Millióknak kell elköltözniük a tengerpartokról – állítják a klímakutatók
Becslések szerint legalább egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a következő 30 évben az egyre gyorsuló klímaváltozás miatt. Nem árt, ha erre felkészülnek az érintettek, köztük azok, akik tengerparti településeken élnek. A szárazság, az árvizek, a tűzvészek és az éhínség mellett ugyanis a tengerszintek megemelkedése okozhatja a legnagyobb problémát.
A globális felmelegedést, az emelkedő tengerszintet, és a klímaváltozással összefüggő rendkívüli időjárási jelenségek erősödését tekintve immár nem az a kérdés, hogy el kell-e költözniük egyes közösségeknek a tengerpartokról a szárazföld belsejébe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre a „visszavonulásra”
– írja a New York Times.
A Harvard, a Delaware Egyetem, és a Stanford kutatói a Science című folyóiratban már egyenesen azt sürgetik, hogy kezdjék meg a nagy költözés megtervezését. Szerintük csak így lehet elkerülni a hatalmas népvándorlás okozta világméretű káoszt, és azt, hogy a változások kárvallottjai ezúttal is a világ legszegényebbjei legyenek.
A szakértők szerint fontos, hogy a történteket ne valamiféle hirtelen katasztrófaként kezeljük, rendkívüli evakuáció helyett „átgondolt és stratégiai” megközelítésére van szükség. Vagyis időben meg kell hozni azokat a politikai döntéseket, ki kell építeni azokat az infrastruktúrákat, amelyek segítik a klímamenekülteket, hogy mielőbb kívül kerüljenek a veszélyzónákból és felépíhessék új otthonaikat.
Milyen lépéseket kell megtenni ennek érdekében? Egy részüket a józan ész diktálja.
A tengerpartokkal rendelkező országokban például már most korlátozni kell az ingatlanbefektetéseket a veszélyeztetett övezetekben.
A partmenti városok helyett inkább a biztonságosabb szárazföldi területeken kellene megfizethető lakóházakat építeni. Bangladesnek például azt javasolják, a belső területek városaiban hozzanak létre új lakhatási, tanulási és munkalehetőségeket, hogy a következő generációkat így csábítsák oda az alacsonyan fekvő tengerpartokról.
Ennél is sokkal nehezebb feladat, hogy az elvándorló közösségek kulturális örökségét is megőrizzék valamilyen módon.
A kutatók szerint ugyanis a visszavonulás felerősítheti a történelmi sérelmeket, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elpusztítja a történelmileg marginalizált közösségeket. Ugyanakkor egy jól megtervezett áttelepülés lehetőséget biztosíthat a közösségek új életre keltésére is. Ehhez azonban a kutatók szerint
fontos, hogy az erőforrásokat ne a veszélyeztetett zónák megvédésére, például drága tengeri falak emelésére fordítsák, hanem új iskolák, kórházak, olcsóbb lakások építésére a biztonságos szárazföldön.
„A visszavonulás nem öncél, hanem társadalmi célok eszköze” – írják a szerzők, akik szerint a klíma sújtotta lakosságnak e megjósolt széles körű evakuációjára valószínűleg nem kerül sor a következő évtizedben, de a tervezést már most el kell kezdeni.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
