News here
hirdetés

JÖVŐ

Veszélyes vírusokat hozhatnak magukkal az Ázsiából Magyarországra érkező csípőszúnyogok

Dr. Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológus azt mondja, most mobilos fotók készítésével vagy a szúnyogokat postázva bárki segíthet a veszély felmérésben.

Link másolása

hirdetés

„Gondoljunk bele, hogy amikor felpakolják az árut valahol Ázsiában, ráesik egy kis eső, ott meggyűlik egy kis tenyérnyi tócsa, amibe az ottani szúnyogok belerakják a tojásaikat, és ezt felpakolják egy kamionra. Az se baj, ha ez a tócsa ki is szárad közben, ezek a tojások elég ellenállóak. Ezeken a szállítmányokon ott vannak az úgynevezett kis tojásbankok. Mikor ideérnek, itt kipakolják egy nyílt telephelyen, víz éri őket és kikelnek a lárvák.”

Ilyen egyszerűen tud beutazni Európába vagy Magyarországra egy egzotikus országból származó csípőszúnyog, magyarázza Garamszegi László, az MTA doktora, evolúcióbiológus-ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Botanikai Intézetének igazgatója.

A Magyarországon fellelhető 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellett a 2000-es évek elejétől megjelentek az ázsiai országokból származó, inváziós fajok, amelyek amellett, hogy máshogy néznek ki, több betegség kórokozójának terjesztésére is képesek. A jelenség egész Európát érinti, mivel a klímaváltozás és a kereskedelem itt is elősegítette ezen fajok megtelepedését és elterjedését a mérsékelt övben.

„Ezek a Kelet-Ázsiából származó csípőszúnyogfajok új elemek a magyar faunában. Egzotikus helyekről jönnek, egzotikus kórokozókat tudnak hordozni”

- mondja Garamszegi László. „Mind a vírus behurcolásában, mind a terjesztésben lehet szerepük, de ez egy potenciális veszély, míg a valós fenyegetettségről nem sokat tudunk. Fő feladatunk, hogy megismerjük, hogy a hazai faunába beépülve, az inváziós csípőszúnyogok konkrétan milyen kórokozók terjesztésében vesznek részt a természetben. Eddig három inváziós fajt írtak le hazánkban, mi többnyire az ázsiai tigrisszúnyogra koncentráltunk, de nagy számban kapunk mintákat a másik két fajról is. A járványügyi fenyegetettség teljes megértéséhez nem csak azt kell tudnunk, hogy a fajok mennyire fertőzöttek vírusokkal, hanem azt is, hogy e fajoknak milyen a hazai elterjedése, stabilak-e az itteni populációk, hol fordulnak elő, mik azok a környezeti háttérelemek, amelyekre ezeknek a fajoknak szükségük van.”

A csípőszúnyogok közül a nőstények szívnak vért tojásrakás időszakában, ekkor van szükségük erre a táplálékra. „Nagyjából tíz olyan fajunk van, amelyik nagy tömegben csípi az embert, több fajuk más gerincesek vérét szívja. Azt kell tudni, hogy az őshonos fajok is képesek kórokozókat terjeszteni, például a Nyugat-Nílusi láz kórokozóit a Culex fajok terjesztik, amelyek így az inváziós fajok nélkül is egy potenciális fenyegetettséget jelentenek. ”

hirdetés
„2018-ban egy kisebb, 200 főt meghaladó Nyugat-Nílusi láz járvány volt itthon, még haláleset is történt. Ez a veszély nem múlt el, csak most mindenki a koronavírusra figyel. Ott kopogtat egy következő fenyegetettség az ajtónkon.”

Az őshonos szúnyogfajok betegségek terjesztésében játszott szerepére jó példa a malária is. A betegség kórokozója (Plasmodium fajok) a hatvanas évek óta nincs jelen az országban, azonban hazánkban a mai napig élnek olyan őshonos fajok (Anopheles fajok), amelyek elvileg képesek lennének a malária betegség kórokozóját terjeszteni. Minden évben vannak behurcolt malária-esetek, mert a turizmus révén vannak, akik külföldön megfertőződve hozzák haza a kórokozót. „Nagyon fontos, hogy őket - első lépésként, mikor belépnek az országba, és tüneteket tapasztalnak - egy szúnyogmentes térben izoláljuk, hogy nehogy kapcsolatba kerüljenek velük az őshonos malária szúnyogok, melyek ugyan kis valószínűséggel, de csípnek embereket.”

Az inváziós fajok tanulmányozása azért is fontos, mert a klímaváltozás fokozódásával ideális hely lettünk ezen fajok számára.

„Ezeknek a fajoknak melegre és gyakori csapadékra van szükségük a hatékony megtelepedéshez, a sikeres szaporodáshoz és az elterjedéshez. Ezek a fajok megtanultak az ember közelében élni, bármilyen kis vízfelületen képesek szaporodni. Egy kerti hordóban, egy felfordított gyerekjátékban, bármiben, amiben meggyűlik a víz, de akár autógumikban vagy szállítmányokban meggyűlő kis víztócsákban is simán át tudnak egyik kontinenstől a másikra utazni és boldogan szaporodni, ha itt kedvező körülményeket találnak.”

A veszély felmérésébe most bárki segíthet a „SzúnyogMonitor” projekten keresztül.

„Az elmúlt évtizedekben felismertük, hogy nem kizárólag a kutatási infrastruktúra modernizációja segíti a tudományt, a lelkes állampolgárok is hatalmas mennyiségű adattal tudják ellátni a kutatókat a kommunikációs technológiai fejlődésnek köszönhetően." - mondja Dr. Garamszegi László.

Ezt az új kutatási megközelítést citizen science-nek nevezik. A Botanikai Intézet által koordinált „SzúnyogMonitor” már harmadik éve várja a lakossági bejelentéseket az inváziós csípőszúnyog észlelésekről. Idén a Mosquito Alert elnevezésű globális mobiltelefonos applikáció is segíti az adatszolgáltatást, és a kutatásba bekapcsolódnak a Pécsi Tudományegyetem Virológia Nemzeti Labor munkatársai is.

A beküldött fotókról és mintákról minden esetben visszajelzést kap a beküldő, valamint az eredmények a szunyogmonitor.hu oldalon április 1-jétől immár látványos infografikák formájában is nyomon követhetők, melyeket a népszerű koronamonitor oldal fejlesztői építettek.

A tájékoztatáson túl ezek a térképek az ökológiai vizsgálatokat is nagymértékben segítik.

„Nekünk mindenképp ki kell járnunk terepre, hogy a vírusok szűréséhez szúnyogokat fogjunk, ami egy logisztikai kihívás, költsége van, emberek kellenek hozzá, az erőforrásaink pedig limitáltak, így az ország minden pontjába nem tudunk eljutni. Ha ezt jól össze tudjuk szervezni és bevonjuk a lakosságot, akkor célzottan oda megyünk, ahol mondjuk feltétételezünk egy nagyobb populációt, tehát nem vakon rohangálunk. Terepen aztán csapdákkal próbálunk nagy mintaszámban példányokat gyűjteni, ami a hatékony víruskimutatásnak a feltétele.”

A kutatóknak egyszerű módszerekkel segíthetünk.

„A legegyszerűbb a mobiltelefon. Készítsenek fotókat, majd azt küldjék el nekünk az applikáción vagy egyszerű e-mailen keresztül ([email protected]). Ha valaki lelkes, akkor meg is foghatja a szúnyogot és egy kis fiolába eltéve postán elküldheti nekünk.”

Ez sokszor hasznosabb, mert ha megvan a biológiai minta jó állapotban, akkor azt több célra is fel tudják használni. Egyrészt biztosabb a meghatározás, hiszen egy fotón nem biztos, hogy minden látszik, viszont egy épségben megőrzött példányt könnyen fel lehet dolgozni mikroszkóp alatt. Sőt, a preparált mintákból még genetikai vizsgálatokat is tudnak végezni a megfelelő laboratóriumokban, aminek a segítségével megállapíthatják bizonyos kórokozók jelenlétét, vagy beazonosíthatják, hogy a fogott példány melyik európai populációból származik.

És, hogy miről lehet az inváziós fajokat felismerni, ha valaki kedvet kapott a szúnyogok megfigyeléséhez?

„Ezek az inváziós fajok látványosan csíkozottak. Fekete-fehér csíkokat lehet rajtuk látni, valamint a tori részen, tehát a középső testtájon van egy rajzolat, ami elég karakterisztikus.”

A fajokról részletes leírás található április 1-től a szunyogmonitor.hu oldalon, amely alapján bárki bekapcsolódhat a kutatásba.

“Tavaly több mint 1000 mintát kaptunk és több százan el is találják a célfajt. Reméljük, az idei fejlesztésekkel még népszerűbb lesz a kampány, és sikerül majd ezeket a számokat megsokszoroznunk.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

hirdetés

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

hirdetés

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Senki nem érti, hogy a CIA a miért fektetett egy zsák pénzt a gyapjas mamut feltámasztásába
Miközben a tudósok a kihalt állatok és a tundra megmentésén dolgoznak, a CIA cégét nem annyira a mamutok, hanem a technológia érdekli. De vajon miért?
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

A CIA állítólag közvetetten pénzt fektetett egy gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó cégbe, írja a Daily Star.

A Colossal Biosciences a sarkvidéki tundra gyors melegedésének megoldását látja abban, hogy újra ellepjék a környéket a már kihalt óriások. Ebben a vállalkozásban szerzett érdekeltséget az In-Q-Tel, a részben az amerikai hírszerzés által finanszírozott kockázati tőkebefektető.

Az In-Q-Tel állítása szerint

nem annyira a mamutok, mintsem a Colossal DNS-szekvenáló technológiája keltette fel az érdeklődésüket.

A biotechnológiai vállalat már sikerrel szekvenálta az ázsiai elefántok teljes genomját. A végső cél pedig az, hogy 22 hónapra az elefántokba ágyazott mamutembriókat neveljenek, amiket majd a tundrán engednek szabadon.

Ben Lamm vezérigazgató szerint

hirdetés
a Colossal eljárása segíthet más, kihalás szélén álló fajok megmentésében.

Az általuk alkalmazott módszer ugyanis a veszélyeztetett állatok széles skáláján segíthet. Ráadásul a projekt segítségével könnyebben fejleszthetnek vakcinákat és gyógyszereket a fajok számára, mivel ismert lesz a teljes géntérképük.

A CIA érdekeltségébe tartozó In-Q-Tel azonban ennél többre számít a módszertől. A cég blogbejegyzésében azt írja, hogy a technológia segíthet a genetikai anyagok olvasását, írását és szerkesztését, valamint elősegítheti „az etikai és technológiai szabványok meghatározását”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

hirdetés

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Elképesztő: humanoid robotot mutatott be a Tesla, hamarosan világszerte elérhető lehet
Az Optimust tömeggyártásban, elérhető áron dobják majd piacra.

Link másolása

hirdetés

A járműgyártó Tesla bemutatta az Optimus névre keresztelt humanoid robot prototípusát - írja a BBC.

Elon Musk vezérigazgató elmondta: még sok munkájukba kerülhet finomítani a modellt, de nagy reményeket fűznek az új találmányhoz.

“A célunk, hogy mielőbb kifejlesszünk egy hasznosítható humanoid robotot. Ugyanolyan elvek mentén fejlesztettük ki, mint az autóinkat is: a célunk, hogy nagy mennyiségben és alacsony áron legyen elérhető, mégis nagyon megbízható legyen” - fogalmazott Musk a kaliforniai bemutatón, ahol a robot prototípusa megtette első lépéseit.

A Tesla alapítója reméli, hogy az Optimus hamarosan tömeggyártásban is elérhetővé válhat, méghozzá 20 ezer dollár, azaz 8 és félmillió forint alatti eladási áron.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: