hirdetés

JÖVŐ

Kalkulátor, sakkjátékos a rákot okozó gének ellen – beszélgetés dr. Peták István rákkutatóval

Új szoftver segíti a betegek személyre szabott kezelését. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatóját kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

Ha van a mesterséges intelligenciának jótékony hatása az emberéletre, akkor az mindenekelőtt az orvostudományban keresendő. Ezt ismerte fel az Oncompass Medicine immár hét évvel ezelőtt. Munkájuk középpontjában korábban csak a daganatos betegek személyre szabott kezelését célzó molekuláris diagnosztika állt. A diagnosztikai vizsgálatok eredményének kiértékelését szolgálja a mesterséges intelligenciát használó Real Time Oncology Calculator, amellyel a cég 2021-ben elnyerte többek között a Get In The Ring nemzetközi innovációs versenyt, a DIGITALEUROPE Jövő Unikornisa Díját, valamint a Magyar Innovációs Alapítvány 2019-es Informatikai Innovációs Díját. Munkájukról dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, tudományos igazgatóval beszélgettünk.

- Alapításunk óta az volt a célunk, hogy a daganatos betegek személyre szóló terápiát kaphassanak. Az első feladat az volt, hogy olyan molekuláris vizsgálati módszereket fejlesszünk ki, amelyekkel kimutatható minden egyes betegben az az egyedi génhiba, illetve génhiba-kombináció, ami a daganatát okozta. A következő feladat az, hogy ennek az információnak az alapján segítsük az orvost abban, hogy kiválassza a megfelelő célzott kezelést.

Azért volt szükség egy különleges orvosi szoftverre, mert időközben világossá vált, hogy valójában a daganatok a molekuláris mutációk szintjén nagyon változatosak, ezért minden betegnek teljesen egyedi a daganata. Ma már tudjuk, hogy a daganatokat 723 féle gén hibája okozhatja, és a különböző kombinációk száma több millió.

Az egyes célzott gyógyszerek egy vagy egyszerre több gént kapcsolnak ki, de ha több hibás gén van, ki kell tudnunk választani azt, amelyre érdemes a gyógyszert adnunk annak érdekében, hogy a daganat növekedése megálljon, akkor is, ha nem tudjuk az összeset gátolni. Tudnunk kell azt is, hogy van-e olyan célpont, amely több génnel is kapcsolatban van, mert akkor több gén káros hatását ki tudjuk kapcsolni.

-Ez a variáció-mennyiség emberi aggyal szinte felfoghatatlan, a hibás gének kiszűrése akár éveket vehet igénybe, holott tudjuk, hogy minden betegségnél, de a ráknál különösen nagyon fontos az időtényező.

- Úgy kell elképzelni ezt, mint egy olyan sakkjátszmát, amelyben a ráknak 723 figurája van, és mindegyiknek megvan a maga szabálya, hogy milyen módon lép. A daganatsejt is úgy gondolkodik, mint egy sakkozó, hogy nem véletlenszerűen választja ki a „figurákat”, amikor a nyitólépés-sorozatot megteszi, hanem egy stratégiát követ. Ezeket a stratégiákat kell felismerni. A célzott gyógyszerekről pedig, amelyekből már 170 van forgalomban, tudjuk, hogy a sakktábla melyik mezejére lépnek. Így játszunk mi most. Vannak „egyszerű” stratégiák, például ha a a daganat a „királynővel” nyit, ez ugyan erős lépés, de ha olyan mezőre lép, amelyre van célzott gyógyszerünk, nagyon eredményes ellentámadást tudunk végrehajtani. De ha egy bonyolult kombinációval kezd – mondjuk „egy futó-bástya-két gyaloggal” – már sokkal nehezebb kiszámítani az érintett mezőket. És ebben a számítógép sokkal jobb, mint az emberi agy, ezt tudjuk 1997 óta, amikor a Deep Blue legyőzte Kaszparovot.

hirdetés
A mi szoftverünk 20 ezredmásodperc alatt számol végig több ezer lehetséges lépést és kombinál össze rengeteg tudományos információt, hogy segítsen a gyógyszerek közötti döntésben.

-A Kalkulátort a legfrissebb híradásokban elsősorban az emlőrákkal hozták kapcsolatba.

-Az emlőrák nagyon gyakori daganattípus a nőknél, minden nyolcadik nőnek keletkezik az élete során. A precíziós onkológia és a Kalkulátor is többféle daganat esetén is használható, mivel tudjuk, hogy az összes daganattípust ezek a génhibák hozzák létre. Ugyanakkor a gyakoribb fajtákra, mint a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák, van már több célzott gyógyszerünk. Az emlőrák területén nagyon sok fejlődés történt az elmúlt hónapokban, ezért is került talán jobban reflektorfénybe. Október volt az emlőrák hónapja, több konferencia is zajlott e témában, amelyek megállapították, hogy már akár korai stádiumban is alkalmazhatók célzott gyógyszerek és immunterápiák, és ebben is igyekszünk segíteni, hogy még inkább személyre szabottak legyenek ezek a döntések.

-A prezentációs videóban feltűnt nekem egy mondat: „Csökkenthető általa a nem hatékony kezelések költsége.”

-Fontos azt látnunk, hogy a célzott gyógyszerek nagyon hatásosak, ha a megfelelő beteg kapja, de komoly probléma, hogy sokszor hiába adjuk a célzott gyógyszert, és mégsem hat. Ez azért lehet, mert a célpontban lévő génhiba nem érzékeny az adott gyógyszerre, vagy pedig azért, mert más génhibák is jelen vannak ugyanabban a betegben, amelyek megakadályozzák, hogy a gyógyszer hasson. Ilyenkor jobban jár a beteg azzal is, ha más típusú kezelést kap, például kemoterápiát, ami azért nagyon sokszor hatásos, és a hatásmechanizmusa miatt sokkal szélesebb körben alkalmazható akkor, amikor nincs célzott gyógyszer a beteg számára. A személyre szabott kezelési tervben, amit digitális terápiatervezésnek nevezünk az orvosi szoftver használatakor, megpróbáljuk lecsökkenteni a hatástalan célzott kezelések számát. Ez azért is fontos, mert ezek a gyógyszerek nagyon drágák, havi átlagos költségük 10 ezer dollár (kb.3 millió forint).

-Az orvostudomány és a mesterséges intelligencia közös jövője szinte elképzelhetetlen távlatokkal kecsegtet.

-A digitális forradalom az egészségügyben úgy kezdődött, hogy a betegek adatait elkezdtük elektronikusan tárolni. Már ez önmagában nagy előrelépés volt, a következő az adatok digitalizálása, szakszóval parametrizálása lesz, hogy a számítógép elemezni tudja azokat. Hatalmas erőfeszítések folynak a világban ebben az irányban. Akkor lehet utána a mesterséges intelligenciát öntanulásra is használni, ha a gép számára emészthető formában van az adat. A mesterséges intelligencia láthatóan kezd beépülni az orvos eszköztárába, és az az izgalmas, amikor az informatikai eszköz nemcsak adattárolásra szolgál, hanem olyan döntéstámogatásra is, amely felgyorsítja a döntést, vagy csökkenti a hibalehetőségét. A mostani eszközök úgymond „keskeny intelligenciájúak”, amelyek egy-egy részproblémát oldanak meg nagy hatékonysággal, de nem próbálják az orvos integratív szerepét helyettesíteni. Ebben az ember még mindig nagyon jó, nagyon sokféle információt tudunk feldolgozni, és személyre szabott döntést hozni.

A daganatos betegnek szánt célzott gyógyszer kiválasztása csak egy információ az orvos számára, hiszen neki az egész beteget kell néznie, az általános állapotát, a társbetegségeit, azt, hogy műthető-e a daganat. Például az az információ, hogy a célzott gyógyszer nem hatékony, azért lehet életmentő, mert akkor előbb operálják meg a beteget.

Ebben tehát még az ember a legjobb, de abban, hogy mondjuk egy röntgen-képen felfedezzen egy daganatot, nagy segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia. Nemrégiben törzskönyvezett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) egy olyan orvosi szoftvert, ami segít észrevenni a vastagbél-daganatokat a vastagbél-tükrözés során: egyszerűen figyeli a videót a vizsgálat közben és bekarikázza az orvos számára az alaposabb vizsgálatra szoruló részeket, ahol daganat-kezdemények lehetnek.

Az orvosok egyszerre szeretnének személyre szabott döntéseket hozni, de ugyanakkor betartani a bizonyítás-alapú orvoslás („Evidence-based Medicine”) szabályait. Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszközökkel fogjuk megteremteni a harmóniát e két megközelítés között.

A jövőben egymás után jönnek majd az ilyen és hasonló eszközök, de az orvos szerepe továbbra is nagyon fontos, és talán így több ideje marad a beteggel való személyes foglalkozásra, az empátiára, a lelki kérdésekre, arra, hogy maga a beteg mit szeretne. A személyre szabott orvoslásnak az is egy fontos eleme, hogy figyelembe vegyük a beteg preferenciáit. Ma már a beteg dönti el, hogy egy nagyobb esélyű gyógyulást célzó terápiát választ, vagy egy kisebb kockázatút, ami kevesebb mellékhatással jár. Az orvos csak támogatja információval és véleménnyel. Nagyon bonyolultak ezek a döntések, és ebben az emberi kapcsolatok nagyon fontosak lesznek a jövőben is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Titokzatos, az élet jelenlétére utaló lila sziklákat talált a marsjáró
A különös kőzetek olyan titkokat rejthetnek, amelyek feltárják előttünk a vörös bolygó múltját.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. január 22.


Link másolása

hirdetés

A lila szín szinte mindenhol felbukkan, amerre a Perseverance marsjáró kutat - írja a National Geographic. Bizonyos köveken vékony, sima bevonatot képez, másokon pedig festékszerű foltokat fest. Egyes kőzetek úgy néznek ki miatta, mintha megfagytak volna.

A lilával bevonat sziklákat a Jezero kráterben találták meg, ahol 2021 februárjában landolt a Perseverance. A 28 mérföld széles Jezero valaha egy tó volt, kialakulását egy meteorit becsapódás okozta több milliárd évvel ezelőtt.

A lila színű bevonat különböző formájú és méretű sziklákon jelenik meg, és még a legapróbb kavicsokat sem kerülte el. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy mi okozza a különös jelenséget.

A legújabb felfedezés azért is nagyszerű, mert a titokzatos foltok eredete segíthet megfejteni a Mars múltjával kapcsolatos kérdéseket, beleértve azt is, hogy jelen lehetett-e egykor a bolygón az ősi élet. A kialakulásukkor fontos információkat kódolhattak magukba a környezet körülményeiről kémiai és ásványi összetételükben, így segíthetnek a tudósoknak rekonstruálni a bolygó múltját: ugyanis a Földön mikrobák segítettek kialakítani hasonló mintákat, így jelenlétük életjelre utalhat.

A sziklák repedései biztonságos menedéket teremthetnek a mikrobák számára a zord marsi környezetben, tápanyagot, napfény elleni védelmet és nedvességet biztosítva az egyébként száraz tájakon.

Az ilyen típusú lerakódások tanulmányozása abban is segíthet a tudósoknak, hogy jobban megértsék a világ működését. Választ kaphatnak példál arra, hogy mennyire univerzálisak a geológiai folyamatok, és hogyan változhatnak ezek bolygóról bolygóra.

A tudósok a távolból is vizsgálhatják a furcsa kőzeteket: a marsjáró lézerrel lő egy sziklára, így elpárolog egy kicsi a lila anyagból, ezáltal pedig meg tudják állapítani annak elemi összetételét.

Minden lézerlövés apró gödröket vés a bevonat felszínébe, miközben csattanó hangot ad ki. A Perseverance mikrofonja érzékeli a zajt és továbbítja a kutatóknak, így ők következtetni tudnak a kőzet bizonyos tulajdonságaira, például a keménységére is.

hirdetés

A jelenlegi állás szerint a lila réteg lágyabb és kémiailag különbözik az alatta lévő kőzettől. Vas-oxidot tartalmazhat, és úgy tűnik, hogy hidrogénben és esetenként magnéziumban gazdag. A hidrogén jelenléte arra utal, hogy a víz szerepet játszott a lila foltok kialakulásában, a vas-oxid pedig – a rozsdásodáshoz hasonlóan – a víz közreműködését jelezheti.

A foltok elhelyezkedése azonban egy kicsit rejtélyes.

A Perseverance jelenlegi útvonala nem tavi üledékeken, hanem kihűlő magmából képződött kőzeteken át vezet, így továbbra is bizonytalan, hogy ezek a sziklák mikor és hogyan kerültek egy kráter fenére, illetve mikor és hogyan érintkezhettek vízzel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
63 millió forintért keresik a teljesen élethű robotok arcát
A Promobot robotjai képesek utánozni az arckifejezéseket, mozgatják a szemüket, a szájukat és az izmaikat is.

Link másolása

hirdetés

Több mint 600 arckifejezést képes utánozni az orosz Promobot szinte teljesen élethű robotja, írja a Yahoo. A robotok ezen felül mozgatják a szemeiket, szemöldökeiket, szájukat és az izmaikat is, valamint kérdésekre is képesek válaszolni.

"Mostantól mindenki bármilyen megjelenésű robotot rendelhet szakmai vagy személyes használatra" - jelentette be a vállalat igazgatótanácsának elnöke. Alekszej Juzsakov példaként hozta fel, hogy ezentúl akár egy élethű Michael Jordan is árulhatja a kosárlabdamezeket egy boltban, míg William Shakespeare a saját műveit olvashatja fel egy múzeumban.

Az orosz cég robotja elemzi az emberek beszédét, megtanulja a gyakran használt kifejezéseket, így akár teljesen személyre szabhatjuk a beszédstílusát is.

A Promobot jelenleg keresi a robotok általános arcát, aki a szállodákban, bevásárlóközpontokban és egyéb zsúfolt helyeken szolgálatba állított gépeknek kölcsönözné külsejét. A keresett személy neme és bőrszíne nem fontos, cserébe egy "kedves és barátságos" 25 év feletti arcot keresnek, akinek hajlandóak 200 ezer dollárt (kb. 63 millió forint) is fizetni, ha szabad felhasználásra átengedi egy életre az arcát a projekthez.

A győztes pályázóról előbb teljes, 3D-s modellt készítenek. Ezt követően legalább 100 órányi hanganyagot rögzítenek az illetővel, hogy a sorozatgyártott robotok minél tökéletesebben utánozzák a kiválasztott személy beszédstílusát. Végül a győztesnek kizárólagos licencszerződést kínálnak, mely a "megjelenésének korlátlan ideig történő használatára" jogosítja fel a céget.

hirdetés

A Promobot 2019 óta gyártja humanoid robotjait. A vállalat Észak- és Kelet-Európa legnagyobb szolgáltató robotikai gyártójának vallja magát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják a metaverzumban – figyelmeztetnek a szakértők
Szerintük a terroristák az eddigieknél is könnyebben toborozhatnak majd új tagokat, és hatékonyabban hirdethetik szélsőséges eszméiket.

Link másolása

hirdetés

2022 a metaverzumról szól majd - állítottak szakértők a nemrég végetért technológiai kiállítás, a CES kapcsán. Nem véletlen, hogy Marz Zuckerberg is most látta elérkezettnek az időt, hogy a Facebook anyacégét átkeresztelje Metára. Csakhogy a metaverzum, vagyis a virtuális valóság veszélyeket is rejt magában, például új lehetőséget a terroristáknak.

Erre hívja fel a figyelmet három amerikai tanár, akik mind az omahai Terrorellenes Innovációs Technológiai és Oktatási Központ szakértői. A Conversation-ben megjelent cikkükben Joel S. Elson, Austin C. Doctor és Sam Hunter pszichológia-professzor azt írják, a felhasználók még sebezhetőbbé válhatnak azokkal szemben, akik ártani akarnak nekik.

Az egyik ilyen veszély, hogy a metaverzum megkönnyíti a szélsőségesek találkozását, toborzását, és még könnyebb lesz az új tagokat befolyásolni.

Az amerikai szakértők az Oath Keepers (Esküőrzők) nevű amerikai szélsőjobboldali milícia vezetőjének példáját hozzák fel: ma is el lehet olvasni az interneten Stewart Rhodes egy-egy kormányellenes cikkét, vagy megnézni a videóit, a jövőben viszont már Rhodes vagy mesterséges intelligencia-helyettese egy virtuális parkban ülhet potenciális híveivel, akiket jövőképével traktál.

De akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják.

A metaverzum ezeket a szélsőséges vezéreket felruházza azzal a képességgel, hogy virtuális ideológiai és szociális közösségeket tartsanak fenn, és növeljék befolyásukat. Ha pedig a terrorista szervezeteknek több tagjuk lesz, új módszerekkel tervezhetnek, koordinálhatnak és hajthatnak végre terrorakciókat.

hirdetés

Az erőszakos szélsőségesek hálózatépítését az is könnyítheti, hogy nem kell felfedniük magukat, elég ha egy általuk választott digitális avatarként jelennek meg a kezdeti időszakban, így csökkentve a lebukás kockázatát.

A kutatók szerint emellett a terroristák a metaverzumban létrehozhatják majd a célpontjaik virtuális mását, előre begyakorolhatják a támadást, menekülő-útvonalakat kereshetnek, vészterveket dolgozhatnak ki. Amikor a vezérük parancsot ad egy, a fizikai világban végrehajtandó akcióra, a csoportok sokkal felkészültebbek lesznek, mint a manapság.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy

az új virtuális és kiterjesztett valóságú terek egyben új célpontokat is jelenthetnek. Bárkit, bármikor meg lehet támadni majd a valós és a virtuális világban egyaránt.

Például horogkeresztet rajzolhatnak zsinagógákra, megzavarhatnak nyilvános eseményeket, de beavatkozhatnak a valós élet olyan tevékenységeibe is, mint a bankolás, a bevásárlás vagy a mindennapi munka.

Újabb példák: egy virtuális térben rendezett megemlékezés 9/11-ről arra csábíthatja a szélsőségeseket, hogy újra lejátsszák a ikertornyok leomlását. De egy metaverzum-esküvőt is megzavarhatnak olyanok, akiknek bármilyen kifogásuk van a házasulandók ellen. Ezeknek a támadásoknak olyan pszichológiai hatásuk lehet, amely a valóságos világra is kihat.

Vannak, akik lebecsülik a virtuális és fizikai világ keveredésének veszélyeit, mondván, hogy az egész nem valóságos. De a játékiparban már most is óriási üzlet a virtuális dolgok, előnyök kereskedelme, ahol valódi pénz cserél gazdát. A Nike máris virtuális cipők eladására készül, és mások is követni fogják,

a metaverzum megsokszorozza az üzleti lehetőségeket.

A szerzők szerint hasznos lenne, ha a metaverzumban érdekelt nagy cégek leszögezzék: ott sem engedélyezik a gyűlöletkeltést vagy az erőszakot, és a szélsőségeseket kitiltják virtuális tereikből. Ugyanakkor ez már eddig sem sikerült túl fényesen az olyan közösségi oldalaknak, mint a Facebook, az Instagram vagy a YouTube. Az ezeket az oldalakat működtető algoritmusok ugyanis a szakértők szerint elsősorban a profittermelést szolgálják, mároedig a gyűlölködés és a megosztottság fokozódása nagyon is jó üzlet.

Ha viszont nem lehet elvárni, hogy a gyártók legyenek a metaverzum megbízható őrei, akkor a legkülönbözőbb embereknek és szervezeteknek kell összefogniuk az akadémiai kutatóktól, a fejlesztő informatikusokon át mindazokig, akiknek feladatuk a társadalom védelme. És bár a metaverzum teljes kibontakozása még néhány évig várat magára, már most mindenkinek fel kell készülnie az új valóságra – írják a nebraskai egyetem tanárai.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: