SZEGED
A Rovatból

Szegeden debütál a Titanic musical

A Szegedi Szabadtéri Játékokon lesz a legendás óceánjáró történetéről készült musical hazai ősbemutatója, de nemcsak emiatt érdemes megnézi a Játékokat.


A Szegedi Szabadtéri Játékok nemcsak a színházlátogató közönség számára piros betűs ünnep, hiszen a szakma számára is komoly elismerést jelent, ha valaki a Szabadtéri deszkáira léphet. A Dóm téren ugyanis minden évben sikerdarabok kapnak helyet, a legismertebb külföldi és hazai produkciók költöznek pár napra a csillagtetős színpad alá. Ezen a színpadon játszott már többek között Gérard Depardieu, Katarina Witt német műkorcsolyás legenda, Maria Chiara, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Kulka János, Tompos Kátya, Rost Andrea, Psota Irén és dirigált Ennio Morricone is a több tucatnyi neves színész, rendező, karmester, énekes mellett.

A rendezvénysorozat ebben a szezonban is sikerdarabokkal várja a nézőket, sőt, a megszokottnál egy héttel korábban, már június 21-én elindul a 2019-es évad.

Az évad nyitóprodukciója Szeged előtt tiszteleg majd: a Hullámzó világ kétrészes táncjátéka első részében a 140 éve történt nagy szegedi árvíz eseményeit idézi fel, a Betyárélet pedig Rózsa Sándor korát a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel együttműködve.

A nyár legnagyobb dobása kétségtelenül a Titanic musical hazai ősbemutatója lesz augusztusban.

A Titanic az álmok hajója volt: a hatalmas, elsüllyedhetetlennek vélt óceánjáró utasai a világ legpompásabb hajóján utaztak az Újvilág felé. Ki-ki a rangjából adódó úri „turistaként”, ki-ki a túlparton ráváró új élet reményében vállalkozott a transzatlanti útra, mely sajnos a remények és álmok beteljesülése helyett sokaknak a véget jelentette. A tragédia rengeteg alkotót megihletett - ugye neked sem kell bemutatni a kultikus filmet Leonardo DiCaprioval?

Számos szerethető, történelmileg is hiteles karakter sorsa bontakozik ki az öt Tony-díjat kapott Titanic magyarországi ősbemutatóján. A Broadway-musical főbb szerepeiben többek közt Veréb Tamást, Vágó Zsuzsit, Détár Enikőt, Szabó P. Szilvesztert, Sándor Pétert, Szolnoki Tibort és Kerényi Miklós Mátét láthatjátok.

A darabot hat alkalommal, augusztus 9-én, 10-én, 11-én, valamint 16-án, 17-én és 18-án láthatod.

A Titanic mellett megnézheted a fergeteges Queen-musicalt is, a We Will Rock You-t, ahol a zenekar szinte összes slágere felcsendül majd. Bizonyára nehéz lesz a székben maradni, amikor megszólal a Radio Ga-Ga, a Somebody To Love, a Bohemian Rhapsody, a We Are The Champions vagy maga a címadó dal. A darabot tavaly mutatták be hazánkban először Kentaur látványos díszlet- és jelmezterveivel mutatták be, Túri Lajos Péter koreográfiájával és Miklós Tibor magyar szövegével.

A Shakespeare-sorozat következő részeként a Szerelmes Shakespeare kerül színpadra! A romantikus vígjáték a Madách Színház vendégjátékaként, Szirtes Tamás rendezésében érkezik a Dóm térre, olyan nagyszerű szereplőkkel, mint például Nagy Sándor, Petrik Andrea, Pál András, Csákányi Eszter és Szerednyey Béla!

Az operák királynőjének is kikiáltott, csodálatos Verdi mű, az Aida operabemutatója is itt kap otthont. Az olasz mester jubileumot üneplő remekművét csodás szólisták éneklik, többek közt Ádám Zsuzsanna, László Boldizsár, Gál Erika és Kálmándy Mihály, mellettük pedig közel 130 fős kórus garantálja az operakirálynő nagyságát.

Szabadtéri Játékok Újszegeden is

Erre az évadra elkészülnek az Újszegedi Szabadtéri Játékok rekonstrukciójával is, így érdemes lesz erre a helyszínre is ellátogatni a nyáron. A megújult játszóhelyet július 19-én, 20-án és 21-én egy Moliére-komédia, a Don Juan avatja fel - – az ironikus humorú komédiában Jakab Tamás, Csákányi Eszter, Zsótér Sándor, Kulka János és Bodrogi Gyula is fellép.

Míg korábban az újszegedi színpad leginkább prózai előadások otthona volt, az újításoknak köszönhetően ettől az évadtól kezdve műfajilag is sokszínűbb lesz, teret adva a zenés előadásoknak is.

Ennek örömére a Szabadtérin itt mutatják be először a Koldusoperát augusztus 2-án - a brecht-musicalnek, Bicska Maxinak és a Cápadalnak már 90 éve töretlen a sikere.

A családosoknak is kedvez a Szabadtéri: augusztus 16-tól kezdve négy estén át játsszák majd az újszegedi liget romantikus környezetében a Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalett szabadtéri világpremierjét. Az Operaházban egy generáció nőtt fel Harangozó Gyula és Kocsák Tibor elsöprő sikerű darabján, emellett pedig Európát, Távol-Keletet és Ausztráliát is meghódította. Az előadás során gondoltak a legkisebbekre is, így a produkciót a megszokottnál egy órával korábban, este 8-kor kezdik majd.

De mióta is létezik a Szegedi Szabadtéri Játékok?

Szegeden, a Fogadalmi Templom előtti hatalmas tér, a körülötte futó árkádsorral mintha direkt úgy lett volna kitalálva, hogy kiváló akusztikájával a mesék birodalma, azaz operák, hangversenyek, színjátékok tere legyen. Pedig az ötlet eredetileg a neves szegedi költőtől, Juhász Gyulától származott, aki 1926-ban vetette fel először annak az ötletét, hogy külföldi mintára rendezzenek nyári színházat a csillagok alatt. Szerencsére melléállt a kulturális és politikai élet több jelentős alakja is, az ötlet egyik fő támogatója pedig gróf Klebelsberg Kunó, az akkori kultuszminiszter volt. Az első játékokig azonban így is 1931-ig kellett várni, a csillagtetős színpad debütáló előadása a Magyar Passió volt Hevesi Sándor rendezésében.

A Játékok igazi születésnapját azonban 1933-ra datálják a Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve tanulsága szerint: ekkor mutatták be a Dóm téren Az ember tragédiáját Hont Ferenc rendezésében és ekkor építette fel a honvédség a 2500 fős tribünt. A darab annyira sikeres volt, hogy a következő évben nyolc alkalommal is játszották.

A helyiek és a Szegedre látogatók kitörő örömmel fogadták Szeged minden nyáron visszatérő fő attrakcióját, ahol a legszebb hazai és külföldi darabokat szemlézhették, nem is akármilyen szereposztásban! A cremonai hegedűsben és a Parasztbecsületben például Tolnay Klári szerepelt, utóbbiban ráadásul a milánói Scala sztárjai léptek színpadra és maga a komponista, Pietro Mascagani vezényelt.

A Játékoknak világszerte hírre ment és cikkezett róla a The Times és a New York Herald Tribune is. A szabadtéri játékok sikerszériájának a második világháború vetett véget 1939-ben, majd a hosszas kényszerszünet után, végül 1959-ben éledt fel: az „újkori” játékok első előadása a Hunyadi László volt.

A „feltámadás” óta ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok számít Szeged egyik legfőbb vonzerejének, 1984-re ki is vívta magának az ország legnagyobb szabadtéri színháza címet. Nem csoda, az egyedülálló hangulatú parancsoló téren egy 4000 férőhelyes mobil nézőtér várja a látogatókat, a szektorok pedig az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosok (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs) és Szeged testvérvárosainak (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Toledo, Odessza) nevét viselik.

A részletes programbontásért és a jegyekért kattints ide!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Szeged adventi díszben pompázik: megannyi látványosság, kedves, visszatérő figurák, fényfüggöny és varázslatos hangulat
A Tisza-parti város télen, az ünnepi időszakban egészen más arcát mutatja. Mint egy mese elvarázsolt díszlete, olyan a belváros és környéke.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. december 21.



Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEGED
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk