A lengyel benzinkutakat vásárló Mol orosz kézre adhatja azokat – állítja a lengyel ellenzék
Az ellenzék tiltakozása nem fogja különösebben befolyásolni a lengyel kormányt a döntésben. Ám az orosz befolyás vádja kellemetlen lehet számukra, hiszen eddig erősen oroszellenesek voltak.
A Mol megveszi a Lotos lengyel olajvállalat benzinkútjait
- értesült a Radio Zet lengyel kereskedelmi csatorna, melynek hivatalosan meg nem erősített információja szerint a döntést a héten fogják bejelenteni.
A Lotos benzinkútjai egy részének eladása azzal függ össze, hogy a céget a tervek szerint átveszi a PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató. Az átvétel engedélyezését ugyanis az Európai Bizottság a többi között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladják a Lotos töltőállomásainak 80 százalékát, valamint 30 százalékos részesedést is a cég gdanski olajfinomítójában.
A Radio Zet szerint a benzinkutakat a Mol csoport, az olajfinomítóban való részesedést pedig a világ második legnagyobb olajtermelője, a szaúdi Saudi Aramco vásárolja meg. A Lotos hálózata mintegy 700-800 benzinkutat foglal magába, ezek ára egységenként átlagosan 1,5-2 millió dollár lehet.
A Mol legutóbb tavaly augusztusban megerősítette, hogy a vállalat érdeklődik a lengyel kiskereskedelmi piac iránt - írja az MTI.
A hír hallatán a lengyel ellenzék most attól tart, hogy a Mol a Lotos kúthálózatot továbbadja orosz cégeknek
- írja a hvg.hu. Donald Tusk volt miniszterelnök úgy reagált, hogy ha a kormány a „politikailag Moszkvához kötődő” magyar cégnek adja el a Lotos benzinkútjait, akkor ezzel az oroszoknak kedvező politikát folytat. Ha orosz kézre kerülne ezáltal a kúthálózat, az káros lenne - vélekedett.
Tusk a Twitteren azt írta: "ha a PiS valóban eladta a Lotos benzinkutakat a Molnak, az azt jelenti, hogy Kaczynski alkuja oroszabb, mint azt a legpesszimistábbak gondolták".
Jeśli PiS naprawdę sprzedał stacje Lotosu węgierskiej firmie MOL, politycznie związanej z Moskwą, to znaczy, że Ład Kaczyńskiego jest bardziej rosyjski, niż sądzili najwięksi pesymiści.
A lap megjegyzi, hogy az ellenzék tiltakozása nem fogja különösebben befolyásolni a kormányt a döntésben. Ugyanakkor az orosz befolyás vádja kellemetlen lehet számukra, hiszen eddig erősen oroszellenesek voltak, míg az ellenzéket vádolták inkább oroszbarátsággal. Bizonyíték azonban nincs arra, hogy a Mol szándékában állna átadni a benzinkút-üzletet az oroszoknak - írja a lap.
A Mol megveszi a Lotos lengyel olajvállalat benzinkútjait
- értesült a Radio Zet lengyel kereskedelmi csatorna, melynek hivatalosan meg nem erősített információja szerint a döntést a héten fogják bejelenteni.
A Lotos benzinkútjai egy részének eladása azzal függ össze, hogy a céget a tervek szerint átveszi a PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató. Az átvétel engedélyezését ugyanis az Európai Bizottság a többi között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladják a Lotos töltőállomásainak 80 százalékát, valamint 30 százalékos részesedést is a cég gdanski olajfinomítójában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra Nagy Feró szavairól: Erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet
A fideszes politikus szerint a teljes kontextus hiányzik, és a sajtónak „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
A DK kezdeményezte, hogy vegyék el a zenész Kossuth-díját. Lázár János építési és közlekedési miniszter erre azt mondta: „Kossuth-díjat vissza nem vonunk“.
Király Nóra fideszes képviselő, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója a Parlament folyosóján a Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott, „nem jó” és „nem helyes”, ha a politikai közösségükhöz tartozó közszereplők ilyen kijelentéseket tesznek.
Szerinte a médiának is felelőssége van, mert gyakran
„rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaratukon kívül is nyilatkozzanak. Lehet hogy Nagy Ferónak ez így pont nem volt szerencsés, hogy ott megállították, erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet.”
Úgy látja, a médiának „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”, az ellenzéknek pedig „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konfrontáció helyett higgadtság: így készült az interjú Orbán Viktor anyukájával
A felvétel az október 23-i Békemeneten született, és rövid idő alatt nagy nézettséget ért el. A készítő értékítélet nélkül hagyta a párbeszédet, a közönségre bízva a véleményalkotást.
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Kersák célja, hogy a csatorna a kritikus gondolkodást erősítse, ne egyoldalú politikai véleményeket közvetítsen.
„Mindig is szerettem megosztani a véleményemet, és úgy éreztem, hogy Magyarországon különösen fontos megszólalni közéleti kérdésekben. A politikai apátia elleni fellépés számomra személyes ügy, és különösen a gyermekvédelmi törvény érintett meg mélyen. Erős szociális érzékenységgel rendelkezem, ezért ezek a témák különösen fontosak a számomra” - mondta a 24.hu-nak.
Elmondása szerint a találkozás Sipos Erzsébettel spontán történt. Eredetileg hétköznapi embereket szeretett volna kérdezni, és ezekből összeállítani egy hosszabb anyagot, de sok elutasítás után épp a miniszterelnök édesanyja állt meg vele beszélgetni. Először általános kérdéseket tett fel, majd felmerült benne, hogy részletesebben rákérdezzen Hatvanpusztára és a zebrákra.
Az interjú közben végül úgy döntött, nem konfrontálódik. Indoka az volt, hogy az idős hölgy nem rendelkezik közpénzek felett, és nem felel a fia politikai döntéseiért. Szándékosan értékítélet nélkül készítette el a beszélgetést, hogy a nézők maguk alakíthassanak ki véleményt
„Nyilvánvaló, hogy egy szülő valamilyen szinten felelős a gyermeke tetteiért, de nem gondoltam helyesnek, hogy Orbán Viktor édesanyján kérjek számon olyan dolgokat, amelyekkel kapcsolatban valójában a miniszterelnököt kellene kérdezni. Ezért tudatosan úgy döntöttem, hogy az interjúban megőrzöm a független sajtóhoz méltó távolságtartást. Mivel előre sejthető volt, hogy sokan meg fogják nézni a videót, fontosnak tartottam, hogy ne befolyásoljam a nézőket, hanem adjak nekik lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkossanak – akár kormánypárti, akár ellenzéki szemszögből.”
A visszajelzések vegyesek voltak. Volt, aki kedves idős hölgyként látta Sipos Erzsébetet, mások manipulációnak nevezték az interjút. Kersák tervezi, hogy az asszony meghívására ellátogat a gánti kőbányába és Hatvanpusztára is, de erről egyelőre nem mondott részleteket.
Korábban a Pécs Pride-on már volt egy hasonló beszélgetése egy konzervatív influenszerrel, Fair Right Ádámmal. A mostani interjú után azonban sokkal több kérdés és komment érkezett hozzá, ezeket igyekszik átnézni és feldolgozni. Visszajelzései alapján az ellenzéki nézők szerint nem volt elég kritikus, a kormánypártiak pedig soknak tartották a Hatvanpusztával kapcsolatos kérdéseket, így egyik oldal sem tekinti „sajátjának” a videót.
A helyzet irányválasztás elé is állította. „Folytassam-e azt az autentikus, pártoktól független tartalomkészítést, amelyben kritikus szemmel vizsgálom a kormánypártot – ez az irány, amit valószínűleg követni fogok –, vagy váltsak a mainstream videók felé, amelyek ugyan több nézőt vonzanak, de kevésbé tükrözik azt a független hangot, amit eddig képviseltem.”
Példaképei között említi Puzsér Róbertet. Inspirációt ad neki Pankotai Lili és Mehringer Marci is, akik baranyai kötődésűek és aktívak a közéletben.
A Sipos Erzsébettel készült beszélgetés mellett felszólalt a tiltás ellenére megtartott Pécs Pride-on is, ott határozottabb hangon. Szerinte a kormány félelmet kelt, és veszélyesnek mutatja be a rendezvényt, különösen a gyerekekre hivatkozva. Úgy látja, a hatalom fél azoktól, akik nem illeszkednek az általa elképzelt világképbe, és a tiltás a gyengeség jele. Beszélt arról is, hogy a meghallgatásnak van ereje, míg a jelenlegi rendszer nem az igazságot keresi, hanem bűnbakokat gyárt az LMBTQ-közösség és a pedofília összemosásával. „Amit ma Magyarországon látunk, az nem erő, hanem pánik attól, hogy az emberek egyszer ráébrednek, a hatalom nem a politikusoké, hanem a népé.”
A 24.hu-nak azt is elmondta, szerinte akkor lehet érdemi vitát folytatni a Pride-ról és más, XXI. századi kérdésekről – mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a monogámia –, ha a választók leváltják a mostani kormánypártokat. „Amíg a Fidesz van hatalmon, addig az emberek pszichózisban élnek és félnek.”
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.
Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.
A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.
A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
