JÖVŐ
A Rovatból

Sam Altman nyert, és akik az emberiség érdekében lassították volna a mesterséges intelligencia fejlesztését, elbuktak

Véget ért az ötnapos minidráma az OpenAI-nál. Ez azonban sokkal többről szól, mint a vezérigazgató sorsa. Megmutatta, hogy mennyire nehéz lesz kordában tartani a mesterséges intelligencia fejlesztését, ha az üzleti és a hatalmi érdekek mást diktálnak.

Link másolása

A technológia iránt érdeklődő közönség csak kapkodta a fejét az elmúlt néhány napban. A mesterséges intelligencia-fejlesztés szupersztárját, a Chat GPT mögött álló, ma már 80 milliárd dollárt érő vállalat, az OpenAI első számú vezetőjét, Sam Altmant teljesen váratlanul kirúgta az igazgatótanács, majd emiatt kis híjján felmondott az összes dolgozó, végül Altman visszatért, az igazgatótanácsot pedig lefejezték.

De miről szólt valójában ez péntektől szerdáig tartó, Shakespeare-királydrámának is beillő történet?

Ahhoz, hogy megértsük, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Az OpenAI-t „az emberiség legjobb érdekeit szem előtt tartva” eredetileg nonprofit szervezetként hozták létre 2015-ben olyan nagyágyúk, mint például Elon Musk és Peter Thiel, de az alapítók között volt Sam Altman is. Céljuk az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI - artificial general intelligence) felépítése volt, aminek intelligenciája megegyezne az emberével vagy meg is haladná azt. Azonban úgy gondolták, ez túlságosan erőteljes technológia ahhoz, hogy nyereséget hajszoló vállalatok vagy hatalomért vetélkedő államok irányítsák.

A nonprofit forma kezdetben jól működött, de hamar kiderült, hogy a fejlesztéshez több tíz- vagy százmilliárd dollár kell, amit lehetetlen jótékony felajánlások formájában összegyűjteni.

Kitaláltak tehát egy kettős struktúrát. 2018-ban, amikor Elon Musk kiszállt, a nonprofit szervezet létrehozott egy céget, ami immár a piacról is bevonhatott hatalmas pénzeket. A cég felett azonban továbbra is a nonprofit szervezet, pontosabban annak igazgatótanácsa gyakorolt ellenőrzést, hogy így garantálják az eredeti célok teljesülését. A profitorientált vállalat azt a feladatot kapta, hogy gyűjtse össze a befektetők pénzét, és hozza kereskedelmi forgalomba a küldetés finanszírozásához szükséges mesterségesintelligencia-alkalmazásokat. A befektetők nyereséghez juthatnak az OpenAI-ból, de a profitjuknak van egy felső határa. Az efölötti nyereség pedig visszakerül a cégbe.

Csakhogy az OpenAI a vártnál is nagyobb sikertörténetté vált. Az elmúlt évben Sam Altman a céget a techvilág élvonalába röpítette.

Kifejlesztették a GPT-4 nyelvi modellt, amelyre alapozva világhódító útjára indulhatott a ChatGPT. A San Franciscó-i vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztések húzóereje lett, és Altman, az OpenAI 38 éves vezérigazgatója a techvilág egyik legismertebb figurájává vált.

Tolongani kezdtek a befektetők is, élükön a Microsofttal, amely először "csak" egymilliárd dollárral szállt be, mára pedig már 13 milliárdot pumpált a vállalkozásba. Ezzel a profit 49 százalékát birtokolja, saját termékfejlesztéseit pedig szinte teljes egészében az OpenAI technológiáira alapozza.

Az, hogy a Microsoft megjelent színen, és a mesterséges intelligencia fejlesztői között felpörgött a verseny, szinte automatikusan oda vezetett, hogy komoly feszültség alakult ki az OpenAI eredeti célja felett őrködő igazgatótanács és a Sam Altman vezette operatív vezetés között.

Az OpenAI egyik társalapítóját, a cég tudományos vezetőjét, az Oroszországban született izraeli–kanadai Ilya Sutskevert egyre inkább aggasztotta, hogy a technológiai fejlesztéseik veszélyesek lehetnek, és Altman nem kezeli kellő súllyal ezt a kockázatot.

A mesterséges intelligenciát egyesek egy emberöltő óta a legnagyobb üzleti lehetőségnek tekintik, amely óriási távlatokat nyit meg például a gyógyszerkutatások területén, és alapvetően átformálhatja a munkaerőpiacot, míg mások azon aggódnak, hogy a túl gyors fejlesztés az egész emberiség jövőjét is veszélyeztetheti.

Miután Sutskever aggódni kezdett a tavaly létrehozott GPT-4 ereje miatt, létrehozott egy külön csoportot a cégen belül, amely a technológia jövőbeli verzióinak veszélyeit vizsgálta. Altman nyitott volt ezekre az aggodalmakra, de azt is fontosnak tartotta, hogy az OpenAI megőrizze előnyét a nagy versenytársakkal szemben. Ezért újabb pénzforrások bevonásán dolgozott, szeptember végén például közel-keleti befektetőkkel találkozott.

Sutskever egy november eleji podcastban már nyíltan arról beszélt, hogy egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia sokkal okosabb lesz az embernél. "Hogy mit csinálnának az ilyen MI-k? Nem tudom" – tette hozzá. A Wall Street Journal szerint kollégáinak pedig azt mondta, aggódik, hogy az általános mesterséges intelligencia-rendszerek úgy bánnak majd az emberekkel, ahogy az emberek jelenleg az állatokkal.

Az igazgatótanács tagjainak többsége úgy gondolta, az OpenAI-nak az emberiség szolgálatára kell fejlesztenie a mesterséges intelligenciát, nem pedig azért, hogy a Microsoft minél nagyobb piaci részesedést szerezzen a Google-lel szemben.

Jellemző a helyzetre, hogy amikor az egyiküket, Helen Tonert azzal szembesítették, hogy Altman menesztése akár meg is semmisítheti az egész OpenAI-t, úgy reagált: "Ez tulajdonképpen összhangban lenne a küldetéssel."

Altman kirúgását a hat igazgatótanácsi tag közül négyen szavazták meg. Mindezt egy Google Meet megbeszélés keretében közölték a vezérigazgatóval, aki épp Las Vegasban volt a Forma-1-es versenyen. A többiek nevében Ilya Sutskever beszélt, és nem indokolta meg a döntésüket. Csak annyit mondott, hamarosan bejelentik a hírt, majd Altmant kizárták a számítógépéből. A kirúgás okáról később is csak annyit mondtak, hogy Altman nem volt velük teljesen őszinte. De hogy pontosan miben, azt nem árulták el.

A lépés sokkolta a technológiai iparág szereplőit, többek között a 13 milliárd dollárt befektető Microsoftot. Egyesek szerint a kirúgás jelentőségében ahhoz hasonlítható, mint amikor Steve Jobst 1985-ben elküldték az Apple-től.

Csakhogy Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója hamar világossá tette, hogy a játékszabályokat most ők írják. Bejelentette, hogy a Microsoft átveszi Altmant és az OpenAI második legfontosabb emberét, a szintén távozó Greg Brockmant, valamint minden dolgozót, aki szívesen csatlakozna hozzájuk. Azt ígérte, hogy a Microsofton belül folytathatják a munkát egy új laborban. Mivel OpenAI-alkalmazottak több mint 90 százaléka aláírta azt a levelet, amiben felmondással fenyegettek, amennyiben Altmant nem veszik vissza a céghez, világossá vált, az OpenAI igazgatótanácsa alulmaradt.

Ekkorra már Ilya Sutskever is meggondolta magát, és támogatta Altman visszatérését. Aláírta az ezért kampányoló levelet is.

„Mélyen sajnálom, hogy részt vettem az igazgatótanács tevékenységében” – fogalmazott. „Soha nem akartam ártani az OpenAI-nak. Szeretek mindent, amit együtt építettünk, és mindent meg fogok tenni, hogy újra egyesítsem a céget.”

Szerdára Sam Altamant visszahelyezték az OpenAI vezérigazgatói posztjára, és egy kivételével az igazgatótanács mindegyik tagja lemondott. Távozott a testületből Ilya Sutskever is.

Ezra Klein a Vox alapító-főszerkesztője a New York Times hasábjain azt írta,

mindez bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésen nincs kikapcsológomb. A profitorientált szervezet bebizonyította, hogy máshol is képes helyreállítani magát.

És még ha sikerrel is járt volna az Altmant megpuccsoló igazgatótanács, akkor is ott van a Google AI részlege, a Meta mesterséges intelligencia részlege, az Anthropic, az Inflection és még egy sor másik cég, amelyik a GPT-4-hez hasonló nagy nyelvi modelleket épített fel. A kapitalizmus logikájából az következik, hogy a mesterséges intelligencia megállíthatatlan.

Ezra Klein szerint egyelőre a kormányok is hasonló csapdahelyzetben vannak. Bár október 30-án a Biden-kormány egy fontos végrehajtási rendeletet adott ki a mesterséges intelligencia biztonságos fejleztésével és használatával kapcsolatban, a Szilícium-völgy befektetői erőteljesen kritizálták a lépést. Nagy-Britannia bejelentette, hogy rövid távon egyáltalán nem szabályozza a mesterséges intelligenciát, ehelyett inkább fenntartja az „innovációpárti megközelítést”, az Európai Unióban pedig a jelek szerint a szabályozási javaslat megakadhat Franciaország, Németország és Olaszország ellenállásán.

Bár a túl gyors fejlesztésnek valós kockázatai vannak, az óvatosabb megközelítésnek is vannak hátulütői. Például az, hogy más nemzetek magukhoz csábítják az AI-cégeket, épp úgy, ahogy a Microsoft tette volna az OpenAI alkalmazottaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

Link másolása

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

Elemzésük szerint

az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Mint írják,

a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

„A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: