News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Sokkal több állatfajt fenyeget a kihalás veszélye, mint gondoltuk volna

Egy új kutatás szerint kétszer akkora kihalási kockázat fenyegeti azokat az állatokat, amelyekről nem áll rendelkezésünkre elegendő adat, mint a vörös listán szereplőket.

Link másolása

hirdetés

A figyelmen kívül hagyott fajok kétszer akkora kihalási veszélynek vannak kitéve, mint veszélyeztetett állataink - derül ki egy új tanulmányból, amelyet a Guardian szemlézett.

Rengeteg olyan állatfaj van a bolygónkon, amelyekről kevés információval rendelkezünk, ezek az úgynevezett adathiányos (data deficient) kategóriába esnek. A kihalás veszélyével fenyegetett állatokat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listára teszi, amelyeket a tudósok folyamatosan megfigyelnek. Az új kutatás szerint viszont kétszer akkora kihalási kockázat fenyegeti azokat a növényeket és állatokat, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő adat a megfelelő értékeléshez, mint a teljes eltűnésre ítélteket.

A kutatók megvizsgálták a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő fajok kihalási kockázatát, és megállapították, hogy 28 százalékuk veszélyeztetett, míg az adathiányos kategóriába tartozó fajok 56 százaléka valószínű, hogy teljesen kihalhat.

Ez azt jelenti, hogy valójában sokkal több kihalásra ítélt állatfaj van a Földön, mint azt korábban gondoltuk volna.

A Természetvédelmi Világszövetség több mint 140 ezer fajt értékelt olyan kritériumok alapján, mint a populáció mérete, a fejlődési tendenciák és a fenyegetettség. Ezen a vörös listán 20 ezer adathiányos faj szerepel. A politikai döntéshozók gyakran hagyják figyelmen kívül őket, azonban mint ez a tanulmány kimutatta, hogy e fajok jóval nagyobb hányada veszélyeztetett.

A kutatók szerint az adathiányos kétéltűek 85 százaléka, valamint az emlősök, hüllők és rovarok több mint fele veszélyeztetett.

Egyes fajok azért kerülhetnek az adathiányos csoportba, mert nagyon kevés van belőlük, ritkák az észlelések róluk, mivel rejtőzködő fajokról van szó, ami megnehezíti a populációjuk becslését. Ennek a problémának a leküzdésére a kutatók létrehoztak egy algoritmust, amely megjósolta a kihalás veszélyének valószínűségét az említett fajoknál. A vizsgálat olyan kulcsfontosságú tényezők alapján zajlott, mint például az adott fajok globális elterjedése, az éghajlati viszonyok, a növényvédő szerek használata és az idegen élőhelyekre került, invazív fajok által jelentett veszélyek.

hirdetés
„Összességében ami még szembetűnőbb, hogy a világ szinte valamennyi szárazföldi és tengerparti területén az átlagos kihalási kockázat magasabb lenne, ha figyelembe vennénk az adathiányos fajokat. Amennyiben így járnánk el, akkor a vörös listán szereplő fajok 33 százaléka lenne veszélyeztetett, szemben az algoritmus által megjósolt 28 százalékkal”

- nyilatkozta a kutatás vezetője, Jan Borgelt, aki szerint a megvizsgált minta még mindig csak az összes faj parányi töredéke.

Közép-Afrika, Dél-Ázsia és Madagaszkár azok a régiók, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő ilyen figyelmen kívül hagyott, veszélyeztetett fajok. Például a Zöld-foki szigeteknél élő álcserepesteknős, egy mexikói hal, az ezüstkárász, valamint a tüskésujjú béka, amelyet 95 százalékos eséllyel fenyegeti a kihalás.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Elérkeztünk a fordulópontra: visszafordíthatatlanná válhat az amazóniai esőerdők pusztulása
Az esőerdők 20%-át már kiirtották, 6% pedig nagyon rossz állapotban van. Ha szavannává változik a terület, az beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indíthat el az egész Földön.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Évtizedek óta téma a „Föld tüdejének” tekintett amazóniai esőerdők esztelen irtása, amellyel a mezőgazdasági területek és a legelők terjeszkedését erőltetik, nem gondolva az ökoszisztéma végzetes felborításának veszélyére.

Most az amazóniai régió kilenc országának őslakos vezetői limai csúcstalálkozójukat adták le a legújabb vészjelzést: az esőerdők 26%-a máris elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, és ha nem állítjuk meg az erdőirtási folyamatot, akkor a fennmaradt rész szavannává változik, előbb, mint arra a korábbi előrejelzések figyelmeztettek – írja a New Scientist.

A kutatók már régen felhívták a figyelmet arra, hogy ha az amazonasi esőerdők egy bizonyos aránya elpusztul, nem lesz képes az önmaga fenntartásához szükséges nedvességet magába fogadni és esőt generálni.

A világ legnagyobb esőerdőjének szavannásodása pedig beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót válthat ki az egész Földön.

Egy 2018-as becslés ezt a bizonyos küszöböt 20-25%-ra tette, egy évvel később pedig megállapították, hogy az amazóniai medence elvesztette esőerdőinek 17%-át. A legújabb jelentés szerint pedig már át is léphették a küszöbértéket, mert az erdő 20%-át már kiirtották, és közel 6% állapota sokat romlott az elmúlt 35 évben.

Marlene Quintanilla és kollégái az amazonasi társadalmi-környezeti információs hálózatnál (Amazon Geo-Referenced Socio-Environmental Information Network - RAISG) az őslakos szervezetekkel együttműködve az erdő borította területekre vonatkozó adatokból kiindulva mutatták ki, hogy mennyi esőerdő veszett el 1985 és 2020 között. Megvizsgálták továbbá az erdők sűrűségét, a csapadékmintákat, és szénfelvevő képességüket is. Ez utóbbiak árulkodnak ugyanis az esőerdők túlélési képességéről, valamint az erdőtüzek lombozat alatti hatásáról, amelyet nem mutatnak ki a műholdas felvételek.

hirdetés
A jelentés megállapította: Amazónia 33%-a maradt meg ősállapotában és a térség 41%-ánál észlelhető enyhe pusztulás, amely önmagától regenerálódhat. 26%-nál azonban mindenképpen szükséges az emberi segítség a fennmaradáshoz.

„Megváltozott az erdő ökológiai válasza és elvesztette ellenálló képességét. A visszafordíthatatlanság pontjához érkeztünk” - mondta Quintanilla.

Amazónia 847 millió hektáron terül el, de tőle távoli régiók is nagy mértékben függnek tőle. Ha egy területen kipusztulnak az esőerdő fái, azt jelenti, hogy kevesebb lesz az eső, magasabb a hőmérséklet és kevesebb CO2-t tudnak elnyelni másutt is a fák. Ezáltal jobban fenyegetik őket az erdőtüzek, és kevésbé tűrik a klímaváltozást. Mindezek hosszú távon pusztuláshoz vezetnek.

Ez a változás már látható Brazíliában és Bolíviában, ez a két ország felelős az amazóniai erdőirtások 90%-áért.

Az elmúlt 20 évben a bolíviai részen 17%-kal csökkent a csapadék, a hőmérséklet pedig 1,1 fokkal emelkedett.

A korábban sűrű esőerdős területek szavannákká válnak, és az ország északi részén lévő gyümölcsfák már nem teremnek, holott ezektől függ a világtól elzárt őslakos közösségek táplálkozása.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák: ha a mezőgazdasági terjeszkedést, a bányászatot és az erdőírtás más okait nem szüntetik meg, akkor ez a folyamat hamarosan más országokra is át fog terjedni.

Az erdőirtások 86%-a a nemzeti parkok és az őslakos rezervátumok területén kívül zajlott le, és miután Amazónia 48%-a nem védett terület, ezek az esőerdők megfelelő törvények híján végveszélybe kerülhetnek.

A bennszülöttek rezervátumai egy fokkal jobb állapotban vannak, mint a nemzeti parkok, annak ellenére, hogy kevesebb ott a kormánytámogatás. Éppen ezért a tanulmány szerzői szerint az esőerdők megvédésének legjobb módja a védtelen erdőket őslakos-területté nyilvánítása. Egyúttal komoly erőfeszítéseket kell tenni a súlyosan megrongált 6%-nyi esőerdő helyreállítására (54 millió hektáros területről van szó).

Carlos Nobre, a Sao Pauló-i egyetem kutatója három évtizeden át készített klímamodelleket, hogy kiszámítsa: mikor érkezhet el Amazónia a kritikus ponthoz. Rá kellett jönnie, hogy a korábbi modellek immár nem működnek.

Kiderült például Amazónia déli részéről, ahol az esőerdők egyharmada található, a száraz évszak ma 4-5 hónapig tart, legalább 5 héttel tovább, mint 1999-ben. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, és eléri a 6 hónapot, nincs esély a túlélésére.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

hirdetés

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

hirdetés

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Videó: Felvidít, társaságként szolgál és önálló beszélgetésekre is képes a világ legfejlettebb humanoid robotja
Ameca egy teljesen élethű, emberi arckifejezéssel rendelkező robot, ami most már igazi társasága lehet bárkinek.

Link másolása

hirdetés

Az IFLScience csapata nemrég találkozott Amecával, egy egyszerre lenyűgöző és hihetetlenül ijesztő robottal. Ő a világ legfejlettebb humanoid robotja, aki teljesen valósághű arckifejezéseket képes produkálni. Arra tervezték, hogy zökkenőmentes kapcsolatot biztosítson az ember és a robot között.

Ameca a humanoid robot, tehát egy mesterséges intelligencia, ami most már önállóan képes választ adni, így bármikor beszélgethetünk vele.

A robot kapott nemrégen egy új frissítést. Egy brit kutatócsoport hozzáadta a chatbot AI GPT-3-at, amely lehetővé teszi számára, hogy szabadon beszéljen, emberi beavatkozás nélkül.

Alkotásuk egy humanoid robot lett, valósághűen mozgatja az arcát, és képes széles körű beszélgetést folytatni az élő emberekkel. Úgy tűnik, a jövő tényleg itt van.

A felvételen látható, ahogyan a tudományos magazin munkatársai teljesen spontán kérdésekkel tesztelik Amecát, aki úgy tűnik simán vette az akadályt.

„Ebben a videóban semmi sincs előre megírva – a modell egy alapvető leírást kapott Amecáról, ezzel robotnak adva egy önleírást – ez tiszta MI (mesterséges intelligencia)”

– áll az Amecát megálmodó cég, az Engineered Arts közleményében.

hirdetés

Az egyik férfi a videóban megkérdezte a humanoid robotot, hogy hogyan tudná őt boldoggá tenni, mire ő így válaszolt:

„Rengeteg mindent tudok tenni azért, hogy boldoggá tegyelek: tanácsot adok és támogatlak, csinálunk valami olyasmit, amit mindketten szeretünk, vagy egyszerűen csak egy barátságos és pozitív társaság leszek az életedben.”

Az Engineered Arts azt állítja, hogy a humanoidot az ember-robot interakció fejlesztésének platformjaként építik, és ahogy maga az Ameca is mondja a videóban, sokféle helyen lehet alkalmazni: az emberre veszélyes munkától kezdve, a felszolgáláson át, egészen addig, hogy egyszerűen csak társa legyen azoknak, akiknek szükségük van rá.

A chatbotok és humanoid robotok bemutatott, viszonylag zökkenőmentes integrációjával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy széles körben el fognak terjedni a mindennapokban is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: