hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ismét halálos balesetben volt érintett egy Tesla – rábízhatjuk az életünket egy önvezető autóra?

Az április közepén történt balesetet az amerikai hatóságok még vizsgálják, de Istenes Zoltán informatikus azt mondja, az önvezető autóknál ma még nélkülözhetetlen az emberi felügyelet.

Link másolása

hirdetés

Texasban április 17-én ketten vesztették életüket, amikor egy kanyarban az útról letérve fának ütközött egy 2019-es Tesla S modell. A vezetőülésben a rendőrség szerint nem ült senki. A Tesla alelnöke később azt mondta, az Autopilot egyik funkciója, az adaptív sebességtartó automatika aktív volt, az autót sávban tartó úgynevezett Autosteer rendszer azonban nem volt bekapcsolva.

Az első halálos baleset 2016-ban, Floridában történt egy önvezető autóval, és azóta is óriási médiavisszhangot váltanak ki a hasonló esetek.

Egy liftbe nem félünk beszállni, pedig az is vezető nélkül szállít minket. A négyes metró is rendelkezik hasonló funkcióval. A repülőgépek az út nagy részét önműködően teszik meg, mégis megbízunk bennük. Hogy mi különbözteti meg ezeket az automata vezérlési rendszereket az önvezető autóktól? Az, hogy esetükben nem jön szembe váratlan akadály.

A problémát a komplex, kiszámíthatatlan környezet jelenti.

"Alapvető kérdés, hogy milyen szenzorral szerelünk fel egy autót, ami meg tud különböztetni látszólag hasonló objektumokat, például egy babakocsit egy bevásárlókocsitól. Ha kizárólag hőkamerát teszünk az autóra, akkor télen, amikor a kisbaba vastagon fel van öltöztetve, tehát kevés hőt ad le, viszont a bevásárlókocsiban van mondjuk egy forró grillcsirke, már nem tudja az autó megkülönböztetni, hogy ki az élőlény, tehát csak a hőkamera nem elég." - mutatja be Istenes Zoltán, az ELTE Informatikai Karáról a lehetséges problémákat.

Minden szenzor mást és máshogyan érzékel. A legklasszikusabb szenzor a kamera, amely viszonylag olcsó is.

"A látható fény kamera, vagyis az RGB kamera, mint amivel fényképezünk, megfelelő szoftverrel nagyon sok tárgyat felismer. Körülbelül azt látja, mint az ember, és akkor lát jól, amikor az ember. Tehát rossz látási körülmények között, esőben, ködben, hóviharban, sötétben ezek az eszközök korlátozottan tudnak csak működni."

hirdetés

Ráadásul ezek a kamerák kétdimenziós képet adnak vissza, tehát csak nehezen tudnak távolságot meghatározni. A másik ismert szenzor típus a radar, amely még a kameránál is régebbi technológia.

"Bár sokat fejlődtek, a radaroknak a felbontása sokkal kisebb, mint a kameráké. Elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, és a tárgyakról való visszaverődést figyelik. De egy kicsi fém kólásdoboz nagyobb jelet fog visszaverni, mint egy ember. A távolságot és a sebességet viszont ezek nagyon jól megadják."

A harmadik szenzor, amit az önvezető autók használhatnak, a LIDAR nevű eszköz. Ez 360 fokban körbe forogva több, koncentrált lézersugarat bocsát ki, annak a visszaverődési idejéből számolja ki a tárgytól való távolságot. A segítségével az autó érzékeli a környezet háromdimenziós leképezését. Tökéletesen "látja" a tárgyak kiterjedését, viszont a színüket nem, vagyis a LIDAR képtelen érzékelni például azt, hogy egy jelzőlámpa zöld vagy piros.

Az önvezető autókban általában több, különböző típusú szenzor van. A Tesla S modellnek nyolc kamera, egy radar, valamint ultrahangos távolságérzékelők segítik a működését.

"Musk azt mondja, hogy a közúti közlekedés nagyrészt a látáson alapul, tehát nyilván az önvezető autóknak is a szemet helyettesítő eszközökkel, kamerákkal kell megoldaniuk ezt a problémát. Ebben igaza lehet." - véli Istenes Zoltán.

A LIDAR és a radar nehezebb látási viszonyok között jobban működik, mint a kamera. Vannak olyan fejlesztők, akik a LIDAR-ra esküsznek, és abból tesznek az autókba, azonban darabja több millió forintba is kerülhet, ezt pedig kevés gyártó vállalja be.

Hatalmas a verseny, a legtöbben különböző szenzor-variációkkal próbálkoznak, de idővel megjelenhetnek olcsóbb LIDAR-ok is.

Mennyire önvezető egy autó?

Az SAE (Autóipari Mérnökök Társasága) öt szintet különböztet meg, attól függően, hogy a rendszer milyen szinten segíti a sofőr munkáját. 0-2-ig vezetőtámogató rendszernek, 3-5-ig pedig önvezetőnek mondjuk az autót.

"A Tesla kettes szintű. Kettes szinten az ember felügyeletére van szükség, bár a kormányt, féket és a gázt is tudja befolyásolni az autó. Aludni nem lehet. A hármas szinten bármikor figyelmeztethet minket az autó, hogy átadja a vezetést, mert nem tudja, mit kell csinálni. De itt már van időnk reagálni. A négyes szinten, ha nem tudja megoldani az autónk a helyzetet, akkor leáll az út szélére, tehát végül is nem baj, ha nem figyelünk. Az ötös szinten már lehet, hogy nincsenek is kezelőszervek az autókban, így minden körülmények között képes a rendszer a jármű vezetésére." - mondja Istenes Zoltán.

Bár Elon Musk közvetlenül a Tesla balesete után azt mondta, az Autopilot valószínűleg nem volt bekapcsolva, a cég vizsgálata ennek a megállapításnak némiképp ellentmond, illetve a CNN elképzelhetőnek tartja, hogy Musk az Autopilot összes funkciójára gondolt, amiből a sávtartó Autosteer-rendszer valóban nem működött.

Olyan funkcióval is el vannak látva az autók, mint például, hogy a kéznek a kormányon kell lennie, különben a kocsi figyelmezteti a vezetőt, hogy meg fog állni. A rendőrségi jelentés szerint a baleset urtán az egyik utast az anyósülésen, a másikat pedig hátul találták meg.

A Tesla ugyanakkor azt közölte, hogy ülhetett valaki a volánnál, mert a kormány eldeformálódott.

A Tesláknak egyébként két önvezető funkciója van, az Autopilot és az úgynevezett Full Self Drive (FSD), amelyet külön meg kell vásárolni, de a balesetet szenvedett kocsihoz az utóbbi rendszert nem vették meg.

Míg az Autopilot képes az autópályán vagy felfestett sávok között egyenesen tartani a kocsit, és arra is, hogy távolságot tartson a környező autóktól, az FSD ennél bonyolultabb feladatokat is megold.

"A FSD képes autópálya-csatlakozásokat is kezelni." - magyarázza Istenes Zoltán. "Amerikában az autópályák átkötése különösen izgalmas. A FSD navigál az autópályák között, sávot vált, de a sofőré a teljes felelősség, ott kell lennie az embernek. De már vannak gyártók, akik próbálnak négyes, ötös önvezető szintet elérni. Például a Google-nek volt ötös szintű autója, de csak negyvennel tudott menni, ami miatt félreállították a rendőrök, mert akadályozta a forgalmat."

A jelenleg piacon kapható önvezető autók abban a fázisban vannak, hogy képesek nagyon is megkönnyíteni és biztonságosabbá tenni a vezetést, de bármikor be kell tudnunk avatkozni.

"Ha nem vagyunk ott, nem figyelünk, bóbiskolunk, akkor hatalmas balesetek lesznek." - figyelmeztet Istenes Zoltán.

Hogy az április közepén történt balesetben a Tesla vagy a sofőr hibázott, abban a hivatalos hatósági vizsgálatot végzőké lesz a végső szó.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Mesterséges intelligencia által vezetett vadászgép győzte le Kína egyik legjobb pilótáját

A gépi tanuláson alapuló technológia szitává lőtte az ünnepelt bajnok repülőjét - szerencsére egyelőre csak a szimulátorban.

Link másolása

hirdetés

Kína egyik legjobb pilótáját győzte le egy olyan vadászgép, amelyet mesterséges intelligencia vezetett - írja a kínai állami médiához tartozó Global Times.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének újabb tesztjében két vadászgép csapott össze: az egyiket mesterséges intelligencia irányította, a másikat egy hús-vér pilóta. Ráadásul nem is akárki: Fang Guoyu, pilóta, a tesztelőcsapat vezetője, nem mellesleg légiharc-bajnok csapott össze a géppel - természetesen nem a valóságban, hanem egy élethű szimulátor segítségével.

A mesterséges intelligenciával ellátott robotpilóta hamar kilyuggatta az ellenséges pilóta repülőjét.

Fang szerint ellenfele, amely a gépi tanulás (machine learning) elvén működik, saját taktikájával győzte le őt: a harc során feltérképezte Fang taktikáját, majd ellene fordította.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A lufi nem cuki, hanem ciki – nem a gyerek, hanem a felnőtt akarja?

A szivecskés léggömb szabadon engedése igazából gyilkos szemetelés. Lehet nélküle boldog a ballagás, születésnap, fesztivál.

Link másolása

hirdetés

Amikor középiskolai ballagáson láttam lufieregetést, mérhetetlen csalódás volt.

Azt reméltem, már rég vége a környezetszennyező és állatokat veszélyeztető szórakozásnak. Legalábbis a nagyobbaknál, hiszen ők már gondolkodnak a jövőjükről.

Kisebbeknél eddig nem jártam sikerrel, ha próbáltam a szülőket lebeszélni, hogy lufik nélkül is örülni fog a gyerek mondjuk a születésnapjának.

Eszembe jutott egy angliai strandtakarító önkéntes, akivel egy éve beszélgettem Cornwallban, Nagy-Britannia dél-nyugati csücskében. Csodás terület, a tenger és sziklák ölelésében rengeteg fa és farm. Sok az állat, a házi és a vad is. A délkeleti csúcsökből érkezve határozottan tisztának is tűnik a terület. Delia hívta fel a figyelmünket, hogy a látszat csal, van ott munka bőven 57 önkéntes csoportnak is. Nekik nemcsak azt kell összegyűjteniük, amit az emberek ott helyben eldobnak, hanem azt is, amit a tenger, szél vet partra náluk.

Ő rendszeresen szedi a szemetet a strandon és állatokat is ment – szintén önkéntesen. E kettő sokszor kapcsolódik. 2018-ban például megszámolta, hogy csak ő 238 lufit gyűjtött be.

Azt mondja, ezek nem mind helyi ünneplésekből jönnek:

hirdetés
Idefújja a szél az ország többi részéből, sőt Írországból és Európából is. Sok madárnak fulladást okoznak, sok állat megeszi, mert azt hiszi a kis darabokra, hogy élelem, mivel megemészteni nem tudják, belehalnak. Sokan úgy pusztulnak el, hogy a lufit tartó szalagba gabalyodnak bele.

Sirályt, fókát, delfint is mentenek. Ő művészként is igyekszik figyelemfelkeltő összeállításban megmutatni, mit gyűjtött be. Jár iskolákba és óvodákba is. Soha nem mondja a gyerekeknek, hogy ne csináljanak valamit, csak elmondja a saját tapasztalatait:

A gyerekek értik ezt, azonnal azt mondják, nem akarnak többet lufit, más módon fognak ünnepelni. A szülőkkel van gond, ők veszik meg újra és újra az óriás léggömb-csokrokat, hogy örüljön a gyerek.
Delia a háttérben a strandon gyűjtött lufimaradványokkal Fotó: Elek Krisztián
  • Aki színes gömböket akar látni repkedni, annak a szappanbuborékfújás lehet a legtökéletesebb megoldás.
  • Hosszabb távra a leggyakrabban a faültetést ajánlják a lufieregetés helyett. Ballagásra, születésnapra nem is kérdés, mennyivel többet ad évek múlva is, nem csak abban a pillanatban. Osztálytalálkozókon és újabb szülinapokon együtt növünk a fával együtt.
  • Ha elúsztatnánk, ami mögöttünk van, hát úsztassuk a folyóban! De csak természeteset, leginkább lehullott leveleket vagy virágot (szalag és egyéb műanyag csillogók nélkül).
  • Üzeneteket is hagyhatunk hátra egy üvegben, de nem kell víznek ereszteni, hanem eltenni és pár évente elővenni, rácsodálkozni, hogyan változik az életünk és mi az idő előrehaladtával.
Mi a baj a lufieregetéssel? Az, hogy az szemetelés.

Bár nem a földre dobják, előbb-utóbb ott köt ki, eljuthat egy erdőbe, hegyekbe vagy épp folyókba, tavakba, óceánokba. A darabjaira hullott lufi medúzára vagy tintahalra emlékeztet a vízben, pláne, ha algákkal és más kémiai illatot keltő mikrobákkal is bevonódik. Teknősök, tengeri madarak esnek áldozatul, ha lufit vadásznak le. A leálló emésztés hosszan végzi ki az állatot. Lenyelve egyébként a lufi 32-szer nagyobb eséllyel öl, mint a kemény műanyagok.

A madarakra különösen a hosszú madzagok a veszélyesek, lábra, szárnyra, csőrre gabalyodva is hosszú kínok között öli meg az állatot.

Delia sok olyan szemetet lát a tengerparton, ami évtizedek óta kering, nem ölt meg talán senkit, de csúfítja a természetet. A lufin nincsenek árulkodó jelek, így nem tudjuk, meddig keringenek félholtan újabb áldozatokat szedve, de például ez a zacskó 86-ból származik, 24 év múlva került a strandtakarítók kezébe.

A vízpartokon rengeteg állatot kínoz és öl meg a fürdőzők által kint hagyott műanyag játékok és rágcsálnivalók csomagolása is, és nem kevés bajt okoznak a halászok is, a kidobott eszközeikkel, zsinórokkal, kötelekkel.

Felelőtlen emberek miatt megszámolhatatlan állat szenved, Delia sok ilyet lát:

„Az a legborzasztóbb, hogy

amikor vittük a madarat a kórházba, rettenetesen sírt a fájdalomtól. Negyven percig hallgattuk

és persze neki ez sokkal hosszabb volt. Hiába találtuk meg és segítettünk volna, nem lehetett megmenteni.”

Ebben a galériában lehet látni az áldozatokat, akik mind lufitól pusztultak el.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Őrületes mértékben” emelkedik tavaink használati intenzitása, és ez látszik is vizeink állapotán

A partok rendezésével egyfolytában csökken a tavak természetes szűrőzónája, de a horgászati igények miatt betelepített halfajok sem tesznek jót - mondja az Ökológiai Kutatóközpont szakembere.

Link másolása

hirdetés

A Nature nemrég számolt be egy tanulmányról, amely szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a tavak oxigénszintje. A kutatók több mint 45 ezer oxigén- és hőmérsékleti mérési adatot elemeztek, amelyet 393 mérsékelt égövi tóból gyűjtöttek be. A vizsgálat szerint 1980 óta jelentős vízhőmérséklet-emelkedést illetve ezzel párhuzamosan az oldott oxigén csökkenését mutatták ki.

Az oldott oxigén megfelelő koncetrációja a vízben azért fontos, mert az ott élő élőlények többsége aerob szervezet, tehát oxigénre van szüksége a létezéshez, ugyanúgy, mint az embereknek, vagy bármelyik szárazföldi élőlénynek. Az oxigént a vízben alapvetően az algák és az edényes növények termelik nappal fotoszintézis révén, majd ezt a többi élőlény használja el a légzése során. Viszont a gázok oldhatósága a víz hőmérsékletével változik.

Minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént képes magában tárolni, így tavaink legnagyobb ellensége a globális felmelegedés.

A tanulmány során mély, hőmérsékleti rétegzettséggel rendelkező tavakat vizsgáltak, és az 1980-as évektől elemezték az adatokat. Hazánkban azonban a bányatavakat kivéve a sekély tavak vannak többségben.

"Magyarországon a hetvenes években kezdődött el néhány jelentősebb tavon és folyóvizen a monitoring, 2000-től kezdve pedig minden folyóvizet és 50 hektárnál nagyobb állóvizet rendszeresen vizsgálnak. Csak tavakból körülbelül 200-nak az állapotát figyeljük folyamatosan." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

"Biológiai mintavételek történnek, de emellett mérnek számtalan fizikai és kémiai paramétert is, amelyek között ott van az oxigéntartalom is. Viszont a magyarországi vizek döntő többsége sekély tónak minősül, tehát nem olyan mély tavak, amikben kialakulna hőmérsékleti rétegzettség, mint amiket a tanulmány szerzői vizsgáltak. A sekély tavaknál - mint amilyen a Balaton vagy a Tisza-tó is, - csak szélcsendes időben alakulhat ki ez az állapot, és csak rövid időre."

hirdetés

Legnagyobb tavunknál, a Balatonnál egy állandó észak-északnyugati szélnyírásnak köszönhetően szinte mindig fúj a szél, amely folyamatosan felkeveri a rétegeket. Ráadásul a nyári felmelegedések alkalmával a felső, kisebb sűrűségű vízrétegbe a hullámzás során is belekeveredik az oxigén, javítva ezzel a tó vizének oxigénellátását.

Azokban a sekély vizű tavainkban, amelyekben a túlhasználat miatt jelentős mértékű eutrofizálódás van, jellemzően augusztus elején mégis előfordul olyan mértékű oxigénszint-csökkenés, ami drasztikus halpusztuláshoz vezet.

"Az oxigénszint csökkenés azért veszélyes, mert ha a tavakból eltűnik az élővilág, akkor elposványosodik a víz. Ezáltal nem lesz alkalmas horgászatra, sportolásra, vagy fürdésre. Fontos, hogy ne egy kristálytiszta, hal nélküli vizet képzeljünk el, amikor oxigénhiányról beszélünk tavaink kapcsán. A szárazföldi lét is vízhez kötödik. A vizek a szárazföldi környezettel is összefüggenek, mert oda járnak inni a szárazföldi állatok. Egy zavaros, büdös, élhetetlen vízterületet kell magunk előtt látnunk, amikor ennek a folyamatnak a végét keressük." - mondja Lukács Balázs.

"Az eredeti cikk is megemlíti, hogy néhány esetben a tavakban a hőmérséklet emelkedés mellet kivételesen esetekben oldott oxigénszint növekedés történt. Ez azokon a helyeken jelenkezett, ahol a vízgyűjtő terület több, mint 50%-a vagy beépített, urbánus környezet volt, vagy intenzív mezőgazdasági tájban helyezkedett el a tó. Ezáltal jelentős diffúz terhelés, jellemzően szerves tápanyagterhelés érte a vizeket, ami algásodást okoz."

A megnövekedett alga-mennyiség miatt nappal oxigén túltelítettség is mérhető egy vízben, éjjel viszont, amikor az állatok mellett a növények is lélegeznek, hirtelen oxigénhiány is felléphet.

"Magyarországon az elmúlt tizenöt évet tekintve a használati intenzitásban őrületes mértékű emelkedés tapasztalható és ez látszik is a vizeink állapotán. Egyre több vizünkben a partmenti mocsári növényeken (pl. nád, gyékény), vagy a néhány felszínen kiterülő levelű fajokon (pl. sulyom) kívül alig találni vízinövényt. Ennek több oka van."

"Egyrészt rendezzük a partot, csökkentve a tavak természetes szűrőzónáját. A horgászati igények miatt olyan halfaunát hoznak létre bennük, ami közvetlenül és közvetve is az alámerült növényeket pusztítja."

"Vannak növényevő halak, amik direkt módon kieszik a növényeket, és vannak halak, amelyek például az iszapot túrva folyamatosan zavaros állapotban tartják a vizet. A zavaros vízben pedig nincs elegendő fény a növények számára. A mezőgazdasági területekről pedig folyamatosan bemosódó trágya (növényi tápanyagok) az, ami nagyon megterhelik a tavak vizét. A tulajdonviszonyok miatt sajnos nagyon nehéz megfelelő szélességű puffer területet kialakítani a folyók és tavak körül"

Lukács Balázs szerint restaurációs eljárásokkal lehetne hűteni a tavat, és jobb állapotba hozni.

"Ha egy víz szabadon van és tűzi a nap, akkor gyorsan felmelegszik. De az a víztest, aminek a partján magas fák vannak, amik árnyékolják a vizet, az kevésbé melegszik. Árnyékolással jelentősen lehetne javítani a helyzeten, ez az oxigénviszonyokat is befolyásolná."

A fő probléma, hogy ugyan jogszabályi keretek biztosítják tavaink minőségének megőrzését, az állóvizek hasznosítása eltolódott a haltermelés és a szabadidős tevékenységek irányába. Előbbire azért kell nagyon odafigyelni, mert a tóban fellelhető halfajok aránya sem lenne mindegy.

"A hazánkban legnépszerűbb hal, a ponty például folyamatosan túrja az iszapot eleségért, amivel az ott leülepedett szervesanyag folyamatosan visszakerül a tóba. Ez nagymértékben növeli az algavirágzást, ami meggátolja, hogy olyan növények telepedjenek meg benne, amelyek megkötnék az iszapot, és oxigénnel látnák el a vizet. Mindkettőnek megvan a helye a víztestben, csak nem mindegy, hogy milyen arányban."

Fontos megemlítenünk, hogy ugyan a szakemberek szerepe nélkülözhetetlen, mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy ne csökkenjen a tavak oldott oxigénszintje. Az oxigént az élőlények mellet nagy mértékben fogyasztja az üledék bomlása is, vagyis ne dobáljunk semmilyen etetőanyagot a tavakba, ne etessük a halakat, hattyúkat és kacsákat, mert bizony a maradék leülepedve a tó alján rothad el, ezzel tovább rontva annak oxigénellátását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Több mint 1 millió ember halálát okozta a fosszilis tüzelőanyagok égetése 2017-ben

Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.
Címkép: stevepb/Pixabay - szmo.hu
2021. június 19.


Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedésért nagyban felelős üvegházhatású gázok legfőbb forrása a fosszilis tüzelőanyagok – a kőolaj, a földgáz és a szén – égetése. Ez azonban nemcsak a környezetünket károsítja súlyosan, de a mi egészségünket is.

Egy friss tanulmány szerint - amelyet a Nature tudományos folyóiratban publikáltak - ugyanis 1 millió ember halálához járult hozzá a fosszilistüzelőanyag-​égetés.

Az olyan súlyos betegségek, mint a stroke, a tüdőrák vagy a légzőszervi fertőzések okozta halálesetek ugyanis a 2,5 mikronnál kisebb keresztmetszetű, PM2,5-nek nevezett finom részecskék légkörben lévő koncentrációjának tulajdoníthatóak a tudósok szerint.

A PM2,5-szennyezés az egyik legfőbb környezeti kockázati tényező az emberiség egészségének szempontjából. Ezek a részecskék az otthoni fűtés, a porviharok, a tűzesetek, a nemzetközi szállítás során és hulladékokból is kerülhetnek a levegőbe, de a kibocsátás jelentős részéért a fosszilis tüzelőanyagok égetése a felelős.

A kutatók most 21 régió, benne 204 ország és 200 regionális terület 2017-es adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy

hirdetés
abban az évben a világ népességének több mint 90 százalékánál volt magasabb a PM2,5-szint, mint kellene, és nagyrészt a fosszilistüzelőanyag-égetés miatt. Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: