hirdetés

JÖVŐ

Vízválasztóhoz érkezett a technológia fejlődése a Google volt vezérigazgatója szerint

Eric Schmidt azt állítja, a mesterséges intelligencia nagyobb változásokat hoz, mint az internet, az okostelefonok és a közösségi média együttvéve.

Link másolása

hirdetés

Minél tovább fejlődik a mesterséges intelligencia, annál ellentmondásosabb a fogadtatása, és mindeddig nem sikerült eloszlatni azokat a félelmeket, mely szerint egy napon hatalma túlnőhet az embereken. Egyfelől már ma is százmilliók életét könnyíti meg a mindennapokban, nem is szólva az orvostudományban betöltött, egyre gyakrabban életmentő szerepéről, másfelől viszont képes továbbéltetni nemcsak az emberi tudást, hanem rossz tulajdonságainkat is - az előítéletekről a hatalomvágyig.

Eric Schmidt, aki közel 20 éven át volt a Google vezére, az Atlantic-nak adott interjúban kijelentette: a modern technológia vízválasztó vonalhoz érkezett.

Schmidt három évvel ezelőtt Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és Daniel Huttenlocherrel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) dékánjával közösen ugyanitt publikáltak egy cikket a mesterséges intelligencia közelgő robbanásáról, és ugyancsak ők a szerzői a The Age of AI and Our Human Future (Az AI kora és emberi jövőnk) címmel novemberben megjelenő könyvnek.

Az interjúban Schmidt kijelentette: az emberi civilizáció új korszakának a küszöbén állunk. Korunkat a reneszánszhoz hasonlította, amikor emberi ész fogalmát leválasztottuk az isteni teremtéstől. Szerinte most egy másfajta intelligencia érkezett meg, amely ugyan nem élő emberé, de hasonlít az emberekére.

A volt Google-főnök szerint az AI-forradalmának jelentősége nagyobb lesz, mint az interneté, az okostelefonoké és a közösségi hálóé együttvéve, és ma még beláthatatlan, hogy mennyire lesz pozitív vagy negatív a hatása.

Emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a közösségi média ilyen befolyásos lesz, képes lesz hatni az egyes emberek megítélésére, a politikai választások eredményére. Rengeteg olyan ember kapott általa hangot, akiknek erre korábban nem volt lehetősége, köztük persze olyanok is, akiknek a megszólalása nem hiányzott.

hirdetés

Eric Schmidt szerint éppen ezért lenne fontos előrelátni, mi történik akkor, amikor a mesterség intelligencia az élet minden területén megjelenik. Milyen kapcsolat alakulhat ki például az emberek és mesterséges intelligenciák között? Lehet, hogy erősebb, mint az emberek közti barátság? Erre egyelőre nincs válasz.

Schmidt egy AI-vel ellátott játékmackóval példálózott, amely együtt „nő fel” egy kisgyerekkel. „Lehet a legjobb barátja, a legjobb tanítója. De mi van, ha egy rossz ember személyiségét táplálták bele, vagy mondjuk rasszistának programozták? Ki kell dolgoznunk a szabályokat, mert ezek a rendszerek naponta kapcsolatba lépnek majd az emberekkel, és óriási hatásuk lesz a mindennapi életükre” - mondta.

Eric Schmidt, aki elnöke volt a mesterséges intelligenciákkal foglalkozó amerikai nemzetbiztonsági bizottságnak, felhívja a figyelmet az autonóm fegyverek veszélyeire is, mert az általuk használt információs rendszerek ma még tökéletlenek. És bár dinamikusan fejlődnek, nem kizárhatók a váratlan döntéseik, amelyek lehetnek jók, de rosszak is. Tehát nem lehet előre tudni, hogy ha egy életveszélyes döntést hoz a számítógép, valóban helyes-e az a döntés, holott ilyen helyzetben nem tévedhet.

A volt Google-vezér Stanley Kubrick világhírű szatíráját, a Dr. Strangelove-ot idézte fel az Atlanticnak, amelyben egy atomtámadás puszta fenyegetésére rögtön megindul az ellencsapás, holott, ha embereken múlik a döntés, kicsi az esély arra, hogy valóban megnyomják azt a bizonyos gombot.

Schmidt szerint az autonóm fegyverrendszereket hasonlóképpen kell kezelni, mint a nukleáris fegyvereket, de új doktrinára van szükség a terjedésük korlátozására. Ez utóbbi azonban sokkal nehezebb lesz, mint az atomfegyverek esetében.

A szoftverek fejlődése ugyanis megállíthatatlan – egyre csökken ezen téren a távolság az Egyesült Államok és Kína között is, - ezért új eszközt kell kitalálni ahhoz, hogy például célzott támadásokra alkalmas drónok ne kerülhessenek terroristák kezébe.

A mesterséges intelligenciák hasznáról és veszélyeiről szólva Schmidt úgy vélte, hogy nagyon jó, amikor a mesterséges intelligencia személyre szabva segíti online kereséseinket, de az már nem, amikor az emberi viselkedésre és gyengeségeinkre alapozva terjeszt hamis információkat.

„Mindannyian online vagyunk. Ezek a rendszerek mind megtanulják, hogy mi érdekel minket, és ezáltal képesek bennünket manipulálni” – szögezi le Schmidt, és bevallja, hogy amikor a Google élén állt, akkor az Egyesült Államokban az volt az uralkodó nézet, hogy a hamis információ ellenszere a még több információ. Ezért határozottan ellenezték a tartalomtörlést, még akkor is, ha az ártalmasnak tűnt, és ezért sok bírálatot kaptak más országoktól.

Mára azonban megváltozott a helyzet. Számára különösen érdekes volt, hogy a coviddal kapcsolatos álhírekkel törlésében milyen határozottságot mutatott a Facebook és a Twitter, amelyek korábban ellenálltak mindenféle szűrésnek, és most már a YouTube is, amelyet éppen az ő vezetése idején, 2006-ban vásárolt meg a Google.

Schmidt úgy gondolja, a dezinformációt nem tiltással lehet megállítani, hanem úgy, ha sikerül megállapítani az információ eredetét, azt, hogy miként került a rendszerbe, és ki módosította. Erre azért is szükség lenne, mert az emberek nehezen birkóznak meg a gyors változásokkal, és az információ-áradatot is nehezen kezelik.

Amit viszont Schmidt mindenképpen a mesterséges intelligencia előnyének tekint, az a tudományos alkalmazása, például az egyes témakörökben megjelent publikációk elolvasásában és összegzésében, amelyre a hatalmas mennyiség miatt egy ember agya képtelen lenne, és ez nagy mértékben felgyorsíthatja a kutató munkát.

Schmidték könyvükben megemlítik az AlphaGo-t, amely legyőzte a világ legjobb, koreai és kínai versenyzőit, és olyan lépéseket talált ki, amilyeneket 2500 év alatt nem láttak. A Halicin nevű gyógyszer esetében a számítógép 100 millió összetevőt vizsgált meg egy új, széles körben alkalmazható antibiotikumhoz, és most már a tesztelésnél tartanak. De univerzális modellként tekintenek a GPT-3 technológiára is.

Ami a jövőt illeti, elképzelhetőnek tartja, hogy néhány száz év múlva a mesterséges intelligencia az élet minden területén egyenrangú lesz az emberi intelligenciával, de az előttünk álló évtizedekben szerinte még lesznek olyan új gondolatok, új felfedezések, amelyekre csak az ember agy lesz képes.

„Reméljük, hogy az emberek ezt a teret arra használják fel, amiben a legjobbak: a kreativitásra, erkölcsi érzékünk, szellemességük érvényre juttatásában” – mondta végezetül Eric Schmidt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Titokzatos, az élet jelenlétére utaló lila sziklákat talált a marsjáró
A különös kőzetek olyan titkokat rejthetnek, amelyek feltárják előttünk a vörös bolygó múltját.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. január 22.


Link másolása

hirdetés

A lila szín szinte mindenhol felbukkan, amerre a Perseverance marsjáró kutat - írja a National Geographic. Bizonyos köveken vékony, sima bevonatot képez, másokon pedig festékszerű foltokat fest. Egyes kőzetek úgy néznek ki miatta, mintha megfagytak volna.

A lilával bevonat sziklákat a Jezero kráterben találták meg, ahol 2021 februárjában landolt a Perseverance. A 28 mérföld széles Jezero valaha egy tó volt, kialakulását egy meteorit becsapódás okozta több milliárd évvel ezelőtt.

A lila színű bevonat különböző formájú és méretű sziklákon jelenik meg, és még a legapróbb kavicsokat sem kerülte el. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy mi okozza a különös jelenséget.

A legújabb felfedezés azért is nagyszerű, mert a titokzatos foltok eredete segíthet megfejteni a Mars múltjával kapcsolatos kérdéseket, beleértve azt is, hogy jelen lehetett-e egykor a bolygón az ősi élet. A kialakulásukkor fontos információkat kódolhattak magukba a környezet körülményeiről kémiai és ásványi összetételükben, így segíthetnek a tudósoknak rekonstruálni a bolygó múltját: ugyanis a Földön mikrobák segítettek kialakítani hasonló mintákat, így jelenlétük életjelre utalhat.

A sziklák repedései biztonságos menedéket teremthetnek a mikrobák számára a zord marsi környezetben, tápanyagot, napfény elleni védelmet és nedvességet biztosítva az egyébként száraz tájakon.

Az ilyen típusú lerakódások tanulmányozása abban is segíthet a tudósoknak, hogy jobban megértsék a világ működését. Választ kaphatnak példál arra, hogy mennyire univerzálisak a geológiai folyamatok, és hogyan változhatnak ezek bolygóról bolygóra.

A tudósok a távolból is vizsgálhatják a furcsa kőzeteket: a marsjáró lézerrel lő egy sziklára, így elpárolog egy kicsi a lila anyagból, ezáltal pedig meg tudják állapítani annak elemi összetételét.

Minden lézerlövés apró gödröket vés a bevonat felszínébe, miközben csattanó hangot ad ki. A Perseverance mikrofonja érzékeli a zajt és továbbítja a kutatóknak, így ők következtetni tudnak a kőzet bizonyos tulajdonságaira, például a keménységére is.

hirdetés

A jelenlegi állás szerint a lila réteg lágyabb és kémiailag különbözik az alatta lévő kőzettől. Vas-oxidot tartalmazhat, és úgy tűnik, hogy hidrogénben és esetenként magnéziumban gazdag. A hidrogén jelenléte arra utal, hogy a víz szerepet játszott a lila foltok kialakulásában, a vas-oxid pedig – a rozsdásodáshoz hasonlóan – a víz közreműködését jelezheti.

A foltok elhelyezkedése azonban egy kicsit rejtélyes.

A Perseverance jelenlegi útvonala nem tavi üledékeken, hanem kihűlő magmából képződött kőzeteken át vezet, így továbbra is bizonytalan, hogy ezek a sziklák mikor és hogyan kerültek egy kráter fenére, illetve mikor és hogyan érintkezhettek vízzel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
63 millió forintért keresik a teljesen élethű robotok arcát
A Promobot robotjai képesek utánozni az arckifejezéseket, mozgatják a szemüket, a szájukat és az izmaikat is.

Link másolása

hirdetés

Több mint 600 arckifejezést képes utánozni az orosz Promobot szinte teljesen élethű robotja, írja a Yahoo. A robotok ezen felül mozgatják a szemeiket, szemöldökeiket, szájukat és az izmaikat is, valamint kérdésekre is képesek válaszolni.

"Mostantól mindenki bármilyen megjelenésű robotot rendelhet szakmai vagy személyes használatra" - jelentette be a vállalat igazgatótanácsának elnöke. Alekszej Juzsakov példaként hozta fel, hogy ezentúl akár egy élethű Michael Jordan is árulhatja a kosárlabdamezeket egy boltban, míg William Shakespeare a saját műveit olvashatja fel egy múzeumban.

Az orosz cég robotja elemzi az emberek beszédét, megtanulja a gyakran használt kifejezéseket, így akár teljesen személyre szabhatjuk a beszédstílusát is.

A Promobot jelenleg keresi a robotok általános arcát, aki a szállodákban, bevásárlóközpontokban és egyéb zsúfolt helyeken szolgálatba állított gépeknek kölcsönözné külsejét. A keresett személy neme és bőrszíne nem fontos, cserébe egy "kedves és barátságos" 25 év feletti arcot keresnek, akinek hajlandóak 200 ezer dollárt (kb. 63 millió forint) is fizetni, ha szabad felhasználásra átengedi egy életre az arcát a projekthez.

A győztes pályázóról előbb teljes, 3D-s modellt készítenek. Ezt követően legalább 100 órányi hanganyagot rögzítenek az illetővel, hogy a sorozatgyártott robotok minél tökéletesebben utánozzák a kiválasztott személy beszédstílusát. Végül a győztesnek kizárólagos licencszerződést kínálnak, mely a "megjelenésének korlátlan ideig történő használatára" jogosítja fel a céget.

hirdetés

A Promobot 2019 óta gyártja humanoid robotjait. A vállalat Észak- és Kelet-Európa legnagyobb szolgáltató robotikai gyártójának vallja magát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják a metaverzumban – figyelmeztetnek a szakértők
Szerintük a terroristák az eddigieknél is könnyebben toborozhatnak majd új tagokat, és hatékonyabban hirdethetik szélsőséges eszméiket.

Link másolása

hirdetés

2022 a metaverzumról szól majd - állítottak szakértők a nemrég végetért technológiai kiállítás, a CES kapcsán. Nem véletlen, hogy Marz Zuckerberg is most látta elérkezettnek az időt, hogy a Facebook anyacégét átkeresztelje Metára. Csakhogy a metaverzum, vagyis a virtuális valóság veszélyeket is rejt magában, például új lehetőséget a terroristáknak.

Erre hívja fel a figyelmet három amerikai tanár, akik mind az omahai Terrorellenes Innovációs Technológiai és Oktatási Központ szakértői. A Conversation-ben megjelent cikkükben Joel S. Elson, Austin C. Doctor és Sam Hunter pszichológia-professzor azt írják, a felhasználók még sebezhetőbbé válhatnak azokkal szemben, akik ártani akarnak nekik.

Az egyik ilyen veszély, hogy a metaverzum megkönnyíti a szélsőségesek találkozását, toborzását, és még könnyebb lesz az új tagokat befolyásolni.

Az amerikai szakértők az Oath Keepers (Esküőrzők) nevű amerikai szélsőjobboldali milícia vezetőjének példáját hozzák fel: ma is el lehet olvasni az interneten Stewart Rhodes egy-egy kormányellenes cikkét, vagy megnézni a videóit, a jövőben viszont már Rhodes vagy mesterséges intelligencia-helyettese egy virtuális parkban ülhet potenciális híveivel, akiket jövőképével traktál.

De akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják.

A metaverzum ezeket a szélsőséges vezéreket felruházza azzal a képességgel, hogy virtuális ideológiai és szociális közösségeket tartsanak fenn, és növeljék befolyásukat. Ha pedig a terrorista szervezeteknek több tagjuk lesz, új módszerekkel tervezhetnek, koordinálhatnak és hajthatnak végre terrorakciókat.

hirdetés

Az erőszakos szélsőségesek hálózatépítését az is könnyítheti, hogy nem kell felfedniük magukat, elég ha egy általuk választott digitális avatarként jelennek meg a kezdeti időszakban, így csökkentve a lebukás kockázatát.

A kutatók szerint emellett a terroristák a metaverzumban létrehozhatják majd a célpontjaik virtuális mását, előre begyakorolhatják a támadást, menekülő-útvonalakat kereshetnek, vészterveket dolgozhatnak ki. Amikor a vezérük parancsot ad egy, a fizikai világban végrehajtandó akcióra, a csoportok sokkal felkészültebbek lesznek, mint a manapság.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy

az új virtuális és kiterjesztett valóságú terek egyben új célpontokat is jelenthetnek. Bárkit, bármikor meg lehet támadni majd a valós és a virtuális világban egyaránt.

Például horogkeresztet rajzolhatnak zsinagógákra, megzavarhatnak nyilvános eseményeket, de beavatkozhatnak a valós élet olyan tevékenységeibe is, mint a bankolás, a bevásárlás vagy a mindennapi munka.

Újabb példák: egy virtuális térben rendezett megemlékezés 9/11-ről arra csábíthatja a szélsőségeseket, hogy újra lejátsszák a ikertornyok leomlását. De egy metaverzum-esküvőt is megzavarhatnak olyanok, akiknek bármilyen kifogásuk van a házasulandók ellen. Ezeknek a támadásoknak olyan pszichológiai hatásuk lehet, amely a valóságos világra is kihat.

Vannak, akik lebecsülik a virtuális és fizikai világ keveredésének veszélyeit, mondván, hogy az egész nem valóságos. De a játékiparban már most is óriási üzlet a virtuális dolgok, előnyök kereskedelme, ahol valódi pénz cserél gazdát. A Nike máris virtuális cipők eladására készül, és mások is követni fogják,

a metaverzum megsokszorozza az üzleti lehetőségeket.

A szerzők szerint hasznos lenne, ha a metaverzumban érdekelt nagy cégek leszögezzék: ott sem engedélyezik a gyűlöletkeltést vagy az erőszakot, és a szélsőségeseket kitiltják virtuális tereikből. Ugyanakkor ez már eddig sem sikerült túl fényesen az olyan közösségi oldalaknak, mint a Facebook, az Instagram vagy a YouTube. Az ezeket az oldalakat működtető algoritmusok ugyanis a szakértők szerint elsősorban a profittermelést szolgálják, mároedig a gyűlölködés és a megosztottság fokozódása nagyon is jó üzlet.

Ha viszont nem lehet elvárni, hogy a gyártók legyenek a metaverzum megbízható őrei, akkor a legkülönbözőbb embereknek és szervezeteknek kell összefogniuk az akadémiai kutatóktól, a fejlesztő informatikusokon át mindazokig, akiknek feladatuk a társadalom védelme. És bár a metaverzum teljes kibontakozása még néhány évig várat magára, már most mindenkinek fel kell készülnie az új valóságra – írják a nebraskai egyetem tanárai.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: