Újraerdősítéssel enyhítenék Európa krónikus nyári szárazságát
Európában egyre erősebben lehet érezni a klímaváltozás hatását. Az extrém hőmérsékletek, a szélsőséges viharok, a tomboló erdőtüzek kézzelfoghatóvá tették, milyen következményekkel jár a globálos felmelegedés.
A kontinens egyik legfontosabb válaszának a tömeges faültetést tekinti, és ennek helyességét megerősíteni látszik egy tanulmány, amely a Nature Geoscience-ben jelent meg.
– állítja Ronny Meier, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója a Mongabay szerint.
Meier és kollégái 3481 európai csapadékmérő állomás adatait használták fel, hogy felépítsenek egy statisztikai modellt az erdőfelületek és a csapadékszint összefüggéseinek feltárására. Ezt követően a modellt arra használták, hogy előrejelezzék: mennyiben változik az esőmennyiség, ha az erdőfelület növekszik.
Egy kivitelezhető erdőtelepítési forgatókönyv elképzeléséhez a csapat az úgynevezett globális újraerdősítési potenciál térképét (Global Reforestation Potential Map) használta fel.
A térképen megtalálhatók azok a területek, ahol korábban erdők voltak, de jelenleg nincsenek. Egyúttal kizárja az erdősítésből a gabonaföldeket és az eredeti füves területeket, hogy megvédjék a biodiverzitást és az élelmiszerbiztonságot, valamint azokat a helyeket, amelyek fontosak más természetes klímamegoldások szempontjából. A fennmaradó területre úgy tekintenek a tudósok, mint a legnagyobb lehetséges újraerdősíthető földterületre.
2015-ben az Európai Unió 38%-a volt erdős terület – ebben természetesen benne van Finnország 73%-a, és Svédország 68%-a is. Magyarországon ez az arány 21%.
A tudósok által újraerdősíthetőnek tartott 14,4% meglehetősen ambíciózus célkitűzés, tekintve, hogy jelenleg az Európai Bizottság célja mindössze 0,7%. 2030-ig ekkora területre, vagyis 3 millió hektárra ültetnének el 3 milliárd fát. Ez Belgium területének felel meg.
Egyelőre az is kérdés, hogy a nyári szárazság elleni küzdelem szempontjából pontosan mekkora haszonnal járna egy ennél lényegesen nagyobb volumenű faültetési program. Kutatásukban Meier és kollégái megpróbálták feltérképezni az erdők és az esőzések közötti összefüggéseket.
A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzési modellek általában egyetértenek az Európa-szerte emelkedő hőmérsékletek nagyságában és növekedési rátájában, de nem teljesen világos ennek hatása az esőzésekre. Abban nagyjából közös álláspontot képviselnek, hogy a csapadékmennyiség növekszik Észak-Európában és csökken Dél-Európában, valamint abban, hogy a nyári hónapokban kevesebb, a téliekben több lesz.
A svájci kutatók szerint az erdők magasabb felszíni egyenetlensége több turbulenciát okoz a fák közötti levegőoszlopokban, mint a simább mezőgazdasági földeken. Ez lelassíthatja a nehéz felhők mozgását, és az erdőkből jövő hátszél esőt okoz. Ezenkívül az erdőknek nagyobb a vízkipárolgása, mint a mezőgazdasági földnek, és ez is több esővel járhat.
Mivel más tudósok összefüggést látnak a magasabb hőmérsékletek és a súlyos záporesők nagyobb valószínűsége között, a több esőzés növelheti az áradások kockázatát. Ezen kívül az egyik helyen megnövekedett csapadék egy másikon nagyobb szárazságot vonhat maga után.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
