztémára.

A szemünk előtt tűnnek el élőhelyek, ezzel halálra ítélve kis és nagy lakóit.

Úgy gondolom ezt mindenkinek látnia kell. Nemcsak azért, hogy sokkolják az embereket, hanem hogy megértsék, mi-miért történik a világban. Miért kell figyelni a környezetünkre, miért olyan fontos, hogy már most figyeljünk a környezetre, amíg talán visszafordítható a folyamat.

Az első rész egy utazás az Antarktisztól az északi sarkvidék felé meg-meg állva érdekes fagyos világokban. Gyakorlatilag átfogó képet ad, mit is fogunk látni a következő öt epizód alatt. A második rész a vízivilágra, a harmadik a fagyos csúcsokra és az ott található életre koncentrál. A negyedik egy dedikált rész az Antarktisz élővilágának, az ötödikben a figyelem középpontjában a legészakibb szárazföld és a Jeges-tenger áll,

a záró epizód pedig a központi üzenetet próbálja összefoglalni: nagyon nagy probléma a klímaváltozás és súlyosak a következményei.

Érdekes, hogy nemcsak az állatvilág szempontjából mutatja be a nehézségeket, hanem az utolsó epizód az emberi tényezőt is vizsgálja. Nem elítélő hangnemben mutatja be, hogy mi lesz, ha ezek a vizek megolvadnak. Sokan nem jutnak majd édesvízhez, nem tudnak vadászni, a vízszint megemelkedik:

világkatasztrófa felé sodródunk és erre próbálja felhívni a figyelmet A Fagy birodalma II.

Ha így haladunk tovább, 2070-re a partmenti városok, mint Miami, New York, Shanghai vagy Mumbai el fognak tűnni a víz emelkedő szintje miatt.

Itt az emberiség a kulcs, a mi cselekedetünk határozza meg a jövőt. Csökkentenünk kell a karbon kibocsájtást, be kell vezetni egy fenntartható gazdálkodást, meg kell változtatni az emberek gondolkodásmódját és megértetni velük, ez nem mások problémája, hanem ez mindenki problémája. Ennek az egyik legjobb módja például, a fiatalok számára ilyen, és ehhez hasonló természetfilmek megmutatása.

A helyzet kiábrándító, de ha a fiatal generációk már tudatosabbak, van talán remény.

Ahogy egy inuit őslakos mondja, ha tudunk tenni a klímaváltozás ellen valamit, akkor csináljuk, ne csak gondolkodjunk rajta.

Hihetetlen élményben volt részem a sorozat megnézése közben, tényleg minden epizódban volt olyan pillanat, amit még soha nem vettek kamerára,

elképesztő munka és elhivatottság van benne, ami dicsérendő.

Hanz Zimmer a következőket mondta a sorozat londoni bemutatóján:  „Az egyik dolog, amit Sir David tett, hogy megmutatta a világnak, mi csak egy kis része vagyunk, miközben a legnagyobb pusztítást végezzük. Sir David ebben is nagyon ügyes. Megmutatja ezeket a csodálatos képeket, és nem tudsz nem beleszeretni. És ha már beleszeretsz, akkor talán egy kicsit jobban is bánsz vele.”

A Fagy birodalma II. megtekinthető október 30-tól vasárnaponként 18:00-tól a BBC Earth csatornán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk