A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta
– közölte a HungaroMet Zrt.
A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.
Az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.
Az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől.
Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.
Főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.
Újabb nyári rekordok dőltek meg.
A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta
– közölte a HungaroMet Zrt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Szerinte ez a típusú eljárás nem igényel különös szakismeretet, „csak függetlenséget igényel”, és az áthelyezést az magyarázhatja, hogy az ügy politikai botránnyá vált.
Az intézmény volt igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát májusban vették őrizetbe. Emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés a gyanú.
A területi gyermekvédelem korábbi vezetője, Kuslits Gábor szeptemberben – szóbeszédekre hivatkozva – politikusi falazást emlegetett, és „szállított” fiúkról, lányokról beszélt. Később egy névtelen forrás az expolitikus Juhász Péter podcastjában egy hasonló pedofilügyről mesélt, egy Ózd környéki gyermekotthonhoz köthető történetről. A pletykák szerint a sztori egyik szereplője egy fontos politikus, „Zsolt bácsi”, aki „fiúkhoz ment be”.
A történtek a parlamentben is előkerültek. Arató Gergely a Demokratikus Koalíciótól felvetette a javítóintézet ügyét, és azt állította, hogy onnan gyermekeket vittek kormánypárti politikusokhoz. Semjén Zsolt ezt határozottan kikérte magának.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: „a pletykálkodás rendben van, de a legsúlyosabb bűncselekménnyel való vád nincsen rendben. A kormány minden tagja ártatlan. Ennek súlyos jogkövetkezményei lesznek”.
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A Fidesz bukása után hatalmas nagy feladat vár majd a DK-ra, új országot kell építeni
A DK elnöke újpesti fórumán délelőtt, egy nagyjából száz fős teremben sorolta a terveket a gyermekvédelem megerősítésétől az Alaptörvény érvénytelenségének kimondásáig és a vagyonelkobzásig.
Dobrev Klára nehéz helyzetből próbálja új pályára állítani a DK-t. Miközben Orbán Viktor és Magyar Péter az október 23-i rendezvényeikre készülnek, neki a párt mély válságát kell kezelnie. Gyurcsány Ferenc visszavonult, a támogatottság a parlamenti küszöb alá esett, a választásig nagyjából fél év van, írja a 444.
A pártelnök „programbemutató országjárással” járja az országot. Pénteken Újpesten tartott fórumot, ahol megtelt egy körülbelül száz fős terem. A közönség többsége nyugdíjas volt, az időpont is erre utalt: a kezdés fél 12-kor volt. A teremben DK-s politikusok, újságírók és technikusok is jelen voltak.
A rózsaszín fényekkel megvilágított, magas tükrökkel díszített teremben Varju László konferálta fel a pártelnököt, aki nagy tapsot kapott. Dobrev azzal kezdte, hogy
az Orbán-rendszer össze fog omlani, és a Fidesz bukása után „hatalmas nagy feladat” vár a DK-ra. Új országot kell építeni – fogalmazott.
Elsőként a gyermekvédelemről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy mindig voltak szörnyek és gazemberek, az állam dolga az, hogy megvédje az árva gyerekeket. „A magyar állam azonban cserben hagyta a gyerekeket, és pedofil bűnözőknek szolgáltatta ki őket.” A DK ezért kormányváltás után megerősítené a gyermekvédelmi szolgálatokat.
Röviden kitért a Szőlő utcai javítóintézet és Semjén Zsolt körül kibontakozó ügyre is. Felidézte, hogy 5-5 millió forintot ajánlottak fel a nyomravezetőknek, és elmondta:
sok információ érkezett az esetleg érintett politikusokról, ezeket most feldolgozzák.
Ezt követte az alkotmányosság kérdése. Dobrev megismételte: kormányra kerülés esetén kimondanák az Alaptörvény közjogi érvénytelenségét, mert szerinte „Magyarországnak ma nincs alkotmánya”. Új választójogi törvényt ígért, visszahoznák a Magyar Köztársaság nevet, és törölnék a „műfeudális elnevezéseket”, például a főispánt és a vármegyét. A kivetítőn az is szerepelt, hogy elvennék a határon túli magyarok szavazati jogát, erről Dobrev nem beszélt.
A közvagyon témájánál határozott ígéretet tett: nem megadóztatnák, hanem elkoboznák a korrupt módon szerzett vagyont. A választás után egy évre korrupciós veszélyhelyzetet hirdetnének, és megszüntetnék a fideszes alapítványokat, például az MCC-t.
Szociális és oktatási vállalásokat is felsorolt. Vegyes indexálású nyugdíjrendszert vezetnének be:
a 150 ezer forint alatti nyugdíjak 50 százalékkal, a 150–250 ezer forint közöttiek átlagosan 25 százalékkal emelkednének. Emelnék a családi pótlékot, az első egyetemi diploma ingyenes lenne, és évente 10 ezer önkormányzati bérlakást építenének.
Az aktív korúaknak szóló pontokban szerepelt az európai minimálbér, egymillió közszférában dolgozó fizetésének emelése, a minimálbér adómentessé tétele, valamint a társadalom felső 1 százalékának adójának megduplázása: a havi 2,5 millió forint feletti jövedelem és az évi 30 millió forintot meghaladó osztalék vagy tőkejövedelem után 30 százalékos SZJA-t fizetnének.
A hosszú, adatokkal teli prezentáció sok témát érintett, a végére a taps is ritkult. Dobrev további terveket sorolt: panelfelújítási programmal csökkentenék a rezsit, második Vásárhelyi-tervvel küzdenének az ország kiszáradása ellen, és hazahoznák a befagyasztott uniós forrásokat.
Az EU-s pénzekről azt mondta, a felszabadítás nem automatikus. „Ha csak a fejet cserélik ki, de a rendszer marad, nem jönnek majd a források.” Szerinte az elvárások között lehet a választójogi törvény reformja is. Ezzel Magyar Péter korábbi nyilatkozatára utalt, amely szerint a választójogi reform nincs az ötven legfontosabb kérdés között.
A finanszírozásról is beszélt. A 2026-os költségvetésben 2000 milliárd forintot csoportosítanának át:
kevesebb pénzt adna az állam a propaganda médiának, leállítanák Paks 2-t, és csökkentenék az egyházi támogatásokat. A fennmaradó tervek megvalósítását a hazahozott uniós forrásokra alapoznák.
Úgy fogalmazott, a 7000 milliárd forintos keret jelentős része még megmenthető.
A rendezvény bő egy óra után ért véget. A közönség megtapsolta, majd a pártelnök a Hír TV stábjának adott interjút. Zárásként ezt mondta: „ha mi nem tudjuk az Orbán-rendszer után rendbe hozni az országot, akkor senki.”
Dobrev Klára nehéz helyzetből próbálja új pályára állítani a DK-t. Miközben Orbán Viktor és Magyar Péter az október 23-i rendezvényeikre készülnek, neki a párt mély válságát kell kezelnie. Gyurcsány Ferenc visszavonult, a támogatottság a parlamenti küszöb alá esett, a választásig nagyjából fél év van, írja a 444.
A pártelnök „programbemutató országjárással” járja az országot. Pénteken Újpesten tartott fórumot, ahol megtelt egy körülbelül száz fős terem. A közönség többsége nyugdíjas volt, az időpont is erre utalt: a kezdés fél 12-kor volt. A teremben DK-s politikusok, újságírók és technikusok is jelen voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz
A miniszter szerint a hódmezővásárhelyi portál lejárató anyaga nem járulhatott hozzá Szabó Zsolt halálához. A Semjén körüli botrányt pedig állami szintű intézmények elleni akciónak minősítette.
Lázár János a 444-nek adott videóinterjúban azt mondta, szerinte egy újságcikk önmagában nem vezethet tragédiához a rendőrségnél.
„Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz”
– fogalmazott a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halálával kapcsolatban.
A miniszter kizártnak tartja, hogy a hódmezővásárhelyi fideszes portál, a Promenad24 cikke hozzájárult volna Szabó Zsolt halálához. Ezt azzal indokolta, hogy hivatalos tájékoztatást kapott az ügyről, és úgy véli, nem neveznek ki olyan rendőrkapitányt, aki egy cikk miatt öngyilkosságot követne el. A miniszter egyben határozottan tagadta, hogy köze lenne a Promenad24-hez.
Felidézték azt is, hogy a portál több alkalommal Lázár személyes érdekeit látszott képviselni. Példaként említették a Navracsics Tibor ellen indított lejárató kampányt, amikor a miniszter Hódmezővásárhelyen találkozott Márki-Zay Péterrel.
A beszélgetésben szóba kerültek a Semjén Zsoltot érő vádak is. Lázár ezeket keményebben bírálta, és úgy fogalmazott, itt nem egy politikus személyéről, hanem a hivatalról, sőt, az államról szóló, szervezett támadásról van szó.
A telexes Simor Dániel kérdéseire válaszolva Lázár relativizálással vádolta meg az újságírót. Simor azt vetette fel, hogy a mostani, Semjénnel szembeni, alaptalannak tűnő vádak talán nem kapnának ekkora visszhangot, ha korábban nem zajlottak volna hasonló kampányok a Fidesz részéről. Lázár szerint nem ez a helyes megközelítés, most az adott ügyben kell feltárni a tényeket.
A miniszter hozzátette: lát esélyt rá, hogy ennek a történetnek a következményeként „megváltozzon a politikában használt módszerek katalógusa”.
Szijjártó Péter: Zelenszkij kezd beleőrülni a magyarellenességbe, már rémeket is lát
Az ukránok szerint magyar felderítő drónok léphettek be az ország légtérbe, és ipari kapacitásokat mérhettek fel. A Honvédelmi Minisztérium ezt cáfolja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon ezt írta:
„Volodimir Zelenszkij kezd beleőrülni a magyarellenességbe, most már rémeket is lát.”
Ahogy korábban mi is megírtuk, a nap folyamán az ukrán elnök arról számolt be, hogy a hadsereg főparancsnoka szerint valószínűleg magyar felderítő drónok sértették meg Ukrajna légterét, és a határvidék ipari potenciálját mérhették fel. Zelenszkij így fogalmazott:
„Az előzetes értékelések szerint ezek a drónok valószínűleg Ukrajna határvidékének ipari potenciálját derítették fel. Utasítást adtam, hogy minden rendelkezésre álló információt ellenőrizzenek, és minden rögzített incidensről sürgős jelentést készítsenek.”
„nem igaz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása, miszerint magyar katonai drón volt ukrán területen. A sajtóban is megjelent magyar-ukrán határon állítólagosan történt drónrepülést a Magyar Honvédség nem hajtotta végre és nem is kapott erre utasítást. Az ukrán féltől sem kaptunk ilyen esetre vonatkozó tájékoztatást, pedig folyamatos kapcsolatban állunk velük.”
A tárca szerint a kormány hónapokkal ezelőtt megerősítette a keleti országrész légvédelmét. A minisztérium közölte: „Magyarországon október közepéig tart az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat a NATO keretein belül. A gyakorlatról nemcsak a NATO szövetségeseink, hanem az ukrán fél is folyamatosan tájékoztatást kap.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon ezt írta:
„Volodimir Zelenszkij kezd beleőrülni a magyarellenességbe, most már rémeket is lát.”
Ahogy korábban mi is megírtuk, a nap folyamán az ukrán elnök arról számolt be, hogy a hadsereg főparancsnoka szerint valószínűleg magyar felderítő drónok sértették meg Ukrajna légterét, és a határvidék ipari potenciálját mérhették fel. Zelenszkij így fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
