JÖVŐ
A Rovatból

Közelíti Magyarországot a klímasemlegességhez a frissített nemzeti klímaterv, de továbbra sem érjük el vele

Szeptemberben tette közzé a kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet. A civil szervezetek szerint ez már egy lépés a jó irányba, de például az épületállomány energiahatékony felújításával továbbra sem foglalkozik.

Link másolása

Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegességi cél eléréséhez. Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba (így 40-ről 50%-ra lett emelve a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszám a bázisévhez képest), továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, ami nemcsak azért érthetetlen, mert valójában gúzsba köti a magyar klímapolitikát, ami lehetne hatékonyabb, hanem mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné. Továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem, miközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik. Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország, a Green Policy Center, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a WWF Magyarország, Kelemen Ágnes és a Másfél fok közös értékelése.

Hazánk fokozottan kitett az éghajlatváltozás negatív hatásainak, legyen szó hőhullámokról, aszályról, a megváltozó csapadékmintázat miatti villámárvizekről, extrém szélviharokról vagy az eltolódó vegetációs időszak miatti fagykárokról. A biztonságos(abb) éghajlati jövő fenntartása miatt elemi érdekünk a globális felmelegedés mérséklése és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás.

Ennek megfelelően Magyarország tagja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC), aláírta és kihirdette a Párizsi Megállapodást, valamint 2020 óta saját klímatörvényben tűzte ki célul a 2050-es nettó zéró kibocsátásokat és a klímasemleges gazdasági állapotot. A törvény azonban a kívánt (és helyes) végső állapotot leszámítva nem tartalmaz konkrétumokat, leszámítva a 2030-as célkitűzéseket, ami szerint az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal csökkentjük az ország üvegházhatású-gázkibocsátásait. Ez már akkor is meglehetősen alacsony ambíciót jelentett.

Egy ilyen léptékű változáshoz alapos tervezésre, valamint a magyar klímasemlegesség reális elérésére nagyobb ambícióra van szükség a kibocsátás-csökkentés területén.

Több nemzeti stratégia is foglalkozik a különböző szektorokkal, azonban a mitigációhoz kapcsolódó legfontosabb ilyen dokumentum a Nemzeti Energia és Klímaterv (magyarul NEKT, angolul NECP rövidítéssel), aminek készítését és időszakos felülvizsgálatát az Európai Unió (EU) 2018/1999 rendelete (“az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról”) írta elől. Ezt a korábbi NEKT-et frissítette szeptember elejére a magyar kormány és nyújtotta be az Európai Bizottság felé, amely várhatóan az ősz második felében fogja azt értékelni, hogy mennyiben van összhangban a Párizsi Megállapodással és az uniós célkitűzésekkel.

Az uniós értékelést megelőzően felkértünk több szakmai-civil szervezetet – akik közül többen részt vettek a stratégia társadalmi konzultációs folyamatában is –, hogy értékeljék a dokumentum főbb megállapításait, hogy vajon megfelel-e annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország klímasemleges legyen 2050-re?

Jó és szükséges az ambíciónövelés, de még mindig kevés

Pozitív fejlemény, hogy a Tervezet megemelte az üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentésére (a korábbi 40-ről 50%-ra), megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó, most hatályos 2030-as nemzeti célkitűzéseket,

ugyanakkor még ez az új pálya sem képes eljuttatni Magyarországot a már elfogadott, 2050-es klímasemlegességhez.

Emellett elmulasztja a lehetséges maximumig fokozni azt az előnyt, amit az energiaimport csökkentésével a magyar gazdaságnak hajthatna – nemzeti szinten óriási összegeket spórolhatnánk meg, ha kevesebb (fosszilis) energiahordozó behozatalára lenne szükség. – mondta el Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója.

A Tervezetben szereplő céloknál magasabb értékek elérése is megvalósítható és kívánatos lenne már 2030-ig.

Ez számos társított előnnyel is járna a klímaváltozás elleni küzdelem mellett. A célértékek tekintetében a szervezet az alábbiak kitűzését javasolja:

  • 2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest,
  • 30%-os megújuló energia részarány Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,
  • 6,5% energiahatékonyság javulás Magyarország végsőenergia-felhasználásában a 2020-ban készült uniós referencia-forgatókönyvhöz képest, illetve
  • már most érdemes kitűzni 2040-re nettó 85%-os csökkentést, szintén 1990-hez képest, hogy a pálya minden eleme világos és előre látható legyen minden szereplő számára.

    Kevesli a kibocsátás-csökkentési ambíciót Kelemen Ágnes környezetgazdász, éghajlati-politikai szakértő is:

    A 40%-os célszám 50%-ra való megemelése azt jelenti, hogy 2030-ra 2017-hez képest csak 7,6 millió tonnával csökkentjük a kibocsátásainkat, meghagyva kb. 56,2 millió tonnát, amit 2030 és 2050 között kell nullára csökkenteni, a már elfogadott klímatörvényben szereplő 2050-es nettó nulla kibocsátási célértéknek megfelelően.

    Lényegében tehát elpazaroljuk a 2030-ig tartó időszakot és kitoljuk a valódi csökkentési erőfeszítést későbbre.

    Alulhasznált szélenergia, most és a jövőben is

    Ugyan pozitív, hogy a felülvizsgált NEKT dokumentumban megjelenik a szélenergia, ám igen csekély szerepet kap. Egy ingyenesen rendelkezésre álló, nem kimerülő hazai energiaforrásról beszélünk, melynek potenciálja nagyságrendekkel meghaladja a hasznosítani kívánt mennyiséget. – mondta el kérdésünkre Magyar László, az Energiaklub szakértője.

    A szélenergia a rendszer stabilitását, az importigény csökkentését, és a kiegyenlítő energia mennyiségének csökkentését segítő, a napenergiát jól kiegészítő, olcsón hasznosítható energiaforrás.

    Ennek tükrében rendkívül alacsony az 1 GW-os célszám 2030-ra a szélerőművek összteljesítményében, különösen 12 GW napelemes teljesítmény mellett. Javasoljuk

    a napelemes teljesítmény 50%-ának megfelelő szeles teljesítmény telepítését, a két technológiát arányosan, egymás mellett bővítve a következő évtized(ek)ben,

    mert ezáltal egyidőben tudjuk növelni a megújulók arányát és a rendszerstabilitást is.

    További aggodalomra ad okot, hogy a NEKT meglévő intézkedéseket (WEM – with existing measures) tartalmazó alap forgatókönyvében csupán 0,4 GW szélenergia szerepel 2030-ra, szemben a többször is leírt 1 GW-tal. Továbbá 2035-től érthetetlen módon stagnálással számol ez a forgatókönyv.

    A kiegészítő intézkedéseket (WAM – with additional measures) tartalmazó forgatókönyvben is rendkívül alacsony a szélenergia részesedése a megújuló termelésből mind 2030-ra (1,1 GW), mind 2050-re vonatkozóan, összevetve a rendelkezésre álló jelentős potenciállal és olcsó technológiával.

    A jövőben fókuszba kerülő hidrogénelőállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem – zárja az Energiaklub szeles értékelését Magyar.

    Továbbra sem akarja energiahatékonnyá tenni a kormány a magyar emberek lakásait

    A NEKT 2023 évi felülvizsgált verziója rendkívül elnagyoltan kezeli az energiahatékonyság témakörét. A NEKT korábbi bizottsági értékelése (2020 október) is rámutat, hogy az energiahatékonysági célok tekintetében Magyarországnak növelnie kell ambícióit. – áll Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetőjének értékelésében.

    Ez sem a célkitűzések, sem az intézkedések tekintetében nem tükröződik vissza a felülvizsgált dokumentumban.

    Az energiamegtakarítási célok a tervezet alapján nem látszanak teljesíthetőnek. Az anyag is megemlíti, hogy a 2021–2030-as időszak kumulált nemzeti megtakarítási cél várhatóan a korábbi többszöröse, 484,6 PJ lesz. Ehhez hozzájön a közel 50 PJ hátralék a 2014-20-as el nem ért megtakarításként, amit a következő periódusban kell teljesíteni. Nem látszódnak azonban azok az intézkedések (meglévő alternatív intézkedések hatásosságára vonatkozók vagy újak bevezetése), amik a megtakarítási cél többszörösének elérését biztosítani fogják.

    Az anyag alig tesz említést a legnagyobb energiafelhasználási szektor, az épületek energiaigényének csökkentéséről.

    A legnagyobb megtakarítási potenciált rejtő lakossági épületállomány nagyszabású energetikai korszerűsítése Európa szerte az energiapolitikai intézkedések fókuszában áll – legyen szó a Covid-ot követő gazdasági helyreállítás, vagy az ukrajnai háború okozta energiaválság kezelését célzó intézkedésekről. Az épületfelújítások révén a magyar gazdaság olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket, és jelentősen hozzájárulnak a NEKT többi célkitűzéséhez is, nevezetesen a gázfüggőség csökkentéséhez és az energetikai szuverenitás erősítéséhez.

    Magyarországon egy átfogó energiahatékonysági épületfelújítási program bevezetésére van szükség. A lakossági energetikai korszerűsítések nagy számú beindulásának alapja a hosszú távú, évekre előre tervezhető ösztönzőrendszer bevezetése.

    Legyen meghatározva egy éves fejlesztési/felújítási keret, amely biztosítja a lakossági szektor épületeinek évi 3%-os felújítási rátáját, illetve amely ütemezett módon előre jelzi a várható támogatások keretét és támogatási célját.

    Egy 3%-os felújítási ráta tudná ugyanis biztosítani, hogy az összes meglévő épület felújítása megtörténik 2050-ig – ez évente több mint 100 ezer lakás felújítását jelenti.

    Fontos, hogy a támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések irányába terelje a beruházásokat. Mivel hazánkban a hőszigetelt házak, épületek tekintetében van a legnagyobb lemaradás, pénzügyi állami támogatást (vagy pénzügyi kedvezményt) elsősorban egy széleskörű szigetelési programba lenne ésszerű irányozni. A különböző célcsoportokra (jövedelem és épülettípus szerint) működhetnek egymástól eltérő ösztönzők (visszatérítendő támogatás és kedvezményes hitel változó arányú kombinációja), úgy hogy a támogatás minden formája energetikai kritériumhoz kötött. – zárja a MEHI javaslatait Pálffy Anikó.

    Nem foglalkozunk az energiaszegénységgel, és emiatt még több pénztől eshet el az ország

    Az energiaszegénység kezelése, és ehhez kapcsolódóan a megfizethetőség és hozzáférés kérdésköre az energiaunió egyik prioritása, amelynek tükröződnie kell az aktualizált nemzeti energia- és klímatervekben. A bizottsági ajánlás szerint a tagállamoknak

  • egyértelmű,
  • konkrét,
  • elérhető,
  • mérhető és
  • időhöz kötött célokat kellene kitűzniük az energiaszegénység csökkentésére vonatkozóan,

    amelyekből az új hazai NEKT-ben egyik sem talál

    amelyekből az új hazai NEKT-ben egyik sem található meg.

    A bizottsági értékelés már a korábbi NEKT esetében is kiemelte, hogy Magyarország nem hajtotta végre azt az ajánlást, hogy hatékonyabban integrálja az igazságos és méltányos átállásra vonatkozó szempontokat. Az energiaszegénység tekintetében nem ismerteti részletesen a veszélyeztetett háztartások védelmére irányuló intézkedéseket. Ez az aktualizált NEKT esetében sem változott. – ismertette a Habitat for Humanity Magyarország álláspontját Feldmár Nóra szakmai vezető és Koritár Zsuzsanna szakpolitikai menedzser.

    Hiányoznak olyan kidolgozott elemek, melyek a magyarországi energiaszegénység fő okaira – lakóépületek kiugróan magas energiaigénye, rossz minőségű tüzelőberendezések, szociális alapon célzott lakástámogatások hiánya –, illetve következményeire – eladósodottság, egészségügyi problémák, kihűléses halálesetek – jelentenének megoldást.

    Az energiaszegénység kezelésére és finanszírozására az EU egy ún. Szociális Klímaalapot hoz létre (az ETS2 bevételei képeznék ezt az alapot). Ahhoz, hogy a tagállamok az alapból pénzt tudjanak lehívni, össze kell állítaniuk egy Szociális Klímatervet 2025. június 30-ig. Ennek a tervnek pedig összhangban kell lennie több tervezett reformmal és kötelezettségvállalással is, amelyeket – többek között – az aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében irányoz elő, és ezeknek kell képezniük a szociális klímaterv keretét.

    Ha a NEKT-ből hiányoznak az energiaszegénységre vonatkozó célok és kötelezettségvállalások, akkor az alap pénzügyi keretéhez való hozzáférés is kétséges lehet.

    Csökkenő tűzifa-felhasználás, növekvő villamosenergia-termelés biomasszából, de hogyan?

    A dokumentumot áttekintve úgy tűnik, hogy ez még valóban csak egy draft verzió. Legalábbis reméljük, hogy a mellékletben szereplő, 2050-es kitekintést is tartalmazó tervezett ÜHG-kibocsátások munkaközi számok. Ez 2050-re 18 millió t CO2eq teljes kibocsátással számol, ami jóval nagyobb, mint a – törvénybe is foglalt – klímasemlegesség eléréséhez még maximálisan kibocsátható, korábban a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában (NTFS) feltüntetett 4 millió tonna, még reálisan szén-dioxid nyeléssel ellentételezhető mennyiség. – kezdi értékelését Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.

    A biomasszára vonatkozóan nagy pozitívum, hogy bekerültek a maximálisan felhasználható mennyiségre vonatkozó korlátok, amelyek figyelembe veszik a nyelési célokhoz szükséges fakitermelés korlátozását, ugyanakkor hozzátesszük, hogy ehhez intézkedést is kell majd társítani, mivel az Erdőtörvény teljesen más logika alapján korlátozza a kitermelést, és az erdők korösszetétele miatt a következő évtizedekben pont, hogy annak fokozását tenné lehetővé.

    A biomassza alapú villamosenergia-termelés az előrejelzések szerint drasztikusan csökken 2030-ig, ami nem tűnik reálisnak már csak azért sem, mert a METÁR források jelentős részét allokalták egy korábbi kiírásban biomassza erőművekhez,

    ennek következtében 130 MW kapacitás fog az energiamixbe kerülni rövidesen, ami 20 évig államilag támogatott áron termelhet.

    Ellenben 2040-től drasztikusan megnőne a bioenergia nyerés szén-dioxid leválasztással és tárolással (BECCS) alapú villamosenergia-termelés, vagyis amikor az erőmű szén-dioxid-leválasztás és -tárolási technológiával is el van látva, elérve ezzel a ténylegesen nulla kibocsátást. A nap és atom mellett gyakorlatilag ez jelentené a harmadik pillért az évszázad közepi termelésben.

    A dolog szépséghibája, hogy ipari léptékben ilyen technológia még nem működik, és a méretgazdaságosság miatt ezek nagy erőművek lehetnek csak, ami nagy beszállítási távolságokat, összességében kisebb hatásfokot jelent.

    Ezen javíthatna, hogyha a hulladékhő hasznosulna, de 2050-re sem a távhőszektornál, sem az ipar felhasználásnál sem látható a biomassza, pedig utóbbinál jó alternatívája lehetne a földgáz alapú ipari hőnek.

    Jó irány, hogy az energiahatékonyság és a hőszivattyúk terjedésével a lakossági tűzifa-felhasználás jelentős csökkenésével számolnak már 2030-ig.

    De ennek eléréséhez hiányoznak a leginkább tűzifa-függő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat célzó szakpolitikai intézkedések.

    Ne elszenvedjük végre, hanem irányítsuk a változásokat

    Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, azonban gondos tervezéssel bizonyos jövőbeli kockázatok elkerülhetők vagy legalább tompíthatók. A NEKT büszkén emeli ki azt a tényszerűen igaz állítást, hogy hazánk kibocsátásai jelentősen csökkentek az elmúlt évtizedekben: “Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 %-kal, az energiafelhasználás pedig 15%-kal csökkent.” Igen ám, csak

    ez az esetek döntő többségében nem tervezett csökkentés, hanem olyan kényszerű csökkenés volt, amit az egész magyar gazdaság és a lakosság is megszenvedett, legyen szó a szocialista nehézipar összeomlásáról, a 2008-as pénzügyi válságról, a COVID-leállás miatti recesszióról vagy az energiaár-válságról és az ukrajnai háborúról.

    Miközben hazánk anyaglábnyoma közel 20%-kal magasabb, mint közvetlenül a rendszerváltás után, 1992-ben, azaz Magyarország is beleilleszkedik abba a szomorú nemzetközi trendbe, hogy a GDP-növekedés felzabálja a világ nyersanyagait, még ha a kibocsátások néhol csökkennek is.

    Szintén hangsúlyos szófordulat a NEKT-ben a “reális és felelős” klímapolitika. A Climate Action Tracker hőmérője alapján (2022. novemberi állapot, idén novemberben várható a frissítés a COP28 előtt) a realitás az, hogy az érvényben lévő klímapolitikák alapján a világ egy ~2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés felé halad a század végéig, ami az összes, a cikk elején említett szélsőséges időjárási esemény fokozódását és intenzívebbé válását vetíti előre Magyarországra nézve is.

    A Stockholmi Reziliencia Központ frissített elemzése szerint 2023-ra az emberiség a kilenc planetáris határból hatot már átlépett, azaz gyorsított ütemben éljük fel azokat a földi erőforrásokat, amelyek mindannyiunk létezését biztosítják ezen a bolygón.

    A szakmai-civil szervezetek minden ellenkező híreszteléssel ellentétben eddig is azért voltak itt, hogy segítsenek, és továbbra is jelen vannak, hogy bemutassák, mi volna tudományos szempontból a helyes irány és ennek milyen megvalósítási lehetőségei vannak.

    Köszönjük szakmai partnereinknek, hogy válaszoltak a felkérésünkre és bizonyos részterületekről megosztották rövid értékelésüket. A szervezetek idővel önálló, a teljes anyagra vonatkozó elemzéssel is jelentkezni fognak, amit érdemes követni, ahogy a Magyar Természetvédők Szövetségét is, akik fontos szerepet töltöttek be az egyeztetések során és várhatóan hasonló összefoglalóval jelentkeznek majd. Az Európai Bizottság előreláthatólag novemberben fogja részletesen értékelni a frissített magyar, és többi uniós ország NEKT-jét.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Címlapról ajánljuk


    JÖVŐ
    A Rovatból
    A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
    A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

    Link másolása

    Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

    Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

    A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

    Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

    Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

    A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


    # Csináld másképp

    Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    JÖVŐ
    A Rovatból
    Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
    77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

    Link másolása

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

    A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

    Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

    Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

    Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    JÖVŐ
    A Rovatból
    Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
    Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

    Link másolása

    A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

    Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

    A chip véres kísérletek árán készült el

    Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

    a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

    A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

    Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

    Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

    A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

    Ezen a ponton szögezzük le:

    a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

    Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

    A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

    Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

    A Telepathy működése

    Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

    Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

    A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

    Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

    Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

    az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

    Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

    Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

    A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    JÖVŐ
    A Rovatból
    Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
    Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

    Link másolása

    A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

    Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

    Elemzésük szerint

    az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

    Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

    Mint írják,

    a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

    Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

    A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

    A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

    „A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

    Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

    legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

    A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.


    # Csináld másképp

    Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

    Link másolása
    KÖVESS MINKET: