hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Sikerülhet-e Joe Bidennek győzelme esetén keresztül vinni nagyszabású klímatervét?

Biden elindítaná az Egyesült Államokat az olajkorszakból való átmenet útján, de ehhez mindkét oldalról kellenének támogatók.
Fotó: Wikipedia.Commons - szmo.hu
2020. október 29.


Link másolása

hirdetés

Már jó ideje tudjuk, hogy Joe Biden homlokegyenest más nézeteket vall a klímaváltozásról és annak megfékezéséről, mint Donald Trump. Az utolsó elnökjelölti vita során a hivatalban lévő elnök kihívója minden idők legnagyratörőbb tervét vázolta a globális felmelegedés ellen, amely szavai szerint elindítaná az Egyesült Államokat az olajkorszakból való átmenet útján.

„Az olajipar jelentős szennyezéssel jár, ezért idővel megújuló energiával kell felváltani” – mondta Biden, aki megválasztása esetén 2 trillió dollárt szánna erre a célra. Azzal azonban, tapasztalt politikusként ő is tisztában van, hogy ennek megvalósításának még akkor is kicsi az esélye, ha ő kerül a Fehér Házba és a demokrata párt megszerzi a szenátusi többséget.

– írja a New York Times.

A lap emlékeztet arra, hogy tíz éve az Obama és Biden párosnak egyszer már beletörött a bicskája a próbálkozásba. Amikor 2009 januárjában hivatalba léptek, először a pénzügyi válság utáni gazdasági talpraállítást célzó törvényt kellett keresztül vinniük, majd az Obamacare néven elhíresült egészségügyi törvény következett. Mire eljutottak volna a klímaváltozással kapcsolatos tervekig, elfogyott a Fehér Ház politikai tőkéjét.

2010-ben ugyan Nancy Pelosi házelnöknek sikerült rávennie a képviselőházat, hogy jóváhagyják a szén-dioxid kibocsátásokat maximáló törvénytervezetet, de javaslat a szenátusi szavazásig már nem jutott el.

hirdetés

Phil Schiliro, Obama elnök egykori kongresszusi összekötője szerint akkor az egészségügyi törvény körüli huzavona miatt nem sikerült a klímatörvényt elfogadtatni, most pedig valószínűleg a koronavírusjárvány következményeinek felszámolása élvez majd elsőbbséget.

Ha Biden győz, de a republikánusok megőrzik szenátusi többségüket, akkor az új elnöknek legfeljebb arra van esélye, hogy az Egyesült Államokat visszatérítse a párizsi megállapodásokhoz, és visszaállítsák az Obama idején érvényes szabályokat, bár ez sem lesz könnyű keresztülvinni, tekintetbe véve a Legfelsőbb Bíróság 6-3-as konzervatív többségét.

Amennyiben a demokratáknak sikerül kis többséget szerezni a szenátusban, Biden a klímaintézkedéseket valószínűleg nagyobb, népszerűbb törvénytervezetekbe csomagolja be, például egy gazdasági helyreállítási csomagba.

Edward J. Markley massachusetts-i szenátor szerint mivel a Kongresszusban a koronavírus után gazdasági talpraállítás kapcsán trillió dolláros összegekről folyik a vita, ezen belül szinte filléres tételnek tűnne például 90 milliárd dollárt elkölteni a tiszta energia támogatására.

Egy infrastruktúra-fejlesztését célzó törvénybe pedig beleférne 500 ezer elektromos töltőállomás és 1,5 millió új, energiahatékony otthon építésének támogatása, amely szerepel Biden terveiben. Az új elnök ezen belül keresztülvihetné a nagy sebességű vasutakat fejlesztésére vonatkozó tervét is.

Egy nagyobb költségvetési törvénybe csomagolhatják például a szél- vagy napenergiára szánt adókedvezmények kiterjesztését, vagy az olaj- és gázkitermelésre kivetett illetékek megemelését.

Várhatóan sok republikánus ellenzi majd ezeket a lépéseket arra hivatkozva, hogy ártanak az ország gazdaságának, de vannak a gáz- és széntermelő államok demokratáinak egy részét meg lehet győzni. Ők tíz éve még ellenezték Obama terveit, de azóta rájöttek, hogy mennyire súlyos következményekkel jár a klímaváltozás.

Közéjük tartozik Jon Tester Montanából, aki szerint csak az nem látja ezt, aki homokba dugja a fejét, vagy a pennsylvaniai Bob Casey, akit Ferenc pápa 2015-ös enciklikája győzött meg. „Nem várhatunk újabb 10 évet, de még ötöt sem” – mondta.

Nem osztja viszont nézeteiket a nyugat-virginiai a szintén demokrata Joe Manchin, aki 2010-ben egy kampányvideóban céltáblának használta Obama klímatörvény-tervezetét, majd két éve megismételte ezt. Neki kulcsszerepe lehet minden klímavitában, főleg ha ő lesz a szenátus energia-bizottságának elnöke.

Az alapvető politikai változásokhoz mindkét párt támogatására szükség lenne.

Ez kellene például egy olyan törvényhez, ami a szénalapú elektromos áramtermelés teljes kivezetését célozná, és helyette a nap-, szél-, víz- és nukleáris energiát részesítené előnyben. Biden azt ígérte, hogy 2035-re megszűntetik az elektromos szektor globális felmelegedést okozó szennyezését. Ezt viszont nehéz lesz a Kongresszusban eladni, és ha nem valósul meg, nagy csalódás lesz a New York Times szerint.

Ugyancsak kétoldalú egyetértés kellene ahhoz, hogy létrehozhassanak egy új kutató kormányügynökséget, amely kizárólag a klímaváltozás megoldásaival foglalkozna, vagy hogy a szövetségi kormányt arra utasítsák, hogy hibrid és elektromos járműveket vásároljon, és ahhoz is, hogy a farmokat széles körben olyan felszerelésekkel lássák el, amelyek felfogják az állati trágya metánkibocsátását.

Az a paradox helyzet állt elő, hogy olyan republikánus szenátorok lehetnének ezekben az intézkedésekben partnerek, akiknek a novemberi választásokon veszíteniük kellene ahhoz, hogy a demokraták megszerezzék a többséget.

A New York Times szerint ilyen a maine-i Susan Collins, vagy a coloradói Cory Gardner.

Az, hogy mi történik az elnökválasztás után, tehát egyelőre többszörösen is nyitott kérdés. Ami biztos, hiába vannak a nagy tervek, a demokratáknak és a republikánusoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, hogy tényleg érdemi lépések szülessenek a bolygó jövőjével kapcsolatban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Nem lesz sétagalopp az első űrhajósok élete a Marson az oroszok szimulációja szerint

A kísérletben részt vevő csoportok egy idő után autonóm döntéseket hoztak és részben eltértek a küldetés eredeti céljaitól.

Link másolása

hirdetés

Gőzerővel zajlanak a programok, amiknek célja, hogy záros határidőn belül embert juttassanak a Marsra, sőt az első utazók kolóniákat hozzanak létre a vörös bolygón. A Mars kolonizálásának egyik legnagyobb vizionáriusa, Elon Musk már a közeljövőben egymillió marsi lakost lát lelki szemei előtt.

A Földtől 380 millió kilométerre lévő égitesten azonban szembejöhet néhány olyan, nem várt probléma, amire elméletben igen nehéz felkészülni, így egy csapat orosz tudós és űrhajós leszimulált egy marsi utazást és ott tartózkodást, mielőtt ténylegesen elkezdődnének a kolonizációs expedíciók – írja a hvg.hu.

A Sirius-projekt lényege az volt, hogy megértsék, milyen pszichológiai folyamatokon mennének át az űrhajósok egy hosszú űrutazás során.

A kutatást 2017 és 2019 között végezték el több alkalommal, amelyek egyenként 120 napig tartottak. Ebben az időszakban a csapatot egy izolált, földönkívüli környezetben helyezték el. A kísérletek azt mutatták, hogy a földi körülményektől távol, a késleltetett kommunikációnak is köszönhetően a csapat egy autonóm közösséggé kezdett szerveződni.

A korábbi szimulációk is azt sugallták, hogy az űrhajósok egy ponton elkezdhetnek eltérni a küldetésük céljától, és önállóan kezdenek el viselkedni. Hogy kiderítsék, ez valóban így van-e, két, nőkből és férfiakból álló nemzetközi csoportot izoláltak.

Az eredmények alapján a küldetés félidejénél a csoport fokozta a kommunikációt a földi irányítással, utána viszont megritkultak ezek az üzenetváltások. Bár az pozitívum, hogy a legénység önálló életet tudott kialakítani, az irányításról való leválás komoly gondokat jelenthet egy ilyen kolóniánál. Már csak azért is, mert ilyenkor nehezebben lehet felmérni a legénység igényeit, és szükség esetén a segítség sem tud idejében megérkezni hozzájuk – írja a lap.

hirdetés

A Sirius-projektben november 4-én egy újabb szimulációt indítottak a kutatók, az nyolc hónapon át tart majd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

VIDEÓ: elhagyott olajfúrótoronyból futurisztikus vidámpark épülhet

Hullámvasutak érkeznek egy tengeri olajfúró platformra az Arab-öbölben: a szaúd-arábiai helyszín egy új vidámparknak ad majd otthont.
Forrás: HYPEANDHYPER - szmo.hu
2021. november 22.


Link másolása

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövő alakításának!

A százötvenezer négyzetméteres olajfúrótorony területére három szállodát, több éttermet – az egyikben „tenger alatti” étkezéssel –, valamint egy sor extrém látványosságot és vízi sportolási lehetőséget is terveznek, amelyeket a látogatók várhatóan a tengeren keresztül vagy helikopterrel érnek majd el.

hirdetés

A The Rig elnevezésű vidámpark a szaúd-arábiai állami befektetési alap ötlete alapján jön létre, amely a világ első ilyen jellegű offshore üdülőhelyeként tartja számon a parkot. A hírek szerint ezzel próbálják segíteni az országot az olajfüggőségtől való eltávolodásban.

VIDEÓ: a jövő vidámparkja

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az űrszemétből alakulhat ki a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrű a Föld körül

Már most is nagyjából 100 millió űrszemét kering a fejünk felett, melyek közül 23 ezer legalább akkora, mint egy teniszlabda.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2021. november 23.


Link másolása

hirdetés

A Föld körül keringő egyre több űrszemétből idővel a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűk alakulhatnak ki, írja egy múlt hónapban megjelent tanulmány alapján a People. Jake Abbott, a Utah-i Egyetem gépészmérnök professzora szerint azonban míg a Szaturnusz látványos gyűrű jégből és törmelékekből állnak össze, addig a Föld körüliek ócskavasakból alakulnak majd ki.

Abbott és munkatársai most egy olyan megoldáson dolgoznak, ami összegyűjtené az űrszemetek jelentős részét. A tudósok dolga ugyanakkor nem egyszerű: a nagy sebesség miatt nem lehet egy robotkarral összeszedni a törmelékeket, mivel a darabkák száguldás közben állandóan forognak. Így amikor megpróbálnák a begyűjtést, szinte biztosan letörne a kar.

A professzor szerint éppen ezért mágnesekkel kellene megtisztítani az űrt. Bár ez a megoldás sem lenne tökéletes az örvényáramok miatt, még mindig nagyobb sikerrel kecsegtet, mint bármely más módszer.

A NASA még májusban jelentette be, hogy bolygónk körül hozzávetőleg 100 millió darab 1 milliméteresnél nagyobb űrszemét kering. Ezek közül legalább 23 ezer nagyobb egy teniszlabdánál. Az amerikai Védelmi Minisztérium űrfelügyelete még ennél is több, összesen 27 ezer olyan űrszemetet követ figyelemmel, melyek nemcsak az űrhajósoknak, hanem akár a Föld felszínén élőknek is komoly gondot okozhatnak a jövőben.

Mivel mind az űrhajók, mint pedig a hulladékok óriási sebességgel száguldanak az űrben, már egy egészen apró darabkával történő ütközés is katasztrófát okozhat. Az ugyancsak amerikai Országos Környezetvédelmi Műhold-, Adat- és Információs Szolgálat (NESDIS) szerint évente nagyjából 200-400 orbitális törmelék hullik a Földre, de szerencsére ezek nagy része elég a légkörbe érve.

hirdetés

Akadnak azonban olyan űrszemetek, melyek végül elérik a bolygó felszínét. Emlékezetes eset volt idén márciusban, amikor a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájának ötméteres darabja landolt egy Washington állambeli farmon. A becsapódás során szerencsére senki nem sérült meg.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Majdnem 3000 szennyezett területet tártak fel a Tiszán a PET Kupa akciójával

300 folyószakaszt már sikerült is megtisztítani, de a Forrástól a torkolatig expedíció tovább folytatódik.

Link másolása

hirdetés

A nagy Tisza Expedícióval, a Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) támogatásával. A TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyag szennyezés gócpontjait, fejlesztették az online adatbázist, hogy minden eddiginél hatékonyabbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység. A felmérés eredményeként a folyót szegélyező hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, amelyből 300-at sikerült megtisztítani.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely elsősorban a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza felső, határon túli szakaszain.

A közelmúltban Ukrajna legnagyobb TV csatornája tárta fel oknyomozó riportban, hogy mennyire összetett a probléma, a magyar felirattal készült riport megtekinthető a PET Kupa Facebook-oldalán. Az évek során eddig összesen 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből. A hagyományos, többnapos folyami pethajós versenyekből idén hármat szerveztek, - a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon.

Az idei versenyek során több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucatnyi kenus különítmény tisztította a Tiszát és a Bodrogot, amelynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) támogatásával indított TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek átfogó felmérést indítsanak a folyón és árterén, és a folyómenti települések lakóinak körében. A projekt célja az volt, hogy a PET Kupa környezetvédelmi törekvéseit magasabb szintre emeljék, megóvják természeti erőforrásainkat, valamint innovatív okosmegoldásokkal és expedíciós tapasztalatokkal gazdagítsák a folyóvédelem tudástárát.

A PETCamino és a Forrástól a torkolatig expedíció

A Tisza szennyezettségi állapotának felmérése a PETCamino-val, a folyó magyar szakaszainak gyalogos bejárásával indult.

hirdetés
A PET Kupa zászlóvivői összesen 2142 kilométeren járták végig a folyó természeti értékekben gazdag árterét, mindkét parton.

A zászlóvivők a PET Kupa már sokat bizonyított önkéntesei és szervezői közül kerültek ki, túráikhoz egyes helyszíneken a helyi lakosság is csatlakozott. PETCamino végül külföldi Tisza szakaszokra és kiterjedt, és 95 nap terepbejárással, több mint 100 önkéntes részvételével zárult le.

A folyó határon túli szennyezett gócpontjainak feltérképezésére idén nyáron, a Tisza forrásánál indult útjára a 2,5 hónapig tartó, nagy Tisza Expedíció. Ivánfi Csanád, azaz Csanikapitány és az időről-időre hozzá csatlakozó önkéntesek hol rafting csónakban, hol plasztik ladikban, vagy motoros meghajtású hajón, máskor palackokon úszó kajakon hajóztak végig a Tiszán. Október közepén - 55 vízen töltött nappal a hátuk mögött-, az expedíciós csapat elérte a Dunát.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: