HÍREK
A Rovatból

Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban

A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.


A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.

„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”

– írta Török.

Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”

A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”

Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.

„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”

– teszi hozzá.

Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”

„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”

– fogalmazott Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
32 milliárdos veszteség a Tescónál – a vezérigazgató szerint itt az idő az árrésstop kivezetésére
Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója a csökkenő inflációra hivatkozva sürgeti a kormányzati intézkedés megszüntetését. Az MNB szerint a lépés akár 1,5 százalékkal is megdobhatja a drágulást.


Most van itt az árrésstop kivezetésének ideális pillanata – ezt mondta az Indexnek adott interjújában Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

A cégvezető szerint a csökkenő fogyasztói árindex és a mérséklődő világpiaci árak miatt most anélkül lehetne megszüntetni a szabályozást, hogy annak komolyabb hatása lenne a bolti árakra.

Gazdasági elemzők és a Magyar Nemzeti Bank már korábban is figyelmeztettek, hogy bár az árrésstopok mesterségesen lejjebb nyomták az árakat, az intézkedés kivezetése mindenképpen áremelkedéssel jár majd. A jegybank egy 2025 végi becslése szerint az árrésszabályozás 1-1,5 százalékkal fogta vissza a fogyasztói árakat, vagyis a kivezetéskor nagyjából ekkora drágulásra lehet számítani.

Pálinkás Zsolt szavai szerint a 14 termékre kivetett árrésstop ugyan azonnali árcsökkenést hozott, ám ez jelentős bevételkiesést is okozott a Tescónak, amit más területeken kellett ellensúlyozniuk.

Hozzátette, hogy a helyzetüket a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó is nehezíti. Ezek az intézkedések együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a szektor az elmúlt két évben több tízmilliárdos mínuszt könyvelt el.

A Tesco 2023-ban és 2024-ben összesen 32 milliárd forint veszteséget halmozott fel, és bár a február végén záruló 2025-ös pénzügyi évről konkrét adatot még nem közölt, annyit elárult: „a teljesítmény nagyjából követte az iparági trendeket”.

A cégvezető a Tesco saját adatai alapján arról is beszélt, hogy a vásárlók bizalma évek óta nem javul, inkább stagnál. Az élelmiszer-vásárlások mennyisége sem nő, a kosarak értéke leginkább az áremelkedés miatt magasabb, nem azért, mert az emberek többet vásárolnának. Mindez azt jelzi, hogy a vásárlók óvatosak, a magas infláció után csak lassan áll helyre a bizalom.

A milliárdos veszteségek miatt a Tesco nemrég 116,3 milliárd forintos alaptőke-csökkentést hajtott végre, ami a sajtóban azonnal találgatásokra adott okot a cég esetleges eladásáról.

„Bárcsak egyszer megélném, hogy egy interjú során nem kérdeznek a Tesco Magyarország értékesítéséről. Hosszú évek óta cáfolom ezeket a híreszteléseket”

– mondta ezzel kapcsolatban a vezérigazgató, aki szerint

a lépés egy pénzügyi-technikai megoldás volt a szabályozói környezet miatt, és nettó értelemben nem vontak ki pénzt az országból.

A következő időszak kulcskérdése tehát az, hogy a kormány miként dönt az árrésstopok sorsáról. Míg a piaci szereplők a kivezetés mellett érvelnek, a kormányzati kommunikáció eddig az intézkedés inflációt fékező hatását hangsúlyozta. A végső döntésre hatással lehetnek a friss jegybanki előrejelzések, valamint a Tesco hamarosan nyilvánosságra kerülő pénzügyi beszámolója is, amely pontos képet ad majd a lánc tavalyi teljesítményéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Rettegni méltóztatik?” – kérdezte Magyar Péter Orbán Viktortól a legújabb AI-videó után
A Tisza Párt elnöke nem hagyja annyiban a dolgot, és jogi lépéseket tesz. Közben arra kéri a támogatóit, jelentsék a posztot a Metánál.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált az Orbán Viktor által közzétett AI-videóra. Bejegyzésében azt írja, a miniszterelnök „megint a jogszabályokat megsértve próbálja kamuvideókkal félrevezetni a magyarokat”.

A politikus ezután Orbán Viktort szólította meg:

„Miniszterelnök Elvtárs, Miért kell ezekkel ócska hamisítványokkal lemenni kutyába? Rettegni méltóztatik? Miért nem veszi fel az eredeti verziót Putyinnal? A lopott pénzből is több maradna és még az emberek is elhinnék, amit látnak az oldalán (már azok, akiket még nem tiltott le).”

A poszt utóirata szerint „a jelenlegi magyar miniszterelnök egy piti csaló, akit minden tisztességes versenyből azonnal kizárnának”. Magyar Péter közölte, hogy megindítja a szükséges jogi eljárásokat, és arra kért mindenkit, hogy jelentsék a miniszterelnök posztját a Meta felé rágalmazás és adatvédelem megsértése miatt.

Az Orbán Viktor által szerdán posztolt, mesterséges intelligenciával készült videóban az Európai Bizottság felszólítja Magyart, hogy küldjön pénzt Ukrajnának. A miniszterelnök szerint ez a valóságban is megtörténhet április 12. után, ha a választásokon a TISZA Párt győz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rezsistop különadó: Mészáros Lőrinc, az MVM és az E.ON is felmentést kapott a teher alól
A kormány a hálózati csatlakozások gyorsítására hivatkozva nem terheli meg az elosztócégeket a 30%-os rezsistop költségével. A mentesség miatt a program 55 milliárd forintos terhét más energiacégek és a költségvetés viselik.


Ötvenöt milliárd forinttal enyhíti a kormány a januári fűtésszámlákat, a költségek egy részét pedig az energiaszektorra kivetett különadóból fedezi. A teher alól azonban éppen a legnagyobb hálózatüzemeltetők – köztük Mészáros Lőrinc, az állami MVM és az E.ON cégei – mentesülnek. A február elején megjelent rendelet szerint a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartások egyszeri, 30 százalékos kedvezményt kapnak. A fedezet egyik felét a költségvetési tartalék, a másikat pedig egy új, egyszeri közteher biztosítja.

Az új adó mértéke az energiaellátók 2024-es árbevételének 0,5 százaléka, de legfeljebb a cégek tavalyi jövedelemadó-alapjának fele lehet. A teher a már meglévő, 31 százalékos kulcsú „Robin Hood-adó” alanyait sújtja, így a kőolaj- és földgáztermelőket, a nagyobb áramtermelőket, a kereskedőket és a távhőszolgáltatókat.

A különadó alól azonban kivételt képeznek a hálózatüzemeltető vállalatok, vagyis az áramot és a gázt elosztó cégek

– írta a 24.hu.

A mentességet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese azzal indokolta, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli a hálózati csatlakozások gyorsítását. „Ezek után abszurdnak tűnne, hogy egyik oldalon adóalap-csökkentő megoldásokkal támogatjuk azt, hogy a vezeték-szolgáltatók minél hamarabb biztosítsák a vállalkozásoknak és a lakosoknak a csatlakozást, a másik oldalról pedig plusz adóteherrel kelljen szembenézniük. Kulcskérdésnek tekintjük a hálózati csatlakozások gyorsaságát, emiatt a teher nem érinti ezeket a szolgáltatókat” – magyarázta a politikus.

A mentesség egybecseng a kormány egy korábbi döntésével: a kabinet december végén már rendelkezett arról, hogy az áramhálózati elosztók bizonyos hálózatfejlesztéseik után hat adóéven keresztül, a számított adójuk 80 százalékáig terjedő kedvezményt vehetnek igénybe az energiaellátók jövedelemadójából. Ez a kedvezmény a gázhálózati elosztókra nem vonatkozik. A magyarországi elosztói piacot három fő szereplő fedi le területi monopóliummal: az állami tulajdonú MVM Csoport, a német hátterű, de 25 százalékban szintén MVM-tulajdonban lévő E.ON Hungária Zrt., valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt.

A kedvezmény a gyakorlatban a háztartásoknál is eltérően jelenik meg. A távhővel fűtőknél a 30 százalékos jóváírás csak az alapdíjon felüli részre érvényes, így a tényleges megtakarításuk kisebb lehet. Az előre fizetős mérővel rendelkező fogyasztók egységesen 7000 forint jóváírást kapnak. Míg a gázfogyasztóknál automatikusan érvényesítik a kedvezményt, az árammal fűtőknek külön nyilatkozniuk kell róla a szolgáltatójuknál április 30-ig.

Az adóterheket az energiakereskedők várhatóan a versenypiaci árakban érvényesítik, vagyis áthárítják a nem lakossági ügyfeleikre. Ez a vállalatok költségein keresztül végső soron a lakossági árakban is megjelenhet, ami inflációs hatást gerjeszthet. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervez-e díjstopot az energiaszektorban, Czepek Gábor úgy reagált, hogy a piacot egy független hatóság felügyeli. „Az európai uniós normák szerint szabályozott rendszerben működünk, ahol a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mint független hivatal önálló jogkörökkel rendelkezik, amelyeket nem a magyar kormány és az Országgyűlés állapít meg tetszőlegesen. Jelenleg a MEKH rendelkezik azokkal a felülvizsgálati eszközökkel, amelyek alapján pontosan látható, ha ilyen beavatkozásra szükség lenne” – mondta a miniszterhelyettes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A rendőrség megcáfolta Lázár Jánost: senkit sem igazoltattak Gyöngyösön, és semmilyen felvételt sem készítettek
A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú közlése szerint senkit nem igazoltattak a január 29-i rendezvényen, pedig a miniszter kedden ezt mondta az RTL kérdésére.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



„A Lázárinfó 2026. január 29-én Gyöngyösön tartott rendezvényén rendőri intézkedés nem történt” - közölte szerda délután a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség honlapján azt is írták, hogy

„a szervezők nem kérték a rendőrség közreműködését a rend fenntartásában. A fórumot megelőzően, a fórumon, a fórumot követően a rendőrség a résztvevők közül senkit nem igazoltatott, kép- és hangfelvételt nem készített”.

A közlemény azután érkezett, hogy Lázár Jánostól kedden az RTL riportere arról érdeklődött: honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el.

Az építési és közlekedési miniszter erre azt felelte, hogy hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.

Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:

„Azt tartom visszásnak, hogy az erőszak oldalára áll az RTL. Szégyelljék magukat!” Hiába folytatta volna az RTL munkatársa, Lázár azt ismételgette: „Bűnözők oldalára áll az RTL. Az RTL szégyellje el magát, hogy a bűnözők és az erőszak oldalára áll! Az RTL szégyellje el magát, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megfenyegettek, vagy attól a cigány embertől, akit megvertek. Menjen el az RTL, és kérjen bocsánatot!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: