Szellemek, tündérek és apokalipszis – William Blake misztikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Most először láthatjuk Magyarországon William Blake műveinek nagyszabású válogatása: a Szépművészeti Múzeumban megnyílt A Menny és Pokol házassága című kiállítás.
A londoni Tate múzeumból érkező egyedülálló tárlat különleges alkalom arra, hogy testközelből fedezd fel Blake gazdag szimbolikával átszőtt világát, ahol találkozik a misztikum, a költészet és a képzőművészet. A több mint száz művet bemutató kiállításon Henry Fuseli, Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J. M. W. Turner műveivel is találkozhatsz. Mutatjuk mi vár rád!
William Blake sok szempontból megtestesíti a romantikus művészről alkotott mai elképzelésünket a magányos zseniről, aki a maga korában nem kapta meg a neki járó elismerést. Blake Londonban élt és rézmetszőként dolgozott. Gyakran késő éjszakába nyúlóan új nyomatkészítési és festési technikákat talált ki.
Prófétának tekintette magát, aki művészetével és költészetével hidat épít a spirituális és a kézzelfogható világ között. Blake művei sok esetben merítettek radikális politikai nézeteiből, mély vallásos hitéből és személyes küzdelmeiből.
A nagyszabású kiállítás szekciói William Blake egy-egy kulcsfontosságú műve köré épülnek.
A tárlat első, Költő festő című szekciójában Blake illusztrált verseit nézhettük meg. Blake első verseit gyermekkorában írta, melyekhez édesanyja bátorítására rajzokat készített. Az élénk fantáziával megáldott ifjú nem járt iskolába, hanem otthon tanult.
A romantika stílusirányzatát Nagy-Britanniában a háborúk, a forradalmak és a gyors ipari fejlődés hatásai indították el.
Ahogy brit alkotók, úgy Bake is előszeretettel mutatta be a természet erejét és veszélyeit olykor eltorzított formákkal fokozva a hatást. A kiállításon láthattuk, hogy az Özönvíz különösen népszerű és borzongató téma volt.
A Rettegés és veszély kiállításrészben Blake a szenvedést és a fájdalmat különös, csavarodó testű alakokkal mutatja be – ilyen például az Istenkáromló című műve is.
A kiállításon szerintem a Fantasztikus teremtmények szekció a legérdekesebb. Itt állították ki ugyanis Blake és kortársai különleges, természetfeletti lényeit.
ebben a szekcióban nézhettük meg Blake egyik leghíresebb karakterét is, amit arany festékkel festett meg.
“Ott jön! Kiöltött nyelvével mohón csapkod, kezében vérré váló serleg, testét arany és zöld pikkelyes bőr borítja.”
Bár a tündéreket és szellemeket akkoriban sokan csak mesének vagy babonának tartották, a kiállításon láthattuk, hogy mennyire fontos szerepet kaptak a művészetben. Blake képeit is gyakran népesítették be tündéri, igéző nőalakok. Szép példa erre a Szentivánéji álomból vett jelenet.
Blake egyik legemblematikusabb, ritkán kölcsönzött alkotása külön szekciót kapott a Newton teste című kiállításrészben.
A Múlt romantizálása című szekcióban arra láttunk szép példákat, hogyan merítettek ihletet a régmúltból Blake és kortársai.
A francia háborúk zűrzavarában a brit múlt képei és történetei erősítették a nemzeti büszkeséget, és sokszor aktuális üzeneteket is közvetítettek. Shakespeare művei gyakran jelentettek inspirációt Blake számára is.
Blake fiatal rézmetszőinas korában találkozott először a gótikus művészettel, amikor síremlékeket másolt a Westminster-apátságban. A Gótika szekcióban megtapasztalhattuk, milyen fontos szerepet játszott a gótika Blake alkotói szemléletében. Számára ez a stílus nemcsak a szellemi és élő művészetet jelentette, hanem az időtlen eszményképet is, amely végigkísérte munkásságát.
A művészek nem csak a múltba néztek vissza, hanem a jövőt is elképzelték. A forradalom és háború évei után nem tűnt képtelenségnek abban hinni, hogy a világvége bibliai jóslata valóra válik. A Sátán és az alvilág szekcióban láthattuk, hogyan reagáltak a művészek a kor félelmeire, és hogy képzelték el a közelgő apokalipszist.
A korszakban divattá vált a pusztulás és a jelenések ábrázolása. Blake utolsó éveiben különösen a Dante poklának kínjait ábrázolta.
A kiállításon a fő művek mellett felfedezheted azt is, hogyan hatott Blake a magyar művészekre. A tárlaton szerepelnek irodalmi utalásokat, például Szerb Antal és Szabó Lőrinc munkáit, valamint Borsos Lőrinc és a Blake-et mesterének tekintő Kondor Béla műveit is megnézheted.
A Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című tárlatot 2026. január 26-ig nézheted meg a Szépművészeti Múzeumban. Részletek a Szépmű honlapján.
