News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Magyar mérnökcsapat dolgozik a fenntartható repülésért – interjú a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatójával

Dr. Balázs Gergely György az eddigi sikerekről és a hosszú távú tervekről is beszélt. Például arról, hogy a Rolls-Royce célja a karbonsemlegesség minden olyan iparágban, ahol a vállalat jelen van.

Link másolása

hirdetés

Imádok repülni. Több mint százszor szálltam már fel, nagyon élvezem azt a pillanatot, amikor a gép elszakad a földtől, soha nem múló élményeket őrzök magamban a felhők közötti lebegésekről, de az olyan látványokat sem felejtem el soha, mint a napfelkeltét az Atlanti-óceán felett, vagy éjszakai Párizs látóhatárnyi fényeit. Rossz idők járnak azonban a repülés szerelmeseire: nemcsak a pandémia, hanem az a tudat is, hogy a légi közlekedés egyike a legsúlyosabban szennyező és a globális felmelegedést erősítő emberi tevékenységeknek. Ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy a mai felgyorsult, térben és időben összement világunkban a klímaváltozás miatt mellőzzük a repülőgépeket.

Úgy tűnik azonban, hogy a modern technológia révén, ha nem is rövid távon, de találhatunk megoldást és ennek kapcsán ismét büszkélkedhetünk magyar sikerekkel: tavaly decemberben az európai H3PS program keretében, olasz és osztrák együttműködéssel sikeres tesztrepülést hajtottak végre egy hibrid meghajtású kisrepülőgéppel (címképünkön). Erről beszélgettünk Dr. Balázs Gergely Györggyel, a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatójával.

– Egy EU-finanszírozású projektben volt lehetőségünk együtt dolgozni az olasz Tecnammal, amely a legnagyobb kisrepülőgép-gyártó az európai piacon, illetve az osztrák Rotaxszal, amely a kisrepülőgépes hajtóművek terén piacvezető. Velük közösen fejlesztettük ki azt a párhuzamos hibrid rendszert, ami a levegőbe emelte ezt a gyönyörű négyüléses gépet. Mi feleltünk az elektromos rendszerért, amit kifejezetten ehhez a konstrukcióhoz fejlesztettünk. Egy demonstrátort kívántunk létrehozni, ami azt mutatta, hogy egy hagyományos, belső égésű motorral hajtott kisgéphez képest milyen előnyei vannak egy hibrid hajtásrendszernek: energiahatékonyság, kevesebb széndioxid-kibocsátás, kisebb felszálló tömeg.

– Milyen magasságban, milyen távolságot tett meg ez a kisgép?

– Egy előre meghatározott repülési terv szerint mentünk, amit a három partner egyeztetett és hagyott jóvá. Ilyen értelemben a magasság, a távolság nem volt releváns, a repüléseket természetesen a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelően végeztük.

hirdetés

– A gépjárműveknél a hibrid hajtás már régóta működő technológiának számít. Mennyiben más ez a konstrukció egy repülőgépnél?

– Amit mi kifejlesztettünk, nagyon hasonlít ahhoz, ami egy gépjárműben megjelenik. Az újdonsága onnan közelíthető meg, hogy a repülés nagyon konzervatív üzem. A már elfogadott, biztonságos rendszereket használják. Ezért komoly erőfeszítéseket, beruházásokat igényel, ha valami újdonságot szeretnénk létrehozni. A Rolls-Royce több más nagy céggel egyetemben a repülés forradalmasítását tűzte ki célul, hogy eljussunk a fenntartható hajtású repülőgépeknek a kereskedelmi forgalomba való bevezetéséig. Szeretnénk megteremteni a lehetőséget környezetbarát közlekedésre egyes városok között vagy például olyan szigetvilágban, amely Görögországot vagy Norvégiát körülveszi.

A H3PS csapata

– Hogyan zajlott az együttműködés a három cég között a H3PS-ben?

– A konzorciumvezető a Tecnam volt, ők biztosították a repülőgépet és feleltek a repülési tesztekért, a repülési engedély megszerzéséért, a rendszer integrációjáért. A Rotax biztosította a belső égésű motort, illetve annak csatlakoztatását a járműhöz, és a mi rendszerünkhöz, a Rolls-Royce pedig az elektromos részért felelt, amely egy három funkciós integrált villamosgépből állt: önindító motorként beindította a belső égésű motort, extra nyomatékot biztosított a gép felszállásakor és emelkedésekor, a levegőben pedig visszatöltötte az akkumulátort. Ez egy kis, kompakt villamos gép, amit integráltunk a belső égésű motorhoz. Ezen kívül mi biztosítottuk az energia-átalakító, valamint az energia-tároló rendszert a légi járműhöz. Nagyon szoros együttműködés alakult ki a három szereplő között, rendszeres találkozókkal, amely lehetővé tette, hogy sikeres projektet zárjunk.

– Nagyon jó érzés egyre gyakrabban hallani, hogy magyar szakemberek önállóan, vagy másokkal közösen olyan eredményeket érnek el, amelyekre odafigyel a világ. Elég csak Karikó Katalinra, vagy az Oncompass Medicine kutatóira gondolni. Hogyan választották ki a magyar csapat tagjait?

– Egy multidiszciplináris csapat állt össze, akik a terv nagyon sok aspektusáért feleltek. Volt egy mérnöki csapat, feladatuk a különböző komponens megalkotása, tesztelése, integrálása volt, a projekt menedzsment csapat a háttértámogatását adta, bedolgozott a cég szállítmányozási egysége, egyik kolléganőnk pedig a pályázati finanszírozásokat intézte. Magyarországon 2014-ben kezdtünk el az elektromos repüléssel foglalkozni, azóta építjük szakemberekből álló csapatunkat. 2014-ben még csak néhány fővel dolgoztunk, teljesen elektromos repülőgépek hajtásrendszerével foglalkoztunk, az első ilyen repülést 2016 áprilisában hajtottuk végre. Ma már több mint százan vagyunk.

– A H3PS-projekt befejezése után hogyan tovább?

– A Rolls-Royce számára ennek a projektnek két nagyon fontos eredménye, illetve üzenete van: egyfelől azt demonstrálja, hogy képes a légi iparban ilyen újdonságokat megjeleníteni. Tavaly szeptemberben például a levegőbe emelkedett egy teljesen elektromos hajtású gép az ACCEL projekt keretében, itt a Rolls-Royce volt a felelős a hajtásrendszerért. Több világrekordot is megdöntött, ez volt az eddigi leggyorsabb elektromos jármű. A H3PS-sel azt mutattuk meg, hogy a hibrid technológiában is jelen vagyunk, annak jövője van a légi iparban. A másik fontos eredmény a Tecnammal való együttműködés. Jelenleg a vállalattal egy olyan hosszú távú projekten dolgozunk együtt, amelyben egy teljesen elektromos, ingázó repülőgépet alkotunk meg. A H3PS-ben kialakított partneri viszonyt visszük tovább és mélyítjük el, és ezt a kisgépet már kereskedelmi forgalomba szánjuk.

Vertical Aerospace VTOL

– Vannak más, hosszú távú terveik is?

– Ön is említette, hogy még nemigen látszik, miként fogja ez az iparág elérni a kitűzött kibocsátás-mentes célokat. A Rolls-Royce-nak azonban konkrét terve van arra, hogy 2050-ig bezárólag miként kívánja megvalósítani a karbon-semlegességet mindazokban az iparágakban, ahol jelen van. Ennek az egyik fontos eleme az elektromos, illetve a hibrid repülés. Most három nagy irányban dolgozunk: egyfelől helyből felszálló légi járművek teljesen elektromos hajtásrendszerét fejlesztjük, rövid távolságú személy- és esetleg áruszállításra; a másik fő fejlesztésben az ingázó repülőgépek szintén 100%-ig elektromos hajtásrendszere áll a fókuszban, de úgy alakítjuk ki ezeket, hogy esetleg más energiaforrással is tudjanak működni; a harmadik egy olyan úgynevezett „turbógenerátoros rendszer”, ami egy soros hibrid repülőgépben, vagy hajtásrendszerben tudja biztosítani az elektromos energiát. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy gázturbina meghajt egy generátor-egységet, amely villamos energiát állít elő és ez a villamos energia táplálja a különböző hajtómotorokat. Itt jelezném, hogy ez a rendszer nemcsak a hagyományos, hanem fenntartható repülőgép-üzemanyagokkal is működik, és úgy szeretnénk megépíteni, hogy a későbbiekben átalakítható legyen akár hidrogén üzemanyagellátásra is.

Turbógenerátor - grafika

Dr. Balázs Gergely György szerint nem valószínű, hogy a polgári légiközlekedés minden területe, így a nagy utasszállítók is teljesen elektromos hajtásúak lesznek 2050-ig, ezért egyelőre az iparág más szegmenseiben igyekeznek e célokat megvalósítani. Az elmúlt évtizedekben azonban volt már arra példa, hogy a tudományos-technológiai fejlődés tempója és eredményei a legmerészebb előrejelzéseket is felülírták…

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Elérkeztünk a fordulópontra: visszafordíthatatlanná válhat az amazóniai esőerdők pusztulása
Az esőerdők 20%-át már kiirtották, 6% pedig nagyon rossz állapotban van. Ha szavannává változik a terület, az beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indíthat el az egész Földön.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Évtizedek óta téma a „Föld tüdejének” tekintett amazóniai esőerdők esztelen irtása, amellyel a mezőgazdasági területek és a legelők terjeszkedését erőltetik, nem gondolva az ökoszisztéma végzetes felborításának veszélyére.

Most az amazóniai régió kilenc országának őslakos vezetői limai csúcstalálkozójukat adták le a legújabb vészjelzést: az esőerdők 26%-a máris elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, és ha nem állítjuk meg az erdőirtási folyamatot, akkor a fennmaradt rész szavannává változik, előbb, mint arra a korábbi előrejelzések figyelmeztettek – írja a New Scientist.

A kutatók már régen felhívták a figyelmet arra, hogy ha az amazonasi esőerdők egy bizonyos aránya elpusztul, nem lesz képes az önmaga fenntartásához szükséges nedvességet magába fogadni és esőt generálni.

A világ legnagyobb esőerdőjének szavannásodása pedig beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót válthat ki az egész Földön.

Egy 2018-as becslés ezt a bizonyos küszöböt 20-25%-ra tette, egy évvel később pedig megállapították, hogy az amazóniai medence elvesztette esőerdőinek 17%-át. A legújabb jelentés szerint pedig már át is léphették a küszöbértéket, mert az erdő 20%-át már kiirtották, és közel 6% állapota sokat romlott az elmúlt 35 évben.

Marlene Quintanilla és kollégái az amazonasi társadalmi-környezeti információs hálózatnál (Amazon Geo-Referenced Socio-Environmental Information Network - RAISG) az őslakos szervezetekkel együttműködve az erdő borította területekre vonatkozó adatokból kiindulva mutatták ki, hogy mennyi esőerdő veszett el 1985 és 2020 között. Megvizsgálták továbbá az erdők sűrűségét, a csapadékmintákat, és szénfelvevő képességüket is. Ez utóbbiak árulkodnak ugyanis az esőerdők túlélési képességéről, valamint az erdőtüzek lombozat alatti hatásáról, amelyet nem mutatnak ki a műholdas felvételek.

hirdetés
A jelentés megállapította: Amazónia 33%-a maradt meg ősállapotában és a térség 41%-ánál észlelhető enyhe pusztulás, amely önmagától regenerálódhat. 26%-nál azonban mindenképpen szükséges az emberi segítség a fennmaradáshoz.

„Megváltozott az erdő ökológiai válasza és elvesztette ellenálló képességét. A visszafordíthatatlanság pontjához érkeztünk” - mondta Quintanilla.

Amazónia 847 millió hektáron terül el, de tőle távoli régiók is nagy mértékben függnek tőle. Ha egy területen kipusztulnak az esőerdő fái, azt jelenti, hogy kevesebb lesz az eső, magasabb a hőmérséklet és kevesebb CO2-t tudnak elnyelni másutt is a fák. Ezáltal jobban fenyegetik őket az erdőtüzek, és kevésbé tűrik a klímaváltozást. Mindezek hosszú távon pusztuláshoz vezetnek.

Ez a változás már látható Brazíliában és Bolíviában, ez a két ország felelős az amazóniai erdőirtások 90%-áért.

Az elmúlt 20 évben a bolíviai részen 17%-kal csökkent a csapadék, a hőmérséklet pedig 1,1 fokkal emelkedett.

A korábban sűrű esőerdős területek szavannákká válnak, és az ország északi részén lévő gyümölcsfák már nem teremnek, holott ezektől függ a világtól elzárt őslakos közösségek táplálkozása.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák: ha a mezőgazdasági terjeszkedést, a bányászatot és az erdőírtás más okait nem szüntetik meg, akkor ez a folyamat hamarosan más országokra is át fog terjedni.

Az erdőirtások 86%-a a nemzeti parkok és az őslakos rezervátumok területén kívül zajlott le, és miután Amazónia 48%-a nem védett terület, ezek az esőerdők megfelelő törvények híján végveszélybe kerülhetnek.

A bennszülöttek rezervátumai egy fokkal jobb állapotban vannak, mint a nemzeti parkok, annak ellenére, hogy kevesebb ott a kormánytámogatás. Éppen ezért a tanulmány szerzői szerint az esőerdők megvédésének legjobb módja a védtelen erdőket őslakos-területté nyilvánítása. Egyúttal komoly erőfeszítéseket kell tenni a súlyosan megrongált 6%-nyi esőerdő helyreállítására (54 millió hektáros területről van szó).

Carlos Nobre, a Sao Pauló-i egyetem kutatója három évtizeden át készített klímamodelleket, hogy kiszámítsa: mikor érkezhet el Amazónia a kritikus ponthoz. Rá kellett jönnie, hogy a korábbi modellek immár nem működnek.

Kiderült például Amazónia déli részéről, ahol az esőerdők egyharmada található, a száraz évszak ma 4-5 hónapig tart, legalább 5 héttel tovább, mint 1999-ben. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, és eléri a 6 hónapot, nincs esély a túlélésére.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

hirdetés

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

hirdetés

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Videó: Felvidít, társaságként szolgál és önálló beszélgetésekre is képes a világ legfejlettebb humanoid robotja
Ameca egy teljesen élethű, emberi arckifejezéssel rendelkező robot, ami most már igazi társasága lehet bárkinek.

Link másolása

hirdetés

Az IFLScience csapata nemrég találkozott Amecával, egy egyszerre lenyűgöző és hihetetlenül ijesztő robottal. Ő a világ legfejlettebb humanoid robotja, aki teljesen valósághű arckifejezéseket képes produkálni. Arra tervezték, hogy zökkenőmentes kapcsolatot biztosítson az ember és a robot között.

Ameca a humanoid robot, tehát egy mesterséges intelligencia, ami most már önállóan képes választ adni, így bármikor beszélgethetünk vele.

A robot kapott nemrégen egy új frissítést. Egy brit kutatócsoport hozzáadta a chatbot AI GPT-3-at, amely lehetővé teszi számára, hogy szabadon beszéljen, emberi beavatkozás nélkül.

Alkotásuk egy humanoid robot lett, valósághűen mozgatja az arcát, és képes széles körű beszélgetést folytatni az élő emberekkel. Úgy tűnik, a jövő tényleg itt van.

A felvételen látható, ahogyan a tudományos magazin munkatársai teljesen spontán kérdésekkel tesztelik Amecát, aki úgy tűnik simán vette az akadályt.

„Ebben a videóban semmi sincs előre megírva – a modell egy alapvető leírást kapott Amecáról, ezzel robotnak adva egy önleírást – ez tiszta MI (mesterséges intelligencia)”

– áll az Amecát megálmodó cég, az Engineered Arts közleményében.

hirdetés

Az egyik férfi a videóban megkérdezte a humanoid robotot, hogy hogyan tudná őt boldoggá tenni, mire ő így válaszolt:

„Rengeteg mindent tudok tenni azért, hogy boldoggá tegyelek: tanácsot adok és támogatlak, csinálunk valami olyasmit, amit mindketten szeretünk, vagy egyszerűen csak egy barátságos és pozitív társaság leszek az életedben.”

Az Engineered Arts azt állítja, hogy a humanoidot az ember-robot interakció fejlesztésének platformjaként építik, és ahogy maga az Ameca is mondja a videóban, sokféle helyen lehet alkalmazni: az emberre veszélyes munkától kezdve, a felszolgáláson át, egészen addig, hogy egyszerűen csak társa legyen azoknak, akiknek szükségük van rá.

A chatbotok és humanoid robotok bemutatott, viszonylag zökkenőmentes integrációjával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy széles körben el fognak terjedni a mindennapokban is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: