HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története

Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.

A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,

„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:

„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”

A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.

A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”

Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.

Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.

„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.

A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.

Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.

A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.

Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.

Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.

A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.

„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”

A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.

„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”

Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.

Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nyílt levélben mentek neki Orbánnak az amerikai szenátorok a Trump-találkozó előtt
Nem kerteltek a politikusok: szerintük a magyar kormány a Kremlt bátorítja a lépéseivel. Úgy vélik, hogy az orosz energiavásárlás egy diktátor gyilkos háborúját pénzeli.


Miközben Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amerikai szenátorok kétpárti csoportja sürgeti Magyarországot, hogy ne vegyen több orosz energiahordozót – írja a Bloomberg. A szenátorok kifogásolják, hogy Magyarország „semmi jelét nem mutatja” annak, hogy csökkenteni kívánja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, ezért felszólították Orbánt és a többi orosz energiaimportőrt, hogy tartsák magukat az Európai Unió júniusi javaslatához, amely 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz behozatalt a térségben.

A kezdeményezést tíz szenátor írta alá, köztük a republikánus Roger Wicker, Thom Tillis és Mitch McConnell, valamint a demokrata Jeanne Shaheen, Chris Van Hollen és Chris Coons.

„Vlagyimir Putyin háborús bűnös, aki az energiahordozók exportjából finanszírozza a gyilkos háborúját” – fogalmazott a republikánus Tillis, hozzátéve, hogy „nem engedhetjük, hogy az energiafüggőség fegyverré váljon egy kegyetlen diktátor kezében”.

A demokrata Shaheen szerint „Európa rendkívüli eredményeket ért el az orosz energiától való függetlenedésben, de Magyarország lépései továbbra is aláássák a közös biztonságot és bátorítják a Kremlt”.

A levél időzítése egybeesik Orbán Viktor washingtoni útjával, amelynek célja, hogy mentességet harcoljon ki Magyarországnak az orosz energiát sújtó amerikai szankciók alól.

Az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyire és a Lukoilra, miután Trumpnak nem sikerült rávennie Putyint, hogy kössön tűzszüneti megállapodást Ukrajnában. Az uniós szabályozási környezet is szigorodik: az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek az orosz gázimport teljes megszüntetését célozzák 2027 végéig.

A magyar kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és infrastruktúrája miatt rövid távon nélkülözhetetlen a vezetékes orosz olaj. A diverzifikációs törekvéseket jelzi, hogy Magyarország több hosszú távú LNG-beszerzési megállapodást kötött nyugati cégekkel, de ezek volumene csak a hazai fogyasztás kisebb részét fedezi, és többnyire csak 2026 utáni indulással.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent Orbánnak a Trump-találkozó előtt: A magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik
A Tisza Párt elnöke szerint nincs helye a lavírozásnak, Magyarország helye egyértelműen a Nyugathoz kötődik. A kormányfő szerinte éppen ezt a történelmi leckét hagyja figyelmen kívül.


Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.

„Lehet bábszínházat játszani, de a magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik. Nem lehet egyszerre kint és bent is egeret fogni”

– írta posztjában.

Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy

kérdezze meg Donald Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.

A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.

A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.

A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tiszás adatszivárgás: a Kúria eljárást lengetett be az applikációt letöltő bírókkal szemben
A legfőbb bírói fórum nem állt ki a támadott bírák mellett. Sőt, komoly következményeket helyeztek kilátásba, ha beigazolódik a gyanú.


A Kúria közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A legfőbb bírói fórum nem a megtámadott bírákat védte meg, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom védelmében készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására, ha erre okot adó, konkrét és ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre – írta a 24.hu.

A közlemény szerint „a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság”, és ennek védelmében, illetve „a közbizalom fenntartása érdekében” járnának el.

Az ügy előzménye, hogy a beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Párt applikációjára. A Kúria közölte, az esetleges eljárások megindításának megkerülhetetlen feltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre.

A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek mintegy 200 ezer nevet tartalmazó adatbázist hoztak nyilvánosságra, amelyről a kormányközeli sajtó azt állítja, a Tisza Világ app felhasználóinak adatait tartalmazza. A Kormányzati Tájékoztatási Központ súlyos adatvédelmi incidensről beszélt, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is vizsgálódik, a kormányzati kommunikáció pedig külföldi érintettséget is valószínűsített.

A Tisza Párt vezetői összehangolt akciót és kormánypárti–titkosszolgálati hátteret sejtenek az incidens mögött. Magyar Péter illegálisnak nevezte a listázást, és feljelentésekre buzdított. A párt a jelöltállítási szavazást az applikáció helyett a Nemzet Hangja nevű oldalra helyezte át.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két irányban is vizsgálódik. Egyrészt hatósági ellenőrzést folytat a Tisza Pártnál az adatvédelmi incidens miatt, másrészt kérelmek nyomán vizsgálja a médiaszolgáltatók, például a Mandiner szerepét a kiszivárgott személyes adatok nyilvánosságra hozatalában. Az Alaptörvény egyébként tiltja a bírók párttagságát és politikai tevékenységét, a bírósági szabályzatok pedig jogkövetkezményeket írnak elő integritássértés esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, hány órakor találkozik Orbán Viktor Donald Trumppal a Fehér Házban
Az amerikai elnök hivatalos programjából derült ki, pontosan mikor kezdődik a két vezető találkozója.


Az amerikai elnök hivatalos programjából kiderült, pontosan mikor találkozik egymással pénteken Donald Trump és Orbán Viktor.

A menetrend alapján az elnök washingtoni idő szerint délelőtt 11:30-kor fogadja a magyar miniszterelnököt a sajtó képviselői előtt. Ez magyar idő szerint 17:30-kor lesz.

Ezt követően washingtoni idő szerint 11:45-kor, azaz magyar idő szerint 17:45-kor kezdődik a zártkörű munkaebéd a két vezető részvételével. A 444.hu információi szerint a miniszterelnök mellett ott lesz még Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési miniszter és Orbán Balázs politikai igazgató, illetve Máté János sajtófőnök és Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

A népes magyar delegáció csütörtökön repült el az Egyesült Államokba, a tengeren túli utazásba azonban egy megállót is be kellett iktatni Izlandon, ennek okairól itt írtunk. A miniszterelnök több interjút is adott a Wizz Air-gép fedélzetén, például elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Azt is nyilatkozta, hogy nagyon optimistán vág neki a tárgyalásnak, ugyanakkor szerinte a mostani találkozó más lesz, mint a korábbiak, mert „egy szövetség igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

A washingtoni tárgyalás legfőbb célja, hogy Magyarország felmentést kapjon a november 21-én hatályba lépő amerikai szankciók alól.

Ezek az intézkedések olyan orosz olajvállalatokat céloznak, mint a Rosznyefty és a Lukoil, és másodlagos szankciókkal sújthatják azokat a vevőket is, amelyek továbbra is üzletelnek velük, ami a Barátság kőolajvezetéken keresztül ellátott Magyarországot is érzékenyen érintené.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta: „eredményeket kell elérnem. Nem akarok adni érte semmit a szónak az üzleti értelmében”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk