JÖVŐ

„Menekülés Godot elől” – mesterséges intelligencia által írt színdarabot adnak elő Budapesten

A Budapesti Anarchista Színház darabja legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától látható a Gödör Underground-ban. Ifj. Sebő Ferenccel, a darab rendezőjével beszélgettünk.

Szadai Levente – Címkép: Budapesti Anarchista Színház - szmo.hu
2021. november 15.

Egy mesterséges intelligencia, SAMU (Semi-Automatic Memory Unit) írta meg Beckett népszerű művének, a Godot-ra várva folytatását – hirdeti a Budapesti Anarchista Színház legújabb darabjának Facebook-eseményében. Ifj. Sebő Ferenc rendezőt kérdeztük arról, miről szól a Menekülés Godot elől, hogyan lett egy mesterséges intelligencia a darab szerzője, és milyen szerepe lehet a jövőben a robotoknak a színházban és az életünkben.

Honnan jött az ötlet, hogy egy mesterséges intelligencia írja a darabot?

A Covid alatt volt, hogy megtudtam, hogy újranyílik az a hely, ahol az első darabomat rendeztem kb. 15 éve. Illetve ugyanott, de másik hely. És az volt az ötlet, hogy ennek a helynek, a Gödör Underground-nak a megnyitójára ezt a darabot újra színpadra állítanám a mostani stábommal. Felkerestem a fiút, aki írta, de összevesztünk az újraírási folyamat során, és akkor félig viccből, dühömben azt mondtam, hogy bazdmeg, még egy robottal is könnyebb lenne dolgozni, mint veled.

És akkor elment, és én poénból rágugliztam, hogy hol tart ez a technológia ma. Én egyébként Göteborgban jártam egyetemre, ahol egy mesterséges intelligencia-kutató volt a tanszékvezető, és programozók és művészek tanultak együtt, szóval emiatt volt ez az érdeklődésem.

Viszont amikor ezt tanultam, akkor a szövegírás még nagyon nem ment az MI-nak. Csetbotok voltak, amik, ha felkészítetted őket minden lehetséges esetre, akkor szellemeseket tudtak válaszolni, de igazából ez így túl merev volt, nem gondoltam volna, hogy tényleg tud majd színdarabot írni egy “robot”.

Szóval rákerestem, és kiderült, hogy az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott ez a szcéna. Mondok egy példát: volt ez a Deep Blue nevű számítógép, ami 1997-ben megverte Kaszparovot. Azt még úgy készítették fel, hogy beletáplálták az összes addigi sakk meccset, tehát csináltak egy hatalmas adatbázist, felkészítették mindenre, így tudta legyőzni. A mostani technológiával már azt csinálták, hogy fogtak egy MI-t, amelyik szinte csak a szabályokat tudja, és egy hétvégén keresztül játszatták saját maga ellen. Hétfőre okosabb lett, mint a Deep Blue.

Azt hiszem, Hararinál olvastam, hogy a sakkban ma már onnan tudják a bírók kiszűrni, hogy melyik sakkjátékos csal, tehát hogy MI-t használ, hogy ki az, aki kreatívat lép. Tehát a kreativitás, amiről eddig azt hittük, hogy az embernek a sajátja, már elérhető az MI számára a sakkban és sok arra utaló jel van, hogy a Deep Learning technológiának köszönhetően ez hamarosan más területeken is meg fog jelenni.

Itt szeretném megemlíteni Geoffrey Hinton nevét, aki egy úttörője ennek a dolognak és személyes példaképemnek tekintem. Például ilyeneket mond, hogyha egy ötlete senkinek nem tetszik, de ő biztos benne, hogy jó, akkor nem adja fel, ez például nagyon tetszik, sajnos a szakmai munkásságából egy szót sem értek.

Miért pont Beckett Godot-ra várva című művének a folytatása mellett döntöttél?

Miután láttam, hogy olyan technológiák vannak, amivel ez lehetséges, próbáltam olyan darabot választani, ami eleve azért nem egy Csehov, hanem egy abszurd dráma, ami jól áll egy ilyen robotnak. Azt gondoltam, hogy ha a Beckett-összest betanítjuk neki, akkor fog tudni Beckett stílusában írni. Ironikus módon ez aztán nem jött be igazából, amik bekerültek a darabba szövegek, azokat nem egy ilyen, Beckett-en tanult robot írta végül, mert menet közben megtanultam, hogy egy írói életműnél nagyságrendekkel több adatra van szükség ahhoz, hogy elfogadható eredményt kapjunk.

De voltak ilyen kísérletek, hogy betápláltam például az összes Jóbarátok-epizódot neki, és akkor tudott Jóbarátok-forgatókönyvet írni. Vagy megtanulta az összes Arisztophanész-darabot, és akkor ókori stílusban írt. Írt József Attila verset is, de magyarul elég béna, ilyen ősmagyar dumák jönnek ki.

Amiben nagyon jó a mesterséges intelligencia, az a két ember közötti dialógus, angolul, mivel Facebook-cseteken tanult. És ez a darab is ilyenekből áll, nincs sok karakter, és bonyolult cselekmény sincs. Úgy hívják ezt a technológiát, amit használtunk, hogy GPT-2, és ennél még van egy újabb, a GPT-3, ami már egészen megdöbbentő dolgokra képes, saját magáról írt egy cikket például a Guardianbe. Tehát a darabról is tudna írni egy tök jó ajánlót anélkül, hogy látta volna.

Ifj. Sebő Ferenc

Miről szól a darab?

A Menekülés Godot elől az eredeti történet után játszódik, feltételezve, hogy a szereplők találkoztak Godot-val. A találkozást itt sem látjuk, csak annyi derül ki, hogy valamiért, a találkozást követően, menekülniük kell előle. Tehát road movie. Megpróbáltam még izgalmasabban unalmasra rendezni, és persze nem árt, ha ismered és szereted az eredetit, de anélkül is élvezhető. Egy klasszikusnak folytatást írni eleve baromság, azt gondoltam, hogy egy baromság jól állna egy robotnak. Azért tudnék kivételt mondani, például a Bárányok Hallgatnak folytatása, a Hannibal nekem jobban tetszett, mint az első rész.

Ez egy újoptimista darab, nem szerettünk volna borongani sem a múlt, sem a jövő felől, de azért látni szeretnénk mindkettőt, ahogyan volt/lesz, és ennek következményeképp örülni szeretnénk a jelennek, az életnek. Az újoptimizmus egyébként a régi optimizmussal és az újpesszimizmussal szemben határozza meg magát, de ebbe most még nem akarok ennél részletesebben belemenni.

Milyen arányban kellett belenyúlni a robot által írt szövegekbe, mennyi utómunka volt vele?

A szerkesztési munka jelentős volt, de azt hittem, sokkal durvább arányok lesznek, hogy kell majd vele íratni ezer oldalt, és abból ötöt fogunk tudni használni. Ehhez képest a megírt dolgok kábé fele felhasználásra került. Az összes dialógust ténylegesen ő írta, nyilván annak a sorrendjét már én mondtam meg, hogy mi mi után jöjjön, néha ki kellett javítani a ragozást, vagy helyenként megváltoztattuk, hogy melyik mondatot melyik karakter mondja.

Van a darabban három olyan jelenet, aminek igazából ő csak az elejét írta, és utána a színészekkel arra a kezdetre improvizáltunk. A SAMU-nak ez a módszere, hogy írsz neki egy pár mondatot, és ő azt folytatja, ezt fordítottuk meg három jelenetben.

Ügyeltem azért arra, hogy ne az legyen, hogy nyomokban tartalmaz robot által írt dolgokat, de azzal hirdetem, hogy az egész az övé, tehát ez nem egy ilyen szar narancslé, hanem ezt döntően a robot írta. Mintha a frissen facsart narancslevet felhígítanád egy kis vízzel, hogy mindenkinek jusson. Plusz én beszélgettem is SAMU-val a darabról, és végül ezekből a beszélgetésekből is belekerült egy pár, az író és a rendező közötti dialógusokból.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Miről beszélgettetek?

Nyáron volt egy hónap, amikor minden este leültem, és elkezdtem nyomni nála a gombot, hogy szia SAMU, hogy vagy, akkor ugye írjuk ezt a darabot, mik az elképzeléseid, és mindig, amikor mondott valamit, ami értelmes volt, akkor azt úgy vettem, hogy ezt az író mondta, és próbáltam ilyen bután szentírásnak venni.

Volt egy ilyen darabom, a Csodacsatornamatyik, még régen, ahol egy öt éves kisfiú volt az író és a rendező, és én szerveztem köré egy felnőtt stábot. Tehát én azt a melót csináltam, amit a legjobban utálok, az asszisztensi és a produceri munkát. És amit az öt éves fiú mondott, hogy most erre gondolt, a felnőttekkel, mintha egymillió dollár lett volna rá, meg a Spielberg lett volna a producer, legyártottuk neki.

Szívszorító volt, mert az apukájának a halálát dolgozta fel a fiú, ez egy ilyen 25 perces produkció volt, és basszus, semmit sem kellett a gyereknek tanítani, például, hogy hogyan kell rendezni, vagy írni, hanem csak lökte a rizsát, nézte, hogy mit csinálunk, és kijavítgatta.

Ijesztően jól sikerült, volt, aki sírt az előadáson, és belém zúgtak a jó csajok. Akár csak SAMU, ez a fiú sem mindig emlékezett rá, hogy mit mondott legutóbb, de ahogy egy igazi produkcióban, itt sem illett megkérdőjelezni a főnököt, csak azért, mert összevissza beszél, ilyenkor próbáltunk rendszert találni az őrületben és aszerint jártunk el. Szóval egy kicsit ebből táplálkozott ez, hogy most ugyanezt megcsinálnám a robottal, hogy amit mond, azt komolyan veszem.

SAMU is része a darabnak?

Igen, a SAMU is megjelenik a színpadon, Marton Dani játssza, és amiket ő mond, azok mind autentikus MI-szövegek, amiket tényleg a robottal beszélgettünk. Az az ironikus, hogy néha az én dumáimat is ő írta. Tehát pont fordítva lett, mint amit mindenki gondolni fog, hogy mi azért biztos átírtuk a dolgait. Ez fantasztikus!

Hogyan fogadta a közönség?

Meglepően jól. Azért ez nagyon rizikós dolog volt, mert amikor sokáig lelkesen csinálsz valamit, akkor nem tudhatod, hogy ez másokban is ugyanilyen lelkesedést fog-e kiváltani. Illetve, hogy volt már a világban erre tett kísérlet, hogy robot írt színdarabot, volt már egy ilyen darab Csehországban is, de arról azt hallottam, hogy kicsit nyomasztó, és féltem tőle, hogy ez is nyomasztó lesz.

De igazából eddig három előadás volt, és mindenkinek csillogott utána a szeme, és nagyjából senkivel nem találkoztam, aki elhitte volna nekem, hogy ezt tényleg egy robot írta, ami nagyon ironikus szerintem. Legközelebb, ha én írok valami jót, azt nem fogják elhinni, hogy nem a SAMU írta.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Azt látjuk az utóbbi időben, hogy van egy tendencia, hogy egyre több munkát ki tud váltani az automatizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligenciák használata. Mit gondolsz, igaz lehet ez a színházi világra is, vagy inkább kísérletezgetésekre alkalmas egyelőre ez a technológia?

Inkább ironikusan értettem ezt ebben a darabban, tehát nem gondolom, hogy a színházi embereket vagy az írókat, költőket fogja a mesterséges intelligencia kisemmizni rövid, közép vagy akár hosszú távon. Azért, ha például az NFT világában körülnézel, lehet, hogy van ilyenre is példa, de ebbe most ne menjünk bele.

A következő darabomat már megint szeretném száz százalékban emberekkel csinálni. Tehát részemről ez inkább egy kísérlet volt, de ezzel a kísérlettel azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy más szakmákban viszont drasztikus lesz a hatása a mesterséges intelligenciának. Egyes szakértők szerint a jelenlegi munkahelyek negyven százaléka fog eltűnni a közeljövőben, gondolj bele.

Ad absurdum el tudom képzelni, hogy egy ötezer millió részes teleregénynek a folytatását már egy MI is meg fogja tudni írni, tehát a Szomszédoknak egy következő részét a GPT-4 már olcsóbban elő fogja tudni állítani, mint egy tíz fős írócsoport.

Egy ilyen abszurd drámát már most is tud nagyon jót írni. De arra, hogy egy történetet struktúrájában lásson, meg pszichológiailag, érzelmileg pontos legyen, az még arrébb van.

A színdarab az egy nagyon komplex szellemi feladat, tehát ott még nem tartunk. De ott tartunk, hogy egy egyszerű terméknek egy egyszerű reklámszöveget azt már meg tud írni egy MI. Vagy egy bölcsészdolgozatot. Úristen, ha most lennék egyetemista, nem lenne akkora stressz a beadandó, mert a SAMU sokkal jobb ilyen szövegekben, mint a színdarabírásban, főleg, ha a tanár csak átlapozza, le se lehetne bukni vele. Irigylem a mostani egyetemistákat.

Más területeken is olyan hibrid rendszerek lehetnek, mint az automata autóvezetés, ahol szintén nem az van, hogy ember már nem is kell hozzá, hanem simán be tudsz ülni a kocsidba, és az oda megy, ahova akarod, de azért ott lesz egy kormány az embernek is mindig. Ilyen hibrid dolgokat el tudok képzelni, abszolút, sőt, hát nem a jövőről beszélünk, ez már most is így van. Az ijesztő lesz, vagy már talán ma is van ilyen, amikor a döntéshozatalban segít az MI, mondjuk politikusoknak, nyilván sokkal több adatot tud feldolgozni, mint egy ember. Felmerül a kérdés, hogy akkor azért a döntésért ki a felelős.

Mit érdemes tudni a Budapesti Anarchista Színházról?

Tíz éve működik ez a társulat, két népszerűbb darabunk van, az egyik a Zöld Szofi, ami a marihuána gyógyászati felhasználásáról szól, a másik pedig a Többszörös orgazmus, aminek a poliamoria, egy szexuális szubkultúra, az etikus nem-monogámia a témája.

Mi semmilyen állami támogatásban nem részesülünk, a premierre mindig összedobjuk a pénzt, és utána a jegybevételből “élünk”. Nyilván nem drága díszletekkel dolgozunk, és nem tudok foglalkoztatott sztárokat se kifizetni, hogy fellépjenek velünk, meg nem tudunk ebből élni, viszont cserébe olyan történeteket tudunk elmesélni, amiket más nem.

Tehát nem úgy vagyunk anarchisták, hogy bombákat gyártunk, vagy odaláncoljuk magunkat a parlamenthez, hanem történetbombáink vannak, ötletekhez láncoljuk oda magunkat. Ez egy olyan autonómia-kísérlet, ami sikerült. Remélem hosszútávon másokat is inspirálni tudunk abban, hogy függetlenítsék magukat az államtól, a szakmai babonáktól és producerektől, színházigazgatóktól.

A darab legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától, majd - ha a járványhelyzet lehetővé teszi - december 15-én lesz látható a Király utca 50. alatt található Gödör Underground-ban. A Facebook-esemény ezen a linken érhető el.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elszabadult egy hóeke hótakarítás közben – halálra gázolt egy embert Ausztriában

Egy 53 éves férfi próbálta megállítani a megcsúszó járművet, de az maga alá gyűrte. A rendkívüli időjárás miatt az országban lezárások és áramkimaradások nehezítik a helyzetet.

KÉK HÍREK

Halálra fagyott a hegyen: bűnösnek találták a férfit, aki sorsára hagyta a barátnőjét Ausztriában a Großglockneren

A gyakorlott hegymászó azzal védekezett, hogy a nő küldte el segítségért, de a bíróság ezt nem fogadta el.

KULT

„Mintha egy kutya morgását és macska nyávogását egyszerre akarnád utánozni” – interjú egy metálhörgés-technika tanárral

Bokodi Bálint énekes-zenész az úgynevezett scream technikát oktatja a Magyar Hajnal Énekstúdióban, amelyre már nemtől függetlenül nagy az érdeklődés. A hörgésnél ugyanis különösen fontos a hangszalagok épségének megőrzése, és ebben nagy segítség egy profi tanár.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Moldován András: Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember munkáját a mesterséges intelligencia veszi át

A Cápák között megmondóembere szerint Európa lemarad azok mögött az országok mögött, ahol érték a munka, de a mesterséges intelligencia és a robotika mindent megváltoztat. Interjúnkból kiderül az is, miért lett újra cápa, és mekkora üzlet ez.

Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2026. január 18.

Az ismert üzletember egy év kihagyás után úgy döntött, visszatér a műsorba, ráadásul új könyve is megjelent Határtalan keretek címmel. Ez már bőven elég indokot szolgáltatott arra, hogy ismét interjút készítsek vele.

– Határtalan keretek című új könyvedben azt írod, a mesterséges intelligencia sokaknak el fogja venni a munkáját. Ez önmagában még nem olyan meglepő, a világ jelentős része fél ettől. Te viszont még azt is hozzá teszed, hogy örülsz ennek.

– Az elmúlt években kialakult egy olyan világ, ahol a munkavállalók szívességet tesznek a munkáltatónak azzal, hogy egyáltalán elmennek dolgozni. Amikor azon múlik, hogy kinyitom-e az üzletet, hogy egy nem túl tanult, nem túl felkészült személy bejön-e napi 30 ezerért hamburgert sütni vagy mosogatni, az szerintem a kapitalizmus megcsúfolása. Véleményem szerint a mesterséges intelligencia és a vele együtt fejlődő robotika ki fogja ezt váltani.

Nem kell majd több mosogató meg hamburgersütő, mert ezeket a feladatokat átveszik majd a humanoid robotok.

Az autógyárban már ma sincs szükség annyi dolgozóra, mint régen, mert robotok dolgoznak. Az emberek újból meg fogják becsülni, hogy van munkájuk és fizetésük, ha ismét küzdeni kell majd ezekért. Tisztelni fogják azokat, akik ezt adják, és nem játsszák a sértett mártírt, amiért dolgozniuk kell. És persze nincs "mindig" meg "soha", én se mindenkire mondom ezt, hanem csak látom, hogy a nyugati világ, különösen Európa elindult egy ilyen irányba és ennek eredményeként azt látom, hogy lemarad. Azok a népek, akik alázattal, tisztelettel, becsülettel sokat dolgoznak, előrébb járnak. Nézd meg Kínát. Nézd meg Dél-Koreát. Nézd meg, hogy 2017 óta hány százalék GDP növekedés volt az Egyesült Államokban és hány százalék Európában. Vagy mennyit költöttek Európával szemben ezek az országok adatközpontok létrehozására. A szakadék napról napra nő.

Hogy a politikusok ezt hogyan fogják kezelni, és hogy a sok 10 vagy 100 millió munkanélkülivel mit lehet kezdeni, az nagyon érdekes kérdés lesz.

Az előre látó politika talán ezért kezdte pedzegetni, hogy mindenki kapjon egy minimális, havi fix illetményt, ami azt fogja eredményezni, hogy tettre, munkára, harcra kész emberekből nyugdíjasokat csinálnak, ez pedig borzasztó.

– Nem tudom, mennyire lehet az általad sorolt országokat és Európát összehasonlítani.

– Szerintem túl messziről nézed. Közelről nézve a „city” pénzügyi részében az összes gyakornok heti 80 órát dolgozik. Halálra dolgozzák magukat. Este kilenckor sétálsz, és még mindenütt ég a villany az irodaházakban. Ugyanez van Japánban, Dél-Koreában. Kínában ketten alszanak egy ágyban, mert az egyik nappal dolgozik 12 órát, azután cserélnek. Európában pedig 32 és 35 órás munkahétről beszélünk. Ez nem megy. Ezt az MI ki fogja váltani.

Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember helyett MI fogja végezni a munkát, és el kell menniük majd máshova dolgozni.

Akkor majd nem lesz hiány kertészből meg fagylaltosból, és visszabillen helyére a világ.

– Közben azt is írod a könyvedben, hogy az ember lehetőség szerint olyasmivel foglalkozzon, amihez van tehetsége.

– Pontosabban azt írom, hogy olyasmit csináljon, amivel boldog. Szerintem ez a fontos. És általában abban vagyunk boldogok, amit szeretünk csinálni. És talán az helyes, hogy azt szeretjük csinálni, amiben tehetségesek vagyunk.

– De mi van, ha mondjuk kellene egymillió fagylaltos, de csak 500 ezer olyan ember van, aki fagylaltos szeretne lenni?

– Nem lesz mindenki boldog. Ez hamis gondolat. Szerintem most sok kihívás előtt áll az emberiség, és ennek leginkább az az oka, hogy határtalanok lettek a keretek. Úgy gondolom, a szorosabb etikai, anyagi keretek között működő, jól szabályozott struktúrákban élő emberek jobban teljesítettek és teljesítenek még ma is. És még egyszer mondom: azokban az országokban, ahol sokat dolgoznak, ahol érték a munka, ott nem lettek határtalanok a keretek.

– Mert nem értelmezzük helyesen az asszertivitást, ahogy a könyvedben is írod?

– Nagyrészt. Az asszertivitás az önérdek érvényesítése, mások érdekének figyelembevétele mellett. Ezzel szemben a politikai korrektség korában az önérdek érvényesítése már nem lehet fontos, csak a másik érdekének a figyelembevétele. Na, ezek lettek a határtalan keretek.

Az én világomban az egyszemélyes vécére nem kell ráírni, hogy fiú vagy lány. Az egy egyszemélyes vécé.

Az emberek egyenlők. És nem három féle vécét kell csinálni három különböző nemnek, a férfinek, a nőnek meg a nem tudom milyennek. Hanem olyat, ahol egy ajtó mögött van egy vécé és mindenki bemehet. A sok wc előtt pedig az emberek együtt is tudnak kezet mosni.

– Nagyon szimpatikus, ahogy a tehetséget meghatározod a könyvedben.

– Tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult. De ami a legfontosabb: ez a definíció nem mondja azt, hogy a tehetségesnek nem kell tanulnia. Azt mondja, hogy nagyon sokat kell tanulnia, csak picit előnyben van.

De ha valaki kisebb tehetséggel többet tanul, akkor simán megelőzheti a tehetségesebbet, ha az lustább nála!

– Térjünk vissza a fagylaltoshoz: mit tehet az, aki nem tud elhelyezkedni abban, amiben tehetséges, mert mondjuk, nem kell annyi fagylaltos?

– A tehetség utat tör. Nézd meg, hogy a világ tele van olyan mélyről jövő emberekkel, akik hegedűművészek, operaénekesek, matematikusok lettek. Az igazi tehetség utat tör, és az igazi tehetségek megvalósítják az álmaikat!

– Neked miért fontos a könyvírás? Mit ad neked?

– Fiatalon ötévig újságíró voltam. Nekem öröm és boldogság, hogy írhatok! Örülök, hogy van egy kiadó, ami már a második kötetemet adja ki.

– A személyes branded szempontjából fontosnak érzed, hogy írsz?

– Igen, ez része a brandemnek. Két könyv, az azért már valami, nem? Ez így jó. Az előadásaim is jók, meg a videókurzus is, ez mind tudástranszfer, remélem értéket teremtek. A Cápák között is jó, mert az is én vagyok, és nagyon szeretem.

– Akkor beszéljünk a Cápákról. Miért mentél el, és ha már elmentél, miért jöttél vissza?

– Azért mentem el, mert volt egy pillanat, amikor úgy éreztem, hogy a műsor nagyon arról szól, mit mondok egy vállalkozónak, vagy mit nem. Hét éve csináltam, és úgy éreztem, hogy elég. Picit szereplőnek kezdtem érezni magamat. Eltelt egy év, felhívtak és megkérdezték, mit gondolok, hogy látom, néztem-e a műsort. Nyilván néztem és azt mondtam, hogy szerintem ez egy nagyon jó formátum. De kellene találni bele egy palit, aki kicsit vicces, aki kicsit mást mond, mint amit várnak. Több életet tudd vinni a cápák közötti kommunikációba. Ők erre azt felelték, hogy ez vagyok én.

Én pedig úgy voltam vele, hogy cápának lenni jó, és ha komolyan gondolják, és van egy új csapat, akkor boldogan visszajövök. Szeretek cápa lenni.

Most összeállt egy olyan társaság, akikkel én sosem szerepeltem még együtt. Wáberer György, Varga Sándor, Csillag Péter, Tóth Ildikó és én. Elképesztő emberek, olyan hét napot töltöttünk együtt, hogy elmondani nem tudom, milyen jó volt. Ezért jöttem vissza, és ameddig akarják, boldogan maradok. És soha többet nem mondok fel, az is biztos. Ha legközelebb nem vagyok benne a műsorban, akkor az azt jelenti, hogy kiraktak. Kétszer nem lehet felmondani, mert a másodiknál nincs visszaút.

– Üzletileg ez mennyire nagy buli? Hány olyan üzletet találtál, amire azt mondod, hogy ezért megérte benne lenni?

– Nekem abban a hét évadban, amiben eddig szerepeltem, összesen hét befektetésem valósult meg. Háromban a tulajdonrészemet jelentősnek nevezhető haszonnal eladtam, négyben megvan a tulajdonom, amit valamilyen módon növeltem is. Ha megengeded, szívesen elmondom, hogy ez a Molin AI, a Giggle, a WerMamba és a Suncity. Végtelenül izgalmas cégek. Hogy ez nagy üzlet-e, az relatív kérdés. Fiatal vállalkozásokról beszélünk, nagyon sokat fejlődtek, nagyon sokat nőttek. Ma már bőven 100 milliót meghaladó bevételű vállalatok, a semmiből. Szerintem még egy-két év és nyereségesek is lesznek! De persze, több olyan is volt, ami nem valósult meg. A műsorban az hangzott el, hogy beszállok, de aztán mégsem lett belőle semmi.

– Ennek mi az oka?

– A műsor összehozza a feleket, de mi nem tudjuk, ki jön be az ajtón, nincsen internetünk. Ott kell megítélni az egész helyzetet, az egész világot.

Mivel sok pénzről beszélünk, simán benne van, hogy később meggondolja magát az ember.

Például említhetném a Natuirti, ami első látásra szerelem volt. Egy fantasztikus vállalkozó, egy csodálatos ember. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy megvalósuljon, és mégsem tudott. Van olyan is, amikor a vállalkozó gondolja meg magát!

– A vállalkozások jövőjét is befolyásolja az MI. Ha elveszi a munkákat, akkor szerinted milyen területekre érdemes átképeznünk magunkat, milyen vállalkozásokat indítsunk? Például nagyon hosszú időn keresztül az informatikus volt az álomfoglalkozás, most pedig ők vannak a legnagyobb bajban.

– Igen, mert az eddigi 50 informatikus helyett elég lesz 1, aki kijavítja a kódokban azokat a hibákat, amiket az MI vétett. Viszont sok MI tervező mérnök kell. Az egyik szakma, ami biztonságban van, a villanyszerelő. Nem tudom elképzelni, hogy az elkövetkező 10-20 évben R2D2-k fogják behúzni a kábelt vagy megjavítani a lámpát.

Sok olyan kétkezi munka van, amit még hosszú ideig nem tud majd átvenni robot. És nyilván ez a szakmunkás szektor nagy részére igaz lehet.

De olyan masina biztos lesz, hogy kiválasztod 50 képből, milyen frizurát akarsz, sőt, lefényképez és javasol neked egy frizurát, bedugod a fejedet és 13 másodperc alatt levágja a hajadat. A bárban a pult mögött csak egy ember fog állni, és hat robot szolgálja ki az italt. Az MI egyszer ránéz a bárpultra, és onnantól fogva tudja majd, melyik ital hol van. A világ össze koktélja benne lesz a fejében, és mindent meg tud csinálni, ráadásul mindig és minden körülmények között pont ugyan úgy! Viszont az okos, gondolkodni képes embert sosem fogja helyettesíteni a valamire megtanítható mesterséges intelligencia!

– Az is nagy kérdés az MI-vel kapcsolatban, amiről sok szó esik mostanában, hogy szükség van-e még lexikális tudásra. Hiszen az MI mindenre tudja a választ.

– De ha nem szerzünk lexikális tudást, honnan fogjuk tudni, hogy mit kérdezzünk az MI-től? Most ott tartunk, hogy lesz két füles, amit ha felvesz egy spanyol meg egy magyar, érteni fogják egymást, és beszélgethetnek. Akkor minek kell nyelveket tanulni? Miért íratnak az egyetemek végén szakdolgozatot? Micsoda pazarlás! Az MI biztos jobbat ír. De ha nem tanulunk egyetemen, hogy fogjuk megmondani neki, milyen forrásokat használjon, és mi a kutatásunk célja? Felfedező nem lesz az MI! A világ nagyon izgalmas, de mostanában olyan gyorsan változik, hogy nem nagyon értjük! Soha nem volt még ilyen izgalmas az emberiség sorsa.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Egész alakos szobrot kap Fenyő Miklós – élete legfontosabb helyszínén, a XIII. kerületben avatják fel

A 2027 tavaszára tervezett emlékmű mellett már idén emléktáblát avatnak a művész egykori otthonánál. Kezdményezték, hogy a legendás énekes posztumusz kapja meg a Budapest díszpolgára címet, és akár egy utcaszakaszt is elnevezhetnek majd róla.

KÉK HÍREK

Árokba borult egy munkásokat szállító busz a hóviharban Lócs mellett

A busz az oldalára borult, a tűzoltók az első ajtón keresztül szabadították ki az utasokat. Sérülésről egyelőre nem érkezett hír.

KÉK HÍREK

Rengeteg gyermekpornográf felvételt találtak egy 44 éves férfinál, aki 12 év alatti lányokkal beszélgetett

A nyomozók eddig négy áldozatot azonosítottak, a legfiatalabb közülük 11 éves. Azonban nem kizárt, hogy több sértettet is találnak még, mert a kiberszakemberek további, áldozatokra utaló adatokat is találtak.

JÖVŐ

Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől

Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.

F. O. - szmo.hu
2026. február 18.

Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.

Kapcsolódó

Rejtélyes struktúrák nyomait észlelték a Föld mágneses terében - megvan, mi védi az emberiséget a kozmikus haláltól

Az életünket egy láthatatlan pajzsnak köszönhetjük, amiről eddig fogalmunk sem volt, hogy két rejtélyes anomália tartja fenn. Kiderült, miért nem lett a Földből egy halott, Mars-szerű bolygó.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nehéz elhinni: Cindy Crawford 60 éves - egy szupermodell útja a Pepsi-reklámtól a milliárdos birodalomig

A '90-es évek ikonja, Cindy Crawford hatvan éves lett, karrierje pedig a kifutóktól a milliárdos üzletekig ível. Az egykori szupermodell ma a divatvilág egyik legbefolyásosabb szereplője.

KÉK HÍREK

Árokba borult egy busz Zalaegerszegnél, tizenketten megsérültek – több utast a szélvédő kivágása után tudtak kimenteni

A helyközi buszt az erős oldalszél tolta le a csúszós útról péntek reggel. Az utasok egy része a hátsó ablakon át jutott ki, többeket viszont ki kellett menteni.

KULT

Meghalt Eric Dane, az Eufória és a Grace klinika sztárja

A sokoldalú színész 53 éves volt. Olyan népszerű TV-karaktereket alakított, mint a sármos Dr. Mark Sloan, és az inkább ijesztő Cal Jacobs.

JÖVŐ

Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez

A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?

Fehér Adél, Fotó: archiv - szmo.hu
2026. február 01.

Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.

Kapcsolódó

ENSZ-főtitkár: Ismerjük fel a kudarcunkat, az emberiség nem érte el az 1,5 Celsius fokos klímacélt

Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a novemberi belémi COP30 előtt irányváltásra van szükség. Ha ez elmarad, az Északi-sarkvidéktől az óceánokig és az Amazonas térségéig több térség is a klímaváltozás kritikus küszöbét érheti el.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meghalt egy 26 éves magyar munkás egy osztrák acélgyárban, 20 éves magyar kollégája az életéért küzd

A két férfi egy acélgyárban végzett felújítási munkát, amikor a gyanú szerint szén-monoxid-mérgezést szenvedtek. A 20 éves túlélő állapota a grazi kórházban kritikus, a rendőrség vizsgálódik.

KÉK HÍREK

Elrendelték egy Pest megyei gyermekorvos letartóztatását

Bírósági meghallgatásán a gyerekorvos csak a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszolt, míg asszisztense beismerte a cselekmény elkövetését, de részletes vallomást nem tett.

KÉK HÍREK

Daganatos betegeken gazdagodott egy érdi banda, 30 ezerért adták a garázsban kotyvasztott injekciókat

Egy alagsori tárolóban „rendeltek”, a fájdalmakra pedig azt hazudták, csak lassan szívódik fel a szer. A betegek reményvesztetten kapaszkodtak a hamis gyógyírbe.

JÖVŐ

Kínai robothadsereg a gálán: 20 ezer humanoidot dobnak piacra, de a valódi csata csak most kezdődik

A Unitree humanoidjai a kínai újévet ünneplő gálán mutattak be fegyveres, harcművészeti elemeket. A cég a gyártási költségek letörésével akarja megelőzni amerikai versenytársait a piacon.

Fehér Adél, Fotó: YouTube CCTV - szmo.hu
2026. február 19.

A világ legnézettebb tévéműsorának színpadán, pár méterre gyerek harcművészektől, tucatnyi kínai humanoid robot kardozott, nunchakut pörgetett és asztalokon át vetődve szaltózott – élő adásban. A China Media Group februári Tavaszi Fesztivál Gálája a hivatalos közlés szerint több mint 23 milliárd megjelenést ért el, a figyelem középpontjába pedig a hangcsoui Unitree Robotics humanoidjai kerültek.

A cég állítása szerint nem előre programozott bábuk táncát láthattuk, hanem egy teljesen autonóm, valós időben szinkronizált humanoid-klaszter világpremierjét.

A színpadon a Unitree G1 modelljei olyan akrobatikai elemeket mutattak be, amelyek eddig legfeljebb zárt laboratóriumi videókon tűntek fel. A vállalat hivatalos közleménye szerint a robotok folyamatos, freestyle parkourt adtak elő, egyedi katapultok segítségével három méter feletti csúcsmagasságú szaltókat hajtottak végre a levegőben, és bemutattak egy 7,5 fordulatból álló Airflare pörgést is. A fejlettebb, H2-es csúcsmodell több karakteres szerepben is megjelent: a pekingi főszínpadon „Kardnagymesterként” vezette a finálét, míg egy másik helyszínen a Majomkirály páncéljában, robotkutyákból formált „bukfencfelhőn” ereszkedett le. A produkcióban más kínai robotcégek, köztük a Noetix, a MagicLab és a Galbot modelljei is feltűntek, jelezve, hogy a humanoid robotika immár központi iparpolitikai kirakatprojektté vált.

A látványos mozdulatok mögött új technológiai megoldások dolgoztak. A tucatnyi gép mozgását egy nagy áteresztőképességű, alacsony késleltetésű klasztervezérlő rendszer szinkronizálta, a mozdulatok időzítését pedig 0,1 másodperces pontosságra hangolták. A robotok valós idejű helymeghatározását egy mélyfúziós MI-megoldás végezte, amely a belső szenzorok adatait egy 3D lézerszkennerrel ötvözte, másodpercenként százszori frissítéssel.

Ennek köszönhetően a humanoidok még gyors, akár 14,4 kilométer/órás futás közben is precíz alakzatot tartottak.

A cégvezető szerint a legnehezebb elemeket, mint a magasból való stabil földet érést, százmilliós nagyságrendű szimulációval tökéletesítették. „Közelről nézve még a plafon magasságát is elérik” – mondta Wang Xingxing, a Unitree alapító-vezérigazgatója.

A tavalyi gálán a cég robotjai még egy jóval visszafogottabb, néptánc-jellegű koreográfiát adtak elő. Az idei dinamika – a fegyveres párbajok, a parkour és a gyors alakzatváltások – egy év alatt elért ugrásszerű fejlődést demonstrál. Mindezt élő adásban, változó fények, mozgó díszletek és emberi szereplők között kellett hibátlanul végrehajtani, ahol nincs lehetőség a korrekcióra. Az esemény így egyfajta végső stressztesztként is szolgált.

A Unitree célja, hogy az idei évben 10–20 ezer humanoid robotot szállítson ki, ami jelentős növekedés a tavalyi, körülbelül 5500 darabos teljesítményhez képest. Az ipari elterjedés legnagyobb akadálya azonban továbbra is a költség.

Iparági elemzések szerint egy valóban hasznos humanoid robot gyártási költsége ma könnyen meghaladhatja a 100 ezer dollárt

(körülbelül 32 millió forint), a tömeges bevezetéshez pedig 20 ezer dollár (nagyjából 6,4 millió forint) alá kellene szorítani az árat. A Unitree a G1 modell 99 ezer jüanos (hozzávetőleg 4,6 millió forintos) indulóárával már ebbe az irányba mozdítja a piacot.

„Peking ezeket a nyilvános robot-fellépéseket arra használja, hogy ‘felképesztse a hazai és nemzetközi közönséget Kína technológiai erejére”

– nyilatkozta Kyle Chan, a Brookings Institution Kína-szakértője. Szerinte a humanoid robotika az a terület, ahol Kína a gyártási kapacitások felskálázásával az Egyesült Államok elé vághat. Georg Stieler iparági tanácsadó szerint azonban „a színpadi teljesítmény még nem egyenlő az ipari robusztussággal”.

Kapcsolódó

1921. január 25-én Čapek kitalálta a robotot, 58 évvel később, ugyanazon a napon a robot először ölt embert

Ez a kettős dátum nem egyszerű történelmi érdekesség. Inkább hátborzongató emlékeztető arra, hogy a technológia története nem csupán fejlődéstörténet.