Így lehetnek zöldek az ünnepek
A szelektív szemétgyűjtés és a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése mellett az ünnepi időszakban is sokat tehetünk a környezetért. A menü, az ajándékok csomagolása, a díszítés mind olyan dolgok, amelyek a természetre is hatással vannak.. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy le kell lemondanunk az ünnepi szokásainkról: néhány apró változtatással máris rengeteget segíthetünk. Összeszedtünk öt tippet, amelyekkel környezetbarátabbá tehetjük ezt az időszakot.
Egy 2017-es felmérés szerint a britek 108 millió gurigányi csomagolópapírt, 100 millió zacskónyi egyéb csomagolóanyagot és 40 milliónyi guriga celluxot dobnak ki az ünnepek után. Egy átlagos háztartás pedig átlagosan négy guriga csomagolópapírt használ fel ebben az időszakban, amelynek nagy része műanyagból készült. Szakemberek szerint már azzal rengeteget segíthetünk, ha újrahasznosítjuk a tavalyi csomagolóanyagot vagy éppen újrahasználható papírba, esetleg többször használatos dobozokba vagy textilbe csomagoljuk a meglepetéseket.
Az egyik legnagyobb hulladéktermelő a divatipar „fast fashion” ágazata, és ez ugyanúgy igaz az ünnepi alkalomra vásárolt ruhákra. A már Magyarországon is egyre népszerűbb karácsonyi ronda pulcsik például jelentős mennyiségű hulladékot termelnek a érvről évre a világon.A pulóverek nagy része pedig műanyagból készül, ami a kidobás után tovább szennyezi a környezetet. Az ilyenkor népszerű csillámpor sem igazán környezetbarát: a Greenpeace arra hívja fel a figyelmet, hogy a csillámok apró műanyagdarabkák, amelyek végső soron a folyókban és tavakban kötnek ki miután megszabadultunk a csillámló ünnepi kártyáktól vagy sminktől. Ha lehet, ne vásároljunk ajándékba „fast fashion” ruhát, csúnya pulcsit pedig egy kis kreativitással magunk is készíthetünk már meglévő gardróbunk és eszközeink felhasználásával.
Az ünnepi időszakban azzal is segíthetünk a környezetnek, ha odafigyelünk arra, mit eszünk. Az ételeknek ugyanis ugyanúgy van környezeti lábnyoma: a helyben termelt klímabarátabb, mint amit távolról szállítanak, a szezonális jobb (nem csak a klíma szempontjából), mint az üvegházi vagy a primőr*. Általánosságban elmondható, hogy a marhahús és a bárányhús rendelkezik a legnagyobb környezeti lábnyommal egy gramm fehérjére vetítve, míg a növényi eredetű élelmiszerek általában kisebb a környezeti lábnyomuk. Fogyasszunk karácsonykor is több helyi és szezonális ételt, hiszen a változás az egyén szintjén is kiemelten fontos, és nem is gondolnánk, milyen kis lépések is sokat segíthetnek. A tudósok becslése szerint az étrendben bekövetkezett változások hatására 2050-re több millió négyzetkilométernyi föld szabadíthatna fel, és akár nyolc milliárd tonnával is csökkenhetne a globális szén-dioxid-kibocsátás évente.
Az étkezés mellett az élelmiszerpazarlás is hatalmas globális problémát jelent. Különösen igaz ez az ünnepi időszakban, amikor hajlamosak vagyunk túlvásárolni magunkat. Az Európai Unióban évente átlagosan 88 millió tonna élelmiszerszemét keletkezik, a háztartások pedig átlagosan 11 százalékát dobják ki az élelmiszereknek. Ezzel jelentős mértékben járulnak hozzá a környezetszennyezéshez, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százaléka ugyanis az elfogyasztatlan élelmiszerekhez kötődik. Arról nem is beszélve, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentésével lassítani lehet a természet pusztulását, hiszen kevesebb földterületet alakítanának át az élelmiszeripar számára.
Az ünnepek alatt gyakrabban kerülnek elő a gyertyák, hogy még hangulatosabbá tegyük a környezetünket. A gyertyák égetése során bizonyos biztonsági szabályokat be kell tartani, de azt már kevesebben tudják, hogy használatuk közben a levegő minőségére sem árt ügyelni. Talán meglepő, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. A South Carolina State University kutatása szerint a paraffin alapú gyertyák olyan mérgező vegyi anyagokat bocsátanak ki, mint a toluol és benzol. Tehát, ha gyakran és egyszerre sok gyertyát gyújtunk meg, pláne, ha ezt egy rossz szellőzésű helyiségben, azsúlyosbíthatja például az asztmát, allergiás tüneteket okozhat, vagy irritálhatja a légzőrendszert.
*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Ezért az a legjobb, ha rá sem szokunk, vagy ha rászoktunk, akkor mielőbb leszokunk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor fontos tudni, hogy az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.
További információ: www.dobjle100at.hu
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
