News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Meg fognak halni” - a Piripkura törzs utolsó tagjait fenyegetik a földfoglalók az Amazonasnál

Kell a farmereknek és a bányatársaságoknak a Piripkurák földje, és úgy tűnik, semmi sem állítja meg őket. Egyre közelebb kerülnek a törzs utolsó túlélőihez.

Link másolása

hirdetés

Brazília területén nagyjából 100 „érintetlen törzs” élhet, többségük az Amazonas esőerdőinek nyugati részén. Vannak köztük egészen kis törzsek is. Az őslakosok jogait védelmező brazil kormányzati ügynökség, a FUNAI például számon tart egy olyan törzset, amely egyetlen emberből áll, ugyanis egyedül ő élte túl az állattenyésztők 1990-es támadását.

Ennél alig nagyobb a Piripkura törzs maradéka, eredeti területükön ők is alig tucatnyian élnek. Az Amazon Prime Video néhány éve dokumentumfilmet is forgatott róluk, amiből kiderül, hogy a többieket évtizedekkel ezelőtt lemészárolták egy támadásban.

A Mongabay szerint most az utolsó piripkurákat is nagy veszély fenyegeti. A magazin olyan felvételeket tett közzé, amelyen útépítőket, karámokat, széles, letarolt területeket, teherautókat, szarvasmarha-csordákat látni a védett földjükön.

Brazília területének körülbelül 13 százaléka az őslakosok számára van fenntartva. Ezekre a földekre elvileg tilos belépnie a gazdálkodóknak, állattenyésztőknek, fakitermelőknek és bányászoknak. Csakhogy amióta Brazíliában Jair Bolsonaro az elnök, a korábbinál is intenzívebben folyik az amazóniai esőerdők irtása, és az őslakosok élettere is egyre zsugorodik.

A jogvédők attól tartanak, hogy megszűnhet az a 2008 óta kétévente meghosszabbított korlátozó rendelet, amely tiltja kívülállók behatolását az őslakosok területére.

A civil társadalom nyomására a korlátozást szeptemberben megújították ugyan, de csak hat hónapra, és a légi felvételek azt bizonyítják, hogy ez sem riasztotta el a földfoglalókat.

hirdetés

A brazil Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal már 2020 szeptemberében 3185 szarvasmarhát regisztrált négy, a Piripkura területen belül felépült farmon. Az adataik alapján az ügyészek idén májusban 10 illegális betelepülő kiutasítását kezdeményezték a területről, de az eljárásnak még nincs eredménye.

Az Operation Native Amazon (OPAN) civil szervezet áprilisi jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a rezervátumban 132 ezer hektárnyi területet jegyeztek be a földhivatalnál magánbirtokként. Ez a rezervátum összeterületének 54%-át jelenti. Az OPAN a helyszínen 15 működő farmot azonosított be.

Nemcsak a farmerek és földfoglalók érdeklődnek a Piripkura törzs földjei iránt, hanem a bányaipar is. Szeptemberben egy újonnan létrehozott bányatársaság bányászati jogot kért a területre.

A jogvédők szerint az is elképzelhető, hogy a kormányzat csökkenteni fogja az őslakosok földterületét, így legitimizálva a betolakodók jelenlétét.

„Meg fognak halni” – mondta Rita Piripkura, amikor meglátta a szülőföldjén folyó erdőirtásokról készült műholdas felvételeket. Rita volt az első piripkura, akit felfedeztek még az 1980-as években. Ő jelenleg a Karipuna rezervátumban él, fivére és unokaöccse, Pakyi és Tamandua azonban az ősi területükön maradtak.

Rita szerint a behatolók egyre közelebb kerülnek azokhoz a patakokhoz, amelyek közelében jelenleg szerettei rejtőznek. Rita, Pakyi és Tamandua a három utolsó ismert élő piripkura, de tudnak a törzs további 13 tagjáról, akik a területen élnek.

A piripkura törzs körében kétszer is mészárlást hajtottak végre, mióta először a nyomukra bukantak, és akkor is a földfoglalók és farmerek voltak a tettesek. Pakyi, Tamandua és a többiek ezért élnek annyira visszavonultan.

„Nem akarják elhagyni a földjüket és nem akarnak kapcsolatba lépni a külvilággal” – mondja Leonardo Lenin.

Hogy elrejtőzzenek, feladták mezőgazdasági tevékenységüket, inkább áttértek a vadászatra és a gyűjtögetésre. „Számukra az izoláció túlélési stratégia, éppúgy, mint a menekülés. Feltételezem, hogy azért menekülnek, mert tudják, hogy különben megölik őket” – mondta Sarah Shenker, egy másik civil szervezet, a Survival International képviselője.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A „nettó zéró kibocsátás” sem szünteti meg a repülés klímakárosító hatását
A kondenzcsíkokról rendre megfeledkeznek a légiközlekedés zöldítésekor, pedig a kutatók szerint ezek adják a repülés klímaváltozást okozó hatásainak 90 százalékát.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés

Amikor a koronavírus-járvány idején minimálisra csökkent a világban a polgári repülések száma, sokan hívták fel a figyelmet a légiközlekedéssel járó szén-dioxid kibocsátásra, és egyúttal nagyobb lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek „zölddebbé” tennék a repülést.

Csakhogy kiderült, hogy a jövő „nettó zéró kibocsátást” célzó modelljeinek túlnyomó többsége csak az üzemanyag elégetéséből származó CO2-vel számol, és nem veszik figyelembe a repülőgépek kondenzcsíkjainak globális felmelegedésben játszott szerepét.

A zürichi ETH intézet Nicoletta Brazzola vezette kutatócsoportja alig néhány nappal azután tette közzé erről szóló kutatásának eredményeit, hogy a brit kormány bejelentette Jet Zero stratégiáját, amelynek célja 2050-ig nettó nullára csökkenteni a repülésből származó CO2-kibocsátást. A svájci kutatók megállapították: még akkor is, ha ez a célkitűzés sikerül, a repülési szektor 0,1 – 0,4 C fokkal fogja növelni a globális átlaghőmérsékletet. Mivel az ipari forradalom óta az átlaghőmérséklet már 1,1 C fokkal emelkedett, félő, hogy nem sikerül teljesíteni a párizsi megállapodásokban kitűzött legfeljebb másfél fokos emelkedést – írja a New Scientist.

A szén-dioxid mellett a repülés legfőbb hőmérséklet-emelő hatása a kondenzcsíkokból ered, amelyek a repülőgép-motorok által kibocsátott koromból, aeroszolból és vízpárából állnak. Azok a modellek, amelyek ezzel számolnak, gyakorlatilag nem vesznek tudomást a repülés klímaváltozás okozó hatásának 90%-áról

– állítják a kutatók.

Brazzoláék megállapították, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban lesz szükség CO2-kivonásra, amennyiben nem csökken nagyon jelentős mértékben a repülési igényünk, és nem következik be egy szinte elképzelhetetlenül gyors váltás a tiszta technológiákra. Ehhez olyan hajtóanyagokra kellene átállni, mint a hidrogén, és sokkal fejlettebb akkumulátoros rendszerek kellenének.

hirdetés

Brazzola és kollégái azt is kiszámították, hogy ha csak kis mértékben csökken a repülés iránti kereslet, és fenntartják a jelenleg használatos repülőgép-üzemanyagokat, minden évben legalább egy Németországnyi területet (357 ezer négyzetkilométert) kellene beültetni fákkal, hogy kompenzálják a repülőgépek kibocsátását. Ez gyakorlatilag kivihetetlen – mondta a kutatócsoport vezetője.

Egyetért ezzel a megközelítéssel Paul Williams, a reading-i egyetem professzora is, aki szerint a karbonsemlegesség elérése helyett már régóta a klímasemleges repülés elérésére kellene koncentrálni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: