JÖVŐ
A Rovatból

„Percenként 140 ezer állatot ölünk meg!” – a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték

Interjú Péntek Csabával, a Vegan Business Circle társalapítójával. Szerinte a nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak.

Link másolása

Közismert történet, hogy Paul McCartney és családja úgy tért át a vegetáriánus táplálkozásra, hogy skóciai házuk ablakából megláttak néhány mezőn fickándozó bárányt. Péntek Csabát egy filmélmény indította el a veganizmus útján.  Azóta könyvvel, előadásokkal, konferenciák szervezésével hirdeti ezt az egészséges és fenntartható életmódot. A Vegan Business Circle társalapítójával beszélgettünk éppen a nemzetközi kezdeményezésű Veganuary idei utolsó napján.

– A 2014-ben indult Veganaury 31 napra szóló kihívás, hogy az emberek januárban hagyják el az állati eredetű ételeket, a húst, a tojást, a tejet. Azért januárban van, mert sokan újévkor tesznek mindenféle fogadalmakat, tehát jó lehetőség arra, hogy az emberek tudjanak változtatni. Az idén 120 országból 700 ezren csatlakoztak hozzá, a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték - mondja Péntek Csaba.

– Ön hogyan lett vegán?

– Úgy kezdődött, hogy láttam Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét. Volt benne egy vágóhídi jelenet, amely egy szarvasmarha életnek utolsó perceit mutatta be egészen naturalista módon. Ennek hatására elhagytam a marhahúsfogyasztást. Fél évvel később volt egy egészségügyi panaszom, amellyel elmentem egy indiai ajurvédikus orvoshoz, és ő azt ajánlotta, hogy csökkentsem a húsfogyasztásomat, legalább hetente 2-szer, 3-szor hagyjam ki az étrendemből. Addig el sem tudtam képzelni a napomat hús nélkül, ki kellett találnom, hogy mit egyek.

De annyira megtetszett a növényi ételek ízvilága, hogy azon vettem észre magam, hogy eltelt 1-2 hét, és elfelejtettem húst enni. Jött a pánik: hogyan fogom a fehérjét pótolni? Voltak azonban olyan 50 körüli ismerőseim, akik 40 éve nem ettek húst, mégis egészségesek voltak, és majd kicsattantak az erőtől. Ők mondták, hogy teljesen felesleges húst enni, mert a szervezetnek nincsen rá szüksége.

Elkezdtem utánajárni, olvastam, orvosok, dietetikusok előadásait hallgattam és megtanultam, hogy a fehérjét nemcsak az állati, hanem a növényi eredetű táplálékkal is bőségesen be lehet vinni a szervezetünkbe. Már vagy egy éve nem ettem húst – tojást, sajtot még időnként igen – amikor egyszer az Astoriánál belebotlottam vegán aktivistákba, akik tableten mutatták a járókelőknek a vágóhidakon készült rejtett kamerás felvételeket. Ekkor döntöttem el, hogy vegán leszek, és hogy erről a témáról szeretnék kommunikálni az emberek felé.

– Így született meg A hamburgered ára című könyve, amelyben sokkoló adatokkal magyarázza a húsevés hatását a klímaváltozásra és az emberi egészségre.

– Még mindig nagyon keveset beszélnek a nagyipari húsfogyasztás klímára gyakorolt hatásáról. A mesterségesen tenyésztett haszonállatok testtömege sokkal nagyobb, mint a Földön élő összes emberé és vadon élő állaté együttvéve. Az emberiség 330 millió tonna húst eszik meg évente, ez kb. 70 milliárd szárazföldi állatot jelent, és ehhez még kifognak 200 billió vízi élőlényt, a kis halaktól, rákoktól kezdve egészen a bálnákig. Percenként 140 ezer állatot ölünk meg! A tenyészállatok óriási mennyiségű növekedési hormont, antibiotikumot és egyéb mesterséges tápszereket kapnak, amelyek az ürülékükön keresztül beszivárognak a talajba, a talajvízen keresztül a folyókba. Mi pedig ezeket a vegyi anyagokat megesszük a hússal.

– És akkor még nem beszéltünk a szarvasmarhák metánkibocsátásáról, amely jelentős tényező az atmoszférát terhelő üvegházhatású gázok között…

– Egyes becslések szerint a nagyipari szarvasmarha-tenyésztésnek akkora a károsanyag-kibocsátása, mint 33 millió autónak… És ehhez jön a termőföld- és az ivóvízpazarlás. Egy kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, kezdve a megtermelt takarmány öntözésétől az állat vízszükségletein át a hús feldolgozásáig. Ezzel szemben egy kg szójához elegendő 1427 liter. Egyébként éppen a szója kapcsán támadják sokat a vegetáriánusokat és a vegánokat, holott a világ szójatermelésének 95%-a állati takarmány lesz. Igazából még arra az 5%-ra sem lenne szükségünk, nyilván azért szeretjük, mert a tofu állaga hasonló a húséhoz, és jó alternatíva azoknak, akik ragaszkodnak a megszokott ízekhez. A szükséges fehérjét be tudnánk vinni káposztából, babból, hüvelyesekből, és egy kg bab vagy káposzta előállításához mindössze 200 liter víz kell. Jelenleg a Föld termőföldjeinek 77%-át használjuk legelőnek, takarmány-termesztésnek. A folyamatosan növekvő állatállomány miatt vágják ki az amazonasi esőerdőket.

David Attenborough mondja az Egy élet a bolygónkon című filmben, hogy ha az emberiség átállna a vegetáriánus életmódra, a termőföldeknek több mint a fele felszabadulna, ezeken embereknek szánt gabonát és növényeket lehetne termeszteni, így a jelenlegi technikai tudásunkkal 15 milliárd embert tudnánk táplálni.

Hogy mennyire kifordult a világ önmagából, azt látjuk, hogy miközben Európában, Amerikában húsból túlfogyasztás van, és a vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek és a rák – ez utóbbit már a WHO is kapcsolatba hozza a „vörös hús” fogyasztásával –, addig a világ más részein az éhezésbe halnak bele a legtöbben, napi szinten 15 ezren.

– Segítené a növényi táplálkozásra való áttérésünk a Föld biológiai egyensúlyának helyreállítását?

– Mindenképpen. Ha felszabadulnának a jelenlegi legelők, és azokat újra be lehetne erdősíteni, vagy csak szabadon hagyni, ha a természetes élővilág vissza tudna magának egy bizonyos területet szerezni, több zöld lesz, jobb lesz a levegő minősége. A vadon élő állatok természetesebb környezetben tudnak szaporodni, ha élőhelyük kitágul. A bolygó képes helyreállítani saját egyensúlyát. Engem megdöbbentett az a felismerés, hogy ha az emberiség holnap kipusztulna, a bolygó visszaállna a maga természetes állapotába.

– Hogyan lehetne túllépni az évezredes húsfogyasztási hagyományokon, amelyek a világ nagy részén meggyökeresedtek?

– Sokan érvelnek azzal, hogy nagyanyáink is ettek húst, csakhogy ők azt ették, amit maguk neveltek, nem nagyipari módon, és nem mindennap. Rendszerint csak hétvégén került hús az asztalra. Persze az ősember is vadászott, mert ezt kívánta a mindennél erősebb túlélési ösztöne. Az ember azért a csúcsragadozó a Földön, mert mindenhez tud alkalmazkodni. Régóta folyik vita arról, hogy az ember növényevő vagy húsevő, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi tesz jót az egészségünknek, mit emésztünk meg könnyebben. Nemigen hallunk olyat, hogy valaki azért került kórházba, mert túl sok brokkolit, vagy áfonyát evett. Ha a hagyományoknál tartunk: már az is komoly előrelépés lenne, ha úgy étkeznénk, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink.

– Mi a véleménye a laboratóriumban tenyésztett műhúsról?

– Az ember általában három okból lesz vegetáriánus vagy vegán. A legtöbben az egészség miatt választják ezt az utat. Jellemzően 40 év körüli emberek váltanak, mert ilyen korban kezdenek előjönni a mértéktelen húsfogyasztással kapcsolatos betegségek. A másik a fenntarthatóság, ami egy kicsit „divat” is, de a bőrünkön érezzük a klímaváltozást, és tudjuk, hogy meg kell menteni a bolygót. A harmadik az etikai oldal, amikor valaki nem akarja, hogy az állatok szenvedjenek. Ha valaki hosszabb ideje vegán, rendszerint már túl van azon, hogy kívánja a húst.

A laboratóriumban állati sejtekből tenyésztett műhúsok szerintem hasznosak fenntarthatósági szempontból, mert megspóroljuk az előbb említett környezeti károkat. Egészségügyi szempontból viszont zsákutcának látom, mert mindig a természetes dolgok a legjobbak. Etikai szempontból sem egyértelmű, mert a sejtek kivétele miatt mégis csak állatoknak kell szenvedniük, bezártan, mesterségesen megtermékenyítve.

Itt szólnék az EU által is elismert rovarfehérjéről. Ha az emberek megértenék, hogy a teljes értékű növényi étrend ideális arra, hogy az emberek többségét el tudja egészségesen tartani, nem lenne szükség sem műhúsokra, sem rovarfehérjére.

– Ehhez viszont világgazdasági struktúraváltás kellene. Addig, amíg a húsipar és a mértéktelen táplálkozásra épülő gyógyszeripar ekkora hatalommal bír, kevés esélyt látok a változásra…

– Kevesen tudják, hogy a húsárakon óriási állami támogatás van. Ha ez nem lenne, már azzal visszaszorulna a húsfogyasztás…

– És közben a „biocímkés” zöldségek, gyümölcsök drágábbak, mint a nem biogazdaságból származók…

– Kétségtelen, hogy miközben mennek az államilag támogatott hús, tojás, halfogyasztási kampányok, még nem láttam olyan óriásplakátot, amely több zöldség, gyümölcs fogyasztására ösztönözne… A gazdasági érdekeltség mindent felülír. Minél feldolgozottabb egy élelmiszer, és a hús ezek közé tartozik, annál több szereplőn megy keresztül, annál több ember anyagi érdeke fűződik hozzá. A biokertészek még a vetőmagot az előző évi termésből veszik, egy olyan önfenntartó rendszert építenek fel, amely rajtuk kívül senkinek nem áll érdekében.

– Azt viszont nem várhatjuk, hogy a húsfogyasztásban érdekelt nagy cégek lelki okokból, vagy etikai érzékenységből váltsanak…

– E téren az igazi hatalom a fogyasztóknál van. A nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak. Amikor mi bármilyen terméket veszünk, a pénzünkkel támogatunk egy iparágat. Éppen ezért az alulról jövő változásban van az erő. Ha egyre több emberben tudatosul a növényi táplálkozás fontossága, és a vásárlásaival „nemmel szavaz” az állatokat kihasználó, környezetromboló, egészségtelen termékekre, a nagy cégek is kénytelenek lesznek változtatni, és ez a folyamat már elkezdődött.

– Ezt a változást hivatott elősegíteni a Vegan Business Circle.

– Alapító társaimmal az a küldetésünk, hogy Magyarországon ösztönözzük az élelmiszeripari gyártó és forgalmazó cégeket, valamint a vendéglátóipart, hogy merjenek nyitni a növényi élelmiszerek felé, bővítsék kínálatukat, és ezzel is ösztönözzék a váltást. 2021 őszén szerveztük meg először nálunk a V4-es kezdeményezésű Plant- Powered Perspectives konferenciát, ahová olyan nagyvállalatok fogadták el a meghívásunkat, mint a Nestlé, a Danone, az Unilever, a Metro. Ennek sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy a vegán üzleti élet szereplőit rendszeresen egy asztalhoz ültetjük, ezért tavaly januárban létrehoztuk a Vegan Business Circle nevű üzleti közösséget. Kéthetenként szerdán kapcsolatépítés és tudásmegosztás céljából a The Planteen étteremben összehozunk egy üzleti reggelit, ahová a növényi alapú termékek gyártóit várjuk – beleértve a ruházati és kozmetikai cégeket is természetesen –, valamint azokat, akiknek tevékenysége kapcsolódik ezekhez, vagy olyan, más területről való szakembereket, akiknek tudása a vegán üzleti kör hasznára válik.

Bár én magam nem vagyok sem vegán, sem vegetáriánus, de a találkozónkra vörös tenyérrel érkeztem, mivel indulás előtt éppen ebédünkhöz, a zöldséges bulgurhoz hámoztam céklát. Párommal együtt nagyon kreatívak vagyunk e téren, saját alkotás a képen látható zöldséges tofu köleskásával is. Péntek Csaba is elárult egy vegán töltöttkáposzta-receptet, amelyben a darált húst szejtánnal (búzasikér), lencsével vagy csicseriborsóval helyettesítik. Az általa bemutatott szakácstól megtudtam, hogy a vegán bacont zöldborsófehérjéből készítik – megkóstoltam, határozottan illúziókeltő –, a tojássárgáját pedig lenmaggal vagy útifűmaggal helyettesítik. Mi több,  rizs- vagy mandulatejből is készíthető mozzarella….

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A földi élethez nélkülözhetetlen nyolc határértékből hetet már átlépett az emberiség
Veszélyes zónában van a földi élet. Már csak a légszennyezettség esetében nem léptük át a kritikus értéket.

Link másolása

Nyolc olyan határértéket tartanak számon a tudósok, melyek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, ám ezek közül már hét esetében az emberiség átlépte a határt, írja a Nature. A több mint 40 szakértőből álló Az Earth Commission nemzetközi tudóscsoport által megállapított értékek azt mutatják, mennyire biztonságosak és méltányosak a földi élet feltételei.

A határértékek az éghajlatot, a légszennyezést, a műtrágyák túlzott használata miatti eredő foszfor- és nitrogénszennyezést, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni édesvizeket, a beépítetlen természetet, illetve a természetes és az ember építette környezetet vizsgálja. Ezek közül egyedül a légszennyezettség az, ahol még nem léptük át az egész bolygót figyelembe véve a küszöbértéket. Egyes területeken azonban már a levegő minőségének megítélése is a káros tartományba esik.

A tanulmányban kitérnek arra, hogy amennyiben a Föld évente orvosi vizsgálaton venne részt, a doktor most azt mondaná, hogy a bolygó annyira beteg, ami már a földlakók életét is érinti.

A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az ember hibája, mely elsősorban a bolygó erőforrásainak hatalmas mértékű fogyasztása miatt következett be. Több mint 88 ezer klímaváltozásról szóló tanulmány vizsgálata során arra jutottak, hogy ezek 99,9 százaléka az emberiséget teszi felelősség a globális felmelegedés miatt.

A tudóscsoport szerint „ugrásszerű fejlődésre lenne szükség annak megértésében, hogy a jog, a gazdaság, a technológia és a globális együttműködés” hogyan tudna együttesen egy biztonságosabb és boldogabb jövőt eredményezni. Az Earth Commission tagjai szerint a helyzet megmentése érdekében létfontosságú lenne a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása és a világ ökoszisztémáinak védelme.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Rab Árpád: Ha a mesterséges intelligencia megcsinálja, amit eddig én, akkor ki vagyok én?
A jövőkutató szerint az MI rákényszerít, hogy belenézzünk az emberi értékek tükrébe. A Momentán Fesztiválon az is kiderülhet, hogy improvizációban legyőzheti-e a színészeket a mesterséges intelligencia.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 06.


Link másolása

Az idei Momentán Fesztiválon számomra igazi meglepetésnek ígérkezik Rab Árpád fellépése. Az, hogy a tudomány emberei médiaszerepléseket vállalnak, nem újdonság, hiszen Carl Sagan, de akár Czeizel Endre, vagy Michio Kaku, Kiss László mind médiaszerepléseikről váltak ismertté, de tették népszerűvé az általuk művelt tudományt is. Azonban, hogy egy improvizációs fesztiválon, egy ízig-vérig színpadi, színházi eseményen is szerepel egy tudós, számomra szintlépés. (Nemcsak) erről kérdeztem Rab Árpádot.

– Egy alternatív színházi társulat fesztiválján mit keres egy jövőkutató tudós, hogyan csöppent ebbe bele?

– Az információs társadalomban, az új világban nagyon sok minden megváltozott. Újra vissza kell szerezni a bizalmat a tudománynak. Csak az, hogy én egyetemi docens vagyok, nem azt jelenti, hogy az emberek az én kutatásaimat fogják elolvasni.

De ha el akarom érni, hogy egy olyan témában, ami nekem fontos, tájékozottabbak legyenek, akkor tudnom kell a tudománykommunikáció eszközeivel élni.

Nagyon sok kolléga csinálja, és szerintem nagyon jó dolog. Eddig is volt már több számomra izgalmas „szereplésem”. Például a budapesti filharmonikusokkal volt egy közös előadásunk, ahol ők klasszikus darabokat játszottak, a szünetben én beszéltem a jövőről. Érdekes volt, hogy három darab, között két előadást tartottam, és a szünetben kérdéseket lehetett felírni, és utána folytatódott az előadás. Akkor nem tudtuk, hogy lesznek-e kérdések, de végül egy nagy kötegnyi gyűlt össze. Tehát az emberek nyitottak, nem az a lényeg, hogy egyetértsenek velem, hanem az, hogy gondolkodjanak. Ezért én alapértelmezetten nem mondok nemet ilyen felkérésekre. Ők kerestek meg, az ő ötletük volt és én örömmel vállaltam.

– Van rá tippje, hogy miért pont önre esett a választásuk?

– Én úgy tudom, hogy ez klasszikus előadástípusa a társulatnak, hogy úgy hoznak be tudományt a színpadra, hogy ők közben eljátsszák. Vannak ennek már előzményei az ő életükben. Digitális kultúrakutató, jövőkutató még nem lépett fel a Momentánnal. Viszont én húsz éve csinálom az előrejelzéseket, de az utóbbi két-három évben nagyon megugrott az érdeklődés a munkám iránt.

– Mi lehet ennek az oka?

– Gyorsan változik a világ, kiszámíthatatlanabbá vált, ezért sokakat érdekel, hogy egy jövőkutató mit gondol, hogy lehet felkészülni a jövőre? Hol van a helyünk a világban? Szerintem őket, mint színészeket, emberileg is érdekli, tehát ez valahonnan innen indult el, de erről lehet, hogy ők tudnánk többet mesélni.

– Minden bizonnyal ön is olvasta az Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai című rövid könyvét, ami nagyon lenyűgöző olvasmány, de a sok érdekes megállapítás mellett elképesztő azért azt is látni, mennyire el tudott siklani még ez a remek ember is egy-két olyan dolog mellett, ami végül is bekövetkezett. Tehát nagyon népszerű dolog a jövőről beszélgetni, de én azt tapasztalom, hogy igazából ezt még senkinek sem sikerült megjósolnia.

– Nyilván sokféle ember sokféle módon foglalkozik vele, magamról tudok beszélni, tehát nem azt mondom, hogy az egész jövőkutató szakma így gondolkodik, ahogy én. Én magamat eleve trendkutatóként szeretem definiálni. Tehát

az ember a tapasztalatai, meg sok adat segítségével forgatókönyveket vázol fel, és azt mondja, hogy ha így csinálunk valamit, akkor ennek ez lehet az eredménye, ha úgy, akkor ennek ez lehet az eredménye, és akkor visszajövök a jelenbe, és elkezdem úgy alakítani a dolgokat, hogy egy nekem tetsző forgatókönyv valósuljon meg a jövőben.

Ez viszont azt is jelenti, hogy én nagyon társadalom és technológia fókuszú vagyok. 14 iparág adatait gyűjtöm, de én is csak egy szeletét látom át az egésznek. Hiába ezzel foglalkozom éjjel-nappal, de nagyon sok mindent nem látok. A másik, hogy próbálom a saját jelenségeimen belül látni azt, ami fontos, de ezek sose kizáró forgatókönyvek. Én nem egy teljességet vagy nem egy tutit akarok megmondani, hanem az X forgatókönyv közül, amiket jól meg tudok ragadni, azokon dolgozom.

Rab Árpád rövid életrajza, ahogy a Bing mesterséges intelligencia kérésemre összefoglalta:

Rab Árpád egy magyar digitális kultúra szakértő, jövőkutató, egyetemi kutató és tudománykommunikátor. Kulturális antropológus és etnográfus végzettséggel rendelkezik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területei közé tartozik az e-health, a mesterséges intelligencia és társadalom, a gamifikáció és az új média. Több mint 200 projektet vezetett vagy vett részt benne hazai és nemzetközi szinten. Számos könyvet és cikket írt a digitális kultúra jellemzőiről és hatásairól. Az Információs Társadalom folyóirat szerkesztője, valamint start-up coach és informatikai projektmenedzser is.

– Szóval abban megegyezhetünk, és akkor ezt meg is értettem, hogy a jövőkutató az nem egy XXI. századi jós, hanem egy olyan ember, aki igazából a jelenben lévő lehetőségekből próbálja felvázolni a különféle útválasztásainkat és azoknak a következményeit?

– Igen, igen, az egyik a kármentés, a várható károk csökkentése. Tehát ha láttuk, hogy jön egy probléma, akkor jó arra időben készülni. Jó előre jelezni, hogy okosabban tervezzünk. Igazából minden arról szól most, hogy okosan viselkedjünk, és ezt az okos viselkedést próbálom forgatókönyvekkel ösztökélni, ráébreszteni az embereket a valóságra. Sokszor, a sikeres munkák visszajelzéseként nekem az jön vissza, hogy nem is az a lényeg, hogy valakinek az adott területén megmondjam a tutit, hanem megmutatni azt, hogy például ő nem gondolt arra, hogy egy másik terület milyen fontos lehet neki. Például egy gyógyszergyárral dolgozom, ők nem gondolják azt, hogy egy közlekedési jövő stratégiailag fontos lehet nekik, és amikor kiderül, hogy fontos, kitágul a látókörük.

– Ez izgalmasnak hangzik. Azt mondja, a jövővel kapcsolatos gondolkozás kármentés. Tehát okosan tudjunk dönteni. Együttesen okosan dönteni viszont nagyon nehéz. Az emberiség történelmének az eddigi több ezer évében nem sikerült igazából soha. Láttuk, hogy mi lesz, és mindig belesétáltunk. Miért reméljük, hogy most nem fogunk belesétálni a soron következő tragédiába, mi kell hozzá?

– Hosszan lehet erre válaszolni. Van egy olyan út, hogy eleve fejlődtünk-e bármit? De azért van egy olyan megközelítés is, hogy ma azért többen halnak meg túlsúlyban, mint éhezésben. Az elmúlt 100 évben igenis elértünk egy olyan jólétet, hogy sokan lettünk, pontosan azért, mert életben maradunk, hosszabban élünk. Luxusban élünk, ezt prédáló, pocsékoló, hatékonytalan technológiák, mennyiségű alapú technológiák tömegével értük el, mert az volt a feladat, hogy most éljünk jól, és most jól is élünk. Viszont lettünk nyolcmilliárdan. Felgyorsult a világ.

Nem a technológia miatt gyorsult fel, hanem azért, mert egy dobozban van 2 milliárd pötty helyett 8 milliárd pötty, minden gyorsabb és összetettebb.

Most mindenki fél mindenkitől, mert idegenek vagyunk, mert lett 8 milliárd új ember. Viszont a technológiát meg imádjuk. Az okostelefont annyira szeretjük, hogy azon keresztül az idegenekben is megbízunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem mindig az együttműködés a fő kihívás. De az, hogy adott ügyekben, technológia segítségével úgy oldjunk meg dolgokat, hogy szinte észre sem vesszük, hogy együttműködünk, vagy kikényszerítek együttműködéseket, ezt meg lehet csinálni a technológiával.

– Amikor én kicsi voltam, mondjuk ez úgy a '70-es években volt és a '80-as években talán, akkor éltük a magunk életét. Akkor el lehetett lubickolni úgy a világban, hogy igazán az ember nem foglalkozott azzal, hogy milyen technológia veszi körül. Ma azonban a technológia az, amivel az alapvető szükségleteinket megoldjuk. Nem is lehetünk képesek megtalálni a jó válaszokat a mai kérdésekre, ha nem vagyunk képesek használni a technológiát.

– Én imádom a digitális kultúrát, ezzel élek, de ez csak bizonyos helyzetekben megoldás. Most az van, hogy van egy helyzetem, és az emberi történelem java részében nagyon sok helyzetre nem volt válaszunk. És akkor vagy jött a vallás, vagy valami. Most van több lehetőség, mint eddig, és ezek közül kell választani, ami mindig elvezet a tudatosság, a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság, az önismeret területeire, és kiderül az, hogy a technológia a legemberszerűbb viselkedéseket várja el tőlünk. Azért van ez, mert több a lehetőségünk, nekünk kell választani, mert

ha mi fogalmazzuk meg a problémát és arra keresünk megoldást, akkor a technológia jó. Ha mi csak ülünk és a technológia mondja meg, hogy mit szeretnénk, akkor termékekké válunk.

Szerintem ez az egyik legfontosabb skill, hogy az ember akarjon valamit, ügyeket fogalmazzon meg. Utána kiválasztja a megoldását. Lehet, hogy technológiai, lehet, hogy emberi, lehet biológiai, bármelyik, és tud tenni valamit. Nagyon sokan problémának látjuk, hogy 8 milliárd ember van. De gondoljunk bele, hogyha 8 milliárd ember tesz valamit, az mekkora erő. Hogyha mindenki naponta tíz percig tesz valamit. Nem kell egyből a feje tetejére állni a világnak, csak tíz percet, vagy egy új dolgot megtanulni. Nagyon alkalmazkodó faj vagyunk. Ebben is segít a technológia. De tény, hogy ilyen gyorsan nem változott még a világ soha. Ez nem jó vagy rossz, nem vagyunk emiatt különlegesek, de ilyen gyorsan még nem változott soha.

– Egy kicsit térjünk vissza a Momentán fesztiválra. Valami olyasmi címe van annak, amiben ön lesz, hogy képes-e a mesterséges intelligencia improvizálni? Ami biztos, hogy a Momentán részéről jó hívószó, mert ha most bárki azt leírja, hogy mesterséges intelligencia, akkor biztos megtelik a nézőtér. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy eljött az ön ideje, biztos, hogy sűrűbb a naptára, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

– Vannak ciklusok a témákban, fura is lenne, ha nem látnám előre. Évek óta foglalkozom mesterséges intelligenciával, és tavaly mondtam is, hogy hamarosan a társadalom látni fogja, és akkor erről nagyon sok beszéd lesz. Három évvel ezelőtt nagyon sok energiaügyi fejlesztést csináltam, mert mondtam, hogy az lesz a fontos. Akkor jött egy energiaválság, vagy mondjuk inkább úgy, hogy pénzügyi tőzsdejáték az energiával, és hirtelen valóban nagyon fontos lett, nem azért persze, mert én ilyen okos vagyok. Tehát nyilván igen, idén nagyon sok MI projektet tudok elindítani, ami tavaly állt volna.

Az emberek most találkoztak egy chatbottal, ami valóban nagyon impresszív. Ki tudjuk próbálni mindannyian, és erről beszélünk. És ez csodálatos dolog, mert az MI először nekünk állít egy tükröt, hogy oké, én tudlak utánozni, de mi a fontos?

És nagyon sokat beszélnek az emberek az MI-ről, és nyilván a Momentánnál, ha egy ilyen adódik, hogy akkor egy olyan képességet állítanak szembe, amit ők maguk a saját képességüknek tartanak: az improvizációt. Jeleneteket tudunk megfogalmazni, amiket ők eljátszanak, és azokra én reflektálok, hogy most igazuk volt-e vagy sem, vagy hogy van ez kicsit másképp. Én teljesen átadom magam a spontaneitásnak, tehát, úgy vagyok vele, hogy a szakmámhoz értek, átadom magam nekik, hogy használjanak. Tehát ők fognak engem használni, kíváncsi vagyok, mire. És a fő kérdés ilyenkor mindig az, hogy oké, mi az improvizáció? Mert az improvizációra mondhatom, hogy nagyon gyors reagálás, hát abban nagyon jó a gép. Tehát hogyha én azt látom, hogy az MI azonnal spontán válaszokat ad, azok nem azonnal spontán válaszok, csak 0,01 milliszekundum alatt alkotja meg a gép azokat. Viszont az, ami egy embernél improvizáció, az a gépnél órákig tartó gondolkodás is lehet.

Mert mégis, mi az improvizáció? Az, hogy úgy reagálok, ahogy nem várják, abban már rosszabb a gép.

Például ő abban nagyon jó, hogy úgy reagáljon, hogy a lehető legtöbb embernek tetszen. De ha azt mondom neki, hogy figyelj, így kell reagálni, de te most reagálj máshogy, ezzel nem tud mit kezdeni. Egy hiányt egy asztalon nehezen talál meg, de azt mondom, hogy találjon meg valamit, azt megtalálja könnyen. Tehát más a logikája, és én erről nagyon szeretek mesélni, szerintem ezeket fogjuk keresgélni. És ez azért is fontos, mert most igazából kicsit az emberi értékek tükrébe kell belenézni.

Mi a munka? Ha rajzol a gép, akkor grafikus vagyok-e vagy sem? Az eddig képesség volt, hogy én nagyon sok szöveget elolvasok, ezeket szintetizálom, megírom, de ha most ezt megcsinálja az MI, töredék annyi idő alatt hatalmasabb az adatbázison, akkor ki vagyok én?

Nem is attól fél az ember, hogy a munkáját elveszik, hanem hogy a pénzét. Vagy lehet ez egy értékválság, hogy akkor most hogy legyek kutató? Nyilván mondhatom azt, hogy félek tőle, vagy mondhatom azt, hogy butább, mint én, mert nem jó adatokat használ. Vagy mondhatom azt, hogy kiegészíti a munkámat, és ezentúl háromszor annyit tudok kutatni. Visszatérve a momentános dologhoz, szerintem ez mindannyiunknak egy kísérlet, amit nem találtunk ki, és nem is akarjuk kitalálni. Szerintem erre jó játék ez a fesztivál, hogy egyszerre ünneplik magukat, másrészt itt szembenéznek a saját jövőnkkel. Nagyon tiszteljük egymást, én ismerem a munkásságukat. Lehet, hogy majd az előadás alatt fogunk erről is beszélni, de ebben a pillanatban még semmi nincs megbeszélve, egyik részről sem. Ők ilyen szempontból nagyon merész és jó társaság.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Összefogtak, és nyereség nélkül, szövetkezetben termelnek megújuló energiát civilek Spanyolországban
Azt mondják, náluk az ügyfelek egyben tagok is, így teljesen más kiszolgálást kapnak. Leginkább napenergiát használnak, de van biogázüzemük és vízerőművük is. A budapesti TEDxDanubia Countdown konferencián mutatkoztak be.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 07.


Link másolása

Anna Rodon Font a spanyolországi Katalóniából érkezett Magyarországra, hogy a TEDx Danubia Countdown rendezvényén megismertesse velünk zöldenergia-termelő és forgalmazó szövetkezetét. Nemcsak a tiszta energiára való tudatos törekvés, hanem a szövetkezeti forma is figyelemreméltó. Ahogy máshol, Spanyolországban is féltve óvják a milliárdos hasznot termelő energiaszektort a hatalmasok, s bizonyára szépen épülnek is a profitból a kastélyok, brummognak a luxusjachtok, hogy másra ne is merjünk gondolni.

Anna szövetkezetének még irodája sincsen, nemhogy székháza. Van helyette annyi tulajdonosa, amennyi tagja, az áramot maguknak termelik és osztják el. Persze jelenleg a zöldáram összességében drágább, tehát tudatosság kell a felhasználói oldalon. De már vannak épp elegen ahhoz, hogy létezzenek, példát mutatva remélhetőleg másoknak.

– Hogyan lehetett megtörni a nagyvállalatok egyeduralmát egy ilyen stratégiai szektorban?

– Spanyolországban a piacnak csak két része nyílt meg, így az emberek és a vállalatok energiát termelhetnek, és energiát értékesíthetnek, de minden a hálózathoz és az elosztáshoz nem férünk hozzá. De megpróbáljuk elérni, hogy mások meghallják a hangunkat. A mi szövetkezetünk nem nagy, kicsik vagyunk. Az energiaszektor mind a mai napig valójában a hagyományos keretek között működik, tehát

továbbra is a nagy cégek birtokolják a piac nagy részét,

bár egyre több a hozzánk hasonló kisebb szervezet. Mi szövetkezetként nem haszonszerzésre törekszünk, talán ez adja a különlegességünket.

– Mennyire népszerű a szövetkezeti forma Spanyolországban?

– Spanyolországban és ahonnan jövünk, Katalóniában nagyon gazdag hagyományai vannak a szövetkezeteknek. Barcelona közelében hatalmas szövetkezeti hálózat létezett a polgárháború előtt, a 30-as években. Szóval létezik egyfajta termőtalaj, amelyen könnyen „kihajtanak” ezek a kezdeményezések.

A szövetkezet tagjai

– Energiatermelő- és elosztó szövetkezetként mennyire újdonság, amit csinálnak?

– Mi voltunk az elsők, akik az energiát el is osztottuk és értékesítettük, de sok energia előállító szövetkezet volt már előttünk is. Együttműködünk legalább három másik spanyolországi megújulóenergia-szövetkezettel. Tehát nem versenyzünk, hanem együttműködünk. Ők az ország más részein működnek, így megosztjuk az erőforrásokat, például az informatikai rendszereinket. Adott esetben megoldjuk azokat a problémákat helyettük, melyekben sokkal több tapasztalatunk van.

– Miért választják ezt a formát az emberek? Nem mindegy, kitől veszik az energiát?

– Talán a közös értékek miatt. Hiszünk abban, hogy a változás lehetséges, ha nehéz is. Tehát mindannyiunknak össze kell fognunk, és ez akkor is igaz, ha az áraink manapság még nem annyira versenyképesek. Az induláskor csak tiszta ideológia volt, az értékekrendszerünk alapján választottunk. Szeretnénk másként csinálni.

Együtt akarjuk csinálni. Megosztani, nem eltitkolni akarjuk az információkat. Nincs nyereség. Ez tényleg újszerű volt.

Ez egyszerűen nem volt, azelőtt ilyen még nem létezett. De a szolgáltatás terén is rendkívül jók vagyunk. Felhívsz minket, és felvesszük a telefont. Én vagyok a vonalban, és nincs olyan információ, amit ne tudnék megadni. Nincs külön iroda, nincs reprezentáció, viszont átlátható minden. Ugyanis én is, és te is a projekt társtulajdonosai vagyunk. Ha hibázok, akkor te szólsz, és mindent megteszek, hogy kijavítsam. Ez a stílus, a közvetlen részvétel élménye alapvetően eltér a nagy szolgáltatók ügymenetétől. Vannak olyan aktív tagjaink, akik összejönnek a lakóhelyükön, nemcsak azért, hogy népszerűsítsék a szövetkezetet, hanem csak azért is, hogy bekapcsolódjanak a munkába, önkéntes alapon. Minden tagunk részese a döntéshozatali folyamatoknak. Mindenki aktívan részt vehet a közgyűléseinken, és hozzájárulhat a következő lépéseinkhez, a jövőnk kialakításához. Számomra ez nagy érték.

– Ha ez ilyen nagyszerű, miért nem csatlakoznak sokkal többen?

– Spanyolországban is, és gondolom itt, Magyarországon is régebben az volt a narratíva, hogy beleszületsz egy energiacégbe, ők a szolgáltatók és kész. Örökre velük maradsz. Azonban ez most megváltozott. Az ember úgy érzi, hogy kiválaszthatja, ki legyen a szolgáltatója. De ez még egy egészen új érzés. Azonban a megszokások erősek, azt hiszem, néha elég nehéz rávenni az embereket, hogy megértsék, és valóban érezzék azt, hogy tudnak választani.

– Milyen energiaforrásokból állítja elő az energiát a szövetkezet?

– Leginkább napenergiát használunk, de van egy biogázüzemünk, illetve pár vízerőművünk is. Folyamatosan kutatjuk az új lehetőségeket, próbálkozunk a szélenergiával is. Nem tudom, ennek itt mi a módja, nálunk egy csapat folyamatosan ezen dolgozik. De sajnos nagyon hosszadalmas a hivatalos út.

Lehet, hogy öt évig dolgozol egy szélerőmű tervén, aztán a kormány visszautasítja a projektet, vagy teljesen másra bízzák. Szóval ez türelemjáték.

Tehát még nincs szélerőművünk.

– A jelenlegi rendszer teljes mértékben ki tudja szolgálni az ügyfeleket, vagy más forrásokból is kell vásároljanak energiát, hogy ellássák a szövetkezet tagjait?

– A saját villamosenergia-termelési kapacitásunk lassan növekszik, a tagságunk igényei jelenleg ennél nagyobbak. A termelés jelenleg az igények körülbelül hét százalékánál tart, a többit meg kell vásárolnunk a piacon, más megújulóenergia-termelőktől. Nyilvánvalóan az a célunk, hogy elérjük az igények 100 százalékát, de ez lassan megy és nagyon nehéz.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Mesés fizetések, egekbe kilövő részvényárak – a Szilícium-völgyben kitört a mesterséges intelligencia új aranyláza
A Nvidia pénzügyi igazgatója a ChatGPT bevezetését egy új iPhone-pillanatnak nevezte, ahhoz hasonlítva a helyzetet, amikor a világ rájött, hogy a mobiltelefonok teljesen megváltoztatják az emberek életét.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2023. június 08.


Link másolása

Egy évvel ezelőtt már a Szilícium-völgy végét kezdték jósolgatni. A nagy technológiai cégek részvényei zuhanni kezdtek, kidurrant a kriptovaluta léggömbje és számos vállalatnál megindultak az elbocsátási hullámok. Kevesen gondolták, hogy a mesterséges intelligencia berobbanása mekkora fellendülést hoz.

A Pitchbook kockázati és magántőke-adatbázis szerint csak az idén májusban 11 milliárd dollárt fektettek be AI-start-up-okba. Ez a tavaly ilyenkori helyzethez képest 86%-os növekedést jelent. A hónap végén a mesterséges intelligenciák chipjeit gyártó Nvidia egyike lett a világ azon kevés cégeinek, amely elérte az 1 trillió dolláros értéket

– írja a Washington Post

A lap tudósítója szerint San Franciscóban szinte lehetetlen elkerülni az AI-hisztériát. Még a bárokban, éttermekben is az a leggyakoribb téma, hogy miként használják a ChatGPT-t, és vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját vagy pedig egyenesen átveszi az uralmat a világ felett. AI-iparágban folyamatosan toboroznak munkaerőt, a cégek hatalmas fizetéseket adnak a szakértőknek, miközben folyik az alkalmazottak átképzése.

A mesterséges intelligencia új aranyláza – amelyben nagy része volt a ChatGPT tavaly novemberi piacra dobásának – a generatív AI-nak köszönhető, amely a nyílt internet több trilliónyi szaván és képén edzett összetett algoritmusokat használ szövegek, képek és hanganyagok gyártására.

„A minőségi javulás sokkal nagyobb a vártnál” – állapítja meg Dan Wang, a Columbia egyetem professzora, aki a technológiai üzletágat tanulmányozza. „Meglepte az embereket, egyben elszabadította a már működő és a leendő vállalkozók képzeletét.”

A ChatGPT megjelenése után a Microsoft és a Google is bekapcsolódtak a „fegyverkezési hajszába”. Bár korábban óvakodtak attól, hogy kísérleti stádiumban lévő AI-eszközöket bocsássanak az emberek rendelkezésére, mindkét cég felgyorsította a munkát, hogy legfontosabb termékeiket, mint a Microsoft Wordöt vagy a Google Searchöt elláthassák szöveggenerátorokkal.

Jellemző, hogy az Alphabet konszern pénzügyi helyzetével kapcsolatos közelmúltbeli nyilatkozataiban Sundar Pichai elnök-vezérigazgató 34-szer említett az AI-t, szemben a tavalyi öt alkalommal. A cég fejlesztési konferencián mondott ilyen tárgyú kijelentése a közösségi médiában is nagy sikert aratott. „Izgalmas fordulóponthoz érkeztünk. Újragondoljuk kulcstermékeinket” – mondta Pichai. Ugyancsak hangosan hirdeti saját mesterséges intelligencia-munkáját a Facebook és az Amazon, és valószínűleg hamarosan az Apple is előjön kutatásainak eredményeivel.

Az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek a robbanásnak a Nvidia. A cég videójátékokhoz használt számítógépes chipjeit kutatók és cégek éveken át használták, hogy futtassák a nagy mennyiségű és bonyolult algoritmusokat a legkorszerűbb AI-programok kiképzésére.

Aztán elkezdtek kifejezetten az AI számára készülő termékeket gyártani, és ennek nyomán 2019 végétől 2023 elejéig megnégyszereződött a Nvidia tőzsdei értéke.

A múlt héten bejelentették, hogy az év második negyedében várhatóan 11 milliárd dollár értékben adnak el új chipeket, és ez 4 milliárddal több, mint amennyit a Wall Street elemzői előrejeleztek. Részvényeik 24%-kal emelkedtek a bejelentésre, így a cég már 971 milliárd dollárt ér.

Colette Kress, a Nvidia pénzügyi igazgatója a ChatGPT bevezetését egy „új iPhone-pillanatnak” nevezte, ahhoz hasonlítva, amikor a világ rájött, hogy a mobiltelefonok teljesen megváltoztatják az emberek számítógép-felhasználását.

Tavaly, miután a pénzügyi szakértők befejezettnek nyilvánították a tíz évig tartó konjunktúrát, a technológiai cégek által uralt Nasdaq 100 tőzsdei index értékének egyharmadát vesztette el. Ezzel szemben 2023-ban máris 31%-os növekedést mutat. Még a Meta is olyan szinten szorgalmazza a mesterséges intelligenciák fejlesztését alkalmazottai körében, hogy már előfordult, hogy munkaértekezleten megkérdezték: még mindig a Metaverzum-e az elsődleges célkitűzés? Ugyanez tapasztalható az Amazonnál is.

A egész iparágban megfigyelhető az is, hogy a mesterséges intelligenciákon dolgozók megpróbálják kihasználni a mostani robbanást saját vállalkozásaik beindítására. Ez történt például a Google-nál egy egész fejlesztő csapattal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk