A közösségi médiában jelent meg egy sokkoló videó a kárpátaljai 128-as dandár elleni csapásról.
Eddigi információk szerint a kárpátaljai dandár 28 katonája vesztette életét és 53-an sebesültek meg a támadásban egy orosz rakétatámadás következtében a frontvonal közelében, Zaporizzsja megyében.
Az Index újabb részletekről számolt be a támadásról: egy Devana nevű blogger a Telegram közösségi oldalon azt írta, hogy kitüntetéseket adtak volna át a csapás idején, pénteken, méghozzá az ukrán rakétás erők napja alkalmából. Úgy tudni, hogy az egyik ukrán katona késett a díjátadóról, és épp őrá vártak, amikor a rakéta becsapódott.
Az alábbi felvételen véres holttestek és égő, illetve kiégett járművek láthatóak.
A videót csak erős idegzetűeknek ajánlott megtekinteni!
A közösségi médiában jelent meg egy sokkoló videó a kárpátaljai 128-as dandár elleni csapásról.
Eddigi információk szerint a kárpátaljai dandár 28 katonája vesztette életét és 53-an sebesültek meg a támadásban egy orosz rakétatámadás következtében a frontvonal közelében, Zaporizzsja megyében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Google szeptember 22-től kezdődően leállította a politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén. A vállalat már korábban jelezte a hirdetői oldalon, hogy ezen a napon életbe lép a tiltás, de azt nem részletezte pontosan, hogy mikortól, melyik időzónában alkalmazzák, és hogy a már futó kampányokat is leállítják-e, vagy csak újakat nem fogadnak be.
A Google tavaly jelentette be, hogy megszünteti a politikai reklámokat a YouTube-on és az AdSense-ben, vagyis a legnagyobb hirdetési felületein.
A döntés időzítése összefügg az Európai Unió új szabályozásával, amely október 10-én lép hatályba. Az előírás szerint a politikai hirdetéseknek egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, és kötelezően tartalmazniuk kell „néhány kulcsfontosságú információt is, beleértve a szponzort, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását”. Az EU ezen felül szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is.
A Google ezzel kapcsolatban azt írta: a szabályozás követelményei „operációs kihívásokat” és jogi bizonytalanságot jelentenek a hirdetők és platformok számára.
Emiatt inkább tiltanak, ami önbevallás alapján működik majd. A technológiai megvalósítás úgy fog kinézni, hogy a Google Ads API-ban és script-es kampánykezelésben kötelező lesz megadni, ha egy kampány „EU politikai reklámot tartalmaz”. Ezt a mezőt (contains_eu_political_advertising) be kell állítani, különben a rendszer hibát jelez vagy blokkolja a kampány szerkesztését és a célzás módosítását. Azt, hogy az egyes szereplők igazat írtak-e, ellenőrzik.
A Meta hasonló lépésre készül: a Facebookon a következő hetekben tiltja le a politikai és társadalmi tartalmú hirdetéseket.
Mivel a kormányoldal jelentős összegeket költött ilyen hirdetésekre, felmerül a kérdés, hogy melyiknek okozza majd a legnagyobb hátrányt a nagy tech cégek politikai hirdetéseket letiltó intézkedése.
A Telex kiemeli: a legtöbb pénzt hirdetésre fordító oldalak Top 10-es listáján csak Fideszhez kötődő szervezetek és személyek szerepelnek. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom csak a legutóbbi AI-videókat terjesztő júliusi kampányára közel 102 millió forintot, Orbán Viktor csaknem 100 milliót, a Fidesz-frakció pedig 21,6 milliót költött el a Metánál - ugyancsak egy hónap alatt.
A Political Capital elemzése szerint a magyar pártok augusztus végéig több mint kétmilliárd forintot költöttek idén politikai hirdetésekre a Meta felületein (Facebook és Instagram).
A költés 84 százaléka valamilyen módon a kormánypárthoz kötődik.
A Google szeptember 22-től kezdődően leállította a politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén. A vállalat már korábban jelezte a hirdetői oldalon, hogy ezen a napon életbe lép a tiltás, de azt nem részletezte pontosan, hogy mikortól, melyik időzónában alkalmazzák, és hogy a már futó kampányokat is leállítják-e, vagy csak újakat nem fogadnak be.
A Google tavaly jelentette be, hogy megszünteti a politikai reklámokat a YouTube-on és az AdSense-ben, vagyis a legnagyobb hirdetési felületein.
A döntés időzítése összefügg az Európai Unió új szabályozásával, amely október 10-én lép hatályba. Az előírás szerint a politikai hirdetéseknek egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, és kötelezően tartalmazniuk kell „néhány kulcsfontosságú információt is, beleértve a szponzort, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását”. Az EU ezen felül szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új szabályok jönnek a szemétszállításban: nem csordulhat túl a kuka és a fedelet is le kell csukni
Drágább lehet a szemétszállítás, ha nem figyelünk az új szabályokra. Októbertől a kuka súlya, fedele és tartalma is számít – különben nem viszik el, de ugyanúgy fizetni kell érte.
Október 1-jétől új szabályok lépnek életbe a szemétszállításban. A MOHU módosít az általános szerződési feltételeken, amelyek szerint például a vegyes gyűjtőedénybe nem lehet tenni papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket, elektromos és elektronikai szemetet. Fontos lesz továbbá, hogy csak a teljesen lecsukott fedelű edényeket fogják kiüríteni.
A túlcsordult szemét ugyanis többlethulladéknak minősül, ennek az elszállítását külön szolgáltatásként lehet majd igénybe venni.
A kuka állapota sem lesz mindegy: ha nem a szemétszállító cég hibájából törik el vagy válik használhatatlanná, akkor azt az ingatlan tulajdonosának kell megjavíttatnia vagy pótolnia - nyolc napon belül, a saját költségén. Ha a kuka olyan állapotban marad, hogy nem lehet kiüríteni, a cég nem szállítja el, de a szemétszállítási díjat ugyanúgy ki fogja számlázni.
A kukába kerülő szemét tömegét is korlátozzák a módosult szabályok. Ezek szerint 60 literes edénynél 15, 80 literesnél 17, 120 literesnél 27, 240 literes edénynél 50, 770 literes esetén 175, 1100 literes edénynél pedig 250 kilogramm a felső határ.
A lomtalanítást évente egyszer köteles biztosítani a szolgáltató. Csak olyan háztartási hulladékot szabad majd kihelyezni, amit a rendszeres szemétszállítás során nem visznek el, mert nem fér bele a kukába.
Nem szállítanak el viszont építési törmeléket, elektromos és elektronikai hulladékot vagy olyan tárgyakat, amelyek nehezebbek 50 kilogrammnál, esetleg nagyobbak 2 méternél.
A hulladékudvarok szabályozása szintén módosul. Jelenleg még ingyen le lehet adni háztartási mennyiségű építési törmeléket, de 2026. január 1-jétől fizetni kell érte. Egyes hulladéktípusokra napi és éves leadási korlátot vezetnek be. Néhány példa: naponta legfeljebb négy, évente maximum 16 gumiabroncs, vagy naponta legfeljebb 150 kilogramm, évente maximum 600 kilogramm lom adható le.
A MOHU új ÁSZF-je bevezeti egyébként a mobil hulladékgyűjtő udvar fogalmát is. Ennek lényege, hogy a koncessziós társaság „változó helyszíneken, meghatározott időpontokban és időtartamban végez hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet”.
Október 1-jétől új szabályok lépnek életbe a szemétszállításban. A MOHU módosít az általános szerződési feltételeken, amelyek szerint például a vegyes gyűjtőedénybe nem lehet tenni papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket, elektromos és elektronikai szemetet. Fontos lesz továbbá, hogy csak a teljesen lecsukott fedelű edényeket fogják kiüríteni.
A túlcsordult szemét ugyanis többlethulladéknak minősül, ennek az elszállítását külön szolgáltatásként lehet majd igénybe venni.
A kuka állapota sem lesz mindegy: ha nem a szemétszállító cég hibájából törik el vagy válik használhatatlanná, akkor azt az ingatlan tulajdonosának kell megjavíttatnia vagy pótolnia - nyolc napon belül, a saját költségén. Ha a kuka olyan állapotban marad, hogy nem lehet kiüríteni, a cég nem szállítja el, de a szemétszállítási díjat ugyanúgy ki fogja számlázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története
Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:
„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”
A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.
A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”
Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.
Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.
„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.
A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.
Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.
A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.
Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.
Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.
A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.
„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”
A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.
„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”
Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.
Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jövőbe látott az ATV? Orbán beszédéről órákkal korábban beszámoltak
Az ATV már reggel írt Orbán Viktor parlamenti felszólalásáról, noha csak délután került rá sor. A portál azóta javította a hibát, de a baki nagy visszhangot kapott.
Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.
A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.
A Telex érdeklődésére az ATV kommunikációs munkatársa megerősítette, hogy valóban ez történt, ami „súlyos szakmai hiba”, ezért „házon belül következménye lesz”.
A korábbi cikk helyén 11:30-kor már egy olyan változat szerepelt, amely – immár helyesen – a miniszterelnök bejegyzésére hivatkozik, és nem tartalmazza a parlamenti beszédre utaló részeket. A javítást viszont nem jelölték.
Orbán Viktor a posztban egyébként úgy fogalmazott: „Tavasz óta annyi minden történt, mint máskor évek alatt. A napirend előtt mindenről beszámolok, és – kellő szerénységgel – azt is elmondom, hogyan lesz Magyarország a változások győztese.”
A történtekre Tordai Bence országgyűlési képviselő is reagált: azt írta, hogy szerinte lehet, hogy az ATV „látja a jövőt”.
Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.
A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
