News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Klónozással próbálják megakadályozni a veszélyeztetett fajok kihalását

Az északi fehér orrszarvú és és feketelábú menyét is csak így menekülhet meg a kipusztulástól, állítják a klónozást végző tudósok.

Link másolása

hirdetés

Bolygónk biodiverzitása évről évre csökken. Amikor egyes fajok kihalásáról van szó, sokan még mindig a sokmillió évvel ezelőtt eltűnt őslényekre gondolnak, holott a klímaváltozással, a Föld és a tengerek szennyezésével egyre több ma élő fajnak szűnik meg az élettere.

2021 szeptemberében a vadon élő állatokkal foglalkozó amerikai hivatal újabb 23 fajnak a kipusztulását jelentette be. Ezek elsősorban madarak és tengeri élőlények, köztük többféle kagyló. És akkor még nem szóltunk olyan fajokról, amelyeket nem tekintenek kihaltnak, mivel fogságban még élnek, bár a természetben már nem.

Van-e megoldás ott, ahol a hagyományos megőrzési módszerek már nem működnek? Némi reményt adhat a klónozás.

Ben Novak, a Revive and Restore (Éleszd újra és állítsd helyre) nevű, a biodiverzitásért küzdő nonprofit szervezet vezető tudósa a Mongabay-nek azt mondta, hogy a mentést az egyes populációk kis létszáma és szétszórtsága is nehezíti. Éppen ezért adhatnak esélyt a túlélésre az olyan biotechnológiák, mint a klónozás és a génmódosítás.

Már ma is lehet klónozni egyes emlősöket, halakat és kétéltűeket, sőt, talán még erszényeseket is.

Amikor egyes populációk nagyon megritkulnak, szűk genetikai keresztmetszet áll be, amelyben csak néhány egyed képes átadni génjeit a következő nemzedékeknek. Ez csökkenti a populáció általános genetikai diverzitását, amely beltenyészethez vezethet, ez pedig az utódoknál olyan visszamaradásokat eredményezhet, amelyek aláássák a fajta életképességét.

hirdetés

Míg a fogságban élő állatok mesterséges megtermékenyítése a meglévő genetikai állományra korlátozódik, a klónozással az elveszett genetikai sokféleséget lehet visszatáplálni a fajokba. Ezáltal elősegíthetik a gének természetes kiválasztódását – érvel Beth Shapiro, a kaliforniai Santa Cruz egyetemének molekuláris evolúciós biológusa, aki szintén tagja a Revive and Restore vezetőségének.

Novak szerint ma egy nem-reproduktív sejtből csak klónozással lehet egy állat másolatát létrehozni.

A Revive and Restore kutatói 2020 szeptemberében klónozták az első feketelábú menyétet, amelynek az Elisabeth Ann nevet adták.

Ma a világ összes feketelábú menyétje hét egyedtől származik. Elisabeth Ann különböző populációk klónja és háromszor akkora benne a géndiverzitás, mint bármely más élő menyétben. Ha sikerül szaporítani, új géndiverzitást adhat az egész fajnak.

Ugyancsak 2020-ban a tudóscsapat sikeresen klónozott egy Przewalski vadlovat, amelyet Kurtnak neveztek el.

A klónozáshoz szükség van szövetmintákhoz, például bőrre. Ezeket lefagyasztva biobankokban őrzik. Mivel egy faj hanyatlásával csökken a populáció géndiverzitása, fontos, hogy a kutatók minél több szövetmintát gyűjtsenek be, hogy többféle opció maradjon a jövőre. És ezt most kell megtenni minden veszélyeztetett fajjal, hogy később vissza tudjuk hozni azt, ami elveszett – mondja Novak.

Mindazonáltal a tudós figyelmeztet: egy állatot csak akkor lehet klónozni, ha már megvan a fogságban való szaporítás technológiája. A klónozást soha nem szabad más szaporítási program helyett alkalmazni. De különböző forgatókönyvek lesznek az egyes megközelítésekhez. A Przewalski csikó esetében például fajok közötti klóntechnikát alkalmaztak: egy génállományt tartalmazó sejtmagot fuzionáltak egy házi ló petesejtjével. Az embriót aztán beültették egy házi kancába.

A klónozás hívei szerint ez a módszer működhet például az északi fehér orrszarvú feltámasztásában, ebből az alfajból mára csak két egyed maradt.

Van erre egy másik, őssejt-alapú technológia is. Ebben az esetben a szövetminták sejtjeit ültetik vissza az őssejtekbe. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbival nem a donorral azonos másolatot hoznak létre, hanem olyan körülményeket teremtenek, hogy a sejtek szaporodhassanak szexuális reprodukción keresztül.

A két megmaradt nőstény északi fehér orrszarvú, Najin és lánya, Fatu közül már csak az utóbbi maradt meg potenciális donornak, mert az anya már túl idős és beteg hozzá.

2021-ben a német kormány támogatásával létrejött BioRescue bejelentette, hogy létrehoztak 12 északi fehér orrszarvú-embriót. „Béranya” szerepére egy déli fajtát terveztek. Sikeres beültetéséről azonban mindeddig nincs hír.

Ugyancsak vészesen lecsökkent korábban a déli fehér rinocéroszok népessége, alig 30 egyed maradt belőlük. Mára sikerült a populációt több mint 10 ezer egyedre felvinni, de a géndiverzitásuk sokkal kisebb, mint azelőtt. A New York-i központú Wildlife Alliance nemzetközi erdő és vadvédelmi szervezet kutatói saját „fagyasztott állatkertjükben” 12 sejtkultúrát szekventáltak, és több géndiverzitást találtak bennünk, mint a déli fehér rinocéroszok teljes populációjában.

Bár vannak, akik még ma is azt vallják, hogy a növények és az állatok evolúciójába való beavatkozás természetellenes, Shapiro emlékeztet arra, hogy az emberek már több tízezer éve ezt teszik és nem szabad elutasítani az új technológiákat mindaddig, amíg kockázataikat és lehetőségeiket teljes egészében fel nem mérik.

Samantha Wisely, a floridai egyetem konzervációs genetikusa és kollégái etikai elemzést tettek közzé a klónozásról, mint a genetikai mentés formájáról és példaként a feketelábú menyét esetét vizsgálták. Az elemzés arra kereste a választ, hogy a program céljai indokoltak-e, lehetséges-e felelősen klónozni, és az eljárást támogatja-e a közvélemény, valamint a konzervációval foglalkozók közössége.

Wisely szerint a menyétek esetében ez volt az egyetlen megoldás, mert a fennmaradt egyedek túlságosan belterjesek voltak, és nem voltak olyanok, amelyek hozzátehettek volna a géndiverzitáshoz, de a jövőben is meg kell vizsgálni a technológia minden egyes alkalmazását.

Novak úgy látja, hogy a fogságbeli szaporítási programok már most nehézségben ütköznek, mert az állatok nem választhatják meg, hogy kivel párosodnak. A klónozással a tudósok szélesíthetik a választékot. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a szomatikus sejtek, mint például a bőrsejtek használata sokkal kevésbé invazív, mint a szaporító-sejtek gyűjtése. A szomatikus sejtek használata genetikailag azonos állatok létrehozására már több mint egy évtizede használatos az amerikai szarvasmarha-tenyésztésben.

Novak új lehetőségeket lát a génmódosítás alkalmazásában is. Például szekventálhatják az 1900-as évek elején elpusztult menyétek genomját, és találhatnak jótékony hatású géneket, köztük olyanokat, amelyek ellenállóbbá teszik az egyedeket a betegségekkel szemben. A tudósok „visszaírhatják” ezeket a géneket az élő menyétekbe, ezzel genetikai lökést adhatnak a mostani populációba.

„A változás üteme túlságosan gyors ahhoz, hogy a természetes kiválasztódás általi evolúció lépést tartson vele. Ha biosokféleségben akarunk élni a jövőben, nincs más választásunk: továbbra is be kell avatkoznunk, ahogy mindig is tettük, csak előrelátóbban és óvatosabban, mint eddig”

– állítja Beth Shapiro.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Megváltozik a Coca-Cola üdítőinek palackja
Már ettől a hónaptól, de egyelőre még csak Skóciában. Az üdítőital-gyártó Nagy-Britanniában 2024 végéig szeretné bevezetni az újítást minden termék csomagolásánál.

Link másolása

hirdetés

A szemetelés csökkentése és az újrahasznosítás fokozása érdekében jelentősen megváltozik Nagy-Britanniában a Coca-Cola üdítőinek palackja - írja a LADbible. A nagy üdítőital-gyártók közül elsőként a műanyagpalackokhoz rögzített kupakokat vezetnek be.

Az újítás elsőként Skóciában találkozhatnak a fogyasztók még ebben a hónapban, ahol a másfél literes Fanta, Coca-Cola Zero Sugar és Diet Coke kapja meg a környezetvédő kupakokat. Reményeik szerint 2024 elejére a vállalt összes terméke már ezzel a kupakkal kerül majd forgalomba.

A Coca-Cola célja, hogy a vásárlókat a palackok újrahasznosítására ösztönözze ahelyett, hogy egyszerűen kidobják a kukába. Ha mégis a szemétben kötne ki a műanyag-palack, akkor a megoldás miatt egyszerűbb lesz a szelektív hulladékgyűjtés a jövőben, egyúttal csökkenhet a szemét mennyisége is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: