Tartósan velünk marad a pokoli hőség, de a levegő felmelegedésénél is veszélyesebb az óceánok hőmérsékletének növekedése
Már nincs hírértékük azoknak az előrejelzéseknek, mely szerint a következő év lesz minden idők legmelegebb éve. Még ha nem is követjük a statisztikákat, vagy nem nézzük folyton saját hőmérőinket, akkor is tapasztaljuk a saját bőrünkön a minden nyáron egyre erősebb és hosszabb hőhullámokat és az ezekkel járó extrém időjárási jelenségeket az aszályoktól az áradásokig, vagy az immár Európába is beköltözött tornádókig.
Bármerre tekintünk ki saját, ugyancsak nehezen elviselhető hőmérsékletűvé váló régiónktól, mindenünnen riasztó híreket kapunk. Fiam, aki jelenleg Fukuokából tudósítja az MTI-t a vizes vb-ről, munka után este sétálni indult, de 5 perc után visszafordult a szállodába a 39 Celsius fok és a 90%-os páratartalom elől. Pedig egészséges, sportos fiatalemberről van szó. Kedvenc Rómámból 47 Celsius fokot jelentettek, pedig egy hónapra vagyunk még a Ferragostótól, amikor az Örök Város utcáin csak a hülye turisták mászkálnak, a helyiek elutaznak a tengerhez, a hegyekbe, vagy sötét spalettáik mögött kuksolnak.
A tudósok szerint nem kétséges, hogy mindennek az oka a klímaváltozás és hogy ez egyre fokozza a Föld felmelegedését. A kutatások kimutatták, hogy az emberi eredetű üvegház-hatású kibocsátások már 1,2 Celsius fokkal növelték bolygónk átlaghőmérsékletét az ipari forradalom előtti szinthez képest. Mint azt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is megállapította legutóbbi jelentésében, ha nem lesznek radikális változások az emberiség energia- és élelmiszergyártásában, valamint utazási szokásaiban, a globális átlagfőmérséklet több mint 3 Celsius fokkal fog emelkedni, és ennek sokkal katasztrofálisabb következményei lesznek a jelenlegi állapotoknál. A kérdés csak az, hogy mikor reagálunk végre a vészharangokra.
„Ez nem az új normális állapot – nyilatkozta a Washington Postnak Friderike Otto, a londoni Imperial College klimatológusa . "Az akkor jönne el, ha egyszer leállnánk a fosszilis fűtőanyagok égetésével, de egyelőre ennek a közelében sem vagyunk.” Emlékeztetett arra, hogy az idén nyáron az északi féltekén az El Niño áll a szélsőséges időjárási jelenségek mögött. De az ember okozta klímaváltozás csak súlyosbítja ezeket a katasztrófákat. Ami régen egy fülledt nyári nap volt, az ma egy halálos hőhullám, ami hajdan egy tipikus nyári vihar volt, az mára pusztító árvíz lett.
Az Otto vezette World Weather Attribution tudóscsoport 2015 óta több tucat olyan hőhullámot, hurrikánt, aszályt és áradást azonosított, amelyek egyre gyakoribbakká és intenzívebbekké váltak az ember okozta felmelegedés miatt. A csoport ennek tulajdonította az elmúlt éve Délkelet-Ázsiai, dél-európai és észak-afrikai hőhullámait. Több mint ezer ember halála köthető ezekhez az extrém időjárási körülményekhez.
Amikor a hőmérséklet 40 Celsius fok közelébe ér, vagy rendkívül magas lesz a páratartalom, az emberi test egyre nehezebben képes lehűlni az izzadáson keresztül. A gyerekek, az öregek, a krónikus betegek, a szabadban dolgozók különösen veszélyeztetettek.
Minél melegebb a levegő, annál több vizet nyel el. Az atmoszféra egyfajta szomjas szivaccsá válik, amely kiszívja a nedvességet a növényzetből és a talajból. Ez vezet az aszályokhoz és az erdőtüzekhez. E jelenségből következik, hogy a melegebb, nedvesebb atmoszféra egy vihar során sokkal nagyobb esőket zúdít egyszerre a Földre. Ezt mi is tapasztaljuk Magyarországon.
A rendkívüli esőzésnek még súlyosabbak a következményei a szegényebb országokban, ahol a kormányoknak sokkal kevesebb forrásuk áll a rendelkezésükre a megelőzésre és a károk mentésére.
Nemcsak a szárazföldön, hanem az óceánokon is egyre jobban érezni a klímaváltozást. A globális vízfelszíni átlaghőmérséklet az idén tavasszal kétszer is rekordot döntött, és úgy tűnik, nyáron végig közel egy Celsius fokkal a korábbi szezonális átlag felett lesz. Ted Scambos, a coloradói egyetem sarkvidék-kutatója szerint ez bizonyos értelemben aggasztóbb, mint a légköri melegrekordok, mert a szárazföld és felette a levegő viszonylag könnyebben lehűl, mint az óceánok óriási víztömege. Ez a hőtárolás az Atlanti-óceánban és a Mexikói-öböl vizeiben várhatóan durvábbá teszi az idei hurrikánszezont.
Ez rossz hír a déli sarki gleccsereknek, amelyek számára a tengeri jég egyfajta védőpajzsot jelentenek az óceán hullámaival szemben.
Nem jobb a helyzet az északi sarkkör vidékén sem. Kiderült például, hogy a Norvégia és az Északi-sark között félúton lévő Spitzbergákon kétszer olyan gyors a felmelegedés, mint az Arktikum többi részén, amely egyébként négyszer olyan sebességgel melegszik, mint a Föld többi része. A tudósok felfedezték, hogy a szigetcsoporton az olvadó gleccsereknek van egy potenciális veszélyt rejtő következménye: ott, ahol eltűnik a jég, a talajból felszínre törnek a metánbuborékok, amelyeknek üvegház-hatása a széndioxid 80-szorosa. Ebben a talajvízben 600 ezerszer annyi metán van, mint egy szabad levegőn hagyott pohár vízben.
De vannak a sarkkörön belül olyan helyek, ahol túlnyomásos metángáz törhet a felszínre, és ezek akár be is lobbanhatnak. Azt egyelőre felbecsülni sem lehet, hogy mennyi metánt halmoztak fel több millió év alatt a ma még fagyott területek és hogy ezek mikor, hol és milyen mennyiségben kerülhetnek az atmoszférába.
Az Arktikum gyors felmelegedését is a klímaváltozás okozza, de egyben hozzá is járul. A kutatók egyre inkább egy áramtalanított fagyasztóhoz hasonlítják, amelyben a tárolt ételek megromlanak. Amikor az állandó jégtakaró, a permafroszt eltűnik, alatta oxigénszegény víztározók születnek, szerves anyagokat termelő és metánt kibocsátó mikrobákkal. A gleccerek olvadása feltárja a sötét színű földet, amely jobban magába szívja a napenergiát és felgyorsítja a talaj felmelegedését – írja a WIRED.
Az IPCC felszólította a világ országait, hogy az évtized végéig legalább a felére csökkentsék káros kibocsátásaikat, és az évszázad közepére szüntessék meg a Földet melegítő légszennyezéseket.
– figyelmeztetnek a tudósok.
Ilyen például az amerikai Willow-projekt, amelyet már Joe Biden is aláírt. Ez az alaszkai olajkitermelés 30 év alatt 239 millió köbméter kibocsátásával járhat. Az elnök a kritikákkal szemben azzal érvelt, hogy ha elutasítja a tervet, az érintett cégek bírósági úton akkor is nyernének, mivel a washingtoni kormány korábban már garanciát adott rá.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
