hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Légszennyezés: papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Még mindig rosszul áll hazánk az uniós légyszennyezési számokban, de komoly szemléletbéli fordulat nélkül nem várható javulás, hiába a bírság.
Massay-Kosubek Zoltán - Másfélfok.hu/fotó: Erich Westendarp / Pixabay - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre. Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg.

Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk az unió felé.

De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés? Bár a bíróság döntése motiválhatja a magyar kormányt és polgármestereket, végső soron továbbra is a magyar állampolgárok felelőssége és terhe, hogy kikényszerítsék a tiszta levegőhöz való jogukat.

Magyarország a szégyenpadon

Az ítélet kimondja, hogy Magyarország nem teljesítette a szállópor (PM10) részecskékre vonatkozó napi határértéket az ország teljes területén, valamint hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

A konkrét jogsértés nemcsak abban áll fenn, hogy a 2005 és 2017 közötti időszakban a számos légszennyező anyag közül a PM10 részecskékre vonatkozó, uniós jogszabályok által meghatározott napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték meghatározott zónákban, hanem abban is, hogy

hirdetés
Magyarország nem tette meg a szükséges intézkedéseket a légszennyezettség csökkentésére.

Az uniós jog minden tagállamra nézve kötelező, és az Unió legrégebbi hivatalos intézménye, az Európai Unió Bírósága hivatott annak biztosítására, hogy ez adott esetben kikényszeríthető kötelezettség legyen. Ez a bíróság jogvédelmet biztosít minden uniós, így magyar állampolgár számára. Jó tudni tehát, hogy bármely peres ügyünkben hivatkozhatunk akár közvetlenül is az uniós jogra, és az eljáró magyar bíró fordul ilyenkor közvetlenül az Unió bíróságához az előzetes döntéshozatali eljárás során. Magyarország alperesi helyzete miatt az eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, így az ítélet teljes szövege magyarul elérhető a Bíróság honlapján.

Ennek a jövőbeli, erre az ítéletre alapozott légszennyezettséggel kapcsolatos hazai perek miatt lehet jelentősége.

Papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Magyarország is átültette jogrendszerébe az ítélet alapjául szolgáló irányelvet. Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél (napi átlag 50 µg/m3).

Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok.

Hazánkban évente mintegy 13 000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Egy friss jelentés szerint az egészségkárosodás miatti rövidebb életkilátás és rosszabb életminőség évente több mint 600 000 forintos kárt jelent egy magyarországi átlagos városi lakosra vetítve.

A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltáraiban (PM10 csökkentési program; OMSZ + EMEP CEIP) nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal, az éghajlat- és levegőminőségi terveket így ezek figyelembevétele nélkül alkotják. Mivel ezek az égetések széles körben elterjedtek, a valós helyzet bemutatásakor ezeket is számításba kell venni. Az ítéletben megjelölt légszennyezés csökkentésére konkrét intézkedésekre lenne szükség. Ilyen kivitelezhető és hatékony intézkedésre példa az avarégetés tiltására vonatkozó magyar szabályozás, ami azonban továbbra is viták kereszttüzében áll, és hatékony végrehajtását a kormány a járványhelyzetre hivatkozva felfüggesztette.

Csökkent a légszennyezettség, de távolról sem eleget

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése szerint Magyarországon 2009-2018 között mérsékelten, kevesebb, mint 10%-al csökkent a PM2.5 miatt idő előtti halálozás. Ez elmarad a 20-30%-os európai átlagos csökkenéstől. Az Európai Unió januári Tiszta levegő vonatkozású kitekintése 2030-ra optimizmusra adhatna okot: a 2000-res évhez képest a főbb szennyező anyagok 10-70% között csökkentek, és amennyiben a tagállamok a nemzeti kibocsátások csökkentésére vonatkozó irányelvben (NEC) önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik, az ott kitűzött célok elérhetőek 2030-ra. Ez az optimizmus azonban csak látszólagos.

Egyrészt jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok helyzete között, másrészt pont a jelen ítélet az ékes példa, hogy a vállalás még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését. Illúzió azt hinni, hogy nincs szükség több erőfeszítésre a koronavírus által felgyorsított klímavédelmi vállalások, különösen az Európai Zöld Megállapodás, illetve a 2030-ra vállalt minimum 55%-os üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó uniós vállalás tükrében.

A legtöbb szennyező forrás csökkentése egyszerre szolgál klíma- és egészségvédelmi célokat, a nulla kibocsátású energiatermeléssel és közlekedéssel így kettős haszon érhető el.

A tudomány válasza a légszennyezés növekvő kockázatára

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre. A tudomány ezen szigorú ítélete más megvilágításba helyezi a határértékek kérdését is. Az ítélet az EU-s politikai alku eredményeképp megállapított határértékeit vette alapul, amelyek szerint 2018-ban az EU lakosságának 4%-át érintette a PM10-határérték túllépésében.

Azonban ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, csak az egészségügyi hatásokra figyelemmel lévő határértékeket nézzük, ez az arány egyből 70%. És mindehhez hozzátehetjük, hogy ezeket a WHO-s szigorú határértékeket 2005-ben határozták meg, azóta pedig a tudomány jelentős előrelépést tett a levegőszennyezéshez köthető egészségkárosodás meghatározása terén. Tekintettel arra, hogy ezen irányelvek frissítése 2021 tavaszán várható, lényeges szigorítást prognosztizálva, bőven van még tennivaló a szennyezés csökkentése terén 2030-ig.

A törvény nem véd meg, ha nem véded meg magad

Hogyan érvényesíthetik az állampolgárok akkor a tiszta levegőhöz való alapvető jogukat? A válaszhoz először az Aarhusi egyezményt kell említenünk. A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű egyezmény nemcsak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférését, hanem a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét is szabályozza. Eszerint a nyilvánosságot tájékoztatni kell a környezetre vonatkozó döntésekről és a tervezett hatósági intézkedésekről, valamint biztosítani kell a közigazgatási, bírósági jogvédelemhez való jogot is. Lássunk erre három nyugat-európai példát.

Németországban 39 városban van per folyamatban annak érdekében, hogy a szennyező autók elleni hatósági fellépést jogilag kikényszerítsék a katasztrofális légszennyezettségi helyzet orvoslására.

Brüsszel is azon európai városok sorába illeszkedett, ahol a légszennyezés-mérőállomások kihelyezése során a legszennyezőbb, reprezentatív helyek helyett a kevésbé szennyező helyekre kitett mérőállomások adatait vették alapul. A 2016-ban indult peres eljárás az Európai Unió bíróságát is megjárta, és a legfrissebb, nem jogerős ítélet szerint a hatóságoknak a valós szennyezési adatokat kell figyelembe venniük, és intézkedéseket kell hozniuk a levegő minőségének javítása érdekében.

Ella Roberta neve sokak számára ismerős lehet: ő az a kislány, aki 9 éves korában asztmaroham következtében váratlanul és tragikusan fiatalon elhunyt. Amikor azonban az édesanyja összefüggést fedezett fel utólagosan az asztmarohamok és az illegális légszennyezettségi adatok között, nem nyugodott addig, míg az ügyet bíróságra nem vitte. A 2020 decemberi ítélet hivatalosan is kimondta, hogy

Ella az első ember a világon, akinek a halotti anyakönyvi kivonatán a légszennyezés is szerepel hivatalos halálokként.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ukrajnában jöhet a drónok háborúja: összecsaphat a török és az orosz csúcstechnológia

Még sohasem csatáztak drónrajok az égen, az alkalmazásuk alapvetően átírhatja a háború játékszabályait.
Fotó:Wikipédia - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.

Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.

VIDEÓ: így működik a Lancet

Oroszország nem veszi félvállról a fenyegetést,

Törökország ugyanis mára valóságos drónnagyhatalommá vált, és éles konfliktusokban is bizonyította, mit tudnak az eszközei.

Bár 2015-ig csak az amerikai, a brit és az izraeli hadsereg volt képes katonai dróncsapásokra, az elmúlt években a helyzet gyökeresen megváltozott. Sok országban rájöttek, mennyi előnye van a drónoknak. Amellett, hogy viszonylag olcsók és hatékonyak, a támadó fél nem veszélyezteti saját magát, és nem utolsósorban sokkal kisebb ellenállással fogadja az egyes országok közvéleménye a drónháborút, mintha katonákat küldenének ellenséges terepre.

hirdetés

Törökország részben kényszerből fogott saját gyártásba. Először 1996-ban vásároltak fegyvertelen amerikai drónokat. Ankara akkor már háborút vívott a szakadár kurd PKK harcosaival, akik az ország délkeleti hegyeiben rejtőztek. Miután a török hadsereg nehezen tudta őket nyomon követni, a drónokban látták a megoldást. A drónok ugyanis órákat képesek a levegőben tölteni, ami alatt lokalizálhatták a PKK rejtekhelyeit. A probléma csak az volt, hogy mire odaértek az F-16-osok, a célpontok gyakran eltűntek.

Fegyveres drónokhoz azonban nem jutottak, az amerikai kongresszus előbb 2010-ben, majd 2012-ben is megakadályozta, hogy ilyeneket vásároljanak. Így nem maradt más hátra, mint a saját fejlesztés.

Ebben a két főszereplő a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a Baykar Makina nevű vállalat lett.

A TAI már korábban megkapta az amerikai General Dynamics-tól a licenszet a török F-16-osok gyártására, és 2004-ben megbízást kapott támadó drónok kifejlesztésére. Ennél is fontosabb volt a Baykar Makina belépése, amelynek tulajdonosa, Selçuk Bayraktar a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatott elektromérnöki tanulmányai során sok mindent megtudott a drónokról. 2007-től már teljes egészében a törökországi fegyveres drónok kifejlesztésének szentelte idejét, és két évvel később szerződést kapott a Bayraktar TB2 drón gyártására.

Azokat az alkatrészeket - például a motort és a szenzorokat, - amelyeket nem tudtak maguk gyártani, importból szerezték be. Ennek nem volt akadálya, mivel civil és katonai alkalmazásuk egyaránt lehetséges volt.

A Bayraktar TB2 drónokat 2015-ben vetették be először, a PKK harcosaival szembeni hírszerzésre és célzott csapásokra használták. Bevetésükre Törökország délkeleti részén, az iraki határ közelében került sor, továbbá a szíriai határon túl, ahol szíriai kurdok nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt.

Az oroszok is Szíriában találkoztak először a Bayraktar drónokkal. Amikor tavaly februárban a szíriai hadsereg orosz légi támogatással döntő csapást akart mérni a lázadók által tartott utolsó állásokra Idlib tartományban, a török drónflotta kíméletlenül lecsapott rájuk.

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint néhány nap alatt 2557 szíriai katonát öltek meg, harcképtelenné tettek két drónt, nyolc helikoptert, 135 harckocsit, két harci repülőgépet, több tucat ágyút és öt légvédelmi rendszert.

Júniusban Khalifa Haftar líbiai tábornoknak egy évi ostrom után már majdnem sikerült elfoglalni Tripolit, Fajez asz-Szarradzs nemzetközileg elismert kormányának székhelyét. A török drónok azonban Szarradzs segítségére siettek és Haftar erőit egy hét alatt visszaverték.

Szeptemberben pedig a törökök drónjaikkal az azeriek oldalán avatkoztak be a Hegyi Karabahért vívott, immár 30 éve tartó örmény-azeri konfliktusba. Hat hétig tartó kemény harcok után Nikol Pasinjan örmény elnök november elején békemegállapodást írt alá, amely gyakorlatilag országa kapitulációját jelentette.

VIDEÓ: a Bayraktar TB2

A Correspondent cikke szerint mindez azt mutatja, hogy a török drónok felborították a katonai egyensúlyt a térségben Ankara, illetve az Ankara által támogatottak javára.

A drónok a török nemzeti büszkeség szimbólumai lettek, Selçuk Bayraktar pedig immár bekerült a legfelsőbb körökbe: alig 6 hónappal az első sikeres tesztet követően feleségül vette Recep Tayyip Erdogan elnök legkisebb lányát, Sümeyyét.

Közben a török hadicégek már a drónok következő, nagyobb hatótávolságú és nehezebb fegyverzetű generációjának fejlesztésén dolgoznak.

A cél, hogy a török hadsereg 2023-ra teljesen önellátó legyen ezen a téren. Ez azért fontos, mert Törökországnak importkorlátozásokkal kell szembenéznie. Kanada például tavaly októberben a Hegyi Karabah-beli beavatkozás után megtiltotta motorok és szenzorok eladását Ankarának. A drónok révén Törökország a jövőben kevésbé szorulhat rá a külföldi harci repülőgépekre is. Ennek is van jelentősége, mivel tavaly óta az Egyesült Államok megtiltotta az F-35-ösök eladását Ankarának.

Törökország példája azt mutatja, hogy nem csupán kifizetődő dolog a drónfejlesztés, hanem viszonylag könnyű is. Ankara alig 5 évvel a Bayraktar TB2 első tesztje után már a támadó drónok egyik legnagyobb gyártója a világon. A TB2-k immár Azerbajdzsánba, Katarba, Ukrajnába és Líbiába is eljutottak, míg a TAI Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal drónok eladásáról.

VIDEÓ: török drónok és drónrajok akcióban

A török drónok terepen bizonyítottak és sokkal olcsóbbak, mint az amerikai és izraeli modellek, ráadásul még importkorlátozások alá sem esnek. De ugyancsak figyelemre méltó drónipart épített ki az elmúlt néhány év alatt Kína, Irán és Pakisztán, és foglalkozik a technológia fejlesztésével Dél-Afrika, Lengyelország és Belarusz is.

Kína nemrégiben új rekordot állított fel azzal, hogy egyszerre bocsátott fel a légtérbe 3051 drónt. És sok helyen kísérleteznek már autonóm drónokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladataikat.

Francis Fukuyama amerikai történész szerint a viszonylag olcsón előállítható, kicsi és mozgékony drónrajok teljesen átalakíthatják a hadviselést.

Idejétmúlttá tehetik a páncélosokat, emberveszteség nélkül semmisítve meg azokat, ahogy ez Idlíb tartományban is történt. Fukuyama szerint könnyen lehet, hogy a 2003-as iraki háború volt az utolsó, melyet tanksereggel vívtak.

Azt ugyanakkor senki sem tudja, mi történik, ha két, nagyjából egyforma tudású drónraj kerül szembe egymással. Ukrajna fölött ez is kiderülhet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a Föld hűtését

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is

- olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.

A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

hirdetés

Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

"A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe" - mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Gigler Dóra: Utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről

Ha holnap leállna az összes autó, akkor is száz évbe telne, míg megállna a globális felmelegedés – mondja a WWF-nél dolgozó biológus. Azt is megkérdeztük tőle, vajon meg tudjuk-e akadályozni a saját kihalásunkat.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

Gigler Dóra konzervációbiológus és környezeti nevelési szakértő a BrainBar "Mi a kérdés?" című podcastjában beszélt a faji kihalások aktualitásairól. Miután nagyon érdekel a téma, tudtam, hogy interjút kell kérnem tőle.

- Nagyon megörültem, amikor meghallgattam a Brain Bar podcastját, mert mindig is érdekelt a kihalás témája. Eddig, ha jól tudom öt tömeges kihalási esemény volt. Ezek közül a dinoszauruszok kihalása él leginkább a köztudatban, amit vagy egy aszteroida okozott vagy nem. Erről megoszlik a tudósok véleménye. Tudományosan mi a kihalási esemény meghatározása?

- Kihalásról akkor beszélhetünk, amikor egy-egy faj eltűnik a Földről. Emellett vannak olyan tömeges kihalási események, amikor jellemzően valamilyen külső esemény hatására rövid időn belül nagyon sok faj tűnik el. Ezt okozhatja aszteroida, mint a dinoszauruszok esetében, vagy akár a légkör összetételének a megváltozása.

- Meg kell akadályoznunk egyes fajok kihalását, vagy olyan sajnálatos, de elkerülhetetlen, természetes folyamatként kell tekintenünk rá, mint a halálra?

- A kihalás az evolúció velejárója, egy természetes folyamat. A tömeges kihalás maximum annyiból természetes, hogy már többször megtörtént, és valószínűleg, meg is fog még történni. Mindig is óriási sokként éri a bolygót, amelynek kiheverése akár több százezer évig is eltarthat.

hirdetés
Most is egy ilyen tömeges kihalási esemény zajlik, azzal a különbséggel, hogy most először nem valami katasztrófa, külső behatás az oka, hanem egyetlen faj, az ember élettevékenysége.

- Az emberiség a teremtés koronájaként tekint magára, azt hisszük, mi vagyunk a Föld urai. Miközben ha megnézzük például a dinoszauruszok „regnálását”, ahhoz képest az ember jelenléte a bolygónkon elenyésző.

Igaz, annyi különbség azért van, hogy akkor nem egyetlen dinoszaurusz faj uralta 200-300 millió évig a Földet. Hogy volt képes egyetlen faj ennyire a többi nyakára nőni?

- Egész egyszerűen olyan jól tudunk alkalmazkodni, hogy a Föld bármely pontján képesek vagyunk életben maradni.

David Attenborough mondott valami nagyon érdekeset az új filmjében. Korábban az evolúció során ahhoz, hogy egy faj fejlődjön, fizikailag meg kellett változnia, ami nagyon lassú folyamat. Generációk százai, ezrei szükségesek hozzá.

Nekünk, embereknek azonban elegendő lehet egy gondolat. Az agyunk növekedésével emelkedtünk ki ennyire. Kordában tartjuk a ragadozóinkat, megoldottuk a folyamatos élelmiszer-ellátásunkat, a különböző kórokozókat is legyőzzük, gyógyszereket gyártunk, meghosszabbítjuk az élettartamunkat. Ezzel kiemeljük magunkat a természetes közegből és sokkal egyszerűbbé, kényelmesebb tesszük magunk számára az életet.

- Ez nyilván felelősséget is ró az emberre. De kell-e például tennünk azért, hogy megakadályozzuk azon fajok kihalását, amelyek nem feltétlenül az ember miatt, hanem más, természetes folyamatok miatt kerülnek veszélybe?

- Azt szoktam mondani, a Pókember óta tudjuk, hogy a nagyobb erő nagyobb felelősséggel jár. Az én szakmám is azért jött létre, hogy próbáljuk kordában tartani ezeket a folyamatokat.

Nehéz manapság különbséget tenni aközött, hogy mi az, ami természetes, és mi az, ami nem. A bolygó elképesztő szinten megváltozott a mi tevékenységünk következtében, sok tudós szerint már meghaladtuk a holocén földtörténeti kort és beléptünk az antropocénbe. Az antropo az ember tevékenységére utal.

Maga a kihalás egy rendkívül lassú folyamat. Nehéz tetten érni. Annyit tehetünk, hogy megfigyeljük ezeket az élőlénycsoportokat, és ha azt látjuk, hogy bizonyos folyamatok nem jó irányba haladnak, akkor megpróbálunk beavatkozni.

A természetben ez azért nehéz, mert minden mindennel összefügg, és emiatt a rendszer tehetetlensége is nagyon nagy.

Jó példa erre a klímaváltozás. Sokakban él az a tévhit, hogyha holnaptól senki nem közlekedne autóval és nem használnánk fosszilis energiahordozókat, akkor nagyon rövid időn belül megállna a globális felmelegedés.

Ez egyáltalán nem igaz.

Ha holnap mondjuk leállna az összes autó, akkor is körülbelül száz évig folytatódna még a felmelegedés, mert ennyi idő, amíg a levegőben lévő szén-dioxid elbomlik.

- Van egy népszerű mém. Egy szarvas megy át az úttesten, és valami olyasmi a szöveg, hogy „nem a szarvas megy át az úton, hanem az út megy át az erdőn”. Ezzel azt szokás sugallni, hogy az ember betolakodó az erdőben, az állatok élőhelyén.

Ami szerintem ebben a formában igazságtalan, hiszen mi is az erdőből indultunk, mi is a természet részei vagyunk, valamennyi jogos jussunk nekünk is van mindebből.

Van arra valami tudományos elképzelés, mi lenne az ideális egyensúly, meddig szabadna az emberiségnek nyújtózkodnia?

- Minden területnek van úgynevezett eltartóképessége. Amíg valami el nem éri ennek az eltartóképességnek a határát, addig az a létforma növekedni tud, hiszen rendelkezésre állnak a különböző erőforrások, amiket a saját növekedésre használhat.

A bolygónk esetében véges területről és véges erőforrásokról beszélhetünk. Ki lehet számolni, hogy adott területen egy főre mennyi jut a szükségletei kielégítésére. Ez gyakorlatilag az ökológiai lábnyom.

Világszinten 1,8 hektár jutna egy főre fenntarthatóan. Ennyi az, amit a Föld képes lenne megújítani. Ehhez képest jelenleg globálisan 2,2 hektárt használ egy ember az igényei kielégítésére. Magyarországon még rosszabb a helyzet: ha a Földön mindenki úgy élne, mint mi magyarok, több mint 2 bolygóra lenne szükségünk a fogyasztási igényeink kielégítéséhez, ugyanis nálunk ez a szám 3,7 hektár. Épp ezért le kéne számolnunk azzal a paradigmával, hogy a folyamatos fejlődés fenntartható.

Körülbelül 8 milliárdan vagyunk a bolygón.

Ha mindenkit olyan színvonalon szeretnénk eltartani, mint egy átlag amerikai állampolgár, akkor körülbelül másfélmilliárdan élhetnénk itt.

Ha sokkal több fát vágunk ki, mint amennyit az erdő újra tud termelni, akkor nem nehéz belátni, hogy az erdő előbb-utóbb el fog tűnni. De bármennyire egyértelműek is ezek a jelek, egyszerűen nem jutunk el odáig gazdasági és politikai szinten, hogy hathatós változások történjenek.

- Az emberiség számára talán a legfontosabb kérdés: képes megakadályozni a saját kihalását?

- Lassan egy évszázada, hogy ezek a jelek, ezek a mérések és adatok ott vannak az asztalokon. A tudósok szerte a világon kongatják a vészharangokat, és még mindig ott tartunk, hogy vannak klímaválság-tagadók.

Pedig hatással vagyunk a saját bolygónkra, de úgy látom, inkább a vesztünkbe rohanunk, sem hogy lemondjunk egy adott életszínvonalról.

Ennek ellenére mi a WWF-nél bízunk benne, hogy ezek a negatív trendek megfordíthatók, és lassan, de biztosan változtatni tudunk. A kérdés, hogy ez időben történik-e majd.

- Visszatérő vitatéma a húsfogyasztás. A húsfogyasztással mennyiben járulunk hozzá a környezetromboláshoz, vagy akár a fajok kihalásához?

- Nagyon utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről. Ez valószínűleg soha nem következik be. Viszont fontos látni, hogy az ipari hústermelésnek valóban hatalmas a terület-, víz- és energiaigénye. 1 kg marhahús előállításához például átlagosan 15500 liter vízre van szükség – ez természetesen függ az állattartás módszerétől és az adott éghajlattól is.

De arról sem vagyok meggyőződve, hogy környezettudatosabb lesz a bolygó, ha mindenki kinoát és avokádót fog enni, amit Dél-Amerikából kell importálni és aminek a termelése is nagy volumenű erdőirtással jár. Ennél sokkal környezetkímélőbb volna, ha a saját erdeikben magas állománysűrűségben jelen levő vadakat fogyasztanák. A vadhúsnak egyébként meglepően kicsi az ökológiai lábnyoma, pontosan azért, mert nem igényel extra földterületet.

Akár húsról, akár növényekről beszélünk, a legjobban akkor döntünk, ha helyi, szezonális és lehetőleg kistermelőtől származó élelmiszereket fogyasztunk, amik nem távoli országokból érkeztek és nem járnak hatalmas természetpusztítással, tájátalakítással.

Ezzel a választásunkkal pedig a hazai termelőket is támogatjuk.

Mi a kérdés? címen új podcastműsort indított a Brain Bar. A műsor kétheti rendszerességgel nyúl bele a sokszor kényelmetlen, mégis jelentős témákba, hogy egy meghívott szakértő segítségével a hallgató is eljusson, ha nem is az egzakt válaszokig, de a helyes kérdések feltevéséig. A jó kérdés ugyanis a sikeres első lépés a probléma megoldása felé.

Az adásokat a BrainBar Spotify csatornáján követhetitek.

- Ön foglalkozik környezeti neveléssel is. Én bevallom, pesszimista vagyok, úgy látom, a nemtörődömség és a pénz szeretete mindig erősebb lesz, mint a környezettudatosság. Van remény?

- Nyilván hinnem kell benne, hogy lehet javulást elérni, különben nem volna értelme a munkámnak.

De nem csak én, hanem az egész WWF hálózat hisz abban, hogy kis lépésekkel el kell kezdeni a munkát alulról is. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hogy majd szuper döntések születnek és azok majd holnaptól megváltoztatják az életünket, hanem egyéni szinten is el kell kezdeni a munkát.

Szerencsére az elmúlt években a környezettudatos szemlélet erőteljesen megjelent a fiatalabb generációk körében is. Azt látjuk, hogy maguk a gyárak, vállalatok is érzékelik ezt a változást.

Tisztában vannak vele, hogy azok, akik most általános iskolába vagy középiskolába járnak, sokkal tudatosabb fogyasztók lesznek, mint bármelyik korábbi generáció. Azt is tudják, hogyha lesz olyan választásuk, hogy környezettudatos termékeket vásároljanak, akkor amellett teszik majd le a voksukat.

Ezért a cégek nagy erőforrásokkal keresik azokat a piaci réseket, ahol elsőként jelenhetnek meg valamilyen környezettudatos innovációval.

Ez azt mutatja, hogy a vásárlóerővel igenis lehet üzenni, és erre sokkal gyorsabban reagál a piac, mint a politikai döntéshozók. Ezért is próbálok optimista maradni, mert látom, hogy ez a rendszer működik.

- Mit tehetünk még egyénileg?

Elsősorban szeressük a természetet és védjük aktívan! Ne csak a szavak szintjén köteleződjünk el a fenntartható megoldások mellett, hanem egyre több döntésünkben legyünk tudatos és mérsékletes fogyasztók. A Brain Bar podcastjében számos hasznos tippet megosztottam a hallgatókkal, érdemes meghallgatni őket.

Ezek mellett nagyon sok lehetőség van a természet- és környezetvédelemért dolgozó szervezetek segítésére. Végezhetünk önkéntes munkát. Megkérdezhetjük az adott szervezetet, hogy mi kell nekik. Hátha épp egy fordítóra vagy valamilyen szaktudásra van szükségük.

De ha valaki túl elfoglalt, akkor is segíthet nagyon egyszerűen: támogathatja pénzzel a működésüket. Magyarországon nincs nagy kultúrája a kérésnek, pedig ezeknek a szervezeteknek szüksége van támogatásra a működésükhöz, erről beszélnünk kell. És igenis, pénzre is szükségük van, mert rezsit fizetnek, telefonszámlát, útiköltséget, satöbbi satöbbi.

Nem arra kell gondolni, hogy akkor most valaki utalja át a fizetése felét valamilyen szervezetnek. De például rendelkezhetnek az adójuk 1%-ról, ami csak pár kattintás.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Elolvadt a gigajéghegy az Antarktisznál, az a csoda, hogy idáig megmaradt

A milliárd tonnás tömb az ismert útvonalon haladt tovább, az Atlanti-óceán déli vizein a brit tengerentúli területekhez tartozó Déli-Georgia-sziget felé sodródott, ahol a legnagyobb jéghegyek szokták végezni úgy, hogy a sekély vizekben lassan elolvadnak.
MTI, fotó: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Phil Dye - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Elolvadt az A68, a közösségi média sztárjává vált gigajéghely, amelyik az Antarktiszról tört le 2017-ben.

A jéghegy területe akkoriban majdnem hatezer négyzetkilométer volt - írta a BBC hírportálja.

Mára azonban a műholdfelvételek alapján a gigajéghegy számtalan kis darabra töredezett, az amerikai National Ice Center jégkutató központ úgy ítélte meg, nincs értelme tovább követni.

Az A68 az Antarktiszi-félsziget szélén lévő Larson C-selfjégről szakadt el, egy éven át alig mozdult. Ezután egyre növekvő sebességgel kezdett észak felé sodródni az erős áramlatok és szelek segítségével.

A milliárd tonnás tömb az ismert útvonalon haladt tovább, az Atlanti-óceán déli vizein a brit tengerentúli területekhez tartozó Déli-Georgia-sziget felé sodródott, ahol a legnagyobb jéghegyek szokták végezni úgy, hogy a sekély vizekben lassan elolvadnak.

Ezt azonban az A68-nak valahogy sikerült megúsznia, végül a hullámok, a meleg tengervíz és a levegő emelkedő hőmérséklete végzett vele, egyszerűen kis darabokra töredezett szét.

hirdetés

Lenyűgöző, milyen sokáig kitartott

- mondta Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem kutatója a BBC-nek.

Az A68 a műholdak korának jéghegye, ezért valószínűleg az első, amelyik a közösségi média sztárja lett. Különösen akkor beszéltek róla sokat, amikor félő volt, hogy Déli-Georgia partjainál megfeneklik, elvágva ezzel a pingvinek útját a táplálékhoz, az emberek pedig aggódni kezdtek az állatokért.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: