Szakértők szerint egyre több magyar szeretne külföldre költözni, főleg az orosz-ukrán háború miatt kialakult bizonytalanság és a magas magyarországi infláció miatt – írja az rtl.hu. A K&H ifjúsági index idei felmérését idézték, amiből az is kiderült, hogy a fiatalok egyharmada dolgozna szívesen külföldön. Ráadásul a többségük úgy gondolja, hogy könnyen találnának állást más országban. A reprezentatív kutatás egyébként 10 év alatt most először mutatott ilyen magas értéket.
A Fókusz felkeresett egy Spanyolországban élő magyar házaspárt. Balogh Noémi és férje tíz éve vannak ott, és többek között azzal is foglalkoznak, hogy magyaroknak segítenek Spanyolországba költözni.
Az elmondásuk alapján az elmúlt hetekben rengeteg hívták őket, plusz munkaerőt kellett felvenniük, hogy válaszolni tudjanak az e-mailekre és telefonokra.
"Vannak családok, amelyek a végső elkeseredésükben hívnak minket és az utolsó pénzükkel szeretnének új életet kezdeni Spanyolországban" – mesélték. Azt is elmondták, hogy informatikai területen, kamionsofőrként és a vendéglátásban is könnyű elhelyezkedni. Az utóbbihoz hozzátették, hogy
felszolgálóként, fél év tapasztalattal meg lehet keresni havi 800-900 ezer forintot, heti öt nap munkával.
Felkerestek egy családot is, akik kiköltöztek Spanyolországba. Azért döntöttek a kivándorlás mellett, mert a kisebbik gyerekük asztmás, és nem voltak megelégedve a kezelésével, illetve a nagyobbik gyerekük oktatásával sem.
"Mi általánosságban vágytunk egy új, jobban befogadó környezetre, egy olyan oktatási rendszerre, ahol megfelelő impulzusokat kapnak a gyerekek. Ha ez biztosítva lett volna itthon, akkor lehet, hogy meg sem fordult volna a fejünkben, hogy elköltözzünk"
– mondta az apa, Attila, aki informatikai területen kapott állást.
Az RTL annak is utánajárt, hogy a magyar Google-keresések is egyre többször irányulnak kiköltözésre. Ezek alapján a legtöbben Európában maradnának, sokan kacsintgatnak például a szomszédos Ausztriára. A határ mentén nem is kerül többe egy családi ház, mint mondjuk Szombathelyen.
Az is kiderült, hogy nem csak a fiatalok mennének külföldre, idősebbek is szívesen töltenék a hátralévő életüket teljesen más környezetben.
Szakértők szerint egyre több magyar szeretne külföldre költözni, főleg az orosz-ukrán háború miatt kialakult bizonytalanság és a magas magyarországi infláció miatt – írja az rtl.hu. A K&H ifjúsági index idei felmérését idézték, amiből az is kiderült, hogy a fiatalok egyharmada dolgozna szívesen külföldön. Ráadásul a többségük úgy gondolja, hogy könnyen találnának állást más országban. A reprezentatív kutatás egyébként 10 év alatt most először mutatott ilyen magas értéket.
A Fókusz felkeresett egy Spanyolországban élő magyar házaspárt. Balogh Noémi és férje tíz éve vannak ott, és többek között azzal is foglalkoznak, hogy magyaroknak segítenek Spanyolországba költözni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mennyit spóroltam?”– kérdezte Orbán Viktor a benzinkúton, miután 20 ezerért tankolt
A miniszterelnök az új benzinárstop előnyeit demonstrálta egy Facebook-videóban, amelyben egy korábbi tankolási bakiját is elmesélte. A kúton figyelmeztették az egyik fontos szabályra.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Nóri: „Hűha, és észrevette, mielőtt beindult el a motor?”
Orbán: „Nem indult el. Látta egy ember, hogy szerencsétlenkedek, kamionos, aki viszont szakmabeli volt, és kisegített mondták.”
A tankolás után valaki a kútról figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy – az általa hozott rendelet miatt – vigye be a forgalmi engedélyét, mert az kelleni fog.
A benzinkúton Orbán megkérdezte, hogy a húszezres tankolásából mennyit spórolt a védett ár miatt, mire azt a tájékoztatást kapta, hogy 989 forintot.
Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a kormány védett árat vezet be a benzinre és a dízelre, a szabályozás pedig március 10-én hatályba is lépett. A kedvezményes ár a 95-ös benzin esetében legfeljebb 595, a dízelnél pedig 615 forint lehet literenként, de csak magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművekre érvényes. A rendelet előírja, hogy a kutasnak rögzítenie kell a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, és az adatokat továbbítania kell a NAV felé, ami miatt az automatakutakon a védett ár nem alkalmazható.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Úgy erősödött a Tisza Párt, hogy közben Magyar Péter népszerűsége csökkent
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése 50 százalékra csökkent, főleg a pártnélküliek körében esett vissza, miközben Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt. A kutatás szerint a TISZA erősödése nem a pártelnök személyének, hanem a kampány durvulásának, a botrányoknak és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek köszönhető.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Magyar Péterről 50 százalék gondolkodik így, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A TISZA elnökének népszerűsége elsősorban a kisebb pártok hívei és a pártnélküliek körében esett vissza, a januári 42 százalékról 30-ra.
Ezzel párhuzamosan saját táborában 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják őt.
A kutatás szerint a Tisza februári erősödése nem tisztán Magyar Péter személyének, sokkal inkább a korábbi botrányoknak, a kampány durvulásának és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek tulajdonítható.
A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyek közül a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos események a választók szerint nagymértékben rontották a Fidesz választási esélyeit. A kormány korábban 133 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a gyár bővítésére, miközben a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi és munkaügyi aggályok is felmerültek. Ezzel szemben a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a felvétel a Tiszának ártott, mint ahányan úgy vélik, hogy inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.
Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább.
Februárban már a társadalom 73 százaléka vélte úgy, hogy nem látott még ilyen kemény politikai küzdelmet. Még az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is úgy gondolja, hogy az idei kampányban vannak határátlépések.
Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. Míg 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne egy „most vasárnapi” választásra, addig februárban már 86 százalék állította ugyanezt.
Ez alapján könnyen lehet, hogy az április 12-i országgyűlési választáson kimagasló részvételt látunk majd, ami megközelítheti a 2002-es második forduló 73,5 százalékos rekordját.
A pártok mozgósító képességében ugyanakkor nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány 85 százalékos.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Von der Leyen válaszolt Orbánnak: Nincs visszaút az orosz olajhoz, ez stratégiai tévedés lenne
A miniszterelnök az orosz energiahordozókra kivetett szankciók felülvizsgálatát javasolta az Európai Bizottság elnökének. Von der Leyen azonban kijelentette, hogy ez kizárt.
Miközben a közel-keleti feszültségek miatt tíz nap alatt hárommilliárd euróval drágult Európa energiaimportja, Ursula von der Leyen egyértelmű üzenetet küldött az Európai Parlamentből: nincs visszaút az orosz gázhoz és olajhoz. Az Európai Bizottság elnöke a parlament szerdai plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget célzó stratégiája mellett. A jelenlegi geopolitikai helyzet szerinte éppen azt bizonyítja, hogy a jövőt a források megosztása és a hazai energiatermelés fejlesztése jelenti.
„Azt mondják, hagyjuk el a hosszú távú stratégiánkat, és térjünk vissza az orosz fosszilis energiához. Ez stratégiai tévedés lenne. Nagyobb függőséget, nagyobb sebezhetőséget és gyengébb Európát eredményezne”
– mondta von der Leyen.
Orbán Viktor volt az, aki korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben az uniós energiapolitika felülvizsgálatát sürgette az orosz energiaimport kérdésében. Hivatalos formában egyelőre más tagállami kormány nem tett hasonló lépést.
A bizottsági elnök felszólalásában a közel-keleti feszültségek energiapiacokra gyakorolt hatásaira is reagált. A konfliktus kezdete óta a gáz ára mintegy 50, az olajé pedig 27 százalékkal emelkedett, ami tíz nap alatt nagyjából hárommilliárd euróval növelte az európai fosszilisenergia-import költségét – írja a HVG tudósításában.
Bár az elmúlt évek uniós lépései jelentősen csökkentették Európa függőségét a fosszilisenergia-importtól, a globális piac miatt a kontinens továbbra is érzékeny az árkilengésekre. „Az energiapiacok globálisak. A Perzsa-öbölben bekövetkező zavarok gyorsan megjelennek az árakban mindenhol” – fogalmazott.
Az elnök hangsúlyozta, Európának olyan energiaforrásokra kell építenie, amelyek nem külső, geopolitikailag instabil régiókból érkeznek. „Vannak saját energiaforrásaink: a megújulók és a nukleáris energia” – mondta, hozzátéve, hogy ezeknek az ára a jelenlegi válság alatt sem emelkedett.
Az EU az elmúlt évben rekordmennyiségű, több mint 80 gigawattnyi új megújuló kapacitást telepített, ugyanakkor komoly kihívást jelent az elektromos hálózatok fejlesztése, mert jelenleg sok megtermelt zöldenergia nem jut el a fogyasztókhoz. Elmondása szerint akár hatszor annyi megújuló energia várakozik hálózati csatlakozásra, mint amennyi ténylegesen be tud lépni a rendszerbe.
Beszéde végén von der Leyen egy új kezdeményezést is bejelentett: az „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, amely a következő évek kulcsfontosságú gazdasági és ipari jogszabályait foglalja majd össze.
A terv célja, hogy az EU intézményei közös menetrendben állapodjanak meg az egységes piac és az európai versenyképesség megerősítéséről 2027-ig. „Tudjuk, mik a kihívások, és azt is tudjuk, mit kell tennünk. Most az a feladatunk, hogy meg is valósítsuk az európai polgárok érdekében” – zárta beszédét a bizottsági elnök.
A Bizottság az energiaszámlák csökkentésére is több lehetőséget vizsgál. Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy az áramár négy fő tételből tevődik össze: az energia ára (56 százalék), a hálózati díjak (18 százalék), az adók és illetékek (15 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás költségei (átlagosan 11 százalék). Az elnök jelezte: a testület több megoldáson is dolgozik, köztük a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések szélesebb körű alkalmazásán, állami támogatási lehetőségeken, valamint annak vizsgálatán, miként lehetne csökkenteni a gáz árának hatását az áramárakra.
Az Európai Unió Tanácsa januárban fogadta el azt a tervet, amely 2027-ig teljesen kivezetné az orosz földgázt az uniós piacról. Orbán Viktor március elején nyilvánosan kérte az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók felfüggesztését, és jelezte, hogy Magyarország bíróságon is megtámadhatja a kivezetésre vonatkozó uniós tervet.
Miközben a közel-keleti feszültségek miatt tíz nap alatt hárommilliárd euróval drágult Európa energiaimportja, Ursula von der Leyen egyértelmű üzenetet küldött az Európai Parlamentből: nincs visszaút az orosz gázhoz és olajhoz. Az Európai Bizottság elnöke a parlament szerdai plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget célzó stratégiája mellett. A jelenlegi geopolitikai helyzet szerinte éppen azt bizonyítja, hogy a jövőt a források megosztása és a hazai energiatermelés fejlesztése jelenti.
„Azt mondják, hagyjuk el a hosszú távú stratégiánkat, és térjünk vissza az orosz fosszilis energiához. Ez stratégiai tévedés lenne. Nagyobb függőséget, nagyobb sebezhetőséget és gyengébb Európát eredményezne”
– mondta von der Leyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszaadja a NAV az ukrán pénzszállító autókat, de a lefoglalt szállítmány még Magyarországon marad
A hatóság csütörtökön adja ki az Oschadbank járműveit, amelyeket a TEK foglalt le. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje azt közölte, sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat.
Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.
A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írta, hogy
a járműveket március 12-én, csütörtökön 10 órakor adják ki.
A nyomozóhatóság szerint a járműveket formálisan le sem foglalták, így sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat. Ezt vitatja az ukrán fél jogi képviselete. „Azt feltételezzük, hogy a TEK által foganatosított március 5-i, 15:00 órai elfogástól a 49/2026. (III.9.) Kormányrendelet hatálybalépésének március 9-i, 23:00 órájáig terjedő időszakában, azaz
4 nap és 8 órán keresztül, a különösen jelentős értékű, külföldi állami szervezet tulajdonát képező pénzeszközök és a páncélozott járművek hatósági határozat, így jogalap nélkül voltak a magyar állami szervek birtokában”
– áll Horváth ügyvédi irodájának közleményében.
Az ügyben pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a magyar hatóságok. A kormány március 9-én este egy rendeletet is kiadott, amely 60 napos vizsgálati időt biztosít a NAV-nak, és kimondja, hogy az értékeket ezalatt lefoglaltnak kell tekinteni. A vizsgálat célja, hogy kiderítsék a pénz és az arany eredetét, célját, és hogy részesülhettek-e belőle magyarországi bűnözői vagy politikai szervezetek.
Az ukrán külügy szerint a konvoj Ausztriába tartott, és egy rendszeres, állami bankok közötti szolgáltatás keretében szállított készpénzt. Az ukrán nemzeti bank közlése szerint a háború kezdete óta a készpénz- és aranyszállításokat kénytelenek közúton, jellemzően heti rendszerességgel lebonyolítani. A lefoglalást és az értékek visszatartását jogellenesnek tartják, és a teljes szállítmány visszaadását követelik.
Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.
A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
