Harry J. Aslinger, egy amerikai republikánus politikus 1937-ben cikket írt a marihuána-fogyasztás gyilkos hatásairól. Misszióját nagyon komolyan vette - 1957-ben addig verte az asztalt az ENSZ-nél, hogy öt év múlva már a világ majdnem minden országában illegálissá vált a kannabisz. Ezzel természetesen csak tovább növelte a növényt övező érdeklődést. Aminek a fókusza ezáltal teljesen áthelyeződött a marihuána pszichoaktív tulajdonságaira.

Vincze János kapcsolata a kenderrel már öt éve tart. A Zengető fesztivál egyik szervezőjeként került közelebb a haszonnövényhez, és azóta „kenderpropagandistaként” egyik fő célja, hogy ledöntse a sok igazságtalan tabut, ami a kannabiszt övezi. Jövőbeni aranykalászos gazdaként azon dolgozik, hogy kapudrog helyett lehetőségeket lássunk az igazságtalanul démonizált növényben. Ő mesélt arról, mit is tud valójában a kender.

„Az ipari kender minden része, a tetejétől az aljáig felhasználható. A magok étkezési célra, a virágzat a gyógyászatban, a leveleket teaként, a szár rostjából építkezéshez használható pozdorja készül, a háncsból pedig textília vagy papír” - meséli Vincze János. És senkit ne zavarjon össze az ipari kender megnevezés. Ugyanarról a növényről beszélünk. Ez a kender is ahhoz a Cannabis Sativa, Cannabis Indica vagy Cannabis Rudealis törzshöz tartozik, amit fű néven – itthon egyelőre illegálisan – szerezhet be az ember. A különbség köztük a THC tartalomban rejlik, annak a hatóanyagnak a mennyiségében, ami fogyasztást követően a megváltozott tudatállapotért felelős.

„A mai napig úgy szólnak néha a híradások, hogy 1500 tő kendert foglaltak le valakinél.” Vincze János – többek között – a fogalmak helytelen használata ellen küzd a Zengetővel együtt. „A Zengető egy közösségteremtő, összeművészeti programsorozat, ami nem csak nyáron, fesztiválként valósul meg” -fejti ki. „Elsődleges célja az oktatás. A különböző művészeti ágakon keresztül szeretnénk bemutatni a kenderben rejlő sokoldalú lehetőséget.”

CBD HYPE

A kendermarketing egyik húzó ereje a CBD-őrület. A kannabidiol a kender egyik nem pszichoaktív összetevője. Az ezt tartalmazó olaj olyan étrendkiegészítő, ami állítólag rengeteg betegség tünetét enyhíti – vérnyomás-, gyulladáscsökkentő hatása van, de egy sor más problémára is pozitív hatással lehet.

„Kicsit erőltetettnek érzem a felhajtást. Már automatákból is lehet külföldön CBD-olajat venni. Nem hiszem, hogy gyógyír lenne mindenre és mindenkinek” - foglalja össze Vincze János azt a jelenséget, ami fizetett hirdetések formájában sokunknál megjelenhetett már a különféle közösségi platformokon. Ezek a tartalmak gyakran azt sugallják, hogy a CBD-olaj egyszerűen mindenre jó. „Ez nem egy varázsnövény, ami egy csapásra megoldja az összes problémád” - folytatja. „Orvosokkal egyeztetve kell használni. Sajnos sok a nyerészkedő, ráment egy olyan kör, akik minél több pénzt akarnak szerezni rajta. A kender nem erről szól.”

Ezért fontosnak tartja azt is, hogy változatosabb spektrumban jelenjenek meg kendertermékek a piacon, mert a gyógyászat mellett életünk sokkal több területén hasznosítható ez a növény.

Ezerarcú kender

„A kenderszár külső része a háncs - ebből régen kötelet, vitorlát és egyéb erős textíliákat készítettek” - mondja Vincze. „Magas cellulóz- és rosttartalma van, így papírgyártáshoz is ideális.”

A kender szerepe az építőiparban is jelentős lehetne. „Áztatással, a víz hatására a háncsrész elválik a belső fás résztől, ami üreges, és ha kiszárad, nagyon könnyen törik. Ha ezeket összedarálják, mésszel és vízzel összekeverik, lehet belőle téglát önteni, vagy vert falat készíteni. A mész hatására folyamatosan szilárdul az évek folyamán. Tűzvizsgálati eredmények szerint akár órákig lehet égetni, mégsem gyullad meg. Nagyon jól tartja a hőt, lélegzik és antibakteriális hatása van.”

De akkor miért szorul mégis háttérbe?

Az egyik ok a kőolaijipar berobbanása lehet. A kenderből előállított biokompozit ugyanis nagy riválisa a műanyagnak – kevesebb profittal, és még kevesebb környezeti teherrel.

„Van is Magyarországon egy ilyen kezdeményezés, aminek a keretei között kukorica PLA-ból és kenderből készítenek lebomló, műanyaghelyettesítő termékeket” - meséli Vincze János. „A műanyagipar, a papíripar vagy az autógyártás beindulásának következtében bizonyos érdekek háttérbe szorították a kendertermesztést.”

Kenderzsupp, kenderszakállú ember és a kendermagos tyúkok

„Mindig mondják nekem, hogy Magyarországnak semmi köze a kenderhez! Dehogynem, rengeteg gyerekkori mondókánk szól róla!”

Hogy ezt bebizonyítsa – mármint nem a mondókák igazságtartalmát -, Vincze János kutatásba kezdett. Kendertermesztéssel foglalkozó mezőgazdászokat kérdezett. 35 személyen alapuló kutatása reprezentatívnak tekinthető, figyelembe véve a kenderrel foglalkozó gazdák számát.

Ma a kenderföldek területe hazánkban 850-950 hektár körül van. Ennek az egyik oka az, hogy bár a kender igénytelen, de „nyűgös” – ahogy Vincze János fogalmaz. „Nagyon sok elő- és utómunkálatot kíván. Nehezen lehet az egész folyamatot gépesíteni.” A kendernek emberekre van szüksége, és sokra. Ez anno a „téeszek” idején még jól működött. „Manapság már nem sokan akarnak mezőgazdasággal foglalkozni. Egyre inkább haladunk az egyszemélyes, gépesített gazdaságok felé.”

A kender - közösség

Vincze János, hiteles ipari kenderpropagandistaként a saját életének szinte minden területén használja a növényt. „A lehető legtöbb dolgom ipari kenderből készült – a zoknim, a pólóm. Most fogunk megházasodni a menyasszonyommal, és a gyűrűnk is kenderből lesz. De a konyhában is gyakran alapanyagként szolgál a hántolt kendermag, kendermagliszt és az olaj" meséli. Művészeti workshopján, a Metszegetőn is kenderpapírra nyomtatják a linóleummetszeteket.

Ahogy a kendernek sok emberre van szüksége, úgy nekünk, embereknek is sok kenderre lenne szükségünk.

„Az életünkben egyre fontosabb az, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, és mennyire tudjuk fenntarthatóan élni az életünket” - mondja Vincze. „A kender sokkal több széndioxidot köt meg, mint a fák.” És valóban. Míg egy erdőnek évtizedek kellenek ahhoz, hogy készen álljanak a levegő tisztítására, a kender szinte ültetése napjától felveszi a levegő széndioxidját.

A Vincze Jánosról készült fényképet Mándoki Ádám, a kenderfonal fotókat Szvoboda Péter, a fesztiválképet Pelczéder Tamás készítette.