Sötét boltok jelentek meg Amerika legforgalmasabb utcáin, és teljesen átalakítják a látképet
A tengerentúlon már fogalommá váltak az úgynevezett sötét boltok, amelyeknek üresek a kirakataik, és bár ki-bejárnak az alkalmazottak, a vevőket nem engedik be. Ellenben az ajtajukon QR-kódok láthatók, amelyek alapján le lehet tölteni a házhozszállításhoz szükséges mobilapplikációkat.
Ezek a sötét boltok valójában raktárak, de a hagyományos kereskedelmi raktárakkal szemben kizárólag az e-kereskedelem vevőit szolgálják ki. További különbség, hogy míg a hagyományos raktárak a külvárosokban működnek, ezek a legforgalmasabb városrészekben állnak - New Yorkban például Manhattan vagy Brooklyn főbb utcáiban. És lassanként átveszik a kiskereskedelem szerepét, mindenekelőtt az élelmiszerpiacon – írja a Wired.
2021-ben már az élelmiszer-vásárlások 13%-át bonyolították le online az Egyesült Államokban.
Egyes cégek, például az Iowa állambeli Hy-Vee már 2019 óta próbálkozott hasonlóval, de a sötét boltok igazán a pandémia idején kezdtek virágozni. Rengeteg kereskedő kényszerből tért át erre a módszerre, mert nem nyithatott ki, ugyanakkor az áruira továbbra is komoly igény mutatkozott.
Így aztán a vevők előtt bezárt bolt átalakult. A rendeléseket általában házhoz szállították, de az is előfordult, hogy a bolt előtti járdaszakaszon alakítottak ki olyan helyet, ahol a vevőnek még az autójából sem kellett kiszállnia, hogy a megrendelt termékeket átvegye.
Ekkor tért át erre módszerre több nagy amerikai üzlethálózat is, az igazi nagy lökést azonban európai startupok tavaly nyári betörése adta, amelyek sötét boltok tucatjait nyitották.
A fő célpont New York volt, de más nagyvárosokat is bevettek. Az orosz alapítású Buyk fő bázisa Chicago, a luxemburgi Jokrnak és a török Getirnek Boston, míg a GoPuff Philadelphiából indult, ahol egy orosz és egy izraeli egyetemista hozta létre.
A digitális kereskedelem jelenségeivel foglalkozó Vaimo szerint a sötét boltok egyértelműen maradnak a koronavírus-járvány után is, mert számos előnyük van a hagyományos boltokhoz képest. Mivel nincs bent vevő, több hely marad az árucikkeknek, a kereskedők szélesebb termékpalettát tarthatnak, könnyebbé válik a készletek ellenőrzése, és gyorsabbá a rendelések teljesítése, ami különösen a romlandó áruknál fontos.
A Wired szerint ugyanakkor probléma, hogy ezek a terek korábban bárki számára nyitott üzletek voltak, most viszont funkcionálisan üresek. Ahol sok ilyen bolt van, ott kevesebb ember jár az utcákon, érezhetően nő a bűnözési ráta, gyakoribbak a tűzesetek, és elszaporodnak a rágcsálók is.
A sötét üzletek Noel Hidalgo, a nagyvárosi életminőséget figyelő BetaNYC civilszervezet igazgatója szerint tönkreteszik a kiskereskedőket, a sarki kávézók, a kis fűszerüzletek bezárása pedig azt is jelenti, hogy megszűnnek a közösségi élet találkozóhelyei, ahol a pultos, a pénztáros jó ismerős, ahol barátok, szomszédok összefuthatnak, ahová be lehet menekülni egy hirtelen jött zápor elől.
A probléma Európában sem ismeretlen. Több holland város, köztük Amszterdam 2023-tól már tiltja a gyorsszállító hálózatok további terjeszkedését.
