JÖVŐ
A Rovatból

„Nem olcsó kínai dömpingautók” - így lett a Tesla legnagyobb versenytársa a Szegeden gyárat építő BYD

Az elektromos autók egyre olcsóbbak, gyilkos árverseny kezdődött köztük. A kínai cég hatalmas előnye, hogy a bányáktól az eladásig szinte mindent egy kézben tart, és minőségi terméket gyárt - mondja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő.


Alighogy kiderült, hogy a BYD Szegeden építi meg európai gyárát, ahonnan évi 100 ezer jármű gördül majd le a futószalagról, azt is megírta a világsajtó, hogy a kínai cég letaszíthatja a Teslát a trónjáról, ugyanis 2023 utolsó nedegyévében már több tisztán elektromos autót adott el, mint az amerikai vállalat.

Közben a Tesla agresszív ácsökkentésbe kezdett, a 3-as és az Y modell már 18 millió Ft körül megvásárolható Magyarországon is, és a konkurensének szánt BYD Seal alapára is itt kezdődik. Kínában ugyanakkor már 9,4 millió Ft-nak megfelelő jüanért hozzá lehet jutni a Model Y versenytársaként pozicionált, szintén a SUV kategóriába tartozó BYD Song L-hez, ami 40%-kal van a Tesla ára alatt.

A kínai autógyártó úgy érte utol a Teslát, hogy 1995-ös alapítása óta főként a kínai piacra koncentrált, és 2003-ig kizárólag akkumulátor- és alkatrészgyártóként működött. Aki azt hiszi, hogy Elon Musk cégét silány minőségű, olcsó autókkal szorították meg, hatalmasat téved - tudtuk meg Várkonyi Gábor autópiaci szakértőtől.

– Tényleg megelőzheti a BYD a Teslát?

– Igen, idén már biztosan több tisztán villanyautót fognak értékesíteni világszinten, mint a Tesla, ami 2023 utolsó negyedévének eredményeiből is előre vetíthető.

A sencseni székhelyű gyártó dominálja a kínai autópiacot, ami annyira jelentős, hogy ha egy vállalat ott első, akkor világviszonylatban is számolni kell vele.

A Volkswagen-csoport gyakorlatilag a nyolcvanas évek elejétől fogva vezetett a kínai autópiacon: több partnerrel közösen gyártottak az országban autókat, ezen felül meghatározó szerepük volt az állami és magánmegrendelések esetében is. Tőlük vette át a vezető szerepet országon belül a BYD, ami már önmagában is hatalmas szenzáció volt.

– Hogyan jutottak a csúcsra ilyen rövid idő alatt Kínában?

– Habár a kínai autópiacon nincsenek olyan tiltások, melyek értelmében a jövőben bizonyos technológiával működő autókat nem lehet majd gyártani, a BYD már viszonylag régóta nem csinál olyan járművet, ami ne lenne teljesen vagy legalább részben elektromos. Ez egy jó piaci stratégia, mert Kínában a gyártóknak a New Energy Vehicle (NEV), vagyis alternatív hajtású kategóriába tartozó járművek értékesítési arányaira kell odafigyelniük. A BYD tavaly az előzetes számok alapján nagyjából 3 millió autót értékesített – melynek nagyjából fele tisztán elektromos, a másik fele plug-in hibrid –, amivel azonnal a világ tíz legnagyobb autógyártója között találták magukat.

Nem volt arra példa az autóiparban a II. világháború óta, hogy egy mindössze 30 éve létező cég, mely csak mintegy 15 éve foglalkozik egyáltalán autógyártással, máris a legnagyobbak közé kerüljön.

Hasonló eredmény eléréséhez minden vállalatnak eddig legalább 30 évre volt szüksége, legyen szó például japán vagy dél-koreai márkákról. Ennek fényében a BYD másfél évtizede kezdődött felemelkedése egészen lélegzetelállító. De az igazi nagy terjeszkedés majd csak most indul, hiszen lényegében Európában még nincsenek jelen.

– Mit csinál jobban a BYD, mint a többi kínai elektromosautó-gyártó vagy éppen az amerikai Tesla, amivel elsők tudtak lenni az ázsiai ország piacán?

– Szögezzük le, hogy Kína a világ legnagyobb autópiaca. Talán kevésbé köztudott, hogy most már export szintjén is megelőznek mindenki mást, amibe persze beleszámítanak a nem kínai, de az országban gyártott járművek, többek között például a Tesla is. Egyszóval

Kína bejelentkezett arra, hogy Európát váltva már ők legyenek a világ autógyártásának epicentruma.

Aki még mindig ott van leragadva, hogy a kínai autógyártás a nyugati technológia gyenge utánzata, annak érdemes felfrissíteni a tudását ezzel kapcsolatban. Szabadalmaiknál vagy akkumulátor-technológiai tudásuknál, valamint a digitalizációval kapcsolatos felfogásuknál jelenleg nincs jobb világszerte ebben a témakörben. Közben pedig már csak alig van lemaradásuk a belső égésű technológia terén, miután Európa mesterségesen lefullasztja ezt a tudását, és vele együtt a piacát is, így az itt megszerzett tudás éppen gőzerővel vándorol át Kínába. Ebben a környezetben érdemes vizsgálni, hogy mit tud a BYD.

– És mi lenne a titkuk, amivel néhány évtized leforgása alatt egy 20 fős kisvállalkozásból mára 300.000 dolgozójuk van?

– Miközben az előző évtizedekben az egész autóipar arra állt rá, hogy a gyártók a járművek csupán harmadát, negyedét állítják elő, a maradék 60-70 százalékot beszállítóktól vásárolják, addig a BYD egy alapvetően más utat választott. Nem utolsósorban azért is, mert a cég fő profilja az elektrifikált autók gyártása, ami önmagában más logikát kíván meg. Ezen a területen az határoz meg mindent, hogy kinek honnan van nyersanyaga és honnan szerzi be az akkumulátort. A BYD pedig az elejétől fogva azt a koncepciót követi, hogy mindent megoldanak maguknak. Így aztán nincsenek külső beszállítókra utalva, mert

a bányáktól kezdve a végtermék kiszállításáig bezárólag gyakorlatilag a teljes lánc 80 százalékát saját kézben tartják.

Ennek vannak hatalmas előnyei és jelentős rizikótényezői is, de a mostani tudásunk szerint ez a villanyautóra átállás időszakában nemcsak jelentős költségelőny, hanem komoly ellenálló képességet is jelent különböző piaci fluktuációk és ellátásbeli problémák közepette.

- Az alacsony költségek jelentkeznek az autók árazásában is?

- A BYD nem azt kommunikálja magáról, hogy az árversenyben szeretne nyerni, mert nem feltétlenül ez az elsődleges. Legalább ennyire fontos a rendelkezésre állás vagy éppen az akkumulátor-technológia.

Azoknak az új kínai belépőknek, akik globális szerepre törnek, már nem elég ehhez csak olcsónak lenni, hanem jó terméket is kell nyújtani.

Kínai cégről beszélünk, ezért nem meglepő, hogy csak nagyon kevés információnk van a költségeik és a profitrátájuk mértékéről. Annak ellenére, hogy a BYD egy tőzsdén jegyzett cég, megvannak az eszközeik arra, hogy elrejtsék, amit el akarnak rejteni, és kidomborítsák, amit ki akarnak domborítani, amivel nincs is semmi probléma.

– Nagyságrendileg mennyibe kerülnek a BYD autói?

- Azonos méretű akkumulátorral, azonos kategóriában ezek az autók nem lényegesen olcsóbbak a versenytársak modelljeinél. Szó sincs arról, hogy a BYD kocsijai olcsó kínai dömpingautók lennének. Az egyik legfejlettebb akkumulátor-technológiával rendelkező, európai ízlés számára is megfelelő dizájnnal rendelkező, jó menetteljesítményű és menettulajdonságú, okos megoldásokkal felszerelt, digitális autókról beszélünk, melyek szervizháttere azonban még egy kérdéses dolog, ezt nem annyira látjuk.

– A BYD példátlan sebességű növekedésének lehet köze ahhoz, hogy a Tesla tavaly január óta többször is árcsökkentést jelentett be Kínában, az Egyesült Államokban, majd Európában is?

– Ez más miatt van. A Teslának muszáj tartania a saját maga által kommunikált növekedési rátát, miközben túlkapacitásokkal küzdenek, amit árvágásokkal próbálnak valahogyan megoldani.

Ebbe a játékba hosszú távon nem mindenki fog tudni belemenni, vannak olyan gyártók, akik ebbe bele fognak pusztulni.

Egy nagyon erős és kompetitív helyzet van, ahol valaki tett egy fogadást, ami elindított egy negatív árspirált és ezt bírni kell anyagilag. De ez egy kiszorítós játék, és erre a kínaiaknak végtelen erőforrásuk van, vagyis ők bírni fogják a versenyt.

– Úgy tűnik, hogy a legnagyobb verseny most a Tesla és a BYD között van. Milyen minőséget képviselnek a két gyártó autói egymáshoz viszonyítva?

– Tapasztalataim szerint a kínaiak kivitelezési minősége sokkal közelebb áll egy klasszikus autógyártó minőségi szintjéhez, mint a Tesláé, amit az amerikai márka hívei egyébként kevésbé éreznek fontosnak. A teslások szemében sokkal lényegesebbek a vélt vagy valós innovációk és szoftveres előnyök annál, hogy mennyire áll szépen egy illesztés, mennyire igényes az anyagválasztás és hogyan van általában összerakva egy autó.

Nagy előnye a Teslának a saját és könnyen használható töltőhálózata, ami egyben hátránya a BYD mellett az összes többi gyártónak is.

Mondjuk úgy, hogy aki a klasszikus autós értékek mentén tekint a kocsijára, annak nem feltétlenül a Tesla a legjobb választás. Akit viszont kevésbé érdekel a kidolgozási minőség, a vezethetőség vagy a dizájn, és eleve nem szeret sokat foglalkozni a kocsival, viszont izgalmasnak találja, hogy egy vállalat a technológia oldaláról közelít az autógyártáshoz, annak pedig a két gyártó közül inkább az amerikaiak által képviselt értékek kelthetik fel a figyelmét. Még egyszerűbben fogalmazva: a Tesla megpróbálja azt kommunikálni magáról, hogy tulajdonképpen nem is az autógyártókkal konkurál, hanem a techcégekkel és ennek megfelelő a terméke, a BYD viszont megpróbál a klasszikus autós értékeket keresőknek is kielégítő megoldást nyújtani, miközben főleg az akkumulátor-technológia kapcsán techcégként is fellép.

– 2024-ben mi lehet akár ennek a két gyártónak, akár általában a villanyautós piacnak a legnagyobb dobása, újdonsága vagy érdekessége?

– Nagyon érdekes kérdés lesz a gyilkos árverseny kimenetele. Legalább ennyire izgalmas lesz, hogy az állami támogatások kifutásával vagy átalakításával mennyire lesz látható az elsődleges piacokon, hogy a következő hullámban is megmarad az érdeklődés az elektromos autók iránt. Szerintem ez lesz a két legfontosabb téma idén, mert technológiai áttörés a területen nem mostanában várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: