20 ezer forint támogatást nyújt az állam, ha okostelefonra cseréled a régit – itt a lista, hol lehet így vásárolni
Az akcióval elsősorban a rászorulóknak akarnak segíteni a készülékváltásban, ezért a támogatás maximum 120 ezer forint értékű készülékekre használható fel.
Országszerte közel ötven kereskedő mintegy 700 kereskedelmi pontján nyílik lehetőség az elavult 3G-s mobilkészülékek lecserélésére modern, legalább 4G-képes telefonra.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakmai irányításával működő program mindehhez
készülékenként 20 ezer forint támogatást nyújt.
Közleményük szerint január 31-én zárult a kereskedői regisztráció az NMHH által finanszírozott mobilkészülék-csere támogatási programban. Az ország minden pontján,
csaknem 700 helyszínen vehető igénybe a támogatás február 14-től.
Az első időszakban a használatban lévő 3G-s, májustól pedig már a 2G-képes mobiltelefonok cseréjéhez is 20 ezer forintos támogatást nyújt a hatóság új, minimum 4G-képes készülék vásárlásakor. A kezdeményezés célja, hogy a jelenleg használt, régi készülékek tulajdonosai számára biztosítsák a gyors és kényelmes mobilkommunikáció adta lehetőségek elérését - írták.
A hatóság elsősorban a rászorulóknak kíván segíteni a készülékváltásban, ezért
a támogatás maximum 120 ezer forint értékű készülékekre használható fel.
A támogatás igénybevételéhez a használt mobiltelefonokat le kell adni a kereskedőknél, akik gondoskodnak azok megsemmisítéséről - írja az NMHH.
Az NMHH támogatási akciójában az országos kereskedelmi láncok, a mobilszolgáltatók és műszaki áruházak mellett számos kisebb, mobiltelefonnal foglalkozó kereskedő is részt vesz. A csatlakozó üzletek végleges listája már elérhető a megvalósításban közreműködő Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség (NFFKÜ) NFFKÜ Mobilcsere Program oldalán, illetve február 14-től térképes, kereshető formában is az NMHH tematikus tájékoztató portálján, Netrefel.hu-n.
A programot azért kezdeményezte a hírközlési hatóság, mert a piaci várakozások és a mobilszolgáltatók nyilatkozatai szerint 2022 és 2023 első féléve között várható Magyarországon a 3G-technológia kivezetése. A hírközlési hatóság kiemelten fontosnak tartja, hogy a technológiaváltás ne érje felkészületlenül a fogyasztókat, ezért kezdeményezte az 5 milliárd forintos keretösszegű támogatási programot az elavuló mobiltelefonok lecseréléséhez. A támogatásra minden magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy jogosult, aki legfeljebb 3G-képes aktív készülékkel rendelkezik - áll a közleményben.
Az NMHH a Netrefel.hu információs oldalán részletesen tájékoztatja az érdeklődőket a program hátteréről, az igénybevétel technikai és adminisztratív feltételeiről, valamint a készülékekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról is.
Országszerte közel ötven kereskedő mintegy 700 kereskedelmi pontján nyílik lehetőség az elavult 3G-s mobilkészülékek lecserélésére modern, legalább 4G-képes telefonra.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakmai irányításával működő program mindehhez
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Miféle torz lélek lakik magában?” – Kemény szavakkal üzent Orbán Viktornak Fekete-Győr András Iványi Gábor pere miatt
A politikus azt írta, nem érti, „hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas”, mint a kormányfő. Szerinte Orbánt a „gyávaságnak, a gyűlöletnek és a bosszúvágynak a sötét elegye” vezérli.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke a Facebookon üzent Orbán Viktornak az Iványi Gábor ellen indított bírósági eljárás első napja után. Azt írta, még mindig a történtek hatása alatt áll, és szerinte amit a kormány „művelt”, az „túlmutat a politikán, túlmutat a hatalmi harcokon, de még az emberi gonoszság számára elképzelhető határain is”.
„Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas, mint maga”
– írta a miniszterelnöknek címezve.
A politikus szerint szó szerint meghasad az ember szíve, ahogy Iványi Gábort a vádlottak padján látja. Úgy fogalmazott: „Azt az embert, akinek a tekintetéből még ebben a méltatlan helyzetben is csak a szelídség és a végtelen jóság sugárzik.”
Fekete-Győr András szerint Iványi Gábor hazánk egyik legkiválóbb embere, aki egész életében adott, kezet nyújtott a nincsteleneknek, ételt az éhezőknek és fedélt a fagyoskodóknak. Nem érti, „hogy lehet valaki annyira velejéig romlott”, hogy így bánjanak vele.
„Nézem a képeket erről a tiszteletreméltó, bátor emberről, és arra gondolok: talán még a pokol is kevés lenne önöknek, akik ezt a gyalázatot képesek voltak hideg fejjel elrendelni” – jelentette ki a politikus.
Szerinte Orbánt a „gyávaságnak, a gyűlöletnek és a bosszúvágynak olyan sötét elegye” vezérli, „amitől minden jóérzésű embernek felfordul a gyomra”.
„Miféle torz lélek lakik magában, miniszterelnök »úr«? Mi romlott el magában ennyire végzetesen az évek alatt? Hiszen ön is ember, vannak gyerekei, van családja. Tényleg ez okoz önnek örömet? Hogy egy 74 éves lelkészt hurcoltat meg? Ez az ön ereje? Mert én itt nem erőt látok” – tette fel a kérdéseket Fekete-Győr.
A posztban szembeállította a kormány és Iványi Gábor értékrendjét. „Hogyan is foghatnák fel önök, mit jelent a krisztusi irgalom és szeretet, amikor önöknél a hit csak egy politikai termék, egy szavazatszerző plecsni, Iványi Gábornak viszont maga a levegővétel. Önök svájci bankszámlákban, Louis Vuitton-táskákban és a rokonok nevére íratott luxusbirtokokban mérik az emberi értéket – ő pedig megmentett sorsokban és a megosztott kenyérben. Éppen ez az a tükör, amibe nem mernek belenézni: mert az ő kopott kabátja és tiszta tekintete minden nap arra emlékezteti önöket, hogy hiába lopták össze a fél országot, soha, de soha nem lesznek olyan emberek, mint ő.”
A politikus szerint a kormány ezzel az eljárással nemcsak Iványi Gábort, hanem „az emberséget, a szolidaritást és a tisztességet is” a vádlottak padjára ültette. Azt ígéri, nem fognak nyugodni, amíg nem szolgáltatnak „teljes körű, történelmi igazságtételt Iványi Gábornak és az Oltalom üldözött közösségének”.
A posztot azzal zárja, hogy a „közelgő rendszerváltás” után semmi nem lesz elfelejtve: „Minden fel van jegyezve. Április 12-e után pedig minden el lesz rendezve.”
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2025 novemberében emelt vádat Iványi Gábor ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. Ahogy arról beszámoltunk, a büntetőügy előkészítő ülése hétfőn kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol a lelkész nem ismerte el bűnösségét, így az ügy tárgyalással folytatódik májusban. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, miközben a bíróság épülete előtt demonstrációt tartottak Iványi támogatói.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke a Facebookon üzent Orbán Viktornak az Iványi Gábor ellen indított bírósági eljárás első napja után. Azt írta, még mindig a történtek hatása alatt áll, és szerinte amit a kormány „művelt”, az „túlmutat a politikán, túlmutat a hatalmi harcokon, de még az emberi gonoszság számára elképzelhető határain is”.
„Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas, mint maga”
– írta a miniszterelnöknek címezve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Védőhálót kapnak a sportszervezetek: Orbán Viktor rendelettel vágta el a végrehajtókat az állami pénzektől
A miniszterelnök által aláírt, veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet keddtől mentesíti a sporttámogatásokat. A szabály a már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, így a klubok működése biztosítottabbá válik.
A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent döntés felülírja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, és kimondja, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól.
A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába indít egy hitelező jogszerű végrehajtást egy tartozásai miatt bajba került sportklub ellen, a működésre kapott állami támogatáshoz a végrehajtók nem nyúlhatnak hozzá.
Már 2025-ben is történt hasonló lépés, amikor a költségvetést megalapozó törvény módosításával kiterjesztették a végrehajtás alóli mentességet bizonyos, sportcélra ingyenesen juttatott állami ingóságokra. A kormány emellett tavaly márciusban a Haladás VSE-t is megmentette egy egyszeri, közel 470 millió forintos rendkívüli támogatással, a látványcsapatsportok számára pedig idén is 125,2 milliárd forintos TAO-keretet biztosított.
A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent döntés felülírja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, és kimondja, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól.
A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó: Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetszennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól?
A külügyminiszter orbitális hazugságnak nevezte Magyar Péter vádját, miszerint tudott a gödi Samsung-gyárnál történt környezetszennyezésről. Az erről szóló cikket megjelentető Telexet és az őt lemondásra felszólító TISZA-elnököt is feljelentette rágalmazás miatt.
Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.
„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn a Telexen megjelent egy tényfeltáró cikk, amely arról írt, hogy a gödi Samsung-akkugyárban olyan súlyos munkavédelmi és légszennyezési problémák voltak, hogy a kormányülésen is felmerült a gyár bezáratása. A cikk szerint a dolgozók egy részét a határértéket messze meghaladó mértékű, rákkeltő vegyi anyagoknak tehették ki. Források alapján arról számolt be, hogy az ügyben a titkosszolgálatok is vizsgálatot folytattak, a jelentésük pedig több minisztert megdöbbentett. A Telex szerint Rogán Antal a politikai kockázatok miatt a gyár bezárását javasolta, míg a támogatók között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter. A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, hanem határidőt adnak a problémák megoldására.
A külügyminiszter a felvetésre, hogy a cikkben hivatkozott dokumentumok létét vagy a következtetéseket vitatja-e, azt mondta: „A magyar kormány nem tárgyal hatósági ügyeket.”
Hozzátette, nem tart attól, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, mert szerinte a leírt események nem történtek meg. Arra a kérdésre, hogy a gödi gyár mindig is az előírásoknak megfelelően működött-e, Szijjártó így reagált:
„Teljesen mindegy, hogy én erről mit gondolok, mert nekem ebben nincs szavam. Én a környezetvédelmi hatóság döntéseiben és eljárásaiban bízom”.
„A magyar államnak vannak hatóságai […], és ezeknek az a dolguk, hogy minden, Magyarországon működő gyár esetében érvényt szerezzenek a szabályoknak […], érjék el, hogy azokat betartsák, büntessék meg az illetőket, korlátozzák a működést, vagy zárják be a gyárakat. Nemcsak ebben az esetben, de soha nincsen ilyen helyzet, mint amiről a Telex ír, ilyen ügyekről mi nem tárgyalunk, mi nem lobbizunk, nem próbáljuk elérni azt, hogy ha a hatóság tapasztal valamit, akkor az ellenkezőjét csinálja” – állította a miniszter. Személyes érvként azt is felhozta, hogy öt kilométerre lakik a gyártól.
„Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetet szennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól? Ne nézzük már hülyének egymást!”
– jelentette ki Szijjártó.
Tavaly júliusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal a maximálisan kiszabható, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtotta a Samsungot, mert 66 dolgozó esetében nem végezték el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai monitorvizsgálatát. Tavaly ősszel a bíróság megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét, bár a kormányzat szerint az üzem csökkentett kapacitással addig is működhetett. A Kúria idén február 3-i döntése értelmében a gyár visszakapja az engedélyét. A kormányhivatal a Telex cikkére reagálva közölte: szerintük az valótlanságokat tartalmaz, és a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.
Az akkugyártás körüli feszültség nem csak Gödön érezhető. A Pilisjászfaluba tervezett akkuipari beruházással kapcsolatban Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról posztolt, hogy erre nem kerül sor. A 24.hu kérdésére, miszerint ezek szerint fideszes térségbe nem kerülhet akkuipari beruházás, máshova igen, Szijjártó azt mondta, ez féligazság. „Beszéltem Gáborral erről, ott elkezdtek valakik álhírt terjeszteni. Erről nekünk fogalmunk sincs, minket senki nem keresett meg ilyen ügyben. Ez kamu.”
Ugyanakkor egyetértett a térség fideszes képviselőjének környezetvédelmi érveivel:
„A Pilis térségében nincs keresnivalójuk az ilyen beruházásoknak, főleg, ha a térségben élők azt nem akarják.”
A miniszter elmondása alapján az iparág kapacitásainak bővítése a jövőben is hangsúlyos szerepet kap az iparstratégiában, ha a technológiai és egyéb feltételeknek megfelelnek.
Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.
„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”
– reagált Szijjártó Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kormányhivatal: A gödi Samsung-gyár működése nem veszélyeztette a környezetet
A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint valótlanságokat tartalmaz a Telex hétfői cikke, amelyben súlyos szennyezésről és mérgezésről számoltak be. A közlemény szerint a Kúria döntésének értelmében a gyár az egységes környezethasználati engedélyét visszakapja, és tovább műküdhet.
„A Telex tegnap megjelent, a gödi Samsung gyár működésével foglalkozó cikke valótlanságokat tartalmaz. Az üzem működése nem veszélyeztette a környezetet” – jelentette ki keddi közleményében a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Ahogy arról beszámoltunk, a Telex hosszú cikket jelentetett meg hétfőn a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár munkavédelmi és egészségügyi problémáiról. Azt állítják, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ 2023 tavaszán jelentést juttatott el a kormányhoz, amelyben súlyos mérgezéseket rögzítettek. Egy belső jegyzőkönyv szerint egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A riport arról is beszámolt, hogy egy kormányülésen a termelés felfüggesztése is felmerült, miközben a gyár a hatósági bírságok ellenére sem tett érdemi lépéseket.
A hírekre reagálva a Pest Vármegyei Kormányhivatal azt közölte, környezetvédelmi és munkavédelmi hatóságként is rendszeresen és kiemelten ellenőrzik az üzemet, és mindig eljártak a szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Hozzáteszik, hogy jogsértés – beleértve a határérték-túllépéseket is – esetén megteszik a szükséges intézkedéseket és szankcionálnak, munkavállaló veszélyeztetésekor pedig a legszigorúbban járnak el.
A kormányhivatal kijelentette: „A Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.”
A közlemény egy bírósági döntésre is hivatkozik, eszerint
„a Kúria 2026. február 3-án kelt döntésének értelmében a gyár az egységes környezethasználati engedélyét visszakapja; működését tovább folytathatja”.
A gödi üzem engedélyezése körül évek óta zajlik a jogi és társadalmi vita. 2024 áprilisában az elsőfokú bíróság ideiglenesen felfüggesztette a gyár egységes környezethasználati engedélyét, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2024 szeptemberében hatályon kívül helyezte. Ezt követően 2025 októberében a Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a környezethasználati engedélyt, és új eljárás lefolytatását írta elő. A kormányhivatal már 2024-ben úgy értelmezte a helyzetet, hogy az engedély felfüggesztése nem a teljes leállást jelenti, hanem a kapacitások korlátozását az engedély nélkül is végezhető szintre. Szakmai számítások szerint ez a gyakorlatban a korábbi oldószer-felhasználás alapján mindössze 1,38 százalékos kapacitást tett volna lehetővé.
Civil szervezetek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak a gyár működése miatt, súlyos kibocsátásokra, zaj- és légszennyezésre, valamint a bírósági döntések figyelmen kívül hagyására hivatkozva. 2024 májusában tüntetéseket és útlezárásokat is tartottak, követelve a termelés leállítását vagy korlátozását. A Telex egyik korábbi cikke szerint négy év alatt 88 tonna, a magzatra is veszélyes NMP-oldószer jutott a levegőbe a gyárból.
Az üzem 955 milliárd forintos bővítéséhez 133 milliárd forint állami támogatást kapott, miközben a 2023-as termelési csúcshoz képest leépítések is történtek. A gyár különleges gazdasági övezeti besorolást kapott, így az általa fizetett iparűzési adó nem Göd városához, hanem a vármegyéhez folyik be; ez 2023-ban 6,8 milliárd forintot tett ki.
„A Telex tegnap megjelent, a gödi Samsung gyár működésével foglalkozó cikke valótlanságokat tartalmaz. Az üzem működése nem veszélyeztette a környezetet” – jelentette ki keddi közleményében a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Ahogy arról beszámoltunk, a Telex hosszú cikket jelentetett meg hétfőn a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár munkavédelmi és egészségügyi problémáiról. Azt állítják, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ 2023 tavaszán jelentést juttatott el a kormányhoz, amelyben súlyos mérgezéseket rögzítettek. Egy belső jegyzőkönyv szerint egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A riport arról is beszámolt, hogy egy kormányülésen a termelés felfüggesztése is felmerült, miközben a gyár a hatósági bírságok ellenére sem tett érdemi lépéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
