hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ukrajnában jöhet a drónok háborúja: összecsaphat a török és az orosz csúcstechnológia

Még sohasem csatáztak drónrajok az égen, az alkalmazásuk alapvetően átírhatja a háború játékszabályait.
Fotó:Wikipédia - szmo.hu
2021. április 22.


Link másolása

hirdetés

A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.

Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.

VIDEÓ: így működik a Lancet

Oroszország nem veszi félvállról a fenyegetést,

Törökország ugyanis mára valóságos drónnagyhatalommá vált, és éles konfliktusokban is bizonyította, mit tudnak az eszközei.

Bár 2015-ig csak az amerikai, a brit és az izraeli hadsereg volt képes katonai dróncsapásokra, az elmúlt években a helyzet gyökeresen megváltozott. Sok országban rájöttek, mennyi előnye van a drónoknak. Amellett, hogy viszonylag olcsók és hatékonyak, a támadó fél nem veszélyezteti saját magát, és nem utolsósorban sokkal kisebb ellenállással fogadja az egyes országok közvéleménye a drónháborút, mintha katonákat küldenének ellenséges terepre.

hirdetés

Törökország részben kényszerből fogott saját gyártásba. Először 1996-ban vásároltak fegyvertelen amerikai drónokat. Ankara akkor már háborút vívott a szakadár kurd PKK harcosaival, akik az ország délkeleti hegyeiben rejtőztek. Miután a török hadsereg nehezen tudta őket nyomon követni, a drónokban látták a megoldást. A drónok ugyanis órákat képesek a levegőben tölteni, ami alatt lokalizálhatták a PKK rejtekhelyeit. A probléma csak az volt, hogy mire odaértek az F-16-osok, a célpontok gyakran eltűntek.

Fegyveres drónokhoz azonban nem jutottak, az amerikai kongresszus előbb 2010-ben, majd 2012-ben is megakadályozta, hogy ilyeneket vásároljanak. Így nem maradt más hátra, mint a saját fejlesztés.

Ebben a két főszereplő a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a Baykar Makina nevű vállalat lett.

A TAI már korábban megkapta az amerikai General Dynamics-tól a licenszet a török F-16-osok gyártására, és 2004-ben megbízást kapott támadó drónok kifejlesztésére. Ennél is fontosabb volt a Baykar Makina belépése, amelynek tulajdonosa, Selçuk Bayraktar a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatott elektromérnöki tanulmányai során sok mindent megtudott a drónokról. 2007-től már teljes egészében a törökországi fegyveres drónok kifejlesztésének szentelte idejét, és két évvel később szerződést kapott a Bayraktar TB2 drón gyártására.

Azokat az alkatrészeket - például a motort és a szenzorokat, - amelyeket nem tudtak maguk gyártani, importból szerezték be. Ennek nem volt akadálya, mivel civil és katonai alkalmazásuk egyaránt lehetséges volt.

A Bayraktar TB2 drónokat 2015-ben vetették be először, a PKK harcosaival szembeni hírszerzésre és célzott csapásokra használták. Bevetésükre Törökország délkeleti részén, az iraki határ közelében került sor, továbbá a szíriai határon túl, ahol szíriai kurdok nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt.

Az oroszok is Szíriában találkoztak először a Bayraktar drónokkal. Amikor tavaly februárban a szíriai hadsereg orosz légi támogatással döntő csapást akart mérni a lázadók által tartott utolsó állásokra Idlib tartományban, a török drónflotta kíméletlenül lecsapott rájuk.

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint néhány nap alatt 2557 szíriai katonát öltek meg, harcképtelenné tettek két drónt, nyolc helikoptert, 135 harckocsit, két harci repülőgépet, több tucat ágyút és öt légvédelmi rendszert.

Júniusban Khalifa Haftar líbiai tábornoknak egy évi ostrom után már majdnem sikerült elfoglalni Tripolit, Fajez asz-Szarradzs nemzetközileg elismert kormányának székhelyét. A török drónok azonban Szarradzs segítségére siettek és Haftar erőit egy hét alatt visszaverték.

Szeptemberben pedig a törökök drónjaikkal az azeriek oldalán avatkoztak be a Hegyi Karabahért vívott, immár 30 éve tartó örmény-azeri konfliktusba. Hat hétig tartó kemény harcok után Nikol Pasinjan örmény elnök november elején békemegállapodást írt alá, amely gyakorlatilag országa kapitulációját jelentette.

VIDEÓ: a Bayraktar TB2

A Correspondent cikke szerint mindez azt mutatja, hogy a török drónok felborították a katonai egyensúlyt a térségben Ankara, illetve az Ankara által támogatottak javára.

A drónok a török nemzeti büszkeség szimbólumai lettek, Selçuk Bayraktar pedig immár bekerült a legfelsőbb körökbe: alig 6 hónappal az első sikeres tesztet követően feleségül vette Recep Tayyip Erdogan elnök legkisebb lányát, Sümeyyét.

Közben a török hadicégek már a drónok következő, nagyobb hatótávolságú és nehezebb fegyverzetű generációjának fejlesztésén dolgoznak.

A cél, hogy a török hadsereg 2023-ra teljesen önellátó legyen ezen a téren. Ez azért fontos, mert Törökországnak importkorlátozásokkal kell szembenéznie. Kanada például tavaly októberben a Hegyi Karabah-beli beavatkozás után megtiltotta motorok és szenzorok eladását Ankarának. A drónok révén Törökország a jövőben kevésbé szorulhat rá a külföldi harci repülőgépekre is. Ennek is van jelentősége, mivel tavaly óta az Egyesült Államok megtiltotta az F-35-ösök eladását Ankarának.

Törökország példája azt mutatja, hogy nem csupán kifizetődő dolog a drónfejlesztés, hanem viszonylag könnyű is. Ankara alig 5 évvel a Bayraktar TB2 első tesztje után már a támadó drónok egyik legnagyobb gyártója a világon. A TB2-k immár Azerbajdzsánba, Katarba, Ukrajnába és Líbiába is eljutottak, míg a TAI Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal drónok eladásáról.

VIDEÓ: török drónok és drónrajok akcióban

A török drónok terepen bizonyítottak és sokkal olcsóbbak, mint az amerikai és izraeli modellek, ráadásul még importkorlátozások alá sem esnek. De ugyancsak figyelemre méltó drónipart épített ki az elmúlt néhány év alatt Kína, Irán és Pakisztán, és foglalkozik a technológia fejlesztésével Dél-Afrika, Lengyelország és Belarusz is.

Kína nemrégiben új rekordot állított fel azzal, hogy egyszerre bocsátott fel a légtérbe 3051 drónt. És sok helyen kísérleteznek már autonóm drónokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladataikat.

Francis Fukuyama amerikai történész szerint a viszonylag olcsón előállítható, kicsi és mozgékony drónrajok teljesen átalakíthatják a hadviselést.

Idejétmúlttá tehetik a páncélosokat, emberveszteség nélkül semmisítve meg azokat, ahogy ez Idlíb tartományban is történt. Fukuyama szerint könnyen lehet, hogy a 2003-as iraki háború volt az utolsó, melyet tanksereggel vívtak.

Azt ugyanakkor senki sem tudja, mi történik, ha két, nagyjából egyforma tudású drónraj kerül szembe egymással. Ukrajna fölött ez is kiderülhet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Mesterséges intelligencia által vezetett vadászgép győzte le Kína egyik legjobb pilótáját

A gépi tanuláson alapuló technológia szitává lőtte az ünnepelt bajnok repülőjét - szerencsére egyelőre csak a szimulátorban.

Link másolása

hirdetés

Kína egyik legjobb pilótáját győzte le egy olyan vadászgép, amelyet mesterséges intelligencia vezetett - írja a kínai állami médiához tartozó Global Times.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének újabb tesztjében két vadászgép csapott össze: az egyiket mesterséges intelligencia irányította, a másikat egy hús-vér pilóta. Ráadásul nem is akárki: Fang Guoyu, pilóta, a tesztelőcsapat vezetője, nem mellesleg légiharc-bajnok csapott össze a géppel - természetesen nem a valóságban, hanem egy élethű szimulátor segítségével.

A mesterséges intelligenciával ellátott robotpilóta hamar kilyuggatta az ellenséges pilóta repülőjét.

Fang szerint ellenfele, amely a gépi tanulás (machine learning) elvén működik, saját taktikájával győzte le őt: a harc során feltérképezte Fang taktikáját, majd ellene fordította.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A lufi nem cuki, hanem ciki – nem a gyerek, hanem a felnőtt akarja?

A szivecskés léggömb szabadon engedése igazából gyilkos szemetelés. Lehet nélküle boldog a ballagás, születésnap, fesztivál.

Link másolása

hirdetés

Amikor középiskolai ballagáson láttam lufieregetést, mérhetetlen csalódás volt.

Azt reméltem, már rég vége a környezetszennyező és állatokat veszélyeztető szórakozásnak. Legalábbis a nagyobbaknál, hiszen ők már gondolkodnak a jövőjükről.

Kisebbeknél eddig nem jártam sikerrel, ha próbáltam a szülőket lebeszélni, hogy lufik nélkül is örülni fog a gyerek mondjuk a születésnapjának.

Eszembe jutott egy angliai strandtakarító önkéntes, akivel egy éve beszélgettem Cornwallban, Nagy-Britannia dél-nyugati csücskében. Csodás terület, a tenger és sziklák ölelésében rengeteg fa és farm. Sok az állat, a házi és a vad is. A délkeleti csúcsökből érkezve határozottan tisztának is tűnik a terület. Delia hívta fel a figyelmünket, hogy a látszat csal, van ott munka bőven 57 önkéntes csoportnak is. Nekik nemcsak azt kell összegyűjteniük, amit az emberek ott helyben eldobnak, hanem azt is, amit a tenger, szél vet partra náluk.

Ő rendszeresen szedi a szemetet a strandon és állatokat is ment – szintén önkéntesen. E kettő sokszor kapcsolódik. 2018-ban például megszámolta, hogy csak ő 238 lufit gyűjtött be.

Azt mondja, ezek nem mind helyi ünneplésekből jönnek:

hirdetés
Idefújja a szél az ország többi részéből, sőt Írországból és Európából is. Sok madárnak fulladást okoznak, sok állat megeszi, mert azt hiszi a kis darabokra, hogy élelem, mivel megemészteni nem tudják, belehalnak. Sokan úgy pusztulnak el, hogy a lufit tartó szalagba gabalyodnak bele.

Sirályt, fókát, delfint is mentenek. Ő művészként is igyekszik figyelemfelkeltő összeállításban megmutatni, mit gyűjtött be. Jár iskolákba és óvodákba is. Soha nem mondja a gyerekeknek, hogy ne csináljanak valamit, csak elmondja a saját tapasztalatait:

A gyerekek értik ezt, azonnal azt mondják, nem akarnak többet lufit, más módon fognak ünnepelni. A szülőkkel van gond, ők veszik meg újra és újra az óriás léggömb-csokrokat, hogy örüljön a gyerek.
Delia a háttérben a strandon gyűjtött lufimaradványokkal Fotó: Elek Krisztián
  • Aki színes gömböket akar látni repkedni, annak a szappanbuborékfújás lehet a legtökéletesebb megoldás.
  • Hosszabb távra a leggyakrabban a faültetést ajánlják a lufieregetés helyett. Ballagásra, születésnapra nem is kérdés, mennyivel többet ad évek múlva is, nem csak abban a pillanatban. Osztálytalálkozókon és újabb szülinapokon együtt növünk a fával együtt.
  • Ha elúsztatnánk, ami mögöttünk van, hát úsztassuk a folyóban! De csak természeteset, leginkább lehullott leveleket vagy virágot (szalag és egyéb műanyag csillogók nélkül).
  • Üzeneteket is hagyhatunk hátra egy üvegben, de nem kell víznek ereszteni, hanem eltenni és pár évente elővenni, rácsodálkozni, hogyan változik az életünk és mi az idő előrehaladtával.
Mi a baj a lufieregetéssel? Az, hogy az szemetelés.

Bár nem a földre dobják, előbb-utóbb ott köt ki, eljuthat egy erdőbe, hegyekbe vagy épp folyókba, tavakba, óceánokba. A darabjaira hullott lufi medúzára vagy tintahalra emlékeztet a vízben, pláne, ha algákkal és más kémiai illatot keltő mikrobákkal is bevonódik. Teknősök, tengeri madarak esnek áldozatul, ha lufit vadásznak le. A leálló emésztés hosszan végzi ki az állatot. Lenyelve egyébként a lufi 32-szer nagyobb eséllyel öl, mint a kemény műanyagok.

A madarakra különösen a hosszú madzagok a veszélyesek, lábra, szárnyra, csőrre gabalyodva is hosszú kínok között öli meg az állatot.

Delia sok olyan szemetet lát a tengerparton, ami évtizedek óta kering, nem ölt meg talán senkit, de csúfítja a természetet. A lufin nincsenek árulkodó jelek, így nem tudjuk, meddig keringenek félholtan újabb áldozatokat szedve, de például ez a zacskó 86-ból származik, 24 év múlva került a strandtakarítók kezébe.

A vízpartokon rengeteg állatot kínoz és öl meg a fürdőzők által kint hagyott műanyag játékok és rágcsálnivalók csomagolása is, és nem kevés bajt okoznak a halászok is, a kidobott eszközeikkel, zsinórokkal, kötelekkel.

Felelőtlen emberek miatt megszámolhatatlan állat szenved, Delia sok ilyet lát:

„Az a legborzasztóbb, hogy

amikor vittük a madarat a kórházba, rettenetesen sírt a fájdalomtól. Negyven percig hallgattuk

és persze neki ez sokkal hosszabb volt. Hiába találtuk meg és segítettünk volna, nem lehetett megmenteni.”

Ebben a galériában lehet látni az áldozatokat, akik mind lufitól pusztultak el.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Őrületes mértékben” emelkedik tavaink használati intenzitása, és ez látszik is vizeink állapotán

A partok rendezésével egyfolytában csökken a tavak természetes szűrőzónája, de a horgászati igények miatt betelepített halfajok sem tesznek jót - mondja az Ökológiai Kutatóközpont szakembere.

Link másolása

hirdetés

A Nature nemrég számolt be egy tanulmányról, amely szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a tavak oxigénszintje. A kutatók több mint 45 ezer oxigén- és hőmérsékleti mérési adatot elemeztek, amelyet 393 mérsékelt égövi tóból gyűjtöttek be. A vizsgálat szerint 1980 óta jelentős vízhőmérséklet-emelkedést illetve ezzel párhuzamosan az oldott oxigén csökkenését mutatták ki.

Az oldott oxigén megfelelő koncetrációja a vízben azért fontos, mert az ott élő élőlények többsége aerob szervezet, tehát oxigénre van szüksége a létezéshez, ugyanúgy, mint az embereknek, vagy bármelyik szárazföldi élőlénynek. Az oxigént a vízben alapvetően az algák és az edényes növények termelik nappal fotoszintézis révén, majd ezt a többi élőlény használja el a légzése során. Viszont a gázok oldhatósága a víz hőmérsékletével változik.

Minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént képes magában tárolni, így tavaink legnagyobb ellensége a globális felmelegedés.

A tanulmány során mély, hőmérsékleti rétegzettséggel rendelkező tavakat vizsgáltak, és az 1980-as évektől elemezték az adatokat. Hazánkban azonban a bányatavakat kivéve a sekély tavak vannak többségben.

"Magyarországon a hetvenes években kezdődött el néhány jelentősebb tavon és folyóvizen a monitoring, 2000-től kezdve pedig minden folyóvizet és 50 hektárnál nagyobb állóvizet rendszeresen vizsgálnak. Csak tavakból körülbelül 200-nak az állapotát figyeljük folyamatosan." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

"Biológiai mintavételek történnek, de emellett mérnek számtalan fizikai és kémiai paramétert is, amelyek között ott van az oxigéntartalom is. Viszont a magyarországi vizek döntő többsége sekély tónak minősül, tehát nem olyan mély tavak, amikben kialakulna hőmérsékleti rétegzettség, mint amiket a tanulmány szerzői vizsgáltak. A sekély tavaknál - mint amilyen a Balaton vagy a Tisza-tó is, - csak szélcsendes időben alakulhat ki ez az állapot, és csak rövid időre."

hirdetés

Legnagyobb tavunknál, a Balatonnál egy állandó észak-északnyugati szélnyírásnak köszönhetően szinte mindig fúj a szél, amely folyamatosan felkeveri a rétegeket. Ráadásul a nyári felmelegedések alkalmával a felső, kisebb sűrűségű vízrétegbe a hullámzás során is belekeveredik az oxigén, javítva ezzel a tó vizének oxigénellátását.

Azokban a sekély vizű tavainkban, amelyekben a túlhasználat miatt jelentős mértékű eutrofizálódás van, jellemzően augusztus elején mégis előfordul olyan mértékű oxigénszint-csökkenés, ami drasztikus halpusztuláshoz vezet.

"Az oxigénszint csökkenés azért veszélyes, mert ha a tavakból eltűnik az élővilág, akkor elposványosodik a víz. Ezáltal nem lesz alkalmas horgászatra, sportolásra, vagy fürdésre. Fontos, hogy ne egy kristálytiszta, hal nélküli vizet képzeljünk el, amikor oxigénhiányról beszélünk tavaink kapcsán. A szárazföldi lét is vízhez kötödik. A vizek a szárazföldi környezettel is összefüggenek, mert oda járnak inni a szárazföldi állatok. Egy zavaros, büdös, élhetetlen vízterületet kell magunk előtt látnunk, amikor ennek a folyamatnak a végét keressük." - mondja Lukács Balázs.

"Az eredeti cikk is megemlíti, hogy néhány esetben a tavakban a hőmérséklet emelkedés mellet kivételesen esetekben oldott oxigénszint növekedés történt. Ez azokon a helyeken jelenkezett, ahol a vízgyűjtő terület több, mint 50%-a vagy beépített, urbánus környezet volt, vagy intenzív mezőgazdasági tájban helyezkedett el a tó. Ezáltal jelentős diffúz terhelés, jellemzően szerves tápanyagterhelés érte a vizeket, ami algásodást okoz."

A megnövekedett alga-mennyiség miatt nappal oxigén túltelítettség is mérhető egy vízben, éjjel viszont, amikor az állatok mellett a növények is lélegeznek, hirtelen oxigénhiány is felléphet.

"Magyarországon az elmúlt tizenöt évet tekintve a használati intenzitásban őrületes mértékű emelkedés tapasztalható és ez látszik is a vizeink állapotán. Egyre több vizünkben a partmenti mocsári növényeken (pl. nád, gyékény), vagy a néhány felszínen kiterülő levelű fajokon (pl. sulyom) kívül alig találni vízinövényt. Ennek több oka van."

"Egyrészt rendezzük a partot, csökkentve a tavak természetes szűrőzónáját. A horgászati igények miatt olyan halfaunát hoznak létre bennük, ami közvetlenül és közvetve is az alámerült növényeket pusztítja."

"Vannak növényevő halak, amik direkt módon kieszik a növényeket, és vannak halak, amelyek például az iszapot túrva folyamatosan zavaros állapotban tartják a vizet. A zavaros vízben pedig nincs elegendő fény a növények számára. A mezőgazdasági területekről pedig folyamatosan bemosódó trágya (növényi tápanyagok) az, ami nagyon megterhelik a tavak vizét. A tulajdonviszonyok miatt sajnos nagyon nehéz megfelelő szélességű puffer területet kialakítani a folyók és tavak körül"

Lukács Balázs szerint restaurációs eljárásokkal lehetne hűteni a tavat, és jobb állapotba hozni.

"Ha egy víz szabadon van és tűzi a nap, akkor gyorsan felmelegszik. De az a víztest, aminek a partján magas fák vannak, amik árnyékolják a vizet, az kevésbé melegszik. Árnyékolással jelentősen lehetne javítani a helyzeten, ez az oxigénviszonyokat is befolyásolná."

A fő probléma, hogy ugyan jogszabályi keretek biztosítják tavaink minőségének megőrzését, az állóvizek hasznosítása eltolódott a haltermelés és a szabadidős tevékenységek irányába. Előbbire azért kell nagyon odafigyelni, mert a tóban fellelhető halfajok aránya sem lenne mindegy.

"A hazánkban legnépszerűbb hal, a ponty például folyamatosan túrja az iszapot eleségért, amivel az ott leülepedett szervesanyag folyamatosan visszakerül a tóba. Ez nagymértékben növeli az algavirágzást, ami meggátolja, hogy olyan növények telepedjenek meg benne, amelyek megkötnék az iszapot, és oxigénnel látnák el a vizet. Mindkettőnek megvan a helye a víztestben, csak nem mindegy, hogy milyen arányban."

Fontos megemlítenünk, hogy ugyan a szakemberek szerepe nélkülözhetetlen, mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy ne csökkenjen a tavak oldott oxigénszintje. Az oxigént az élőlények mellet nagy mértékben fogyasztja az üledék bomlása is, vagyis ne dobáljunk semmilyen etetőanyagot a tavakba, ne etessük a halakat, hattyúkat és kacsákat, mert bizony a maradék leülepedve a tó alján rothad el, ezzel tovább rontva annak oxigénellátását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Több mint 1 millió ember halálát okozta a fosszilis tüzelőanyagok égetése 2017-ben

Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.
Címkép: stevepb/Pixabay - szmo.hu
2021. június 19.


Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedésért nagyban felelős üvegházhatású gázok legfőbb forrása a fosszilis tüzelőanyagok – a kőolaj, a földgáz és a szén – égetése. Ez azonban nemcsak a környezetünket károsítja súlyosan, de a mi egészségünket is.

Egy friss tanulmány szerint - amelyet a Nature tudományos folyóiratban publikáltak - ugyanis 1 millió ember halálához járult hozzá a fosszilistüzelőanyag-​égetés.

Az olyan súlyos betegségek, mint a stroke, a tüdőrák vagy a légzőszervi fertőzések okozta halálesetek ugyanis a 2,5 mikronnál kisebb keresztmetszetű, PM2,5-nek nevezett finom részecskék légkörben lévő koncentrációjának tulajdoníthatóak a tudósok szerint.

A PM2,5-szennyezés az egyik legfőbb környezeti kockázati tényező az emberiség egészségének szempontjából. Ezek a részecskék az otthoni fűtés, a porviharok, a tűzesetek, a nemzetközi szállítás során és hulladékokból is kerülhetnek a levegőbe, de a kibocsátás jelentős részéért a fosszilis tüzelőanyagok égetése a felelős.

A kutatók most 21 régió, benne 204 ország és 200 regionális terület 2017-es adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy

hirdetés
abban az évben a világ népességének több mint 90 százalékánál volt magasabb a PM2,5-szint, mint kellene, és nagyrészt a fosszilistüzelőanyag-égetés miatt. Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: