News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kiszáradó Dél, megváltozó Észak. Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?

Az élelmiszer- és energiaellátásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a hatékony munkavégzésben, a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzésében várható negatív hatások mellett a kulturális örökség egy része és néhány tradicionális életstílus is veszélybe kerül, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.

Link másolása

hirdetés

Növekvő hőség, szárazság, csökkenő mezőgazdasági termelés, vízhiány és áradások – ezek azok a kulcs-kockázatok, amivel meg kell küzdenie Európának az új IPCC jelentés szerint, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört. A hatások már most, 1,1 fokos felmelegedésnél is érezhetők, azonban 2-3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén (ezen a pályán mozgunk most) a veszélyek megsokszorozódnak. A leginkább veszélyeztetett területek Dél-Európában, illetve a városokban találhatók. Az élelmiszer- és energiaellátásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a hatékony munkavégzésben, a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzésében várható negatív hatások mellett a kulturális örökség egy része és néhány tradicionális életstílus is veszélybe kerül. Az alkalmazkodásra több lehetőségünk is van, de a melegedéssel az opciók is korlátozottabbak lesznek. Jelenleg tervezési szinten már elkezdődött az adaptáció, azonban egyelőre nagyobb az ambíció, mint a tényleges megvalósítás - olvasható a Másfélfok cikkében.

Az IPCC I. munkacsoportjának 6. helyzetértékelő jelentésének fő konklúzióit Európára vonatkozóan korábbi cikkeinkben olvashatjátok. A kontinensen az éghajlatváltozásból eredő kockázatok várhatóan súlyosabb következményekkel járhatnak délen, mint északon. Az IPCC II. munkacsoportjának 6. helyzetértékelő jelentésében négy fő kockázati tényezőt emeltek ki Európára vonatkozóan: ezek

a hőség,

• a csökkenő mezőgazdasági termelés,

• a vízhiány és

hirdetés

• az áradások.

A hatások esetén nem mindegy, hogy hány foknál korlátozzuk a globális melegedés mértékét: a fő kockázati tényezőknek és gazdasági veszteségeknek kitett emberek száma megduplázódik 3 fokos globális melegedés esetén, ha a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel hasonlítjuk össze. Az Európán kívüli kockázatok is hatással lehetnek kontinensünkre, például a globális ellátási rendszert, a pénzügyi piacokat, a tengeri forrásokat érő hatások miatt.

Fokozódó hőség, fokozott veszélyben az elöregedő európai társadalom

A fő kockázatok és súlyos következmények elsősorban a növekvő gyakoriságú, intenzitású és időtartamú hőség extrémumokhoz, valamint a növekvő átlaghőmérséklethez köthetők.

A 1,5 fokos globális melegedés okozta extrém hőség évi 30 000 halálos áldozatot követelhet Európában és ez a szám 3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén megháromszorozódhat.

A hideg időszakok csökkenni fognak, főleg a déli területeken, de ez nem kompenzálja a hőséghez kapcsolódó növekvő halálozások számát.

A kockázatok következményei súlyosabbak lesznek Dél-, Nyugat és Közép-Európában, valamint a városi területeken.

A városokban ráadásul a városi hősziget jelenség és a légszennyezés tovább rontja a hőhullámok hatását. A nagy európai városokban, ha 1,5 foknál stabilizálnánk a globális felmelegedést, 15-22%-kal csökkenthető lenne a korai halálozás a 2 fokos melegedéshez képest.

A hőhullámoknak különösen kitettek az idősek és az elöregedő lakosság Európában így növeli a sebezhetők csoportját, ami emeli a hőséghez kapcsolódó halálozás kockázatát. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 fokot, az alkalmazkodási lehetőségek korlátozottabbak lesznek az egészségügy terén, különösen Dél- és Kelet-Európában, és ahol az egészségügyi rendszerek nagyobb nyomás alatt vannak.

3 fokos globális felmelegedésnél a hőmérsékleti szempontból komfortos órák száma jelentősen csökkenni fog nyáron, Dél-Európában ez akár a 74%-ot is elérheti. A hőség ráadásul csökkenti a munka produktivitását, főleg az építkezéseken, a mezőgazdaságban és a gyárakban.

Az energiaigény változása Európában 2 fokos globális melegedés esetén regionális különbségeket mutat, de általánosságban a fűtési napok csökkenése és a hűtési napok növekedése várható. A hűtési igény Dél-Európa épületeiben 81-104%-kal növekedhet 2035-re, és 91-244%-kal 2065 után, az 1961–1990-es időszakhoz viszonyítva. Észak-Európában 2050-re 31-73%-os, 2100-ra 165-323%-os növekedés várható 1996–2005-höz képest, de a kockázatok módosulhatnak az adaptáció által.

A kevesebb hó és melegebb nyarak miatt az európai turizmus is károkat fog szenvedni a projekciók szerint, nagyobb veszteséggel Dél-Európában és egy pici nyereséggel Európa többi részén. 2 fokos globális melegedés esetén a síközpontok egy részén mesterséges hó előállítására lehet szükség, amely erősen növeli az energia- és vízhasználatot. Az európai kulturális örökségre is veszélyt jelent a klímaváltozás, valamint néhány egyedi kulturális életmód is ki van téve a negatív hatásoknak: Európában főleg a poláris régió lakosai sebezhetők, például a számi rénszarvastartók.

A melegedés csökkenti a jelenlegi szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára alkalmas élőhelyek nagyságát; a növények és a rovarok esetén várható a legnagyobb változás. Észak-Európában alacsonyabb a biodiverzitás csökkenésének veszélye, mert új élőhelyek válnak elérhetővé. 1,5 fokos globális melegedés esetén a Földközi-tenger halközössége 10%-ot veszíthet a fajtáiból, 4 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez már 60% lehet.

A klímaváltozás következtében invazív fajok is megjelenhetnek Európában, illetve egyes fajok észak felé, vagy nagyobb magasságokba tolódhatnak. A hőmérséklettől függően a kullancsok tovább terjeszkedhetnek észak (svéd, norvég, orosz területekre), valamint magasabb tengerszint feletti térszínek felé (Ausztriában és Csehországban), ugyanakkor Dél-Európában összehúzódhat a területük a kevésbé alkalmas klimatikus körülmények miatt. Dél-, Nyugat- és Közép-Európában a nyugat nílusi láz kockázata is növekedni fog a projekciók szerint 2025-re.

A melegedés miatt korábban kezdődik és tovább tart a pollen szezon, de ez eltérő az egyes régiókban és fajoknál. Az allergének elterjedésének fő vezérlői a nem-klimatikus tényezők (pl. urbanizáció növekedése), de

a klímaváltozás erősen hozzájárul néhány allergén növény terjedéséhez, súlyosbítva a meglévő allergiás megbetegedéseket és újakat előidézve az emberek között Európában.

A parlagfű már most fő okozója a késő nyári allergiának, főleg Magyarországon, Romániában, valamint Oroszország egyes részein és a növénnyel szembeni érzékenység várhatóan növekedni fog (33 millió emberről 77 millióra 2 fokos globális melegedés esetén).

A vegetációtüzeknek kitett területek kiterjedése nőni fog a szimulációk szerint Európában,

ami a biodiverzitásra és a természetes szén-nyelőkre nézve jelent fenyegetést. Az Európai Unió 400 000 hektárnyi területét érintik évente tüzek, aminek 85%-a Dél-Európában van, ahol a tűz számára optimális időjárási körülmények leginkább jellemzőek. A projekciók szerint ezeken a területeken 2,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén 14%-kal, 4,4 fok esetén 30%-kal fog nőni a tüzeknek kedvező esetek száma. Európában új régiókat is érinthet a tűzre való hajlam, különösen Észak-, Nyugat- és Közép-Európa esetén, ahol nem megszokottak a vegetációtüzek.

Veszélyben a mezőgazdaság

A hőség és az aszály kombinációja jelentős mezőgazdasági veszteséget fog okozni a projekciók szerint a 21. század következő évtizedeiben Európa nagy részén, akárcsak az extrémumok. Észak-Európában ugyan még növekedhet is a terméshozam, azonban összességében ez nem fogja kompenzálni a terméskiesést. 3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a kukorica-veszteség elérheti az 50%-ot, különösen Dél-Európában. 4 fokos globális melegedés körül a kockázat nagyon magas lesz a forró és száraz körülmények miatt és a veszteségek ekkor már Észak-Európában is felmerülnek majd (ami még magasabb lenne a feltételezett szén-dioxid trágyázás nélkül). A vízhiány által pedig a mezőgazdaság – ami az egyik fő vízhasználó Európa számos részén – ­­is érintett lesz, hiszen korlátozottabb lesz a víz elérhetősége.

A klímaváltozás az élelmiszerek minőségére (változatosság, tápanyag, biztonság) is negatív hatással van; csökkenni fog a megfizethető és tápanyagdús élelem elérhetősége. A változatos és egészséges élelemhez való hozzájutás nehezülése pedig hozzájárulhat a túlsúly és az elhízás problémájához, ami a hőhullámok esetén jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat.

A hőség hatással van az állatok egészségére, táplálására, viselkedésére és jólétére is. A sertésre és baromfira gyakorolt hatás várhatóan Dél-Európában lesz magasabb, ahol a szabadtartás dominál, szemben Európa azon részeivel, ahol szabályozni tudják a hőmérsékletet az állatok számára.

Elfogyhat a víz Dél-Európában, még több aszály lehet nálunk

A vízhiánnyal kapcsolatos kockázat több szektorban (mezőgazdaság, állattenyésztés, energia, ipar) is súlyos lehet a projekciók szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint nagyobb kiterjedésben Dél-Európában. A vízhiány Dél-Európában magas lesz 1,5 fokos globális hőmérsékletemelkedés esetén és nagyon magas, ha elérjük a 3 fokot, Nyugat- és Közép-Európában pedig mérsékeltről magasra ugrik a kockázat.

2 fokos globális melegedés esetén Dél-Európa lakosságának több mint harmada vízhiánynak lesz kitéve,

3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez megduplázódik és komoly gazdasági veszteségek merülhetnek fel a víz- és energiafüggő szektorokban. Dél-Európában víz kvóta bevezetését jelentheti a várható változás. Az aszályhoz kapcsolódó kockázat 3 fokos globális melegedés felett Kelet-Európában is növekedni fog. Ráadásul csökkenhet a vízenergia potenciál Dél-, Nyugat- és Közép-Európában.

A jövőbeli, várhatóan fokozott vízhasználat pedig súlyosbítja a helyzetet, továbbá a talajvíz tartalékok is kimerülhetnek Dél-, Nyugat- és Közép-Európa egyes részein.

Az árvízveszély táplálói: szélsőséges csapadékeloszlás, tengerszint-emelkedés, urbanizáció

A melegedés következtében a csapadék eloszlása is megváltozik, ami miatt megnő az árvizek kockázata Európában, valamint a gyorsuló ütemű tengerszint-emelkedéssel a part menti területeken is növekedni fognak az áradások.

1960–2010 között Nyugat- és Közép-Európában 11%/évtized mértékben növelte, míg Kelet- és Dél-Európában 23%/évtizeddel csökkentette a csapadék megváltozása az árvizek kockázatát. Az árvizekhez köthető gazdasági veszteségek is jelentősen megnőttek, ami tükrözi a növekvő kitettséget: az európai lakosok várható elköltözése nagyvárosokba és tengerparti területekre növeli a veszélyeztetett vagyon mértékét.

A heves esőzések gyakorisága és intenzitása növekedni fog a projekciók szerint, ami a növekvő urbanizációval kombinálva a villámárvizek kockázatát is emeli.

Ezek különösen kritikusak lehetnek, mert túltelíthetik a csatornarendszert (ami a legtöbb városban legalább 40 éves és nem alkalmas a nagyobb, intenzívebb áradások elvezetésére), zavart okozhat a városi közlekedésben és egészségügyi hatásai is lehetnek a kezeletlen szennyvíz miatt.

3 fok feletti globális hőmérséklet-emelkedés során többször fordulhat elő csapadékextrémum Észak-, Nyugat- és Közép-Európában nyáron, ami rongálhatja az utakat. 2 foknál nagyobb globális melegedés esetén Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a földcsuszamlások kockázata is növekedhet, ami szintén fenyegetést jelent az úthálózatokra.

Különböző mértékű globális felmelegedés esetén várható fő kockázati tényezők Európában, alacsony vagy közepes alkalmazkodás esetén. Forrás: IPCC AR6 WGII. A szerző fordítása.

Mik a megoldások, határok és lehetőségek az alkalmazkodás tekintetében?

Sok lehetőségünk van arra, hogy a jövőbeli kockázatokat kezeljük, de a megoldások egy része a természeti erőforrásokra támaszkodik, amelyek sebezhetők a klímaváltozás miatt. A hőség kezelésére például megoldást jelenthet, ha visszaengedjük a természetet a városba, az átszellőzés segítése megfelelő városi tervezéssel, az épületek jobb szigetelése, árnyékolása, valamint a hűtési szokásaink módosítása. A kék-zöld infrastruktúra bevezetése jó lehet a sűrűn lakott részeken, mert csökkenti a hőhullámok hatását, javítja a mikroklímát, a levegőminőséget és a mentális egészséget.

A mezőgazdasági termelés esetén az öntözés és a különböző gyakorlatok megváltoztatása (például vetési, aratási idő eltolása) lehet célravezető. A vízhiány kezelésére a víztározás és újrafelhasználás, valamint a felszínhasználat változtatás nyújthat segítséget. Az árvizek esetén pedig fontos szerepe van a korai figyelmeztető rendszereknek, a felszínhasználat változásnak és a mérnöki lehetőségeknek.

Habár az adaptáció egész Európában folyamatban van, nem azon a skálán, mélységben és sebességgel valósul meg, ami szükséges lenne a kockázatok elkerüléséhez, különösen 1,5 fokot meghaladó globális melegedés esetén.

A rövidtávú tervezésen túlmenően szükséges a politikai-gazdasági döntéshozók hosszútávú elköteleződése és konzisztens magatartása úgy a kibocsátás-csökkentés, mint az alkalmazkodás területén, még akkor is, ha az eredmények nem láthatók azonnal.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: