HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története

Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.

A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,

„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:

„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”

A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.

A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”

Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.

Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.

„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.

A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.

Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.

A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.

Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.

Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.

A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.

„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”

A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.

„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”

Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.

Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döntött a kormány: már többen jogosultak az ingyenpénzre
A kabinet újabb rendeletével az önkormányzati tűzoltók és a hitoktatók is jogosulttá váltak az évi nettó 1 millió forintos támogatásra. Az igénylést február 15-ig lehet benyújtani.


Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.

Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.

Bővült a jogosultak köre is: mostantól az önkormányzati tűzoltóságoknál dolgozók, a parlamenti képviselők és nemzetiségi szószólók alkalmazottai, valamint a bevett egyházaknál dolgozó hitoktatók is igényelhetik a támogatást.

A programot a munkáltatói kölcsönökre is kiterjesztették, feltéve, hogy a munkáltatóval az írásbeli megállapodás január 26-ig létrejött, és a kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ilyen célú hitel kiváltása.

A munkáltatóknak az igénybejelentéseket február 25-ig kell benyújtaniuk. Ezek alapján a Magyar Államkincstár március 15-ig folyósítja a fedezetet, a munkáltató pedig március 30-ig utalja a 2026. évi teljes keretösszeget a jogosultaknak. Ha valakinek a hátralévő teljes törlesztőrészlete ennél kevesebb, akkor azt az összeget kapja meg. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vezénylésben dolgozók a fogadó szervnél is benyújthatják az igénylésüket.

A rendelet mellett kormányhatározat is született a program finanszírozásáról. Míg korábban évi 100 milliárd forint körüli összegről volt szó, a kormány most 180 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról döntött a Gazdaságfejlesztési Keretből. Ez alapján úgy számolnak, hogy 180 ezren élhetnek a támogatás lehetőségével.

A program védelmében a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is felülírta.

A módosítás szerint mától az otthontámogatás teljes összege mentes a végrehajtás alól.

„Az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár” – áll a jogszabályban. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a végrehajtás a támogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettséget biztosítja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a MÁV-vécéket takarító cég Lázár János cigányokról tett kijelentése után
A miniszter nagy felháborodást kiváltó mondatai után a MÁV-vécék takarítását végző B+N Csoport elismerte a munkaerőhiányt, a bérekről azonban nem nyilatkoztak. Inkább a ROBIN takarítórobotot emelték ki.


Nem kívánta kommentálni a MÁV vonatainak tisztítását végző B+N-csoport Lázár János kijelentését, amelyben arról beszélt, hogy a vonatvécék takarítására a cigányság köréből kellene munkaerőt toborozni. A kijelentést számos roma szervezet és közszereplő elítélte, és bár a miniszter először kiállt a szavai mellett, 41 órával később, a szombati DPK-gyűlésen már bocsánatot kért.

A Telexnek adott válaszában a vonatvécék takarítását végző B+N Csoport ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2020-ban indított „Vedd észre!” kampányukra, amely a mindennapi tisztaságért dolgozók szakmai és társadalmi megbecsülését hivatott erősíteni.

Válaszában a cég kifejtette, hogy

a létesítményüzemeltetéshez kapcsolódó fizikai munkakörökben általános munkaerőpiaci kihívásokat tapasztalnak nemcsak Magyarországon, de a cégcsoport több országban működő leányvállalatainál is.

Érdekes kivételként Olaszországot említették, ahol a tapasztalataik szerint a szakmában dolgozók megbecsültsége magas, ezért alacsony a fluktuáció és könnyebb a toborzás. A munkaerőhiány enyhítésére és a munkakörülmények javítására fejlesztették ki a ROBIN nevű takarítórobotot, ami szerintük „jelentősen javítja a munkavégzés körülményeit és hatékonyságát is”.

A cég arról már nem nyilatkozott, mekkora átlagfizetést biztosítanak a vonatok vécéit takarító személyzetnek,

és a munkatársak reakcióiról is csak annyit közöltek: „Minden kollégánknak joga van a saját véleményhez, de elsődleges célunk, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítsunk, ahol a fókusz a feladatok magas színvonalú ellátásán van és nem a közéleti témákon.”

A 9 országban jelen lévő, magyar tulajdonú cégcsoport hazai leányvállalata, a B+N Magyarország Kft. közel 16 ezer embert foglalkoztat, akik közül mindössze 165-en nem magyar állampolgárok; közülük több mint 70 fő a környező országokból érkezett.

A 2011-ben alapított B+N Referencia Zrt. az elmúlt években több százmilliárd forintnyi takarítási közbeszerzést nyert el. A cég takarít számos magyarországi kórházban, közintézményben, a Volánbusznál, kártevő-mentesítést végez a készenléti rendőrségnél, és tavaly óta az ő feladatuk a MÁV InterCity vonatainak tisztán tartása is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.


Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.

2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.

Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.

Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.

„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.

Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.


Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.

„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.

Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.

A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”

A posztjában azt írja,

a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.

„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.

Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.

A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk