hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.

hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

hirdetés

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

1,2 millió forintnyi összeget kaphatnak azok, akik leadják régi kocsijukat Nagy-Britanniában

A krediteket alternatív közlekedési eszközökre költhetik: például biciklire, elektromos rollerre, tömegközlekedésre, taxira.
Címkép: Pxhere - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Az új brit zöld fejlesztési terv értelmében 3000 fontot, azaz nagyjából 1,2 millió forintot kaphatnak azok, akik hajlandóak megválni régi, környezetszennyező gépjárművüktől, írja a Times.

A programot először Coventry városban tesztelik két évig, és ha sikeres, az egész országra kiterjesztik.

Olyan gépjárművekért fizetnek, amik dízeles kocsi esetén 2016 előttiek, benzines hajtású esetén pedig 2006 előttiek.

Azok, akik részt vesznek a programban, k a leadott gépjárműtől függően 1500 és 3000 font közötti összeget kapnak.

2014 és 2019 között 11 százalékot emelkedett a gépjárművel megtett távolság Nagy-Britanniában. Az intézkedéstől azt várják, hogy egyre több ember vált környezetkímélőbb közlekedési módokra.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A texasi energiahálózat összeomlása megmutatta, mi vár ránk a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárásra nem készültek fel az áramszolgáltatók. Sokkal többe fog kerülni, hogy a legrosszabb helyzetben is minden működőképes maradjon, mint eddig.
Fotó: MTI/AP/Odessa American/Jacob Ford - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Döbbenetes képeket láthattuk az elmúlt napokban az Egyesült Államok középső és déli részén tomboló rendkívüli fagyról és annak következményeiről. Különösen Texasban volt súlyos a helyzet, a sarkvidéki hidegtől több mint négymillióan maradtak áramszolgáltatás nélkül, és a befagyott vízvezetékek miatt rengeteg háztartásban még most sincs víz.

Az események megmutatták, hogy a globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárástól akár egy egész ország elektromos hálózata is összeomolhat

– írja a New York Times

A texasi tömeges áramkimaradás egyik fő oka az volt, hogy a rekord hideg miatt olyan mennyiségű elektromos fűtőtestet kapcsoltak be az emberek, amely nagyobb energiamennyiséget követelt, mint azt a szolgáltatók a legrosszabb forgatókönyv szerint elterveztek. Ugyanakkor az állam gáztüzelésű erőműveinek nagy része leállt a fagyban, néhánynak már nem jutott üzemanyag sem a nagy földgáz-kereslet miatt. Ugyancsak befagytak Texas szélturbinái.

Ez a válság nemcsak Amerika számára adott bepillantást a jövőbe: mi is vár ránk a klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények között.

Olyasmi, amire a világ egyelőre nem készült fel.

Az elektromos hálózatok sokféle rendkívüli helyzetet kibírnak, főleg, ha a szolgáltatók fel tudnak készülni a veszélyekre. Csakhogy a klímaváltozás egyre gyorsul, és olyan rendkívüli időjárási események követik egymást, amelyek jóval meghaladják a tervezett körülményeket, így aztán bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. De ugyanilyen ellátási zavarokat okozhatnak a durva hőhullámok, például vízhiánnyal.

hirdetés

Bár az elektromos hálózatok megerősítése, az időjárási szélsőségekkel szemben tűrőképesebbé tétele, több pótáramforrás beállítása igen költséges lenne, egy texasihoz hasonló áramszünet is nagyon sokba kerülhet. A szakértők szerint ezek csak úgy előzhetők meg, ha a jövőbeli hálózatok tervezői figyelembe veszik a megváltozott klímakörülményeket.

Jesse Jenkins, a princetoni egyetem energiarendszer-mérnöke szerint a problémát súlyosbítja, hogy a klímaváltozás miatt a múlt immár nem jó iránymutató a jövő felé, ezért inkább a nem várt dolgokra kell felkészülni.

Texas fő elektromos hálózatát, amely nagyrészt az ország többi részétől függetlenül működik, az állam megszokott időjárási szélsőségeinek megfelelően építették meg: elbírja például, hogy a nyári rekkenő hőségek idején milliók egyszerre kapcsolják be a légkondicionálójukat.

Bár tudták a szolgáltatók, hogy télen is csúcsra járhat az áramkereslet, de az idei viharok, amelyek hóval-jéggel borították be az államot és megdöntötték a hidegrekordokat, felülmúltak minden várakozást és meghaladták a hálózat teljesítőképességét.

Az operátorok azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben az államban a téli csúcsidőszakban 67 gigawatt elektromos áramot használnak fel. A múlt vasárnap azonban ez kevésnek bizonyult. A hőmérséklet zuhanásával sok házban bekapcsolták a régi, kevésbé hatékony, nagyobb fogyasztású hősugárzóikat. A problémák innentől kezdve halmozódtak. Hétfőre több mint 30 gigawatt teljesítményű erőmű állt le. Több erőműben a szokásos évi karbantartás folyt, és a szélparkok is legalább 4,5 gigawattot veszítettek teljesítményükből.

Léteznek azonban olyan megoldások, amelyekkel meg lehet előzni ezeket a problémákat. A szélturbinákat fel lehet szerelni fűtőtestekkel, így azok jeges körülmények között is működhetnek. A gázerőműveket meg lehet úgy építeni, hogy a helyszínen olajat tárolhassanak, és szükség esetének átállhassanak erre a fűtőanyagra.

Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók fizessenek olyan tartalékban tartott erőművekért, amelyeket szükség esetén be lehet vetni. A szolgáltatók azonban nem szívesen fizettetnek biztonsági pótdíjat. Az viszont elképzelhető, hogy a korábbi ellenállást legyőzve több összeköttetést hoznak létre Texas és más államok között az áramellátás kiegyensúlyozottsága érdekében, és arra ösztönzik a háztulajdonosokat, hogy akkumulátoros vészrendszereket szereljenek fel.

A probléma hosszú távon valószínűleg csak súlyosbodik.

A klímaváltozás miatt Texas ugyan egyre melegebb lesz, de gyakoribbak lesznek a rendkívüli hidegek és több lesz a heves téli vihar is. Egyes kutatások arra utalnak, hogy az Északi-sarkkör felmelegedése gyengíti a futóáramlást, amely az északi szélességi köröknél kering és általában visszafogja a fagyos sarki légörvényt. Ezáltal a hideg levegő időnként dél felé szökik, és olyan helyeken is kemény telet hoz, ahol ez ritkán fordul elő.

A biztonságos áramellátás annál is sürgetőbb feladat, mert egyre több döntéshozó javasolja az átállást elektromos autókra és elektromos fűtésre az üvegház hatású gázkibocsátások csökkentésére. A jelenlegi rendszerek pedig már a ma érzékelhető változásokat is rosszul kezelik.

A klímaváltozás energetikai következményeit Európában, és azon belül Magyarországon is végig kell gondolni. A legutóbbi extrém lehűlés miatt február 11-én például nálunk is megdőlt a mindenkori áramfogyasztási rekord.

A 17 óra 45 perc és a 18 óra közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 megawattot, ami történelmi rekordnak számít. Az előző csúcsot, 7105 megawattot 2019. december 5-én regisztrálta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.

Ugyancsak 2019-ben dőlt meg a nyári rekord 6633 megawattos csúcsértékkel, amit a MAVIR az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használatával, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevételével indokolt. Akkor azt közölték, hogy a 27 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden 1 fokos emelkedéssel körülbelül 100 megawatt, azaz mintegy 50 ezer háztartásnyi többlet-teljesítményt igényel az ország. Azt is hozzátették, a Mavir fel van készülve az ilyen extrém időszakokra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Történelmi jelentőségű küldetés” – Sárneczky Krisztián csillagász a Mars-misszióról

Először küldtünk kifejezetten élet-maradványokat kutató szondát a vörös bolygóra. A Perseverance szerepet kap az emberek érkezésének előkészítésében is.
Pörös Izabella cikke, címlapkép: NASA / JPL-Caltech - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ahogy mi is megírtuk, a NASA közölte az első képeket, amelyeket a Perseverance kamerái készítettek a Mars felszínén. Az egyik egy nagy felbontású állókép, egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a rover elérte a Marsot:

Ez pedig az első nagy felbontású, színes kép, amelyet a rover Hazcams kamerái küldtek vissza a leszállás után:

A Perseverance, vagyis ’Kitartás’ névre keresztelt Mars misszió keretében egy rovert és egy helikopter-drónt juttattak el a vörös bolygóra. A NASA a missziót 2020. július 30-án idította útjára azzal a céllal, hogy a szonda a Mars felszínén kutatásokat végezzen. Legutóbb a Persevenace elődje, a Curiosity (Kíváncsiság) járt a Marson, 2012-ben.

A terveknek megfelelően a Perseverance a Mars Jezero-kráterében szállt le. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint a kiválasztott kráter a távoli múltban egy tónak adott otthont, ezért anyagokban gazdag. Az ősi meder ámérője körülbelül 49 kilométer.

hirdetés
„A misszió fő projektje, hogy már fosszilizálódott élet-maradványokat keressen a Marson. Ez történelmi jelentőségű dolog."

- mondta a Szeretlek Magyarországnak Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

„Szerintem ennek a szondának a létrehozása több mint egy űrkutatási vagy csillagászti mérföldkő. Ez egy olyan laboratórium, ami először képes arra, hogy komolyan valamiféle élet-maradványok után kutasson a bolygónak a felszínén. A folyamat következő lépése az aktív élet keresése lehet majd, illetve már ebben a szondában is vannak olyan technológiai kísérletek, amelyek az emberes Mars utazást készíti majd elő." - magyarázza.

A landolás - Fékezni kell

Ez volt az eddigi legkockázatosabb landolás a Marson. Sok előkísérlete és még több előkészülete volt a csütörtök este látott NASA tapsviharnak.

„19.000 km/h-ról le kell lassítani nullára. Ez a műszaki feladat. Ezzel a sebességgel egy óra alatt Hawaii-on lehet lenni."

- mondja Sárneczky Krisztián. Le kell tenni egy érzékeny, nagy, egytonnás elektronikai műszert, ami a Marson szerencsére csak 400 kilót nyom.

„A hetvenes években a jóval kisebb Viking szondáknak elég volt egy hőpajzs, majd egy ejtőernyős ereszkedés, messze hangsebesség alatt. Ki kellett fejleszetni egy olyan ernyőt, ami a Mars ritka légkörében működik, valamint hangsebesség fölött ki lehet nyitni. Ez egy hihetetlen mérnöki feladat, hogy ne szakadjon szét, ne pörögjön be. Valamint a hőpajzsot is, hogy az repüljön a légkörben, és ne kezdjen el bukdácsolni és darabokra törni."

Ezeket szerencsére már mind kipróbálták a Curiosity-nál.

„Itt az újítás az volt, hogy volt egy aktív radar a leszállóegység alján, ami azt figyelte, nehogy véletlenül egy végzetesen rossz helyre, mondjuk egy nagyobb sziklára vagy annak meredek oldalára szálljon le, és ott fölboruljon a szonda. A radar aktívan figyelte, hogy olyan helyre tegye le a rovert, ami sima, egyenletes, és ahonnan biztonságosan tovább tud indulni.”

Hibázni nem lehet, emberi beavatkozásra ugyanis nincs lehetőség, ellentétben például az 1969-ben Holdra-szállással.

„Az akkor még nagyon egyszerű számítógép egy sziklás terep közelébe vitte a holdkompot, és Armstrong át tudott váltani kézi irányításra, és át tudta repülni manuálisan a sziklás terepet, hogy le tudja rakni a kompot egy sima területre."

Itt viszont előre le kellett programozni mindent. Egy marsi misszióban a leszállás sem úgy történik, mint a Holdra, ahol először Hold körüli pályára állnak, majd leereszkednek. "Itt közvetlen az érkezéstől volt egy ereszkedés."

A Mars felszínén tomboló viharok nem veszélyeztették a küldetést, mert már túl vagyunk a viharos nyári időszakon.

„Nem volt még viharos leszállás. Az esetleg az utolsó fázist befolyásolta volna. Ismerjük a Marsnak a pályáját, tudjuk, hogy mikor van napközelben, mikor van naptávolban. Ugyanúgy, ahogy nálunk is hurrikánszezon van, amikor fölmelegszik az északi félteke, ott is főleg a déli féltekén törnek ki viharok, és a nyár szezonban."

A rover

A 4.2 cm/s sebességgel haladó rover egyik feladata, hogy a ritka szén-dioxid légkörből megpróbáljon oxigént előállítani, hiszen ha ember megy a Marsra, akkor ez az ottani oxigénelőkészítésnek egy nagyon fontos fázisa lehet. Ezenkívűl kipróbál egy helikoptert is.

„Ez lesz az első földi tárgy, ami irányított repülést hajt végre más bolygónak a légkörében. Ballonok már voltak a Vénusz légkörében is, ez viszont egy kicsi drón, aminek a sokkal ritkább Marsi légkör miatt, - a marsi légnyomás csak 0,75%-a a földi légnyomásnak - nagyobb rotorokra van szüksége, mint a Földön. Sokkal gyorsabbnak kell lennie a rotorforgásnak is.

„Olyan sebességgel kell pörgetni a rotort, hogy a rotorcsúcson már a hangsebesség 70%-át elérje a sebesség.”

A rover a fúrógépével mintákat fog gyűjteni a vörös bolygó kőzeteiből és a talajból, majd ezt követően a mintamagokat csövekben tárolja a felszínen. Ezenkívül van benne egy tárolóedény, ahova hermetikusan elraktározza azokat a kőzetmintákat és anyagmintákat, amiket begyűjt.

„Kőzet- és anyagmintaelemző berendezéseivel a Perseverance fontos vizsgálatokat végezhet a területen, ami valaha egy kiszáradt tómeder lehetett. Ez egy beletorkolló folyó deltája környékén van, ahol a feltételezések szerint szerves anyagok is összegyűlhettek. Vagyis az itteni üledékekben nagyobb eséllyel találhatja meg a szonda a marsi élet maradványait” - mondja Krisztián.

A Perseverance vissza nem jön, de már tervezik azokat a rovereket, amelyek vissza is tudnak majd térni a Földre, és kiszedik, valamint hazahozzák a tárolójából a begyűjtött mintákat.

Ez nem könnyű feladat, mert a Mars pályahelyzetei olyanok, hogy két hét után el kell indulni visszafelé, ha ugyanolyan gyorsan, vagyis hét hónap alatt szeretnénk visszatérni a Földre. Ha ez nem sikerül, két évet várni kell, ugyanis 26 havonta csak egyszer van olyan indulási időablak, amelyik lehetővé tesz egy 7 hónapos utazást energiatakarékos pályán.

„Vagyis olyan eszköz kell, ami a következő indítási ablak alatt leszáll, összeszedi a begyűjtött anyagmintákat, majd két hét múlva már indul is vissza."

A Mars 1.88 földi év alatt kerüli meg a Napot. Körülbelül ennyi időre tervezik az odaküldött szondák működését. De eddig mindegyik, amelyik épségben landolt a felszínen, sokszorosan túlélte a tervezett működési időtartamát.

A rover külön érdekességeket rejt magában, többek között három microchip-et, amelyek több mint tízmillió nevet tartalmaznak. Azoknak az embereknek a nevét, akik csatlakoztak a NASA "Küldje a nevét a Marsra” kampányához. Természetesen már a következő útra is fel lehet iratkozni a NASA Mars honlapján.

Következő lépés

A Mars mellett Sárneczky Krisztián szerint a jövőben a távoli jeges holdakra indulhatnak érdekes küldetések. Az Európa a Jupiter mellett, vagy az Enceladus a Szaturnusz mellett ilyen célpont lehet, hiszen utóbbin láthatóan fagyott jégfelszín van, nagy repedésekkel, konkrét gejzírekkel. A jégréteg alatt olvadt vízről is tudunk.

„Ezeknek a holdaknak a vizsgálata egyre fejlettebb szondákkal az életkeresés szempontjából érdekes, robotos kihívások lesznek.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egész városokat láthat el árammal a Pentagon új, űrbéli napeleme

Sikeres teszten van túl a modell, amely az atmoszféra fölötti napfényt alakítja mikrohullámú energiává.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. február 25.

hirdetés

Sikeres volt a tesztje annak a találmánynak, amely az Amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon) reményei szerint a jövőben egész városokat láthat el energiával - írja a CNN.

A nagyjából számítógép-monitor méretű eszközt még tavaly májusban küldték fel az űrbe az X-37B típusú titkos drónnal együtt, azóta keringett a Föld körül, 90 percenként megkerülve a bolygót.

A fotovoltikus rádiófrekvencia-antenna modulként (PRAM) emlegetett eszköz úgy van pozícionálva, hogy a Föld atmoszférája fölött keringjen.

A napfény nem minden esetben jut át az atmoszférán, az itt fent maradó fény magasabb frekvenciájú - és így nagyobb energiájú -, mint a Föld gravitációval kötött gázai körül visszaverődő fény. Ebben a plusz energiában rejlik a találmány sikeressége.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: