A GKI szerint akár 700 forintba is kerülhet egy liter benzin idén, ha kivezetik az árbefagyasztást. Egyetlen hét alatt 6 százalékkal drágult az olaj a világpiacon, már a hordónként 150 dolláros rekordárat sem zárják ki az új évben.
A holtankoljak.hu úgy számol, hamarosan sehol sem tankolhatunk majd 480 forint alatt
- hangzott el az RTL híradójában. A kormány egyelőre február közepéig maximálta az üzemanyagárakat.
A GKI szerint akár 700 forintba is kerülhet egy liter benzin idén, ha kivezetik az árbefagyasztást. Egyetlen hét alatt 6 százalékkal drágult az olaj a világpiacon, már a hordónként 150 dolláros rekordárat sem zárják ki az új évben.
A holtankoljak.hu úgy számol, hamarosan sehol sem tankolhatunk majd 480 forint alatt
- hangzott el az RTL híradójában. A kormány egyelőre február közepéig maximálta az üzemanyagárakat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lakner Zoltán Semjén Zsolt védekező mondatairól: Csak két magyarázat létezik, vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság
A miniszterelnök-helyettes explicit vád nélkül is magyarázkodott a Házban. Lakner Facebookon azt írta, hogy érvei az LMBTQ-közösséget állítják be bűnbaknak.
Semjén Zsolt a Parlamentben felháborodottan és kiabálva utasította vissza, hogy bármi köze lenne a Szőlő utcai javítóintézet gyerekei ellen elkövetett szexuális erőszakhoz. Erre reagált Lakner Zoltán egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben azt írta: Semjén úgy védekezett, hogy az LMBTQ-közösséget hozta összefüggésbe a pedofíliával, amit Lakner „gyalázatos összemosásnak” nevez.
„Semjén Zsolt, az úgynevezett KDNP elnöke – ráadásul miniszterelnök-helyettes is a magyar kormányzástörténet nagyobb dicsőségére –, akinek a nevét irrelevancia okán ritkán hozom szóba elemzésekben, ma felháborodottan utasított vissza egy vádat. Igaz, ez a vád nem fogalmazódott meg expliciten vele szemben, de ő azért válaszolt rá. Így, ha valaki eddig nem értesült róla, most megtudhatta, hogy a vád létezik” – írta a politikai elemző.
Hozzátette: „Az, hogy a kommunikációs tanfolyamok hányadik foglalkozásán tanítják, hogy ilyet tenni tilos, legyen az ő gondja.”
„Ám a felháborodása közepette azzal védekezett a szerinte "vérvád", "Belzebub-vád" ellen, hogy ő amiatt bizonyíthatóan a p.dofilia esküdt ellensége, mert ő volt "az első, aki az LMBTQ-lobbival szembe mert menni". A primitív "szakállas bácsizás" valóban vele kezdődött húsz éve, erre büszke a mai napig. Végül is, másra a közéletben nemigen lehet. De azért lássuk be, hogy a személyes megtámadtatásra adott válasza eszerint a több százezer magyar LMBTQ ember címére küldött újabb kollektív "Belzebub-vád" volt” – írta Lakner. „Ő ezt tudja nyújtani a hazának” – tette hozzá-
Az elemző szerint „ezt a gyalázatos összemosást hatályos törvény is rögzíti, de arra ugyanúgy csak két magyarázat létezik, mint Semjén mondataira: vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság”.
Én vagyok annyira jóindulatú, mondhatni, tisztelem annyira a felebaráti szeretet, hogy ne akarjam eldönteni, melyikről lehet szó, de egy miniszterelnök-helyettes esetében, még ha politikailag oly jelentéktelen is, mindkettő az ország kárára válik.”
Semjén Zsolt a Parlamentben felháborodottan és kiabálva utasította vissza, hogy bármi köze lenne a Szőlő utcai javítóintézet gyerekei ellen elkövetett szexuális erőszakhoz. Erre reagált Lakner Zoltán egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben azt írta: Semjén úgy védekezett, hogy az LMBTQ-közösséget hozta összefüggésbe a pedofíliával, amit Lakner „gyalázatos összemosásnak” nevez.
„Semjén Zsolt, az úgynevezett KDNP elnöke – ráadásul miniszterelnök-helyettes is a magyar kormányzástörténet nagyobb dicsőségére –, akinek a nevét irrelevancia okán ritkán hozom szóba elemzésekben, ma felháborodottan utasított vissza egy vádat. Igaz, ez a vád nem fogalmazódott meg expliciten vele szemben, de ő azért válaszolt rá. Így, ha valaki eddig nem értesült róla, most megtudhatta, hogy a vád létezik” – írta a politikai elemző.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem javasolja Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP jogi bizottsága
Magyar ellen lopás és két rágalmazás, Dobrev ellen rágalmazás, Ilaria Salisnál pedig a budapesti antifa-támadások szerepelnek. A bizottsági javaslat még a plenáris elé kerül.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.
Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Patai Mihály élesen bírálta Orbánékat: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást. A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte az uniós tagság szempontjából.
Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.
Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”
Három problémát emelt ki: az uniós pénzek hiányát, a „fiskális alkoholizmust” és az Európai Unión belül rendszeridegen gazdaságpolitikát. Úgy fogalmazott, uniós források nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben.
„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”
A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”
A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.
Patai 800 milliárd forintra tette az akkumulátoripari támogatásokat, 500 milliárdra a gumiipari célokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop és a kamatplafon ennek a terméke.
Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.
Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.
Több ügyet is felsorolt. „Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani.”
A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”
Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.
Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.
Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
