hirdetés

JÖVŐ

Az eladott új autók már több mint fele elektromos volt Norvégiában

Ez világrekordnak számít.
A címkép illusztráció: Unsplash/Andrew Roberts - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

A tavaly eladott új autóknak már több mint a fele teljesen elektromos volt Norvégiában, ez pedig világszinten is rekordnak számít - írja a Reuters.

A 2020-ban eladott új járművek 54,3 százaléka volt akkumulátoros elektromos autó (BEV), míg 2019-ben ez az arány 42,4 százalék volt.

A friss adatokból pedig az is kiderült, hogy 2020-ban a Volkswagen adta el a legtöbb elektromos autót Norvégiában, így a Tesla a második helyre szorult vissza.

A lap azt is megjegyzi, hogy a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése a skandináv országban, ahol az elektromos autók egyébként számos adó- és díjkedvezményt élveznek. Például autópályadíjat és a parkolási díjat sem kell fizetni utánuk.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Leszakadt egy London méretű jéghegy az Antarktiszról

A Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő a szakemberek szerint.
MTI - szmo.hu
2021. február 26.

hirdetés

Leszakadt egy hatalmas jéghegy az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához - jelentették be pénteken a BAS kutatói.

A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe - olvasható a BBC News honlapján.

VIDEÓ: A leszakadt jéghegy

A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára.

hirdetés
A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt.

Halley mintegy 20 kilométerre van attól a helytől, ahol a jéghegy leszakadt. A Brunt-selfjégen a kutatók GPS-eszközök sorát hagyták hátra, amelyek információt szoláltatnak a jégmozgásról a BAS Cambridge-ben lévő központjába. A Haley kutatóállomás elsősorban az ózonlyuk alakulását tanulmányozza.

A kutatók most tanulmányozni fogják a műholdas felvételeket a jéghegy leszakadásáról, hogy meggyőződjenek arról, semmilyen váratlan ingatag helyzet nem állhat elő a megmaradt selfjégen, amely a kutatóállomást tartja.

"Bár az antraktiszi selfjegek nagy darabjainak leszakadása egy teljesen normális folyamat, a Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő"

- mondta Adrian Luckman professzor, aki az elmúlt hetekben a Bruntról készült műholdfelvételeket figyelte és előre jelezte a jéghegy leszakadását.

"Az elmúlt öt évben három nagy repedés alakult ki a Brunt-selfjégrendszeren, és valamennyien előre láttuk, hogy ez a látványos dolog be fog következni. Idővel megtudjuk, hogy ezek a repedések további jégleszakadásokat idéznek-e elő a következő napokban vagy hetekben" - tette hozzá.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Egész városokat láthat el árammal a Pentagon új, űrbéli napeleme

Sikeres teszten van túl a modell, amely az atmoszféra fölötti napfényt alakítja mikrohullámú energiává.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. február 25.

hirdetés

Sikeres volt a tesztje annak a találmánynak, amely az Amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon) reményei szerint a jövőben egész városokat láthat el energiával - írja a CNN.

A nagyjából számítógép-monitor méretű eszközt még tavaly májusban küldték fel az űrbe az X-37B típusú titkos drónnal együtt, azóta keringett a Föld körül, 90 percenként megkerülve a bolygót.

A fotovoltikus rádiófrekvencia-antenna modulként (PRAM) emlegetett eszköz úgy van pozícionálva, hogy a Föld atmoszférája fölött keringjen.

A napfény nem minden esetben jut át az atmoszférán, az itt fent maradó fény magasabb frekvenciájú - és így nagyobb energiájú -, mint a Föld gravitációval kötött gázai körül visszaverődő fény. Ebben a plusz energiában rejlik a találmány sikeressége.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Clubhouse: a legújabb közösségi trend, ami a kínai cenzúra falán is repedéseket okozott

Az alkalmazásban több százan beszélgethetnek egymással egyszerre. A kínai cenzorok csak későn kapcsoltak, de végül letiltották.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 23.

hirdetés

A Clubhouse tavaly márciusban egy kis San Franciscó-i startupként jelent meg. Ma már 1 milliárd dollárra becsülik értékét. Évek óta az első amerikai közösségi médiacég, amelynek sikerül betörnie a nemzetközi piacra.

Az alapítók, Paul Davison és Rohan Seth egyaránt a Stanford egyetemre jártak. Davison korábban már több közösségi hálózati applikációt alkotott, köztük a Highlightot, Seth pedig a Google mérnökeként dolgozott.

2019-ben megalkottak egy podcast alkalmazás-prototípust, amelyet Talkshow-nak neveztek el. Ez még inkább egy hagyományos rádióadásra hasonlított, de később úgy döntöttek, lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy meghívással csatlakozzanak a beszélgetésekhez.

A tavaly márciusi induláskor már azt is megoldották, hogy a résztvevők szabadon járhassanak az őket érdeklő digitális szobák között. Kezdetben, hogy ne legyenek túlterheltek, lassan adagolták a meghívásokat. A pandémia is a kezükre játszott, mert az emberek új lehetőségeket kerestek, hogy érintkezzenek egymással.

Az alkalmazás hamar rendkívüli népszerűségre tett szert. Csak januárban közel négymillióan töltötték le, és olyan hírességek csatlakoztak hozzá, mint Elon Musk, Mark Zuckerberg, Lindsay Lohan és Oprah Winfrey.

A szólásszabadság és a politikai viták fóruma lett, de helye van rajta tudománynak, a költészetnek is. Egyre többen látják benne a közösségi média új irányvonalát, amely csak látszólag jelent visszalépést a vizuális világhoz képest.

hirdetés

Musk januárban meginterjúvolta a felületen Vlad Tenevet, a Robinhood részvénykereskedelmi applikáció igazgatóját, és ígéretet tett arra, hogy meghívja egy beszélgetésre Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.

A legnagyobb hírverést mégis az jelentette számukra, hogy Kínában botrány lett az alkalmazásból, ugyanis az emberek szabadon tudtak rajta beszélgetni, megkerülve az ottani cenzúrát.

A Clubhouse hangos csetszobáihoz pillanatok alatt csatlakoztak a kínai mandarin nyelvű beszélgetők az anyaországból, Tajvanból, Hongkongból, és a hatalmas globális kínai diaszpórából. Olyan, Peking számára rendkívül kényes témákat is megbeszéltek, mint például a muszlim újgurok elnyomása Hszincsiang tartományban, az 1989-es pekingi Tienanmen-téri vérfürdő, vagy éppen a cenzúra.

Az applikációt, mint az várható volt, néhány nap múlva blokkolták a hatóságok. Rövid időre azonban sokan megízlelhették az önkifejezési szabadság örömét. Voltak, akik órákon át vártak sorukra, hogy elmondhassák véleményüket. Őszinte, tisztességes beszélgetések folytak, humorral és könnyekkel egyaránt – írja a történtekről a New York Times Hongkongban élő újságírónője, Li Yuan, aki maga is részt vett a csetelésben.

Az elmúlt két évtizedben Peking a világ legkifinomultabb online cenzori rendszerét építette ki. Már jó ideje elérhetetlen az országban a Google, a Facebook, a Twitter és a YouTube. Hszi Csin-ping vezetése alatt egyre több témát nyilvánítanak tabunak a kínai interneten. A Clubhouse-zal azonban az anyaországiaknak lehetőségük nyílt ezeket a tilalmakat megkerülni.

A Clubhouse-ban egyszerre 5000-en csatlakozhatnak az egyes csetszobákhoz, és a beszélgetések nyom nélkül eltűnnek, ha végetérnek.

Volt a megszólalók között ételkihordó szociológus doktorandusz, elhangzottak feminista írások, és legalább 3000-en csatlakoztak ahhoz a szobához, ahol az egyik leghírhedtebb kínai kommunista propagandistát, Hu Hszi-csint parodizálták. Rengetegen hallgatták Cai Csong-kuót is, az 1989-as diáktüntetések egyik emigrációban élő vezetőjét, aki négy órán keresztül beszélt, és bevallása szerint az elmúlt 32 évben még soha nem volt lehetősége arra, hogy ennyi honfitársa előtt felidézze a tragikus eseményeket.

Azért még a szabad beszélgetésfolyamok közben is mindig ott volt a megszólalókban a cenzúrától, a megtorlástól való félelem. Egyikük, egy nagy hivatalos kínai közösségi oldal alkalmazottja figyelmeztetett: senki ne higgye, hogy elkerülheti a hatóságok figyelmét. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy bűntudatot érez munkája miatt, mert ő is része a cenzúrának.

Amikor az alkalmazást égül blokkolták, gyorsan létrehoztak egy „siratószobát”, amelynek címében 3 gyertya emotikon volt. Az egyik utolsó hozzászóló, egy ma Németországban élő nő azt mondta, hogy egy napon a kínaiak is szabadon beszélhetnek majd, az őket fogságban tartó fal ugyanúgy le fog omlani, mint 1989-ben a berlini.

„Senki sem jósolhatja meg a jövőt. Hinnünk kell az emberiségben és az emberiség szabadság iránti vágyában” – mondta Hanna Sun.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Génszerkeszett babák? Megszűnő betegségek? Örök élet? – bioetikai kérdések és válaszok

Egy CEU által szervezett online rendezvényen magyar szakemberek járták körül a géntechnológia veszélyeit és előnyeit jogi, orvosi és etikai szempontból .
Rácz Sarolta cikke, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. február 28.

hirdetés

Jennifer Doudna, a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett vegyész professzor rémálomból ébredt. Álmában egyetemi előadást tartott, egyik hallgatója pedig lelkesen kérdezett, kérdezett és kérdezett a génszerkesztésről. A tudós válaszolt a diáknak, aki szinte itta a szavait. Azután észrevette, hogy a tudásra szomjas hallgató nem más, mint Adolf Hitler.

A történetet Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője mesélte el a CEU által szervezett „Szerkesztett életek – Bioetikai jövőképek” címet viselő online konferencián.

Valamilyen szinten mindannyiunkban felmerül időnként, hogy egy rosszindulatú, őrült tudós vagy akár csak egy tetteinek következményeit helytelenül felmérő kutató könnyen bajt okozhat. A génszerkesztés pedig nem alaptalanul ébreszt aggodalmakat.

He Jiankui például 2018 novemberében a Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier által kifejlesztett CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával génszerkesztett babákat „alkotott”, úgy változtatva meg egy ikerpár génjeit, hogy rezisztenssé váljanak a HIV-vírusra.

Tevékenysége még az emberjogi ügyekben alapból nem finnyás kínai vezetés számára is vállalhatatlanak bizonyult, jelenleg börtönben ül.

A bioetika tudománya arra törekszik, hogy megpróbálja elkerülni a hasonló helyzeteket. A bioetikát lehet jogi, orvosi vagy etikai szempontból vizsgálni. A CEU pont ezt tette, az általuk meghívott három előadó ebből a három szempontból közelítette meg a témát.

hirdetés

Sándor Judit előadása a géntechnológia jogi aspektusaira fókuszált. Előadását azzal a gondolattal indította, hogy régóta bennünk él az emberi adottságok módosítása, jobbá tétele utáni vágy. Ám a filmekben-könyvekben felvázolt sötét jövőképek azt mutatják, félelemmel tölt el minket a lehetőség, hogy tökéletesítsünk egy emberi testet.

Az orvostudomány fejlődésével, és különösen a géntechnológia újabb és újabb eredményeivel, szinte az ajtónkon kopogtat az az egyszerre csalogató és ijesztő lehetőség, hogy "tökéletesedhetünk". Ilyen helyzetben mindenképp szükség van írott jogszabályokra, amik keretet adnak a tudósok munkájának.

Az előadás alapján úgy tűnik, hogy a jog sokszor csak lohol az események után.

Az 1951-ben elhunyt amerikai Henrietta Lacksot például méhnyakrákkal kezelték. A testéből kivett szöveteket később felhasználták az úgynevezett hallhatatlan sejtvonalakhoz, úgy, hogy erre senkitől sem kértek engedélyt. A jog csak később reagált, a hozzátartozók hozzájárulását utólag szerezték be.

1978-ban világra jött az első lombikbébi. Viszont Louise Joy Brown már tizenkét éves volt, amikor a reprodukciós orvoslás kérdéseit taglaló jogszabály megfogalmazódott 1990-ben.

1997-ben nyilvánosságra hozták, hogy megszületett(?) az első klónozott emlős, Dolly birka. Erre a hírre felbolydult a világ, hiszen nyilvánvalóvá vált: a tudomány képes lenne génszerkesztést végezni emberen is. Az általános közhangulat ezt szerette volna elkerülni, de más kérdések is megfogalmazódtak, „időszerűvé váltak”. Legyen lehetőség terápiára használni? Kinek az érdekében alkalmazható? Az emberi méltóság, és az esetleges diszkrimináció kérdése szintén felmerült.

Az 1997-es Ovideói Egyezmény 13. cikkelye ugyan kimondta, hogy géntechnológiát kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokkal lehet használni, és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, de Sándor Judit legtöbb diákja mégis szupererőt, átlagon felüli IQ-t, vagy zenei tehetséget várna a génszerkesztéstől.

A tudomány fejlődése rengeteg új társadalmi kihívást hoz majd magával. Könnyen az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethetnek az olyan „tökéletesítések”, amiket csak a gazdagok tudnak megfizetni.

Példaként Sándor Judit egy fikciót vázolt fel. Létrehoznak egy eljárást, aminek segítségével a tüdőt nem károsítja légszennyezés. A gazdagok és a befolyásosok megfizetik, a szegények nem tudják. A továbbiak mindenkinek a saját képzeletére vannak bízva. Megjelenhet az egészséges genommal születés joga, mint alapjog, és bizonyos etikai viták elkerülhetetlenül át fognak íródni. Például eddig az életvédő álláspont szerint nem etikus „belepiszkálni” a génekbe. De most pont ez a technológia adhatna esélyt olyan embrióknak, akik amúgy kiszelektálódnának.

Sándor Judit előadását azzal a nagyon fontos gondolattal zárta, hogy a génszerkesztés óriási lehetőség az emberiségnek, de semmiképpen nem lehet magányos kutatói ambíció vagy üzleti érdek függvénye. Ennek elkerüléséért a társadalom- és a természettudományok még soha nem voltak ennyire egymásra utalva.

VIDEÓ: a teljes előadás

Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója az orvos álláspontja felől közelítette meg a témát. Előadása az irányított regenerációs gyógyítás új lehetőségei címet viselte.

Nyitógondolata szerint az emberiség célja boldogan és sokáig élni. A sokszor negatív kontextusban emlegetett elöregedett társadalom alapvetően jó dolog, mert jelzi, hogy az emberi élet egyre hosszabb. Viszont az öregedés folyamata, a sejtek elhasználódása olyan betegségekkel jár együtt, mint a demencia, a vakság és az infarktus. (Ezek az egészségügyi problémák kifejezetten a sejtek „használhatatlanná válásával” vannak összefüggésben.)

A regenerációs orvoslás széles területet fed le, ennek részeként jelentek meg az őssejt alapú terápiák. Talán kissé leegyszerűsítve az őssejtek olyan sejtek, melyek még képesek a környezeti hatásoktól függően bármilyen, a szervezetben speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni. Nagyon tudománytalanul: a segítségével képesek lehetünk az elhasznált sejtek, szövetek helyett újat létrehozni.

Léteznek embrionális őssejtek, de az embriókkal való kísérletezés rengeteg problémát vet fel. Viszont léteznek őssejtek a felnőtt szervezetben is, a kutatások ebbe az irányba mozdultak el. A csontvelőben találhatóak a vérképző őssejtek, ezek felelősek a szervezet regenerációjáért, de léteznek a kötőszöveti őssejtek is. Ezen sejtekre alapozott terápiáknak a lényege, hogy a sejtek önmagukat újítják meg, az utódsejtek pedig differenciálódnak. 2002-ben Nobel-díjat „ért” a felnőtt őssejtből történő „újraprogramozás”. A technológia teljes egészében mellőzi az embrióból nyert sejteket, de így is rengeteg kérdést vet fel, például alkalmazása során előfordulhat daganatképződés vagy problémás mutáció.

Ugyanakkor, ha a remények beválnak, akkor súlyos betegségben szenvedő emberek is visszanyerhetik régi életüket.

Aktív kutatások folynak például a gerincvelő-szakadás gyógyítása érdekében. (A 2004-ben elhunyt Christopher Reeve aktívan érvelt az őssejtek felhasználásáért. A Supermanként ismerté vált színész pont emiatt került tolószékbe balesete után.)

A technológia segítségével képesek lehetünk a hasnyálmirigy működését visszaállítani, és ezzel „emlékké válna” a cukorbetegek inzulin-kezelése, de a Parkinson-kór és a makuláris degeneráció okozta vakság szintén kezelhető lenne. A sience-fiction határát súrolja az a (cseppet sem távoli) lehetőség, hogy az őssejteket a szervátültetések esetében használják. Köztudott, hogy sokkal több beteg vár új szívre, májra, tüdőre, mint amennyi beültethető szerv van. Dinnyés András szerint könnyen lehet, hogy a jövőben genetikailag módosított emlősökben fogják „megtermelni” a szükséges szervet.

Ezek még homályos jövőképek, de egy biztos: a tudomány, korábban elképzelhetetlen határokat feszeget. Komoly jogi és etikai szabályozásra van szükség, ami nemzetközi összefogás nélkül biztos nem működhet hatékonyan.

Ez azért is fontos, mert máris megjelentek különböző „csodaklinikák”, amelyek állítólagos őssejt-kúrával ígérnek gyógyulást. Ezen „intézmények” ellenőrizhetetlen „terápiákat” folytatnak, sokszor embriókból kinyert sejtekkel dolgoznak, és akár onkológiai problémákat is eredményezhetnek. A természettudományokban nem otthonosan mozgó átlagemberként nehezen tájékozódunk, sokszor nehéz eldöntenünk, ki a kuruzsló, és ki a valódi orvos. Dinnyés András szerint ennek a következménye az az elkeserítő eset, amikor Olaszországban szolidaritási tüntetés zajlott ilyen ”vajákosok” mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: