„Nem lehet nem tudomást venni a kínai fenyegetésről” – állítja a világhírű magyar mesterséges intelligencia-szakértő
Tilesch György jelenleg megkérdőjelezhetetlen az Egyesült Államok elsősége, akár a technológiai óriások, akár a hadiipar és a hírszerzés, akár a kormányzati munka területén, de
nem lehet nem tudomást venni a kínai fenyegetésről. Kína ugyanis 2016-ban állami prioritássá tette, hogy átvegyék a vezető szerepet a mesterséges intelligencia-iparban, mert ezt tekintik a világelsőség zálogának.
És a kínaiak kezét nem kötik meg a magánszféra védelmével kapcsolatos aggodalmak.
A korszak, amiben élünk, az egymással versengő, mesterséges intelligencia alapú társadalmi modellekről szól. Erre Kínának van egyértelmű válasza, az Európai Uniónak azonban még csak mostanában kezd kibontakozni az AI-víziója – állapította meg Tilesch György.
Pedig egyáltalán nem mindegy, ki mikor lép. Szerinte erre a helyzetre is a „méltánytalan dominancia” elmélete érvényes, vagyis
a mesterséges intelligenciák terén az 1%-os előny valójában sokkal nagyobb különséget jelent, akár gazdasági versengésről, akár igazi háborúról van szó.
Napjainkban egyre több szó esik a mesterséges intelligencia által felvetett etikai problémákról is. Az Európai Parlament által néhány hete kiadott irányelvek is elsősorban a kockázati tényezőkre összpontosítanak. Tilesch György szerint fontos, hogy a szabályozás lépést tartson az exponenciálisan fejlődő technológiával, ami hatalmas kihívás akkor, amikor egy mesterséges intelligencia néhány óra alatt betanítható egy teljesen új dologra, és komoly hatást képes gyakorolni a világra.
Kérdés az is, hogy ebből a fejlődésből egyáltalán mennyit tud az emberi agy felfogni, a mesterséges intelligenciák csak egy szűk réteget hoznak kiváltságos helyzetbe, vagy lehet-e egy új társadalmi víziót építeni rájuk.
Tilesch szerint ez sem a távoli jövő ügye,
a társadalmi átalakulásokat szerinte máris a mesterséges intelligenciák határozzák meg a közösségi médián keresztül.
Szót ejtett a kis országok szerepéről is, amelyek szerinte nagyon értékes és sikeres munkát végezhetnek ezene a területen megfelelő specializációval, ebből a szempontból biztatónak tartja Magyarország mesterséges intelligencia-stratégiáját is. Azt mondta, ő maga számos kis ország szakembereivel dolgozott együtt Dubaitól Új-Zélandig, amelyek bekerültek az iparág élvonalába, és erre hazánknak is megvan az esélye.
Ami a végső célt illeti, számára nem az „általános gépi intelligencia”, hanem az embert segítő „kiterjesztett intelligencia” elérése a fontosabb.
Tilesch György végezetül a jövő egyik legfontosabb feladatáról, a munkaerőpiac átalakításáról beszélt. Azt mondta, 2030-ig várhatóan 400-800 millió munkahely szűnik meg, és már most állniuk kellene világszerte azoknak a struktúráknak, amelyek megoldják a munkanélkülivé válók tömeges átképzését, ilyesminek azonban egyelőre nyoma sincs.