hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.

hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

hirdetés

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Varró László: „Amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a klímacélok eléréséhez új hozzááláásra lesz szükség, és számolni kell az atomenergiával is.
Göbölyös N. László, címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

„Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel” – mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Másfélfok legutóbbi sajtóklubján, ahol arról volt szó, mit kell tenni az energiaszektorban ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat.

Varró László emlékeztetett rá, hogy az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 200 évben több száz milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Tehát nem 10%-kal, hanem ennél sokkal radikálisabb kell csökkenteni a további kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk.

Ehhez 2050-re elé kell érnünk a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem globálisan.

„Nem arról beszélek, hogy napelemek vannak a háztetőkön, hanem arról, hogy 2050-re a pakisztáni cementiparnak is karbonsemlegesnek kell lennie.”

Szerinte a kritikusan fontos technológiák elérték az érettségnek azt a szintjét, amikor nagyon nagy volumenben tudnak növekedni.

„Magyarországon például az elmúlt 2-3 évben több milliárd euró nagyságú beruházások zajlottak a napenergia terén. Emellett látunk egy sokkal intenzívebb társadalmi érdeklődést, és sokkal nagyobb tudatosságot a privát szféra részéről is. Ezzel együtt a nettó zéró kibocsátás megvalósítása a legtöbb országban a komfortzónán kívül eső kihívás.”

hirdetés

Varró László szerint a cél elérése érdekében mindenekelőtt annyi alacsony karbontartalmú energiát kell belepumpálni a villamos hálózatokba, amennyit csak lehet, az elmúlt 10 évinek legalább a háromszorosát. Szerinte a nap és a szél fogja igazán húzni a szekeret, de úgy gondolja, hogy az atomenergiának is kiemelt szerepe lesz.

„Ha tudományos alapú politikát folytatunk, akkor el kell fogadnunk, hogy az atomreaktorokban nem termelődik szén-dioxid.”

Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt jelenleg az elektromos hálózatok feltöltése jelentős CO2-kibocsátással jár, másrészt pedig az elektromosság a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben, az épületek energiahatékonyságában és más ipari alkalmazásokban.

Varró László szerint villamosítani kell mindent, amit lehet. Jelenleg az összes energia-felhasználásból mindössze 20%-os részt képvisel a villamosenegria, a szakértő szerint ezt a többszörösére kell növelni.

A közlekedésben az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig a hőszivattyúk terjedésére számít.

A harmadik lépés pedig igen komoly innovációt követel az olyan területeken, amelyeket ma még nehéz lenne dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- és cementipar. Ezeken a területeken olyan technológiákra lesz szükség, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak.

Varró László szerint integrálni kell az európai villamosrendszereket, mert jelenleg országonként mások a keresleti és a kínálati viszonyok. Például Magyarországon nagyobb a napenergia-potenciál, Szlovákiában viszont a vízenergia.

Rugalmasítására is szükség lesz: például erős napsütésnél a fogyasztásnak is növekednie kell, ha viszont nem süt a nap, a fogyasztásnak is csökkennie kell.

Varró László úgy gondolja, a piacszabályozási reformoknak is gyorsulniuk kell. Új üzemeltetési szabályok és tarifarendszerek kellenek, amellyek kezelni tudják az új technológiákat.

„Például amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”.

„Ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által 2030-ig vállalt 55%-os CO2-csökkenést, az elektromos hálózatokba való beruházásoknak el kell érniük az európai GDP 1%-át” – mondta a közgazdász, aki szerint, bár fontos kutatások folynak a fúziós reaktoroktól a nanotechnológián alapuló grafén akkumulátorokig, de naivitás lenne azt gondolni, hogy ezeknek nagyipari alkalmazására 10-20 éven belül sor kerülhet.

Varró László szerint még sokáig velünk lesznek a hagyományos erőműkapacitás legfőbb elemei, a gázturbinák is. Emlékeztetett arra, hogy az európai nap- és szélenergia-felfutás akkor kezdődött, amikor számos modern gázturbina kezdett működni, tehát az előbbiek kihasználtságában még csak az „ízelítőnél” tartunk.

Ami az atomenergia fontosságát illeti, Varró László egy példán keresztül mutatta be, miről is van szó.

A nemrég felavatott Somogy megyei, több száz hektáros napelem-park évente 60 GW/óra villanyáramot fog termelni. Ehhez képest Pakson évente 15 ezer GW/óra a termelés. Tehát a sűrűn lakott országokban, amelyekben intenzív mezőgazdasági termelés folyik, nagyon nehéz 100%-osan megújuló energiákra építeni.

Varró László a magyar napenergia-politikát sikertörténetnek nevezte. A szélenergiával kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy bár Magyarországnak soha nem lesz e téren olyan potenciálja, mint Bretagne-nak vagy Írországnak, de az elmúlt 5 év egyik fontos technológiai innovációja volt az úgynevezett „alacsony sebességű szélturbina”, amelyet kifejezetten arra terveztek és optimalizáltak, hogy gyenge és változó széllel is működjön, és nőtt a kapacitásuk is. Tehát ezen a téren van hová tovább lépnünk.

A közgazdász szerint probléma, hogy gyakran elsőrangú mezőgazdasági területekre építik a turbinaparkokat, pedig erre semmi szükség. Az új, „tiszta erőművek” építésére mind Európában, mind Magyarországon vannak megfelelő területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak: ilyenek a bezárt bányák, meddőhányók, vagy például a volt szovjet laktanyák és a ledózerolt gyártelepek.

Varró László a Magyarország előtt álló kihívásokról elmondta, hogy 1960 és 1985 között 3 millió otthonba vezették be a földgáz-fűtést. Tehát volt már példa egy viszonylag gyors energiaváltásra, ennek ellenére ő egyelőre nem látja, hogy a 2050-es karbonsemlegességhez miként lehetne átalakítani évente egy Kecskemét méretű város fűtését. Márpedig a cél eléréséhez ilyen ütemű változásra lenne szükség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Milyen veszélyekkel járhat, ha az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű vizét?

Japán arra készül, hogy több mint egymillió tonna kezelt radioaktív vizet enged a Csendes-óceánba. A terv éles vitákat váltott ki világszerte.
Címlapkép: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A 2011. márciusi nukleáris katasztrófa óta a fukusimai erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív víz halmozódott fel. A sérült reaktorok ugyanis olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek. Ezt víz segítségével végzik. A reaktor hűtésére szolgáló víz, az eső és felszivárgott talajvíz keverékét egy nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – advanced liquid processing system) tisztítják meg a legerősebb radioaktív elemektől, majd speciális tartályokba szivattyúzzák át.

Az erőművet üzemeltető Tepco több mint 1000 tartályt épített az 1,25 millió tonna kezelt víz tárolására, de ezek 2022 második felére megtelnek.

Egy japán szakértői bizottság megvizsgálta, mit tehetnének. Felmerült, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Úgy döntöttek, hogy ehelyett a Csendes-óceánba eresztik. A műveletet a Tokyo Electric Power két év múlva kezdheti meg, és évtizedekig is eltarthat.

A Guardian szerint a szűrőrendszer segítségével megtisztított vízben a radioaktív izotópok többségének szintje a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő szint alá csökkenthető, de a hidrogén izotópja, a trícium kivétel ezalól.

A japánok a tríciumos vizet addig akarják hígítani, amíg sugárzása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásának is csak a hetede.

A japán kormány szerint a sugárszennyezett víz óceánba engedése megfelel a nemzetközi normáknak, és az eljárást támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Rafael Mariano Grossi, a szervezet főtitkára szerint ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák.

hirdetés

Dél-Korea viszont tiltakozik, és Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a döntést.

A környezetvédő csoportok, köztük az atomellenes Greenpeace szerint az olyan radioaktív anyagok, mint a szerves anyagok kormeghatározására is használt szénizotóp, a C14 a vízben maradva könnyedén koncentrálódhatnak a táplálékláncban. Úgy vélik, hogy ezek a felhalmozódott dózisok egy idő után károsíthatják az élőlények DNS-ét, ezért azt akarják, hogy a fukusimai szennyvízet mindaddig tárolják, amíg ki nem fejlesztenek egy alaposabb szűrő technológiát.

Aggódnak a helyi halászok is, akik attól tartanak, hogy semmibe vész éveken át tartó küzdelmük, hogy meggyőzzék a fogyasztókat: a fukusimai halak fogyasztása biztonságos. Egy szakszervezeti vezető szerint már a kereskedelmi partnereik is azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik át áruikat.

A kormány azzal érvel, hogy a vízben lévő elemek radioaktivitása jóval a nemzetközi normák alatt van, és még ha az egész vízmennyiséget egy év alatt az ócenába öntenék, az is legfeljebb a Japánban mért természetes sugárzás alig több mint egy ezreléke lenne.

Kai Micsiaki, az Oita egyetem sugárzás-kockázati szakértője szerint egyetértés van a tudósok között abban, hogy a radioaktív víz kibocsátásnak kicsiny az egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kockázatok nem zárhatók ki. Éppen ezért fontos ellenőrizni a víztisztítási folyamatot és a kibocsátott mennyiséget.

Geraldine Thomas, a londoni Imperial College tanszékvezetője a Guardiannek szintén azt mondta, hogy a trícium nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a mennyiség a Csendes-óceánban hígul fel. Thomas hasonlóan nyilatkozott a C14-ről is.

Szerinte a tengerbe került más szennyező vegyi anyagok, mint például a higany, sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot, mint bármi, ami az atomerőműből jön.

„Habozás nélkül ennék fukusimai tengeri ételeket” – nyilatkozta a brit kutató.

A fukusimai reaktor környéke egyébként még mindig tiltott zóna, a bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a Föld hűtését

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is

- olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.

A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

hirdetés

Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

"A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe" - mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: