JÖVŐ
A Rovatból

Kígyók, skorpiók, homokviharok sem állították meg a klímakutatókat, akik 40 napig meneteltek a sivatagban

Arra voltak kíváncsiak, hogyan hat az emberi szervezetre a rendkívüli hőség, ami az emberiségre vár. Mennyi az esély rá, hogy tudunk hozzá alkalmazkodni?

Link másolása

Az emberi faj, a Homo Sapiens többszázezer éves földi létének legfőbb titka rendkívüli alkalmazkodási készsége. Ezen emberi mértékkel hosszú idő alatt túlélt a globális természeti katasztrófákat, jégkorszakokat, háborúkat, járványokat és nem utolsósorban a Földdel való viszonyának változásait. Az elmúlt hónapok főleg Dél-Európát és az Egyesült Államokat sújtó hőhullámai, a legoptimistább forgatókönyvek szerint is a jövőben általánossá válhatnak a világ nagy részén.

Napjaink globális felmelegedésének számtalan következménye közül az egyik legnagyobb kérdőjel a hőségnek az emberi szervezetre, az agyműködésre gyakorolt hatása. Vajon tudunk-e ehhez is alkalmazkodni, vagy pedig a Föld hatalmas területei válnak számunkra élhetetlenné?

A rendkívüli hőség elviselésének esélyeit immár klimatológusok és orvosok egyaránt vizsgálják. Graham Lawton brit tudományos szakíró, a New Scientist állandó publicistája, No Planet B (Nincs B bolygó) rovatának vezetője elkísérte a Deep Climate 20 fős kutatócsoportot a Szaúd-Arábia északi részén fekvő Nafud sivatagba, ahol arra voltak kíváncsiak: miként és meddig képes az ember elviselni e rendkívüli időjárási és környezeti körülményeket? Az expedíció vezetője a világhírű svájci felfedező Christian Clot, a párizsi Human Adaptation Institute (Emberi alkalmazkodás intézete) vezetője, akinek Darwinról szóló könyve magyarul is megjelent.

Az ember, mint minden más élőlény, évezredeken át megszokta, hogy kényelmes átlaghőmérsékletű és csapadékmennyiségű klímakörnyezetben él. Az öltözködéssel, az építkezéssel, a fűtéssel, a légkondicionálással ezt a kényelmi állapotot kiterjesztettük a Föld legmelegebb és leghidegebb területeire is, de biológiai felépítésünk alapvetően nem változott. Tim Lenton, az exeteri egyetem kutatója szerint számunkra hosszú távon a 12 C fokos átlaghőmérséklet az ideális, és ez történelmileg is megmagyarázza, hogy miért az ilyen tájakon a legnagyobb a népsűrűség. A klímaváltozás azonban már most átalakította e kényelmi zónák földrajzi elosztását. Az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél 1,1 C fokos felmelegedéssel a Föld egyes övezetei máris kiestek ebből.

A kísérlet idején a szaúdi sivatagban a napi átlag hőmérséklet 30 C fok, kora délután 45 C fokig emelkedett, majd éjszakára 20 C fokra zuhant. Ez rendkívül gyötrelmes volt a résztvevők számára, akik alig tudtak aludni és a mozgás is nagy megerőltetést jelentett nekik. Pedig ez száraz meleg volt, amelyről azt tartja a közhiedelem, hogy könnyebb elviselni, mint a párásat.

Azt már régóta tudjuk, hogy az emberi test miképp reagál rövid távon a rendkívüli hőségre. A kezdeti tünetek a fejgörcsök, amelyet a folyadék- és a sóveszteség okoz, majd ez hőgutáig fokozódhat, amely gyors, erős szívveréssel, szédüléssel, hányingerrel és zavartsággal járhat. És minél nagyobb a páratartalom, annál alacsonyabb hőmérsékleten juthatunk el idáig: 45 C foknál, és 20 %-os páratartalomnál az emberi test még képes hűteni magát az izzadással. De 40% feletti páratartalom mellett a 45 C fok halálos lehet.

Arról viszont jószerével semmit sem tudunk, hogy hosszú távon miként tudunk alkalmazkodni ilyen körülményekhez. Clot ebből a felismeréséből kiindulva 2016-ban három, egyenként 40 napos magányos expedícióba vágott bele: a brazíliai Amazónia nedves hőségében, a szibériai jeges hidegben és az iráni száraz hőségben végzett naponta tudományos kísérleteken önmagán. Ez indította el a Deep Climate expedíciókat. 2017-ben kezdték meg a toborzást 25-50 év közötti egészséges önkéntesek között, akik fel voltak készülve, hogy elviseljék a kemény körülményeket.

A 20 fős „klimatonauta” csapatba 10 férfit és 10 nőt vettek be az ugyancsak 40 napos expedíciókra, ahol ráadásul nem állt rendelkezésükre motorizált szállítási eszköz, mindent, amire szükségük volt, maguk után kellett húzniuk.

A helyszíneket a politikai bizonytalanság miatt megváltoztatták, a három zóna ezúttal Francia Guyana, Lappföld és Szaúd-Arábia lett, de a célkitűzés megmaradt. Az alkalmazkodáson természetesen Clot sem várt gyors evolúciós választ, inkább a test és az agy reakciójára volt kíváncsi, valamint arra, hogy az emberek hogyan viselkednek ilyen rendkívüli körülmények között.

A Francia Guyana-i expedíció januárban, a lappföldi áprilisban ért véget. A szaúdi május elején kezdődött Szakaka faluban, a végcél pedig Dzsubba oázisváros volt légvonalban 210 kilométerre. A klimatonauták napi 10 kilométer gyalogoltak, cipelve holmijukat dűnéken és sziklákon át, miközben skorpiók, kígyók és homokviharok elől kellett menekülniük. Reggel 5-kor keltek, 5 órát mentek, a legmelegebb órákban behúzódtak egy árnyékos helyre, majd estefelé tovább mentek. Minden ötödik napon tartottak egy pihenőnapot. Közben Margaux Romand-Monnier, a párizsi École Normale Supérieure kutatója irányításával fiziológiai, epigenetikai és mikrobiotikai kísérleteket végeztek.

Tanulmányozták továbbá a kognitív állapotukat és az agy képlékenységét, valamint megfigyelték a csoport tagjainak egyéni és közösségi viselkedésének fejlődését az expedíció kezdetétől a végéig.

A klimatonauták akcelerométereket viseltek mozgásuk és alvásuk mérésére, és szociométereket, hogy regisztrálják a csoport tagjaival való interakcióikat. Néhány naponta lenyeltek egy szenzort, hogy belső hőmérsékletüket mérjék. Naponta kitöltöttek kérdőíveket érzelmi és fizikai állapotukról, feljegyezték, hogy mit ettek. Monoton diétájuk rehidratált húsból, pitából, sajtból, aszalt gyümölcsökből, dióból és kekszből állt.

A pihenőnapokon valamennyien fizikai és kognitív teszteket estek át, a vérnyomástól az izmok oxigénfelvételéig, az emlékezettől az érzéki észlelésekig. Lawton például megbukott a szaglásteszten: hagymának hitte a halat. Az önkéntesektől vér- és székletmintákat is vettek, ez utóbbit, hogy tanulmányozhassák beleik mikrobiomját.

Ezeket az adatokat 13 kutatócsoportnak küldik el elemzésre, a másik két expedíció adataival együtt. Nyomon követik az ez idő alatt bekövetkezett változásokat és összehasonlítják az expedíciók előtti adatokkal. Legalább egy évbe telik, míg eljutnak a végleges eredményekig.

Clot szóló-expedíciójának adatai alapján vannak feltételezések, melyek szerint fizikailag nemigen lehet rövid idő alatt alkalmazkodni, de gondolkodással, a hozzáállás változásával elképzelhető a pozitív válasz.

Az agy képes gyorsan változni, és ha az emberek többsége 40 nap után képes alkalmazkodni az új körülményekhez, annak az agyban kellett eldőlnie.

Ahhoz képest, hogy a csoport 40 napot, 40 éjszakát töltött a sivatagban, úgy tűnik, valamennyien egészségesen tértek vissza. Természetesen nagyon szigorú előzetes válogatáson estek át. Romand-Monnier elismeri, hogy éppen ez a kísérlet gyengéje, mert azoknak az embereknek a többsége, akiknek a jövőben meg kell tapasztalniuk az extrém klímát, nem lesznek fiatalok, egészségesek, és nem viselnek kifejezetten a körülményeknek megfelelő ruhát és lábbelit, miként táplálkozásukat és vízfogyasztásukat sem tudják előre megtervezni. Mi több, azt sem tudják, hogy mikor ér véget a megpróbáltatásuk. De valahonnan el kellett indulni, mondja a francia kutató, és azt tervezik, hogy újraindítják ezeket az expedíciókat különböző korú és hátterű emberekkel.

Egyre sürgetőbbé válik megérteni azt, hogy a hétköznapi emberek hogyan reagálni a rendkívüli klímára.

Lenton emlékeztet arra, hogy az 1960-as évek közepén mintegy 10 millió ember élt a klimatikus komfortzónán kívül. Ma már legalább 60 millióan vannak, főleg az olyan szegény országokban, mint India, Nigéria és Indonézia.

Jelenleg a legsűrűbben lakott területek még mindig azok, ahol az átlag évi középhőmérséklet 12 C fok, de van már egy másik lakossági csúcs is, ahol az átlag 25 C fok. Ez főleg az indiai szubkontinensre vonatkozik, ahol az egyre gyakoribb hőhullámok révén elérhetik a 29 C fokos éves középhőmérsékletet. De azok sem ússzák meg a felmelegedést, akik az eddig stabilnak hitt komfortzónákban élnek, ezekben az övezetekben sem elképzelhetetlen a 12-13 C fok helyett a 17 vagy akár a 20 fok sem – mondja a brit tudós.

Lenton előrejelzése szerint, ha sikerült a globális felmelegedést 1,5 C fokra csökkenteni, akkor a rendkívüli hőség olyan területeket érint csak, ahol jelenleg 400 millióan élnek.

Ha viszont 2,7 C fokos lesz a felmelegedés, amerre a jelenlegi helyzet alapján tartunk, akkor a veszélyeztetettek száma elérheti a kétmilliárdot.

És ez elsősorban a szegény országokat érinti Indiától a Száhel-övezetig, ahol nincs lehetőség élhetővé tenni életterüket, mint például a gazdag Szaúd-Arábiában. Számukra a legvalószínűbb alkalmazkodási mód a tömeges migráció lesz. „Normális válasz a jobb helyekre való költözés, láttuk ezt a madaraknál, a növényeknél és ez történt az emberiség egész történelme során is” – hangsúlyozza Marten Scheffer, a hollandiai Wageningen egyetemének kutatója, aki szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Lawton két napot töltött Clot csapatával és számára ez szinte örökkévalóságnak tűnt. De a klimatonauták is elárulták neki, hogy nem vágynak másra, mint jó ételekre, italokra, rendes alvásra, egy jól eső zuhanyozásra és a hőség megszűnésére. „Sokunknak lesznek ilyen vágyai a nem is túl távoli jövőben” – jegyezte meg a New Scientist publicistája.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Itt a világvége? – Egyre gyorsuló antarktiszi szuperörvény okozhatja majd
A Földön egyedülálló cirkumpoláris áramlat miatt rengeteg tengeri jég olvadhat fel a jövőben. Emiatt jócskán megemelkedhet a tengerek vízszintje.

Link másolása

Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.

Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.

A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.

A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.

Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Megjelent az első humanoid robot a kecskeméti Mercedes-gyárban, ha beválik, embereket válthat ki
Ezt a példányt még csak tesztelik, de hamarosan mindennapos lesz a gyárakban, emberek mellett dolgozó, betegeket ápoló vagy háztartásvezető humanoid robotok látványa.

Link másolása

Egy-két generációval ezelőtt távoli jövőben játszódó tudományos-fantasztikus filmek csodájának számítottak, de a humanoid robotok az utóbbi évtizedben olyan tempóban fejlődtek, hogy kézzelfogható közelségbe került az üzleti mellett az otthoni alkalmazásuk is. Az utóbbi idők legnagyobb robotikai sikerei: Digit, GR-1, Figure 01, Atlas, NEO és például Apollo. Ezek az önálló cselekvésre képes eszközök lökdösnek közelebb bennünket a Jetson család valóságához.

Apollo

A látványos, összetett humanoid a legfrissebb világszenzáció: március közepén jelentették be, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban zajlik a próbaüzeme – írja a The Robot Report. Apollót egyelőre csak tesztelik: arra keresnek választ, hogy mennyire tud hatékony lenni a rá osztott szerepben, ami pillanatnyilag alkatrészek ellenőrzése és üzemen belüli kiszállítása a gyártósorra.

Az autóipari vállalat kíváncsian figyeli, mennyire képes helytállni az emberre tervezett és méretezett létesítményben.

A robotot gyártó amerikai Apptronik közölte: a cél az, hogy a humanoid meglévő üzemekben is bevethető legyen, magyarán ne igényelje az infrastruktúra drága átalakítását, mégis rá lehessen bízni fizikailag megterhelő, ismétlődő és unalmas feladatok automatizálását. A magassága 173 centiméter, a tömege 73, a teherbíró képessége pedig 25 kilogramm és kifejezetten arra készült, hogy ipari terekben működjön az emberek mellett.

Digit

A puritán megjelenésű humanoid az Agility Robotics terméke, ami annyiban előrébb jár a fentebb írt Apollónál, hogy idén várhatóan tömeggyártásba kerül, és az első példányait 2025-ben kézbesítik is. A gyártó elsősorban arra tervezte, hogy emberek asszisztense legyen, például raktárakban és elosztóközpontokban történő anyagmozgatás során.

Komoly fenyegetést jelent a logisztikai ágazat fizikai munkásai számára, hiszen bár túl nehezet nem emelhet (max. 16 kilogrammot bír el), 16-24 órán keresztül folyamatosan robotol, cigi-, kávé- és ebédszünet nélkül.

A 175 centiméter magas, 65 kilogrammos humanoid stabilan mozog gyepen, kavicson, járdaszegélyek között és lépcsősorokon is, miközben, ha a helyzet úgy kívánja, előre-hátra sétál, oldalaz, helyben megfordul vagy guggolva halad. A raktári kétkezi munka hóhérából már az első gyártási évben tízezret terveznek összeszerelni, az oregoni Salemben található üzemben.

GR-1

A marcona nevű humanoid kevésbé a kommunikációra, sokkal inkább kooperatív és támogató feladatokra készül. A kínai Fourier Intelligence munkája, ami azért érdekes, mert ez a vállalat eddig főleg rehabilitációs robotikai eszközökről, például mozgáskorlátozottak és szociális gondozásban résztvevő időseket támogató exoszkeletonokról volt ismert.

A sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián tavaly bejelentett robotot a „megtestesült AI” jelzővel mutatta be a gyártó, amelynek oldala szerint a GR-1 már tömeggyártásba is került. A bionikus torzó emberszerű, 54 szabadságfokkal rendelkező mozgást tesz lehetővé – ezt nemrég precíziós mozgást igénylő tevékenységgel: dobolással demonstrálta a cég.

Így dobol a kínai humanoid

A GR-1 ember-gép interakcióját mesterséges intelligencia támogatja, és komolyan aggódhat miatta a konkurencia, mert 5 kilométer/órás sebességgel képes járni és ha kell, akár 50 kilogramm terhet is megemel, majd cipel, ami a humanoidok között tulajdonképpen unikum.

NEO

A norvég 1X Technologies terméke a GR-1 európai kihívója lehet. NEO-t a piacon elérhető EVE nevű, kerekeken guruló eszközből fejlesztettek tovább. Az előd kiskereskedelmi és logisztikai felhasználásra termett, míg

NEO már kevésbé ipari, sokkal inkább háztartási vagy gondozási célú humanoid lesz.

A fejlesztésére nemrég 100 millió dollárt sikerült összekalapolni a befektetőktől, ami szinte biztosan elég lesz a sorozatgyártás beindítására. Ami azt illeti, a képességei már most zavarba ejtőek: normál emberi tempóban sétál (4 km/h) és fut (12 km/h), egy feltöltéssel akár 2-4 órás üzemidőt produkálva. A magassága 165 centiméter, a tömege pedig azzal együtt is csupán 30 kilogramm, hogy akár 20 kilogrammot emel és hordoz.

Atlas

Nem hagyhatjuk ki a sorból a világ egyik legismertebb robotikai gyártóját, az amerikai Boston Dynamics vállalatot. A ma már a Hyundai csoport tulajdonában lévő cég a sokoldalú Spot nevű robotkutyával vált világhírűvé, és éppen emiatt lett érdekes az őt felvásárló anyaszervezetnek, ami autóipari lehetőséget (sétáló kocsi - komolyan!) látott meg benne. A Dynamics legutóbbi remekműve az Atlas humanoid, aminek a fejlesztése régóta zajlik, többnyire teljes titoktartás mellett, de nemrég végre munkavégzés közben is bemutatták.

Önállóan dolgozik a gyárban

A videón jól látható, hogy Atlas a szenzorai segítségével tapogatja le a rábízott autóalkatrészeket, amelyeket teljesen automatikusan megfog, leemel és a célállomásra visz, majd tárolókba helyez. Az automatizálásnak olyan fokát sikerült elérni vele, ami bár kevésbé látványos, mint a korábban megosztott dinamikus parkour videók, ám

azokkal a mutatványokkal ellentétben már nem előre programozott, automatikus mozdulatsorokról, hanem önálló cselekvésről van szó, ami óriási különbség.

Atlas egyébként 150 centiméter magas, 89 kilogramm és 9 km/h-s sebességgel szedi a lábait. Elsősorban ipari felhasználásra szánják.

Figure 01

Ez, az Atlas vetélytársaként is értelmezhető humanoid a jelenlegi legnagyobb ígéret, amit az is bizonyít, hogy a csupán 2021-ben, Google mérnökök által alapított gyártója olyan befektetőket győzött meg a benne rejlő lehetőségekről, mint a Samsung, a Microsoft, az Nvidia, az Amazon és az OpenAI.

A Figure AI kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására tervez robotokat,

így rögtön az első termék, a Figure 01 is a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területére készül. Az általános célú robot fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel.

A San Franciscó-i startup már 2024-ben piacra dobná az első Figure 01-eket, ami felé januárban öles lépést tettek: a BMW egyik üzeme elkezdte tesztelni az egyik prototípust. A Figure 01 magassága 170 centiméter, a tömege 60 kilogramm. A jelenlegi sebessége 4,3 km/h, a hasznos teherbírása 20 kilogramm, az üzemideje pedig öt óra.

Izgalmas évtized elé nézünk

Borítékolható, hogy a humanoidok a 2020-as évek végére annyira megszokott jelenséggé válnak a fejlett technológiai, logisztikai és autóipari vállalatok üzemeiben, mint a mai targoncák vagy robotkarok. A kétlábú robotkollégák fejlesztése egyre több befektetést vonz: a piackutatások alapján 2020-ban 7,4 milliárd, 2021-ben 8,5 milliárd, 2022-ben pedig már 10,3 milliárd dollár ment el erre a célra.

A technológia piaca ennél is nagyobb növekedés előtt áll: a Markets and Markets szerint a 2023-as 1,8 milliárdról 2028-ra már 13,8 milliárd dollárra fog nőni a globális forgalmuk, ami évi több mint 50 százalékos növekedést jelent. Mivel a humanoidfejlesztésre szánt összeg és a szegmens értéke is nagy tempóban nő, a tömegtermelés idővel elég olcsóvá tesz bizonyos általános célú robotokat ahhoz, hogy ne csak ipari környezetben, hanem háztartásokban, szociális gondozásban, katasztrófaelhárításban is megjelenjenek, feltehetőleg a 2030-as évek elejétől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Digitális útlevelet kapnak a ruhák – gyökeresen megváltozhat az európai divatipar
Az Európai Unió komoly szigorításokra készül. Hogy a módosítások miként érintik Magyarországot, a divatipart és a vásárlókat, erről kérdeztük a törvényváltozás egyik kezdeményezőjét.

Link másolása

2030-ra minden, az Európai Unióban értékesített textiltermékhez úgynevezett digitális termékútlevélre (DPP-re) lesz szükség. Ez valószínűleg egy QR-kód lesz, ami információkat tartalmaz majd a termék eredetéről, az összetételről, az újrahasznosíthatóságról és arról, hogy mennyire fenntartható módon készült. Ezzel a Forbes szerint a divatcikkek teljes mértékben követhetőkké válhatnak. A rendszer működtetése és létrehozása azonban hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ugyancsak alapjaiban változtathatja meg a divatipart az a rendelkezés, ami előírná a ruházati cégeknek, hogy vagy olyan mennyiségű textilhulladékot gyűjtsenek be, amely megfelel a termelésük bizonyos százalékának, vagy fizessenek díjat a helyi hatóságok hulladékgyűjtési munkájáért. Az EU környezetvédelmi biztosa szerint az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2028-ra életbe lépne az összes erről szóló szabály. A módosítás felterjesztésében részt vett a Renew képvieslőcsoport is.

Cseh Katalinnal, a Momentum Európai Parlamenti képviselőjével arról beszélgettünk, hogyan változtatja meg mindez a ruhaipart, és mire számíthatnak a vásárlók.

- A fenntartható textilipar érdekében néhány éve felmerült, hogy érdemes lenne módosítani a ruhákon megtalálható címkéket, a termékekről hozzáférhető információkat. Miért?

- Mindannyiunk célja egy emberközpontú gazdaság kialakítása és fenntartása. Gondoljunk csak arra, hogy önmagában a textil-előállításhoz mennyi vízre van szükség. A textilgyártás során felhasznált vízmennyiség jelentős és sokrétű, mivel az egy fontos összetevője a gyártási folyamatoknak. Mára bizonyított tény, hogy a textil-előállítás során rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, amelyek pusztítják az ökoszisztémát. A fenntartható ruházati gyártásra azért van szükség, hogy korszerű eszközökkel csökkenthető legyen a vízfelhasználás. Az új címkézési rendszer célja, hogy

a fogyasztók szembesüljenek azzal, hogy a környezet számára mibe került az a ruha, amelyet viselnek.

Tehát a ruhacímkékből egyértelműen látható lesz, hogy az adott ruha elkészítése milyen mértékben zsigerelte ki a bolygót. Fontos, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk felelősséggel ruhát vásárolni. Európa a fenntarthatóságra vonatkozó jogszabályalkotásban világszerte élen jár, de látunk kell, hogy a Föld erőforrásai végesek, ezért közös felelősségünk, hogy még tudatosabbak legyünk a környezetvédelemmel szemben. Legyen szó ruhavásárlásról, szelektív szemétgyűjtésről vagy műanyag felhasználásról.Cseh Katalin a ruhacímkéről szóló jogszabály bevezetése közben

- Milyen egyéb változás várható a textiliparban?

- Az egyik legjelentősebb változás a textilipari hulladékgazdálkodásra vonatkozik. 2025-től a tagállamokban külön kell gyűjteni a textilipari hulladékot, annak alapján, hogy újrahasznosítható az adott termék vagy sem. Ez egy közeli dátum, ami azt jelenti, hogy hamarosan jelentős változások történnek a textilipar területén, kezdve a gyártástól a hulladékfeldolgozásig.

- Mi a helyzet az emberi jogokkal? A fast fashion cégeket gyakran éri az a vád, hogy kijátsszák a jelenlegi emberjogi szabályokat, az eladott termékeket más földrészen készítik gyermekmunkával vagy rabszolgamunkával.

- Az emberi jogokat védi a gyártással kapcsolatban már említett szabályozás is, hiszen a jövőben kevesebb mikroműanyag kerül a levegőbe, amely káros az emberi szervezetre. Ami a fekete piacot illeti, tudomásunk van arról, hogy Kína területén Ujgur munkatáborokban gyermek- és rabszolgamunkával készítenek ruhaneműket, amelyeket később a gyanútlan európai fogyasztók megvásárolnak. Fontos, hogy

a közeljövőben érvénybe lépő szabályokat már nem tudják kijátszani a cégek.

Ezt szolgálja a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása. A gyártóknak igenis kötelességük érvényesíteni a fenntarthatósági szabályokat, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy az új textilipari törvényeket megsértő cégeket bíróság elé állíthatjuk.

- Mindezt a magyar vásárlók is érzékelni fogják?

- Fogyasztói oldalról tájékozottabbak lesznek a vásárlók, hiszen egyértelműen láthatják a címkéken, hogy egy adott ruha milyen módon készült, és így milyen mértékben károsította a környezetet. Véleményem szerint tovább fog nőni az egyéni felelősségvállalás. Az már látszik, hogy a társadalom alapvetően nyitott a környezetvédelmi megoldásokra, viszont

az embereknek még mindig kevés információjuk van arról, hogy pontosan milyen módon készült az a termék, amelyet a kezükbe vesznek.

A kiszolgálói oldalról sokan nehézségként élik meg ezeket a változásokat, ezért a cél az is, hogy segítsük az alkalmazkodást. Nem lenne helyes bevezetni egy új jogszabályt, és magára hagyni az érintetteket, ezért mi támogatjuk a vállalatok számára az átállást.

- Eddig milyen konkrét lépések történtek a fenntartható gazdaság érdekében?

- Igazi áttörésnek számít, hogy bevezetésre került az egységes telefontöltők használata. Az eddigi tapasztalatok alapján a módosításnak köszönhetően csökkent az elektronikaipar környezetre gyakorolt káros hatása. Ugyanis a különböző telefontöltők készítése sokkal több hulladékot termelt, különösen a legyártott kábelmennyiség miatt. Ugyanakkor a cégek nehezteltek a döntés miatt, sokan gazdasági érdekek miatt nem akarták elfogadni a módosítást, pedig ezzel érdemben tettünk a bolygó védelméért, amit szerte a világban elismernek. Mindannyiunk célja, hogy példát mutassunk a környezetvédelmi intézkedések terén is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: