hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A jövőt jósolnák meg mesterséges intelligenciával a Pentagonban

Nem órákkal, hanem napokkal vetítheti előre a jövőt az új technológia.
Fotó: David Mark/Pixabay - szmo.hu
2021. augusztus 02.


Link másolása

hirdetés

Mesterséges intelligencián alapuló rendszerrel kísérletezik a Pentagon, ami lehetővé tenné, hogy az amerikai hadsereg megjósolja a jövőt, és napokkal előre lássa a fejleményeket - írja a Daily Star.

A Globális Információs Dominanciakísérlet (GIDE) részeként a mesterséges intelligencia adatok és mintázatok tömkelegét tanulmányozza, így tehet szert előnyre a döntéshozatalban.

Ezáltal sokkal proaktívabbakká válhatunk, előre reagálhatunk bizonyos eseményekre, nem csak visszamenőleg. Nem percekkel vagy órákkal, hanem napokkal korábban tudunk felkészülni

- fogalmazott egy vezető tábornok, Glen VanHerck.

A szakértők szerint a jövőben az az ország számít majd igazi katonai nagyhatalomnak, amely a legjobban működő mesterséges intelligencia-alapú rendszert tudja kiépíteni. A hadszíntéren az MI irányítja majd a döntéshozatalt, mivel sokkal gyorsabban reagál az embereknél.

hirdetés
A GIDE segítségével nem hozunk létre új információgyűjtési módokat: ez az információ már ma is elérhető a műholdakon, radarokon, kibertechnológián keresztül. Mi mindössze feltöltjük egy felhőbe, ahol a mesterséges intelligencia villámgyorsan feldolgozza és továbbítja majd a döntéshozók felé

- tette hozzá a tábornok.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

„Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk” – ilyen volt a TEDx Danubia Countdown

A TEDxDanubia konferencia-sorozat speciális, klímaváltozással és egyéni felelősségvállalással foglalkozó napján szakértők, civil szervezetek, fiatalok gondolkodtak közösen arról, mit tehetünk egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért.

Link másolása

hirdetés

„A világ egy hatalmas becsületkasszává vált.” „Mind ismeretlen elkövetők vagyunk.” „A Földön egyre több a szabadúszó, az óceánban egyre kevesebb.” „Az érzelmek kifejezése csomagolásmentesen jó, és az egyszerhasználatos érzelmek károsak”. - Ilyen és hasonló gondolatokat hallottunk abban az esküben, amelyet Kemény Zsófi író, slammer tett a jövőért aggódó fiatalok és kevésbé fiatalok nevében a TEDx Danubia Countdown napján a Vígszínházban.

Nemcsak ebből, hanem a fenntarthatóságot szolgáló kreatív projekteket bemutató Future Design győzteseinek szavaiból is kiderült, hogy a tizenévesek nincsenek túl nagy véleménnyel az előttük járó generációkról, gyűjtőfogalommal a „felnőttekről”.

„A legbosszantóbb a profit-maximális, a rengeteg felesleges termék, amelyeknek a megsemmisítése szintén súlyosan szennyezi a környezetet.” „Mindenki másra hárítja a felelősséget, a felnőttek csak sodródnak az árral”. „A felnőttek azért nem hajlandók életmódjukon változtatni, mert nem szeretnek kilépni megszokott komfortzónájukból.” - hallhattuk.

Az is kiderült, hogy a jelenlévők szeretnének már most bekerülni a döntőshozók közé kreatív ötleteikkel, még mielőtt ők maguk is felnőtté válnak. Több mint 50 évvel ezelőtt már volt egy sokat emlegetett jelszó: „Mindenki gyanús 30 év felett” – hangoztatták világszerte a 68-asok, és sajnos nem egy esetben láttuk, hogy a „forradalmi hősök”, mire döntéshozók lettek, szépen betagozódtak a korábban kiátkozott társadalomba és intézmény-rendszerbe. Tehát ők látják ezt a veszélyt, és szeretnék elkerülni, saját jövőjük és az őket követők érdekében.

Mint a program címe, a Countdown is jelzi, a klímaváltozás elindított egy visszaszámlálást, amit talán még meg lehet állítani, de csak akkor, ha gyökeresen megváltozik a természethez való viszonyunk, fogyasztási szokásaink, és túllépünk az embereket, országokat, rendszereket elválasztó mesterséges, és többnyire felesleges, káros korlátoktól. Mint Honti Pál kurátor, a nap egyik műsorvezetője hangsúlyozta: a Föld 4,5 millárd éve alatt sok mindent kibírt már, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az emberiségre is igaz.

hirdetés

Goya: Kronosz felfalja saját gyermekeit című elborzasztó festményét ajánlotta figyelmünkbe dr.Kirsten Dunlop, az EIT Climate tudás és innovációs közösség vezérigazgatója, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a világ éppen a covid-járvánnyal bizonyította be, hogy ha szükséges, a tudomány és az ipar igen rövid idő alatt képes összefogni.

Felidézte azt is, hogy az emberiség túlélésének záloga évezredeken át a tanulás, a tapasztalatszerzés, és az ebből kiinduló innováció. Éppen ezért minden eddiginél fontosabb közkinccsé tenni a tudást, összehangolni a fenntarthatósághoz vezető utakat, valamint a közösségi és egyéni értékeket.

Hivekovics Ákos arról beszélt, hogy jelenleg a Földön lakható terület 91%-át használják mezőgazdasági célokra. Hogy megóvjuk a természetes környezetet, ne onnan vegyünk el újabb területeket, ne csak horizontálisan, hanem vertikálisan is gondolkodjunk. Ennek szellemében Ákos olyan toronyházak terveit mutatta be, amelyeknek a szintjein megfelelő körülmények között folyhatna növénytermesztés, de akár állattenyésztés is.

A régi berögződések feladása a közlekedésben is szükséges, ezt saját példájával illusztrálta a Totalcarból ismert Bazsó Gábor „Karotta”, aki bevallotta, hogy a benzingőz bűvöletében élt.

Ma azonban már ő is tudja, hogy a közlekedés 17%-át teszi ki a globális CO2 kibocsátásnak, ennek nagy részét az autók produkálják. Ha viszont elektromos autóra váltunk, akkor a belső égésű motoros autóhoz képest a CO2 kibocsátás 1/3-ára csökken. Ehhez azonban le kell mondanunk az eddigi autózással kapcsolatos tudásunkról és élményeinkről. Bemutatott egy elektromossá átalakított 1976-os gyártású, szinte hangtalanná tett autót, amit véletlenül (?) Gretának hívnak, mintegy illusztrálva, hogy tovább vihetünk valamit a múltból annak káros hatása nélkül, de meg kell szabadulnunk felesleges rajongásainktól, és közben élvezhetjük azt a folyamatot, amivel a világot elviselhetőbbé alakítjuk.

Táplálkozásunk átalakításával, az élelmiszer-pazarlás megfékezésével, a fogyasztók és a fogyasztott élelmiszerek eredete között egyre szélesedő szakadék megszüntetésével nemcsak egészségesebben élhetünk, hanem a környezetünket is óvhatjuk – hangsúlyozta Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, aki szerint általában az ár és méret alapján döntünk, holott a tápértéke sokkal fontosabb információ lenne.

Riasztó adat, hogy minden magyar állampolgár évente 68 kg élelmiszert dob a szemétbe, miközben a világnak egyelőre nincsen válasza a szegény országokat sújtó éhínségre, és az előrejelzések szerint 2050-re 1,9 milliárd ember szenved majd vízhiányban.

A fenntartható táplálkozás nemcsak a kevesebb húsevést jelenti, hanem azt is, hogy az egész évben rendelkezésre álló, ám több ezer kilométerről szállított, ki tudja, hogyan tartósított élelmiszerek helyett a helyi, szezonális termékeket esszük. Továbbá az is, hogy egy élelmiszer minden ehető részét felhasználjuk.

És erről eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagyanyámnak köszönhetően még a magyar szőlőfajták érési idejét is tudtam a Csabagyöngyétől az Izabelláig, a Kecskecsöcsűtől az Otellóig. Mindegyiknek megvolt a maga illata, zamata, ma pedig bármikor ehetek – helyettük is – nagyra fújt, mag nélküli import szőlőt. És épp a napokban volt szerencsénk enni abból az isteni paradicsomból, ami a Veszprém megyei lankákon, szabad földben termett. Alighanem egy ideig messzire elkerüljük a bolti fóliásat...

A természet kizsákmányolásának veszélyeire figyelmeztetett az XPLN videóverseny győztese, Kiss Dávid: A klímaváltozás és a madarak című, alig 3 perces alkotása. Arról pedig, hogy mit tehetünk mi a természetért, egy rövid videóban a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Parasznya lakói számolhattak be: élőhelyrekonstrukciót hajtottak végre több mint 7000 őshonos enyves éger, valamint kőrisek és rezgőnyárfák telepítésével. Ez az erdő 2050-ig 210 tonna CO2-t fog megkötni az élő biomasszában, de az avar és a talaj is CO2-raktárként szolgál majd, miközben az erdő elősegíti az állati és növényi biosokféleség újjászületését is.

A kultúra oldaláról közelítette meg a jövőt Juhász Anna irodalmár és Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke. Juhász Ferenc költő lánya arról beszélt, hogy a magyar irodalomban fontos helye van a tájleírásnak. Bemutatják, milyen a természeti környezetünk. De vajon ma azt látjuk-e még a természetben, amit íróink, költőink 50-100-150 évvel ezelőtt?

„A természet mi magunk vagyunk, amiből származunk” – mondta Anna, idézve édesapja, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Fekete István sorait.

Puskás Kata Szidónia szintén családi örökségéről mesélt: nagyapjáról, Bodor Tibor színművészről, aki több mint 60 könyvet olvasott fel vakoknak és gyengénlátóknak, ezek képezték hangoskönyv-kiadásaik alapjait. Ennek kapcsán világította meg a példaképpé válás mikéntjét: „Beszélj úgy, hogy akarják meghallgatni; hallgass úgy, hogy beszéljenek hozzád; úgy adj, hogy azt csak az adás öröméért tedd.” Igazából nagyon egyszerű, mégis mély értelmű útmutató egy olyan világban, amely folyamatos értékválsággal küzd és felszínes „influenszerek” veszik át az egyetemes és hétköznapi hősök szerepét.

A közösségi klímavédelmi tevékenység sajátos lehetőségét vázolta fel James Atkins brit vállalkozó, aki számos vállalkozást indított be a klímaváltozás ellen és a biodiverzitás megőrzésére. Ötlete a Planet Super League azon a „törzsi szellemen” alapul, amely összetartja a legendás futballcsapatok szurkolótáborait (az ő szíve a Manchester Unitedért dobog). Úgy véli, hogy azt az energiát, ami egy-egy szurkolótáborban van, remekül fel lehetne használni természetmentő akciókban, és ugyanúgy vetélkednének egymással, mint kedvenceik a bajnokságokban és a kupákban. És ez kimeríthetetlen tartalék lehetne, hiszen a világon mintegy 3,5 milliárd focirajongó él – mondta Atkins.

Végezetül térjünk vissza a fent említett esküre, amely mintegy kijelöli helyünket és dolgunkat a világban. Aki hallja, adja tovább.

„Mi vagyunk az a generáció, aki már nem mondhatja majd, hogy nem tudtam, nem láttam a jeleket. A jelek jól láthatóak, a számok egybehangzóak. Tetteinkkel sokra, messzire jutottunk. Olyannyira, hogy nem is olyan régen saját földtörténeti kort neveztek el rólunk. Antropocén, vagyis az emberek kora, mert valóban mi dominálunk, határozzuk meg, mi lesz. Bolygóméretű rendszereket vagyunk képesek befolyásolni, de a nagy lehetőséghez nagy felelősség is társul a közös a jövőnket illetőleg. Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk.” - mondta Honti Pál.

"És hogy mi a helyzet a fenntartható boldogsággal? Ha mind egyszerre feltesszük a kezünket, mint a stage-divingoló rocksztárt, fenn tudjuk tartani azt is. Éltemiglen. Éltediglen. Életigen"

– hangzott a hitvallás vége Kemény Zsófitól. Egy ilyen híres "alázuhanó", Peter Gabriel mesélte nekem több mint 30 évvel ezelőtt, hogy soha nem félt attól, hogy leejtik, bízott az emberek közös energiájában. Bizzunk hát mi is. Önmagunkban és egymásban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés

A vízbe vizelő fesztiválozók miatt annyi drog került egy angol folyóba, hogy az már káros a környezetre

A Glastonbury Fesztivál területén átívelő Whitelake folyó vizében aggasztó mennyiségű kokain- és MDMA-maradványokat találtak.

Link másolása

hirdetés

Szakértők aggodalmukat fejezték ki az angliai Whitelake folyó állapotával kapcsolatban, mivel a vízben veszélyes szintűnek találták a partidrogok koncentrációját. Ez természetesen több problémát is felvet, de az egyik legaggasztóbb az, hogy a szerek milyen hatással lesznek a vízi élővilágra, például a folyó távolabbi szakaszain élő ritka angolnafajokra - írja a BBC.

A szakértői vélemények szerint az állhat a jelenség hátterében, hogy

a Glastonbury Fesztivál közönsége előszeretettel használja vécének a folyót a fesztivál ideje alatt.

Legutóbb a 2019-es fesztivál előtt, alatt és után vizsgálták meg a víz összetételét, és azt találták, hogy a víz MDMA-koncentrációja megnégyszereződött a rendezvény utáni időszakra.

A fesztivál szóvivője azt nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban, hogy számukra kiemelten fontos a helyi források és élővilág védelme, ezért szívesen együttműködnek a kutatókkal, valamint a Környezetvédelmi Ügynökséggel. Emellett maguk a szervezők is igyekeznek mindenkit eltántorítani a folyóba vizeléstől.

A walesi Bangor Egyetem egyik szakértője, Dr. Christian Dunn kifejezte aggodalmát a folyóban élő Európai angolnák állapotával kapcsolatban, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a környezetbe jutó drogszármazékok olyan veszélyeket rejthetnek, amelyekről egyelőre nem sokat tudunk. Az egyetem természettudományi karának egyik mesterszakos hallgatója, Dan Aberg élesen fogalmazott:

hirdetés
Minden fesztivál helyszínén ki lehet mutatni a nyilvános vizelésből származó, tiltott kábítószerek általi szennyeződést.

Ebben az esetben a szakértők további kutatásokat, illetve környezetbarát megoldásokat sürgetnek, amelyekkel a minimális szintre lehet csökkenteni az ilyenfajta környezetszennyezést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Paradicsom, bazsalikom, eper: növénytermesztés egy négyzetméteren a lakásban

Ma már bárki megtermelheti a számára elegendő zöldségeket otthon. Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen.

Link másolása

hirdetés

A Nébih idén tavasszal készült felmérése szerint a válaszadók harmada egészségesebben igyekszik táplálkozni, tudatosan figyel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Az elmúlt egy évben nőtt a hidropóniás rendszerek iránti érdeklődés is, a talaj nélküli növénytermesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy valaki a panellakásban termessze meg a számára szükséges zöldségeket.

A koronavírus járvány felforgatta a mindennapokat, változtak az emberek étkezési és vásárlási szokásai. Ez derül ki a Nébih idén tavasszal készült Karanténkutatásából, amely szerint tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Nem annyira meglepő ennek fényében, hogy megnőtt az érdeklődés a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, vízkeringetéses növénytermesztési rendszer iránt.

"A nagyvárosokban élők is egyre nyitottabbak a természetes megoldások felé, egyre többen keresik a lehetőséget arra, hogy saját maguk termeljenek zöldségeket, gyümölcsöket” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rácz Gréta hidropónia szakértő, a Green Drops Farm Kft. alapítója.

Jó megoldás lehet a hidropónia

A hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növénytermesztéshez nem szükséges talaj használata, a növények gyökere tápoldattal gazdagított, oxigénben dús vízbe ér, így jutnak hozzá a szükséges tápanyaghoz és oxigénhez, ugyanakkor meg is tisztítják a vizet, ami ezáltal újrafelhasználható.

"A hidropónia rendkívüliségét az adja, hogy bár kizárólag vizet használ, mégis jóval kevesebb vízre van szükség, mint amennyit az öntözéshez használnánk a földben való termesztés során. A hagyományos kerti locsoláshoz képest a hidropóniával drasztikusan, akár 90-95 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás" – mondta Rácz Gréta, aki az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egészséges életmódra való törekvés, a környezettudatosság előtérbe kerülésével hazánkban is megnőtt az érdeklődés a hidropónia iránt.

hirdetés
A módszer nagy előnye, hogy növényvédőszer-mentesen lehet megtermelni az általunk fogyasztott zöldségeket, nem kell tartani kártevőktől sem, és a termőközeg minősége sem befolyásolja a termést, ami termőföldes termelés esetén viszont nagyon is meghatározó.

Rácz elmondta, a hidropónikus termelés során a magok speciális termőközegben, mezőgazdasági kőzetgyapotban fejlődnek palántákká, ezeket kell aztán a hidropónikus rendszerbe elhelyezni. Ráadásul egy kisebb panellakásban is van lehetőség növénytermesztésre, elég, ha van egy négyzetméternyi szabad terület.

"Mi hidropónikus tornyokat fejlesztünk, amik rendkívül helytakarékosak: a berendezés típusától, a szintek számától függően akár 1 négyzetméteren 50-70, sőt 100 növényt termeszhetünk" – mondta. A rendszer kiépítésének költsége leginkább a háztartás méretétől függ, és attól is, hogy hová szeretnénk helyezni a rendszert: az erkélyre, vagy beltérre, esetleg mozgatható hidropóniára vágyunk-e. Az is befolyásolja az árat, hogy magunk szeretnénk-e kialakítani, vagy már egy kész hidropónikus berendezést veszünk.

A piacon több cég is foglalkozik hidropóniás rendszerek kiépítésével, a Green Dropsnál egy egy szintes berendezés néhány 10 ezer forintos befektetéssel elérhető, ami 10 növény neveléséhez biztosít helyet, a tetején pedig további 20 mikrozöld termelhető.

Ha megfelelő termelési körülményeket biztosítunk, akkor egy rendszer beszerzése után gyakorlatilag egész évben lehet termelni, ehhez viszont fontos, hogy állandó hőmérsékletet tudjunk biztosítani.

Vagyis, aki a melegebb hónapokban az erkélyen „kertészkedik”, annak az őszi lehűléskor érdemes átköltöztetni a rendszert a lakásba.

Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen, ilyen például a mángold, a citromfű, a menta, a bazsalikom, az oregano, a rukkola, különböző salátafélék, a paradicsom vagy akár az eper.

Jó alternatíva a mezőgazdasági kisüzemek, nagy volumenű termelők számára is

A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdasági szereplőket. Számukra is jó alternatíva lehet a hidropónikus rendszerek használata, hiszen így nem kell tartani a kártevőktől, nem kell öntözőrendszert kiépíteni, nem okoz gondot az aszály, a viharok, és egész évben tervezetten és kiszámító módon lehet termelni, ráadásul környezettudatosan és energiahatékonyan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Greta Thunberg: „Állítsd helyre, bla bla bla, zöld gazdaság, bla bla bla, nettó zéró bla bla bla”

Az aktivista szerint a csak szép szavakat emlegető, de nem cselekvő jelenlegi vezetők elárulják a mostani és a következő generációkat is.

Link másolása

hirdetés

Greta Thunberg szerint az elmúlt évtizedekben elhangzott sok "bla bla bla" nem vezetett sehová. Az aktivista Milánóban a Youth4Climate csúcstalálkozón szólalt fel - írja a The Guardian.

Greta arról is beszélt, hogy

már sok szép szó elhangzott a témáról, de a tudomány nem hazudik, és a szén-dioxid kibocsátás továbbra is nő.

A szén-dioxid-kibocsátás az ENSZ szerint 2030-ra 16%-kal nő, ahelyett, hogy a felére csökkenne. Pedig ez kellene ahhoz, hogy a nemzetközileg elfogadott 1,5°C-os határérték alatt maradjon a felmelegedés.

Az "úgynevezett" vezetőktől hallani, hogy "Állítsd helyre, bla bla bla, meg zöld gazdaság bla bla bla, vagy nettó zéró bla bla bla". De ez minden, csak szavak, nem követik tettek. A remények és ambíciók pedig belefulladnak az üres ígérgetésbe - mondta.

Bár szükség volna a konstruktív párbeszédre, mégis az elmúlt harminc év blablája nem vezetett sehova.

hirdetés

Szerinte volna lehetőség a jelenlegi helyzet megváltoztatására, de ahhoz azonnali, drasztikus CO2-kibocsátás-csökkentés kellene. Ha ezt nem teszik meg, akkor semmi nem változik, marad minden, ahogy eddig.

Az aktivista szerint a jelenlegi vezetők ezzel a viselkedésükkel elárulják a mostani és a következő generációkat is.

VIDEÓ: Greta Thunberg felszólalása

Pénteken nagyszámú fiatal klímatüntető vonult utcára a világ mintegy 100 országában, köztük Berlinben, ahol Thunberg is beszélt.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: