JÖVŐ
A Rovatból

Jobb Himnuszt ír-e a mesterséges intelligencia, mint Kölcsey Ferenc?

Interjú egy mesterséges intelligenciával arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától a jövőben.
Malinovszki András; fotó: Gerd Altmann / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 22.


Link másolása

Újságíróként – bevallom – mi is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valami felrobbantotta vagy letarolta az internetet. Érzékletes kép ez, de csak akkor jövünk rá, mennyire elcsépelt lehet a kifejezés, amikor olyasmi jön szembe, mint például az Open AI mesterségesintelligencia-kutató ChatGPT nevű chatbotja, amit mára gyakorlatilag szó szerint minden aktív netfelhasználó ismer.

Ki csodálja, ki megijed tőle, kit a lehetőségei határai érdeklik – nem véletlenül. Elsőre tényleg zavarba ejtő, hogy mi mindent tud, mennyire "emberszerűen" kommunikál, és óhatatlanul eszünkbe juttatja azt a számtalan regényt és filmet, amiben az (elsőre legalábbis) aranyosan és kedvesen kommunikáló robotok átveszik az irányítást életünk, rosszabb(?) esetben a világ felett.

Pontosan mi is a Chat GPT?

Nem az első leszek, aki nem lexikondefiníciót hív segítségül, hanem sokkal kézenfekvőbb megoldást.

„A ChatGPT egy társalgási nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A GPT (Generative Pre-train Transformer) architektúrán alapul, amely mély tanulási technikákat használ az emberszerű szöveg létrehozásához”

– állítja saját magáról a napról napra egyre népszerűbb, ma már tulajdonképpen az internet leglátogatottabbjának számító chatbot.

Itt azonban vérszemet kapok, és arra gondolok, ha egyes ismert emberek, elemzők, sztárok véleményére vagyok kíváncsi, akkor sem kizárólag kutatok, leírásokat olvasok róluk, hanem a legegyszerűbb megoldást alkalmazom: megkérdezem az illetőt magát. Lássuk tehát mit mond a ChatGPT.

– Mire használható a Chat GPT?

ChatGPT: „A ChatGPT használható kérdések megválaszolására, kérdésekre adott válaszok generálására, valamint eredeti szöveg összeállítására számos nyelven, köztük angolul és magyarul is. Nagy mennyiségű szövegre van kiképezve, így széles körű ismeretekkel rendelkezik, és sokféle bemenetet képes megérteni és reagálni rájuk.”

– Mennyi idő volt kifejleszteni a Chat GPT-t? – teszem fel a kérdést, de itt "interjúalanyom" valamiért átvált angol nyelvű társalgásra. Válasza lefordítva így hangzik:

CHatGPT: „A ChatGPT modell kifejlesztéséhez szükséges pontos időt nem lehet meghatározni. A ChatGPT alapját képező GPT (Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító) architektúrát azonban először az OpenAI vezette be 2018-ban. Azóta a modellt többször is javították és frissítették, nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt történt a ChatGPT végleges kifejlesztése. Általában egy nyelvi modell, például a GPT-3 fejlesztése hatalmas számítási erőforrást és időt igényel, beleértve az adatgyűjtést, az előfeldolgozást és a képzést.”

Ezt a szöveget újdonsült interjúalanyom néhány másodperc alatt közölte velem, és kérésemre ennyi idő alatt lefordította magyar nyelvre is. Nem fogok hazudni: elmosolyodtam, és elégedetten konstatáltam, hogy életem legkönnyebb cikkével lesz dolgom! Felteszek egy kérdést, a választ másodperceken belül megkapom, bemásolom, és elégedetten vigyorgok, mint egyszeri középiskolás, aki rájött, hogy ezentúl minden házidolgozatát három perc alatt fogja elkészíteni, tokkal-vonóval.

Apropó, ilyesmire alkalmas lehet a ChatGTP? Ez már csak azért is eszembe jut, mert néhány hete a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy Ausztráliában több helyen újra tollal írva kérik az egyetemi esszék megírását, mert több diák lebukott a mesterséges intelligencia használatával. Egy szakértő pedig egyenesen úgy fogalmazott:

az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

– Alkalmas tehát a ChatGPT arra, hogy házidolgozatot, esszét írjon?

ChatGPT: „A ChatGPT egy hasznos nyelvi modell, amely emberszerű szöveget tud generálni, így minden bizonnyal használható esszék, összefoglalók és egyéb írásos munkák készítéséhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a modell a betanított adatokból tanult minták alapján hoz létre szöveget. Ez azt jelenti, hogy lehetnek benne hibák, tévhitek, vagy ugyanazok a minták ismétlődnek újra és újra. Ezenkívül a ChatGPT nem képes eredeti kutatásra vagy a kontextus és jelentés megértésére, és nem tartalmazhat személyes ismereteket vagy véleményeket, amelyek bármely tudományos munka fontos elemei” – „nyugtat meg” maga a chatbot.

Na jó, mondani persze én is tudok bármit, de lássuk, hogy meg tudja-e ezt tenni a ChatGPT valóban a gyakorlatban is? Megkértem, hogy írjon egyelőre egy 500 szavas esszét az orosz-ukrán háború jelenlegi állásáról. Igaz, itt már várnom kellett azért hosszú másodperceket, de megtette. Fontos kiemelni, hogy a technológia nem másolta sehonnan a szöveget, hanem a rendelkezésre álló rengeteg információból összeállította saját "gondolatait". Bár ezúttal már kiütközött egy korlátja is: túlságosan engedelmes. Ha egy diáktól kérném ugyanezt, talán igyekezne kínosan ügyelni arra, hogy betartsa a terjedelmi korlátot (de legalábbis elérje azt), a ChatGPT viszont arra is figyel, hogy pontosan betartsa, amit kérek. Az így kapott eredménnyel nem untatnám az olvasókat, de valóban kaptam egy korrekt elemzést, amiben számomra új információ ugyan nem volt, de remekül összefoglalta a 2014 óta tartó, 2022-ben új sebességre kapcsolt eseményeket. Egyetlen hátránya, hogy lezárása meglehetősen összecsapott lett, mivel gondosan ügyelt arra, hogy az 500 szó valóban 500 szó legyen, mindegynek tartva, hogy tartalmilag hol tart a szöveg. Így kaptam egy olyan, kissé suta zárómondatot, hogy: „A háború rossz hatással volt Ukrajnára”. Egykori magyartanárként erre az egészre maximum egy négyest tudnék adni. De meg kell mondjam, nagyobbik részét magam sem írhattam volna sokkal jobbra. És aki tanárként olvassa a cikket, és azt gondolja, hogy könnyen le lehet buktatni a ChatGPT-vel írott műveket, annak rossz hírem van: ahány módon kérjük ugyanarra, annyi féle szöveget fog generálni – még ha az alap lehet, hogy hasonló is lesz. Ráadásul más-más eredmény születik, ha más-más nyelven kérjük ugyanarra a dologra, a fordítással variálva pedig még tovább trükközhetünk a szöveggel. Így még mindig csak 2-3 percet töltöttünk esszénkkel, ami lényegesen rövidebb, mint gondolkodással, kutatással együtt megírni minimum 2-3 óra alatt. (Mindazonáltal, csak hogy világos legyen, számos okból nem javaslom ezt senkinek!)

És itt megingott a fentebb említett optimizmusom. Persze, elsőre van valami kecsegtető abban, hogy a ChatGPT-vel pillanatok alatt szöveget írhatok (pl. ennek a cikknek egy részét is), de:

– Nem jelenti ez azt hogy egy idő után feleslegessé válik az újságíró vagy a szerkesztő munkája?

ChatGPT: „A mesterséges intelligenciát (AI) már használják az újságírás egyes területein, például az adatelemzésben, a tények ellenőrzésében és a tartalomgenerálásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat.

Az újságírás emberi érintést igényel, beleértve a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a kontextus és az árnyalatok megértését, az etikát, valamint azt a képességet, hogy lebilincselő és lenyűgöző módon számoljon be történetekről. A mesterséges intelligencia segíthet e feladatok némelyikében, de még mindig nem képes teljesen megérteni és értelmezni a világot, mint az emberek.

Sőt, ott van a pontosság és a pártatlanság kérdése is, az AI által generált hírek elfogultak lehetnek, és újra és újra megismételhetik ugyanazokat a mintákat, mert csak egy forgatókönyvet követnek.

Ennek ellenére valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az újságírásban a jövőben tovább fog növekedni, de inkább bővíti, nem pedig helyettesíti az emberi újságírók munkáját. És azt is fontos átgondolni, hogyan lehet a munkaerőt a közelgő változásokhoz igazítani, megfelelő képzéssel és oktatással az újságírók megtanulhatják, hogyan dolgozhatnak együtt a mesterséges intelligenciával, és a legtöbbet hozhatják ki abból az előnyből, amelyet ez a szakma számára jelent.”

A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat – hát, köszi...

Közjáték jön.

Nagyjából itt tartottam a cikk írásával, amikor barátnőm az unalmas, szürke időben felsóhajtott az előszobában: „Hogy tudnám rávenni magam, hogy nekiálljak takarítani?!” Ugye, nem kell mondanom, mi következett? Nos, a ChatGPT 7 külön pontba szedve adott ötletet ahhoz, hogyan motiváljuk magunkat arra, hogy nekikezdjünk a lakás kitakarításának. Közte a prioritási lista írásával, a kisebb részekre bontással vagy a „vidámabbá tétellel”, például zene vagy podcast lejátszásával a munka közben. Azóta párom már kitakarított, apró részletekre bontva a munkát, miközben zene szólt a háttérben. Ennyit a mesterséges intelligencia hatásáról az életünkre.

Egy vlogger a YouTube-on azt mutatja meg, hogy a ChatGPT hogyan tudja kijavítani Java programozási kódjának hibáját. Ami önmagában még apróságnak tűnhet, de ez a mesterséges intelligencia alapú chatbot azt is készségesen elmagyarázza, hol, hogyan és miben hibázott az illető, kifejti, hogyan javította a hibát, sőt ha kérjük, még tanácsot is ad, a jövőben hogyan küszöbölhetjük ki a hasonló bakikat. Ugyanő (mármint egyelőre a vlogger) egyébként videóiban többek között arról is beszél, hogyan indíthatunk – elvileg – sikeres vállalkozást a ChatGPT segítségével.

Akkor a ChatGPT-vel tulajdonképpen korlátlanná válhatnak a lehetőségeink?

Amit eddig mutattam, csak azt prezentálja, hogy a ChatGPT hihetetlen hatékonyan szedi össze az információkat, rendszerezi azokat és optimálisan elénk tárja. Ez nem kevés, de akármennyire köríti ezt néhány teljesen "emberi" mondattal, mégsem teljesen érzem azt, hogy valódi intelligencia vagy érzelmek lennének a "másik oldalon".

Mi teszi többé az emberi gondolkodást, mint a gépi, a mesterséges intelligenciát? Humor, érzelmek, művészet – szokták sorolni az emberek.

Amiket a robotok, chatbotok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudnak magukévá tenni. Eddig legalábbis.

A ChatGPT leterheltségére jellemző volt, hogy az utóbbi napokban számos alkalommal, amikor felnéztem rá, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy jelenleg túlterhelt, nézzek vissza egy későbbi időpontban, esetleg, ha igénylem, emailemre értesítést kapok, amikor a chatbot újra "rámér". És hogy addig mit csinált?

"Unalmában" vicceket, stand up-előadásokat és különböző műfajú verseket költött saját maga kényszerű leállásáról. Persze könnyen mondhatjuk, hogy ezek előre megírt szösszenetek voltak, így amikor újra elérhető lett, próbára is tettem. Kezdetnek egy viccet kértem tőle saját magáról, de elsőre kiütközött egy nyelvi korlát. Magyarul írtam meg a kérést, ő pedig magyarul is válaszolt nekem. Ugyanakkor egy angol szóviccet fordított le szó szerint, aminek, mondanom sem kell, nem sok értelme lett. Mikor azonban angolul szegeztem neki a kérést, máris kész volt a viccel:

Miért kell a chatbotnak az orvoshoz mennie?

Mert túl sok a GPT-je.

(A GPT ugyebár, mint fentebb említettem, a Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító, míg orvosi értelemben glutamát piruvát transzamináz, aminek megnövekedett értéke többnyire a máj különféle zavaraira utal. Szerintem azért ez kicsit vicces.)

Kis ráhagyással tehát mondhatom, hogy az Open AI chatrobotjának van "humorérzéke" (valójában persze nincs, ezt is rendelkezésre álló információkból rakja össze, még ha ijesztő precizitással is), de vajon vannak-e érzelmei? Ezt könnyen lehet ellenőrizni olyan kérdésekkel, amelyben különféle érzelmi dolgokra kérdezünk rá. Nos, a legtöbb ilyen esetben a ChatGPT rögvest leszögezi, hogy mint mesterséges intelligencia nem rendelkezik érzelmekkel (így például nem ad tippet arra, hogy féljek-e a Soros-tervtől, de arra nézvést sem tud segíteni, hogy melyik a legszebb évszak), ugyanakkor bámulatosan sok aspektust meg tud világítani, amik egy-egy döntésben segítségünkre lehetnek. Még ha ezek többsége jórészt csak a rendelkezésére álló szinte végtelen információból összeállított "egyrészt-másrészt"-mérlegelés. (Ami persze rögvest felveti a kérdést a magyar felhasználóban, hogy Török Gábor politikai elemző nem valami korai és igen sikeresen megkreált mesterséges intelligencia alapú robot-e. Nos, megkérdeztem, hogy nektek ne kelljen: „Török Gábor magyar politológus, történész, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense. Ő egy ember, nem egy mesterséges intelligencia alapú chatbot.” Szívesen.)

„Szóljatok, szóljatok, Magyarország!”

Viszonylag korán felfedeztem, hogy a ChatGPT angolul a legminimálisabb hiba nélkül alkalmas költemények megírására – nem hosszabb idő alatt, mint amennyi alatt például a jó amerikai palacsinta receptjét megadja nekünk. Írattam vele költeményt egy magányos macskáról (3 másodperc alatt egy frappáns és vicces költemény lett az eredmény). De mivel ezt túl egyszerűnek tartottam, csavartam a sztorin, és megkértem, hogy legyen kedves meglepni engem egy művel, ami egy középkorú, pocakos thaiföldi buszsofőr kálváriáját meséli el, akinek titkos vágya, hogy női balett-táncos lehessen, és felléphessen a Carnegie Hall-ban. Nem lövöm le a poént, mindenki próbálja ki maga, de persze más ötlettel is lehet kísérletezni.

2023. január 22-én éppen kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc megírta Hymnus című költeményét, amely később a magyar nemzet hivatalos nemzeti himnusza lett. Mint szinte mindenen, ami magyar, az ország lakói sokat vitatkoznak azon, hogy vajon jó, ad absurdum alkamas-e Kölcsey költeménye a nemzet első számú versének szerepére. Annak ellenére, hogy dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, Kölcsey egyik legnagyobb hazai ismerője, az ELTE tanszékvezetője a minap egy rádióműsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Himnusz azon kevesek közé tartozik a világon, ami irodalmi remekműként önmagában is megállja a helyét. Ugyanő elmondta azt is: nem feltétlenül megalapozott az a gyakori állítás, hogy "pesszimista" lenne a Himnusz hangvétele, sokkal inkább adódik mondanivalója és hangulata a műfaji sajátosságokból.

De azért játsszunk el a gondolattal: vajon képes a mesterséges intelligencia új Himnuszt írni egy nemzetnek?

A rövid válasz az, hogy: igen. Meg is tette, a minőség persze vitatható. Egyrészt sokat számít a nyelv. Mint említettem, angolul (és más, nagyobb világnyelven) tökéletesen elboldogul a költészettel a ChatGPT, míg a magyarral vannak nehézségei. Az sem mindegy, hogy teljesen rábízzuk a feladatot, vagy valamilyen kulcsszavakat, formai vagy tartalmi követelményt elvárunk tőle. Nos, mivel az emberek legtöbbször pesszimizmussal vádolják a magyar himnuszt, én mindössze annyit kértem újdonsült "művész barátomtól", hogy vidámra írja meg az ország nemzeti költeményét. Ha körülnézünk a nemzeti himnuszok "piacán", azt kell mondjam, hogy messze nem a legrosszabbat rakta össze a ChatGPT.

Íme a költemény, amit egyelőre azért talán ne kezdjünk el memorizálni még:

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Égbe szálló dalunkkal hirdessük

Hazánk szépségét, erős védelmét,

Szabadságunkat, szeretetünket,

Mely minden magyarban él és ég.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a folyó vize,

Mely örökké folyik, sosem áll meg,

Egyek vagyunk, mint a Nap sugarai,

Melyek mindig világítanak.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a természet dala,

Mely örökké szól, sosem hallgat el,

Egyek vagyunk, mint a szeretet fénye,

Mely mindig él és ég Magyarországon.

Ami azt illeti, csak a Nemzeti Alaptantervben és Kossuth-díjas művészek életművében olvastam/hallottam már rosszabbat.

Nem szeretnék mély műelemzésbe bocsátkozni, de tény, hogy az "új himnusz" szövege kevésbé az "eredeti", himnikus, istenhez imádkozó típusba tartozik, sokkal inkább hasonlít az egyszerűbb mondanivalójú, több pozitív érzelmet sugárzó, ugyanakkor nem kimondottan mély értelmű himnuszok táborába.

De persze mit ér a Himnusz zene nélkül? Külön cikket érdemelne a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége a zene világában, de mivel a szöveg legyártásakor meglehetősen egyszerű és gyors módszerhez folyamodtam, úgy a megzenésítéshez is az ingyenesen, bárki számára elérhető Melobytes oldalt használtam. Itt egyébként a nyelv kiválasztásával, tetszőleges tempóra állítással bárki összerakhatja a "saját", ízlés szerinti Himnuszát (vagy bármilyen dalát). Én automatikusan generált tonalitással, 75-ös tempónál, háromnegyed ütemben a következő kottát kaptam:

Mindez a programban lejátszva egy kicsit szürreális, 90-es évekbeli amerikai misztikus nyomozós sorozat zenéjére emlékeztetett, de nagyobb adag fantáziával és nagyzenekarra képzelve a dolgot egészen tűrhetően működött a hatás.

Nehéz tehát megmondani, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia a jövőben, mely munkák válnak feleslegessé, vagy legalábbis lényegesen kevesebb előképzettség mellett elvégezhetővé. Ahogy láthatjuk, egyelőre talán a koszorús költők és a klasszikus zeneszerzők még biztonságban érezhetik magukat, de ha arra gondolunk, hogy csak néhány év alatt mennyit fejlődött az AI, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy komplett zeneművek megkomponálása mögött nem állnak valós emberek. És hogy mennyire kell félni a technológiától? Nos, ezt nyilván embere válogatja. Mindenesetre a mesterséges intelligencia egy nagyon erős eszköz, amelynek használata számos előnnyel járhat, például a hatékonyság növelésével, a döntéshozatalban való segítséggel, és az emberi munka terhei csökkentésével. Ugyanakkor, mint minden erős eszközzel, az AI-jal is vannak kockázatok. Az AI-jal kapcsolatos félelmek általában azzal kapcsolódnak, hogy az elpusztíthatja az emberi munkahelyeket, felülmúlhatja az emberi képességeket, és veszélyes lehet az emberi civilizáció számára. Azonban, ha az AI fejlesztése és használata megfelelően irányított, és a kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor lehetőséget adhat a számos javulásra az emberi életben.

Legalábbis maga az AI ezt állítja magáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Új helyet találtak a napelemeknek, amelyek így dupla haszonnal járhatnak
Vannak már napelemek lakóházakon, teraszokon, üres telkeken, garázsok felett, sőt, a sivatagokban is. De a víz fölé épített napelemparkok nem csak arra képesek, hogy áramot termeljenek.

Link másolása

Az elmúlt évtizedben a napenergia véglegesen és egyértelműen fenntarthatóvá vált gazdasági szempontból is. Miután a napelemek ára 10 év alatt 85%-kal csökkent, immár nem kérdés az, hogy megéri-e a technológiát széles körben telepíteni. A jelenlegi fő kérdés, hogy hol helyezzük el őket.

Már eddig jól bevált a lakóházakon, tetőteraszokon, üres területeken, használaton kívüli repülőtereken és gépkocsi-parkolókban, a Közel-Keletről már évek óta hallani a sivatagban felállított napelem-parkokról. Ismert olyan megoldás is, hogy termőföldekre telepítik őket, és alattuk növénytermesztés folyik. Most a WIRED egy olyan nemzetközi kutatásról számol be, amely a víztárolókra helyezett lebegő napelemek többszörös hasznára hívja fel a figyelmet.

A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet J.Elliott Campbell, a kaliforniai Santa Cruz egyetem környezetvédelmi mérnöke irányított,

a „floatovoltaic” által termelt energia egyrészt kiegészítheti a víztároló által generált elektromos áramot, másrészt pedig csökkentheti a víz elpárolgását annak leárnyékolásával.

A kutatók kiszámították, hogy ha globálisan 115 ezer víztároló felületének 30%-át lefednék a lebegő napelemekkel, évi 9434 TW/óra áramot termelhetnének. Ez több mint a kétszerese az Egyesült Államok jelenlegi áramtermelésének és elegendő lenne 124 ország 6200 településének ellátására. Ez a mennyiség a jelenlegi napenergiából termelt áram tízszerese. A leárnyékolással pedig annyi vizet lehetne megmenteni, amely évente 300 millió ember vízszükségleteit fedezné. Ugyanakkor a tárolóban lévő víz hatékonyabbá tenné a napelemeket a napenergia gyűjtésében, mert megvédi azokat a túlhevüléstől.

A „floatovoltaic” ugyanúgy működik, mint a földre telepített, csak a paneleket szigeteit lebegő platformokra építik fel és kábelekkel horgonyozzák a víztározó fenekéhez. Ez utóbbihoz a tengereken a dokkoknál és a bójáknál jól bevált technológiát veszik elő, figyelembe véve az időjárási viszontagságokat, a szeleket, a hullámokat, vízszint-változásokat. A panelek egyben közlekedő folyosót is biztosítanak a rendszerek karbantartóinak. Természetesen rozsdamentes anyagból készülnek, de ez nem újdonság, hiszen ez az elvárás azoknál a szárazföldi paneleknél is, amelyek esőnek vannak kitéve.

Campbell már 2021-ben közzé tett egy tanulmányt hasonló témában. Kiszámította, hogy ha Kalifornia mintegy 60.000 km hosszú csatornarendszerére telepítenének napelemeket, azzal évente 233 milliárd liter vizet mentenének meg az elpárolgástól és ez állam megújuló energia-kapacitásának felét jelentené.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok víztárolóinak felülete közel 65 ezer km2, és a napelemekkel való 30%-os lefedettséggel évi 1900 TW/óra energiát termelne – ez a globális potenciálnak egyötöde. Ugyanilyen számítások alapján Kína kapacitása 1100, Brazíliáé 865, Indiáé 766, de még Egyiptomé is 66 TW/óra lenne évente, a megmentett víz összmennyisége pedig 750 milliárd liter.

A kutatók 40 fejlődő országról, köztük Zimbabwéról, Szudánról és Mianmarról állapították meg, hogy jóval nagyobb a lebegő napelemekben rejlő energiakapacitásuk, mint a jelenlegi igényük. Jelenleg a világ egyik legnagyobb lebegő napenergiafarmja Szingapúrban működik a Tengeh víztárolón, a 10 szigetre épített 122 ezer napelem 45 hektárnyi vízfelületet, a tároló egyharmadát fedi le, teljesítménye 60MW/óra.

Videó címe

További előnyt jelenthet e paneleknek, hogy számos víztárolót vízi erőművekkel kötöttek össze, vagyis már megvan az elektromos infrastruktúra a napenergia szállítására, és adott esetben kombinálni lehet mind a víz-, mind a szélenergiával is.

A vízmentés a klímaváltozással még fontosabb lesz, mivel egyre hosszabbak és súlyosabbak a száraz időszakok. Ugyanakkor, ha a tároló vízszintje annyira lecsökken, hogy korlátozza a vízi energiatermelést, a lebegő napelemek még mindig működhetnek.

Össze lehet őket kapcsolni ezen kívül mikrohálózatokkal is, amelyeket például akkumulátortöltésre, vagy épületek éjszakai áramellátására használnak. Hasznos lehet a kistelepüléseken is. Ha például egy kis tavon elhelyeznek egy lebegő rendszert, nemcsak több vizük marad, hanem az energiaellátásuk is olcsóbb lehet, mintha egy nagyobb hálózathoz kellene csatlakozniuk. És az sem utolsó szempont, hogy nem kell további szárazföldeket feláldozni a napelemparkok számára és ezáltal megóvhatják a terület biodiverzitását. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek: a víz leárnyékolása gondot okozhat a vízi élővilágnak és a víztárolókat költőhelynek használó madaraknak is. Éppen ezért ezek figyelembevételével kell optimalizálni a panelek elhelyezését.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Nyílt levélben könyörög a világ tech-elitje, hogy függesszék fel a mesterséges intelligencia fejlesztését
Az aláírók közt van Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Twitter vezérigazgatója, Steve Wozniak, az Apple társalapítója vagy Yuval Noah Harari történész is.

Link másolása

Nyílt levelet írt sok száz tudós, kutató és tech-vezető az Open AI-nak és más mesterséges intelligenciával kísérletező cégeknek, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a tevékenységüket.

Az aláírók közt van Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Twitter vezérigazgatója, Steve Wozniak, az Apple társalapítója vagy Yuval Noah Harari történész.

A Future of Life non-profit kutatóintézet által közreadott petícióban kifejtik, hogy hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek, és ehhez megalapozott bizalom is kell.

Az OpenAI azt közölte nemrég, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt", Muskék szerint ennek most jött el az ideje.

Azt kérik a fejlesztőktől, hogy addig ne folytassák a rendszerek betanítását, amíg nem születnek meg a közös biztonsági protokollok, és ezeket független szakértők ellenőrizzék majd. A petíciót eddig több mint ezren írták alá.

Forrás: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtekből készítenek mesterséges intelligenciát
Ha az őssejteket megfelelő körülmények között nevelik, agy-organoidokká alakulnak át, amelyekből egyes kutatók hardvereket próbálnak létrehozni. És ez nem egy rémisztő sci-fi regény, hanem a valóság.

Link másolása

A ChatGPT megjelenése óta nincs olyan nap, hogy ne jelennének meg újabb és újabb hírek a mesterséges intelligenciák térhódításáról. Az OpenAI által kifejlesztett technológia legújabb verziója már 90 százalékos eredményt ér el az ügyvédi szakvizsgán, és pillanatok alatt leprogramoz egy weboldalt.

Azonban vannak kutatók, akik szerint még ennél is hatékonyabb lehet egy másik módszer: amikor laboratoriumokban tenyésztett, élő emberi agysejteket kötnek össze számítógépekkel, így hozva létre a mesterséges intelligencia egy új formáját, az úgynevezett organoid intelligenciát.

Az ezzel foglalkozó tudósok azt állítják, a számítógép alapú mesterséges intelligencia nagyon jó bizonyos feladatokra, de egyre nagyobb és nagyobb adatbázisok kellenek, amelyeken tanítják ezeket a rendszereket. Például az AlphaGot, amely először győzött le embereket a Go játékban, 160 ezer játszmán keresztül képezték ki, ennyit egy ember egész életében sem képes játszani. Az emberi agynak sokkal kevesebb játszma is elég.

Ugyanez igaz az energia-felhasználásra. A szuperszámítógépeknek hatalmas mennyiségű energiára van szükségük a működésükhöz, míg az emberi agynak elég 20 Wattnyi is. A 600 millió dollárból megépített, 680 négyzetméteres Frontier szuperszámítógép például tavaly júniusban haladta meg először egyetlen emberi agy számítási kapacitását, de ehhez egymilliószor több energiát használt fel.

Arról nem is beszélve, hogy a szilícium-alapú számítógépeknek van egy fizikai korlátja is: bármilyen fejlett is technológia, egy chipre csak bizonyos számú tranzisztort nyomtathatnak.

Az emberi agy viszont 100 milliárd idegsejtből áll, amelynek mindegyike 1015 kapcsolódási ponton érintkezik a másikkal.

Nem véletlen, hogy az emberi agy egyelőre verhetetlen az összetett logikai problémák megoldása terén.

Brett Kagan és csapata a melbourn-i Cortical laboratóriumban már 2022-ben beszámoltak arról, hogy emberek és egerek egymásra helyezett agysejtrétegeiből 800 ezer sejtet tartalmazó laboratóriumi neuronhálózatot alkottak, amely képes volt külső forrásból származó információt befogadni, feldolgozni, majd valós időben reagálni rá. Miután a „DishBrains” (Tálcaagy) nevű képződményt elektródákkal hozzákapcsolták egy számítógéphez, 5 perc alatt megtanult játszani a 70-es évek egyik legendás számítógépes játékával, a Ponggal.

Nemrég pedig Feng Guo, az Indiana állambeli Bloomington egyetem kutatója jelentette be, hogy képesek voltak matematikai feladatok megoldására használni laboratóriumban tenyésztett, számítógéppel összekötött emberi agysejteket. Erről a New Scientist című tudományos lap számolt be.

A kutatók úgynevezett agy-organoidokat használtak. Ezek úgy jönnek létre, hogy általában bőrsejteket őssejti állapotba hoznak, majd agysejtekké alakítanak, amelyek működő neuronokkal rendelkeznek, és képesek olyan funkciók ellátására, mint a memóra vagy a folyamatos tanulás.

Feng Guo és a csapata azt állítja,

sikerült olyan „élő” mesterséges intelligencia-hardvert létrehozniuk, ami hasznosítani tudja 3D-s biológiai neurális hálózatok számítógépes kapacitását egy agy-organoidban. Állításuk szerint ez a „brainoware” képes adatokból tanulni és matematikai műveleketek megoldani.

A John Hopkins Egyetem kutatói már egyenesen arról beszélnek, hogy az emberi agysejtekből felépített bioszámítógépek egyszer bizonyos területeken felülmúlhatják majd a számítógép alapú mesterséges intelligenciát. Thomas Hartung abban bízik, hogy az organoid intelligencia hatékonyabb lehet például az intuitív feladatoknál, amikor hiányos és ellentmondásos információk alapján kell gyors döntéseket hozni. Igaz, az ide vezető út szerinte sem lesz egyszerű. „Évtizedekbe fog telni, mire elérjük azt a célt, hogy valami hasonlót hozzunk létre, mint bármely más számítógép-típus” - mondta a professzor a CNet-nek.

Az agy-organoidok kapacitása egyelőre korlátozott, mert nem nőnek néhány milliméternél nagyobbra, és nincsenek vérereik.

A kutatók viszont próbálnak fejlettebb organoidokat is létrehozni, például azzal, hogy egyfajta keringési rendszert alkotnak nekik, és ezáltal nagyobbra nőhetnek.

Azonban több tudós is arra figyelmeztet: a tudományos közösségnek meg kell határoznia, hogy ennek az útnak hol a határa, még mielőtt a kutatásokkal átlépik azt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A mesterséges intelligencia tudni fogja, hogy mi van a hűtőszekrényben, és rá lehet majd bízni a bevásárlást
De vajon lesznek önálló szándékai? Lesz szabad akarata? Megváltoztathatja majd egyszer saját magát? A téma egyik magyar szakértőjét, Lukács András matematikust kérdeztük.

Link másolása

A Chat GPT elérte, hogy a mesterséges intelligencia a legfelkapottabb témák közé kerüljön. Mire lesz jó? Tartanunk kell-e tőle? És egyáltalán, intelligens-e a mesterséges intelligencia?

Kevesen tudnak többet Magyarországon erről a területről, mint Lukács András, aki az ELTE Matematikai Intézetének MI Kutatócsoportját szervezi. Vele beszélgettünk.

– Még nagyon a hajnalán vagyunk valaminek, és biztos, hogy tíz év múlva rendkívül primitívnek fogjuk tartani a mostani rendszereket. De ami most itt van, az már használható. Jelenleg és a közeljövőben mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát?

– Egész biztos, hogy lesznek olyan szakmák, amiket háttérbe szorít, illetve lesznek olyan területek, ahol csak a legkreatívabb résznek van túlélési esélye, ugyanakkor, ahogy ez lenni szokott, új szakmákat fog teremteni. Nem gondolnám azt, hogy például a grafikusok eltűnnének azért, mert majd helyettük megcsinál mindent a gép, hanem innentől kezdve többet várhatunk el egy grafikustól. Ez hozzákapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy például egy egyetemen egy házi dolgozatot szabad-e majd bármilyen mesterséges intelligencia segédlettel megírni? Erre valószínűleg az a helyes válasz, hogy szabad, azonban nem a mostani színvonalon kell ezeket elkészíteni, hanem ki kell használni a technológia adta lehetőségeket. Tehát már egy egyetemi dolgozat keretében is sokkal jobb dolgot kell produkálni.

– Tehát sokkal magasabb színvonalon, sokkal nagyobb tudással lehet a végterméket előállítani, hogyha kutatási asszisztensként az ember a ChatGPT felhasználásával dolgozik?

– Igen. Innentől kezdve elfogadhatatlan lesz, ha nincsen rendesen megfogalmazva a szöveg. Miért nem használta a ChatGPT-t? Az más kérdés, hogy a képzés során fontosnak tartjuk-e, hogy a hallgató, vagy akár a középiskolás diák, megtanuljon fogalmazni MI nélkül. Ez egy dilemma, amire valami választ kell adni. Nyilván valamilyen szinten muszáj megtanulni, hiszen egyéb képességeknek is feltétele a szabatos fogalmazás.

– Mindenkinek lesz egy személyi titkára?

– Biztos, hogy egy évtizeden belül megjelennek az ilyen személyes asszisztensek. Ennek az előjelei már megvannak, például amikor beszélő dobozokat próbál eladni a Google vagy az Amazon. Ezek már most sokmindent tudnak, és képzeljük el, ha nemcsak egy internetes kereső van mögöttük, hanem egy ChatGPT. Előbb-utóbb nehéz lesz megkülönböztetni egy társalkodó partnertől, de emellett

azt is tudni fogja, hogy mi van a hűtőszekrényben, és tényleg rá lehet bízni, hogy intézze el a bevásárlást, hogy rendeljen önállóan.

Valószínűleg elég jó minőségben megoldja majd ezeket a feladatokat, mert ismeri az adott háztartás korábbi fogyasztási szokásait. És itt nincs vége. Például, egy mérnök munkájának vannak bizonyos rutinszerű részei, amit rá lehet bízni egy ilyen eszközre. Rábízhatja majd például egy szimuláció elindítását, vagy egy adott típusú modell alkalmazását. És akkor a saját munkájában sokkal-sokkal hatékonyabb lesz ez a szakember. Egyszerűen több mindent ki tud próbálni, több mindent átlát, és kevesebb dolgot fog elfelejteni, mivel ezek az asszisztenciák emlékezni fognak mindenre. Mindez ki fog egészülni például az automatizált járművekkel, az is egy nagyon más világ lesz. Sokkal kevésbé lesz annak a jelentősége, hogy az ember egy autót tartson a város közepén. Azonban ennél bátrabb nem nagyon mernék lenni. Az még elképzelhető, hogy az élet más területein, például triviális dolgoknál, mint egy konzervnyitó, a mesterséges intelligencia képes lehet nagyságrendekkel tökéletesebbet alkotni. Bár megjegyzem, a konzervnyitóról tudjuk, hogy főleg a penge élességén múlik, mennyire hatékony.

– Egykori történelemtanárom a nyolcvanas évek első felében határozottan állította, hogy mesterséges intelligencia márpedig sohasem fog létezni. Kérdés persze, hogy a ChatGPT annak tekinthető-e? Attól, hogy valami képes emberi módon társalogni velünk, közelebb van egyfajta gépi öntudathoz, mint egy cipőkanál?

– Nem az ön történelemtanára volt az első, aki téves jóslásokba bocsátkozott a technológiák fejlődését illetően. Emlékezetes Lord Kelvin kijelentése, miszerint „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”.

– De nevezhetünk-e intelligenciának egy olyan programot, ami nem más, mint egy nyelvi modell?

– Mi az, amit megtanul egy ilyen nyelvi modell? Mert nyilván valamit megtanul. Az interneten elérhető, könyvekben, könyvtárakban elérhető okosságokból dolgozik. Továbbá angolul, de már magyarul is, majdnem tökéletesen tud szövegeket alkotni, és sok mindenről tud helyes mondatokat alkotni, mivel korábban már látott ilyen helyes mondatokat, vagy legalábbis nagy tömegében találkozott helyes mondatokkal, amelyek a valóság különböző eleméről szólnak. És itt érhető tetten a hiányossága is. Amikor a ChatGPT olyan kérdésre kell válaszoljon, amire nincs „kiátlagolható” tudás az interneten, akkor a GPT elkezd hallucinálni. Tehát akkor valamit odaképzel, korábban már látott, de az adott tárgyban mégsem releváns információk alapján.

Persze felmerül az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a ChatGPT, vagy annak egy utóda elkezd beszélgetni egymilliárd emberrel, és tíz éven keresztül beszélget. És minden, ami ezekben a beszélgetésekben elhangzik, beépül a tudásába.

Ezen keresztül lehet, hogy már egész speciális szaktudásokra vonatkozó információk is megjelennek a nyelvi modellben, és ha felteszünk egy kérdést, akkor a nyelvi modell, a „tankönyv szerint”, mármint a szakértők konszenzusa szerint fog válaszolni.

Ekkor vajon meg tudjuk-e ezt különböztetni attól, hogy valóban egy szakértő válaszolt? De ez még így sem egy emberi intelligencia, mert annak számos tulajdonságával nem rendelkezik, viszont bizonyos tulajdonságait mégiscsak nagyon jól imitálja.

– A nyelv és a gondolat viszonya már az ókori filozófusokat is foglalkoztatta, és különböző nézeteket alakítottak ki róla. Például Platón azt gondolta, hogy a nyelv a gondolkodás eszköze, amely segít megközelíteni az örök igazságokat. Arisztotelész viszont azt vallotta, hogy a nyelv a valóság leképezése, amelynek szabályait logikailag kell elemezni. Ez a vita a mai napig tart. Mintha itt is erről lenne szó. Adott egy nyelvi modell, de ahová eljutunk, azok maguk a gondolatok.

– A tudattal foglalkozó kutatók, nyelvészek tettek föl ilyen típusú kérdéseket, és nyilván az agykutatásnak is előbb-utóbb majd kell valami választ adni ebben a tekintetben, hogy ahogyan mi reprezentáljuk a valóságot a fejünkben, az hasonlít-e egy nyelvi modellre, vagy nem? Vagy valami más struktúra van ott. Valószínűleg az az igazság, hogy több rendszer van az agyunkban erre, ami idővel változott is. Nyilván az ősember esetében sokkal inkább mozgásokhoz kapcsolódó valóságleírás szerepel, amit egyébként kisgyermekeknél tetten lehet érni. Később jön a beszéd jellegű reprezentáció, és fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy a formális logikának például van-e az agyban önálló reprezentációja.

– Arthur C. Clarke sci-fi író már a hatvanas években már egy mesterséges intelligenciáról, amely egy ponton öntudatára ébred. Ez a 2001 Űrodisszeia. Mielőtt ez megtörténik, az is csak egy szofisztikált nyelvi modell.

– Szerintem a választóvonal az, hogy az MI-nek vannak-e önálló szándékai. A ChatGPT nyelvmodelljébe belegondolva egyszerűen nem látszik az a mechanizmus, ami akár saját maga megváltoztatását eredményezné. Azaz

sok minden hiányzik még, ami egy humán intelligenciánál teljesen magától értetődően megvan.

És akkor ez szépen átcsúszik a szabad akaratnak a kérdésébe. Mindenesetre az, hogy a humán intelligencia folyamatosan képes újratanulni a dolgokat, az nyilván nem kérdés. Persze nyilván benne van a pakliban, hogy a következő, vagy a tizedik ChatGPT változat már maximálisan önjáróan tudja majd magát bővíteni. De szerintem ahhoz, hogy önálló akarat legyen benne, speciális mechanizmusok kellenek, amik ezt generálják. Ennek még a lehetősége sincs meg a mostani rendszerekben.

A mesterséges intelligencia (MI) kutatása több mint hetven éve tart, kezdve a korai számítógépekkel, amelyek képesek voltak matematikai műveletekre. A 1950-es években Alan Turing brit matematikus fogalmazta meg a „gondolkodó gép” (thinking machine) koncepcióját, ami alapjaiban határozta meg a MI kutatásának irányát.

Az első MI algoritmusok egyszerűbb problémák megoldására korlátozódtak, például a sakk játék megoldására. Az 1960-as években pedig elkezdett terjedni a gépi tanulás (machine learning) használata, amely mára az MI egyik legfontosabb ága lett.

Az 1980-as években az MI kutatásának fellendülése után elérkezett egy időszak, amikor már látszott, hogy az MI fejlődése lassabb lesz, mint azt előzetesen gondolták. Azonban az elmúlt évtizedekben az MI technológiái egyre inkább részeivé váltak mindennapi életünknek, például az autonóm járművekben, az okos otthonokban, az egészségügyben, az üzleti döntéshozatalban, stb.

A MI kutatásának jelenlegi fókusza nagy adatbázisok felhasználásával egyre többet tudó, pontosabb modellek kialakítása. Az MI kutatások leglátványosabb iránya az erős mesterséges intelligencia (artificial general intelligence - AGI) megvalósítása, ami azt jelenti, hogy az MI ne csak egy dologra legyen képes, hanem általában is meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyekre az ember képes.

Az MI kutatása továbbra is dinamikusan fejlődik, és a jövőben egyre több területen lesz jelen életünkben, és egyre fontosabb szerepet játszik majd a gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődésben.

– Kicsit még rugóznék az öntudat kérdésén. Mi a különbség aközött, ahogy egy kisgyerek megtanul beszélni, és aközött, ahogy egy mesterséges intelligenciát erre képzünk? Mikor lesz a nyelvi modellből öntudat?

– Én ott látom a különbséget, hogy az embernél jóval több módon történnek meg a visszacsatolások. Egy újszülött először a taktilitás, mozgás, szintjén kommunikál és fog fel a világból. Nyilván nagyon gyorsan elkezdik egyre komplexebb ingerek érni, meg kell tanulnia a hangokat, a látás útján történő érzékelést. Egyetlenegy példát mondok, amitől nyilvánvalóan a gép nagyon messze van, hogy nekünk van egy testtudatunk. És ez a testtudatunk, ez biztos, hogy nem a nyelvhez van kötve. Tehát ez valami korábbi reprezentáció, és egyébként egy fontos dolog, ami a gyereknek, csecsemőnek az egészséges fejlődéséhez kell. A későbbi fejlődésre is nagyon komoly hatással van, ha itt valami elmarad. Tehát itt létezik egy egymásra rétegződés, ami a MI esetében nincsen még.

Nem arról van szó, hogy csináltunk egy robotot, aminek van valami belső reprezentációja arról, hogy ő hogy létezik fizikailag a világban, és egy adott ponton még a gravitációt is megtanulja, és utána erre ráteszünk egy rétegnyi ChatGPT-t, és az egészet összeintegráljuk.

Jelenleg ott tartunk, hogy itt az interneten, meg a könyvtárakban található szövegekből összeraktunk egy gépet, amelyik az ott megjelenő, vagy az ilyen módon reprezentált tudást szépen, párbeszéd formájában vissza tudja adni, ráadásul még nem is hiánytalanul.

Link másolása
KÖVESS MINKET: