Ukrajnában jöhet a drónok háborúja: összecsaphat a török és az orosz csúcstechnológia
A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.
Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.
VIDEÓ: így működik a Lancet
Oroszország nem veszi félvállról a fenyegetést,
Bár 2015-ig csak az amerikai, a brit és az izraeli hadsereg volt képes katonai dróncsapásokra, az elmúlt években a helyzet gyökeresen megváltozott. Sok országban rájöttek, mennyi előnye van a drónoknak. Amellett, hogy viszonylag olcsók és hatékonyak, a támadó fél nem veszélyezteti saját magát, és nem utolsósorban sokkal kisebb ellenállással fogadja az egyes országok közvéleménye a drónháborút, mintha katonákat küldenének ellenséges terepre.
Törökország részben kényszerből fogott saját gyártásba. Először 1996-ban vásároltak fegyvertelen amerikai drónokat. Ankara akkor már háborút vívott a szakadár kurd PKK harcosaival, akik az ország délkeleti hegyeiben rejtőztek. Miután a török hadsereg nehezen tudta őket nyomon követni, a drónokban látták a megoldást. A drónok ugyanis órákat képesek a levegőben tölteni, ami alatt lokalizálhatták a PKK rejtekhelyeit. A probléma csak az volt, hogy mire odaértek az F-16-osok, a célpontok gyakran eltűntek.
Ebben a két főszereplő a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a Baykar Makina nevű vállalat lett.
A TAI már korábban megkapta az amerikai General Dynamics-tól a licenszet a török F-16-osok gyártására, és 2004-ben megbízást kapott támadó drónok kifejlesztésére. Ennél is fontosabb volt a Baykar Makina belépése, amelynek tulajdonosa, Selçuk Bayraktar a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatott elektromérnöki tanulmányai során sok mindent megtudott a drónokról. 2007-től már teljes egészében a törökországi fegyveres drónok kifejlesztésének szentelte idejét, és két évvel később szerződést kapott a Bayraktar TB2 drón gyártására.
Azokat az alkatrészeket - például a motort és a szenzorokat, - amelyeket nem tudtak maguk gyártani, importból szerezték be. Ennek nem volt akadálya, mivel civil és katonai alkalmazásuk egyaránt lehetséges volt.
A Bayraktar TB2 drónokat 2015-ben vetették be először, a PKK harcosaival szembeni hírszerzésre és célzott csapásokra használták. Bevetésükre Törökország délkeleti részén, az iraki határ közelében került sor, továbbá a szíriai határon túl, ahol szíriai kurdok nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt.
Az oroszok is Szíriában találkoztak először a Bayraktar drónokkal. Amikor tavaly februárban a szíriai hadsereg orosz légi támogatással döntő csapást akart mérni a lázadók által tartott utolsó állásokra Idlib tartományban, a török drónflotta kíméletlenül lecsapott rájuk.
Júniusban Khalifa Haftar líbiai tábornoknak egy évi ostrom után már majdnem sikerült elfoglalni Tripolit, Fajez asz-Szarradzs nemzetközileg elismert kormányának székhelyét. A török drónok azonban Szarradzs segítségére siettek és Haftar erőit egy hét alatt visszaverték.
Szeptemberben pedig a törökök drónjaikkal az azeriek oldalán avatkoztak be a Hegyi Karabahért vívott, immár 30 éve tartó örmény-azeri konfliktusba. Hat hétig tartó kemény harcok után Nikol Pasinjan örmény elnök november elején békemegállapodást írt alá, amely gyakorlatilag országa kapitulációját jelentette.
VIDEÓ: a Bayraktar TB2
A Correspondent cikke szerint mindez azt mutatja, hogy a török drónok felborították a katonai egyensúlyt a térségben Ankara, illetve az Ankara által támogatottak javára.
A drónok a török nemzeti büszkeség szimbólumai lettek, Selçuk Bayraktar pedig immár bekerült a legfelsőbb körökbe: alig 6 hónappal az első sikeres tesztet követően feleségül vette Recep Tayyip Erdogan elnök legkisebb lányát, Sümeyyét.
A cél, hogy a török hadsereg 2023-ra teljesen önellátó legyen ezen a téren. Ez azért fontos, mert Törökországnak importkorlátozásokkal kell szembenéznie. Kanada például tavaly októberben a Hegyi Karabah-beli beavatkozás után megtiltotta motorok és szenzorok eladását Ankarának. A drónok révén Törökország a jövőben kevésbé szorulhat rá a külföldi harci repülőgépekre is. Ennek is van jelentősége, mivel tavaly óta az Egyesült Államok megtiltotta az F-35-ösök eladását Ankarának.
Törökország példája azt mutatja, hogy nem csupán kifizetődő dolog a drónfejlesztés, hanem viszonylag könnyű is. Ankara alig 5 évvel a Bayraktar TB2 első tesztje után már a támadó drónok egyik legnagyobb gyártója a világon. A TB2-k immár Azerbajdzsánba, Katarba, Ukrajnába és Líbiába is eljutottak, míg a TAI Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal drónok eladásáról.
VIDEÓ: török drónok és drónrajok akcióban
A török drónok terepen bizonyítottak és sokkal olcsóbbak, mint az amerikai és izraeli modellek, ráadásul még importkorlátozások alá sem esnek. De ugyancsak figyelemre méltó drónipart épített ki az elmúlt néhány év alatt Kína, Irán és Pakisztán, és foglalkozik a technológia fejlesztésével Dél-Afrika, Lengyelország és Belarusz is.
Kína nemrégiben új rekordot állított fel azzal, hogy egyszerre bocsátott fel a légtérbe 3051 drónt. És sok helyen kísérleteznek már autonóm drónokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladataikat.
Idejétmúlttá tehetik a páncélosokat, emberveszteség nélkül semmisítve meg azokat, ahogy ez Idlíb tartományban is történt. Fukuyama szerint könnyen lehet, hogy a 2003-as iraki háború volt az utolsó, melyet tanksereggel vívtak.
Azt ugyanakkor senki sem tudja, mi történik, ha két, nagyjából egyforma tudású drónraj kerül szembe egymással. Ukrajna fölött ez is kiderülhet.