Egy óriási, önműködtető, lebegő kutatólabor segíthet megtisztítani az óceánok vizét – írja a goodnewsnetwork.

A “nyolcadik kontinens”, amely a valóságban inkább sziget méretű, a 2020-as Grand Prix építészeti és innovációs díját is elnyerte.

A vízililiomot formázó tengeri létesítmény szállást biztosít a rajta dolgozó kutatóknak, és habár lehorgonyozzák a tengerfenékre, úgy van kialakítva, hogy sodródjon az áramlatokkal.

A Nagy csendes-óceáni szemétsziget jelenleg 700 000 és 15 millió négyzetkilométer közti területet fed le, ahol nagy sűrűségben található műanyag hulladék. Itt jelenleg óriási hálókat használnak a szemétszedésre, amelyekbe az áramlatok sodorják bele a szemetet.

Jelenleg a “kontinens” még csak a tervek szintjén létezik, még az anyagokat sem választották ki a megépítéséhez. Petráková azonban már most abban reménykedik, hogy nem más, mint Elon Musk fogja felkarolni a projektet.

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

– fogalmazott a kutató.

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.

Amikor a koronavírus-járvány idején minimálisra csökkent a világban a polgári repülések száma, sokan hívták fel a figyelmet a légiközlekedéssel járó szén-dioxid kibocsátásra, és egyúttal nagyobb lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek „zölddebbé” tennék a repülést.

Csakhogy kiderült, hogy a jövő „nettó zéró kibocsátást” célzó modelljeinek túlnyomó többsége csak az üzemanyag elégetéséből származó CO2-vel számol, és nem veszik figyelembe a repülőgépek kondenzcsíkjainak globális felmelegedésben játszott szerepét.

A zürichi ETH intézet Nicoletta Brazzola vezette kutatócsoportja alig néhány nappal azután tette közzé erről szóló kutatásának eredményeit, hogy a brit kormány bejelentette Jet Zero stratégiáját, amelynek célja 2050-ig nettó nullára csökkenteni a repülésből származó CO2-kibocsátást. A svájci kutatók megállapították: még akkor is, ha ez a célkitűzés sikerül, a repülési szektor 0,1 – 0,4 C fokkal fogja növelni a globális átlaghőmérsékletet. Mivel az ipari forradalom óta az átlaghőmérséklet már 1,1 C fokkal emelkedett, félő, hogy nem sikerül teljesíteni a párizsi megállapodásokban kitűzött legfeljebb másfél fokos emelkedést – írja a New Scientist.

– állítják a kutatók.

Brazzoláék megállapították, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban lesz szükség CO2-kivonásra, amennyiben nem csökken nagyon jelentős mértékben a repülési igényünk, és nem következik be egy szinte elképzelhetetlenül gyors váltás a tiszta technológiákra. Ehhez olyan hajtóanyagokra kellene átállni, mint a hidrogén, és sokkal fejlettebb akkumulátoros rendszerek kellenének.

Brazzola és kollégái azt is kiszámították, hogy ha csak kis mértékben csökken a repülés iránti kereslet, és fenntartják a jelenleg használatos repülőgép-üzemanyagokat, minden évben legalább egy Németországnyi területet (357 ezer négyzetkilométert) kellene beültetni fákkal, hogy kompenzálják a repülőgépek kibocsátását. Ez gyakorlatilag kivihetetlen – mondta a kutatócsoport vezetője.

Egyetért ezzel a megközelítéssel Paul Williams, a reading-i egyetem professzora is, aki szerint a karbonsemlegesség elérése helyett már régóta a klímasemleges repülés elérésére kellene koncentrálni.

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

A partially paralysed man who had been unable to use his fingers for 30 years was able to feed himself dessert more easily using his mind and some smart robotic hands

hirdetés

The research from @JohnsHopkins combined robot autonomy with limited human input, to complete complex tasks pic.twitter.com/4Kqli5tOmK

— New Scientist (@newscientist) June 29, 2022

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.